Befolyással üzérkedés

A befolyással üzérkedés a korrupciós bűncselekmények egyike a magyar Büntető Törvénykönyvben (2012. évi C. törvény). Egyes tényállási elemeiben a vesztegetéshez, mások tekintetében a csaláshoz áll közel.

A hatályos Btk-ban (2012. évi C. törvény)

Tényállása

Aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más számára jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető a) azt állítja vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt veszteget, b) hivatalos személynek adja ki magát, vagy c) a bűncselekményt üzletszerűen követi el.

Aki az (1) bekezdésében meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban követik el.

Az (1) és (2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban követi el.

A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az (1) és (3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.

Története

Az 1961. évi V. törvény ezt a bűncselekményt hivatali befolyással üzérkedésnek nevezte. Az 1978. évi IV. törvény ezt a bűncselekményt befolyással üzérkedésnek nevezte:

• 256. § (1) Aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más részére előnyt kér vagy elfogad, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
• (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető
• a) azt állítja, vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt megveszteget,
• b) hivatalos személynek adja ki magát,
• c) a bűncselekményt üzletszerűen követi el.
• (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt állami szerv, szövetkezet vagy egyesület dolgozójával, illetve tagjával kapcsolatban követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, üzletszerűség esetén bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Alapesete

• Aki azért, hogy valódi vagy színlelt befolyását hivatalos személynél érvényesítse, a maga vagy más részére előnyt követel, kér vagy elfogad, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Minősített esetei

• A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a befolyásolással üzérkedő

a) a cselekmény elkövetésekor azt állította, vagy azt a látszatot keltette, hogy hivatalos személyt meg fog vesztegetni vagy előnyben fog részesíteni; b) a cselekmény elkövetésekor vagy befolyásának érvényesítésekor magát hivatalos személynek adta ki.

• A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen követték el.}}

A korábbi magyar büntető törvénykönyv, az 1978. évi V. törvény is tartalmazta a befolyással üzérkedés különös részi törvényi tényállását.

Források

• 2012. évi C. törvény
• 1961. V. törvény

Kapcsolódó szócikkek

• Boldvai László
• Schadl György
• Völner Pál
• Összeférhetetlenség