Amedeo Avogadro
Amedeo Avogadro, gróf, (Torino, 1776. augusztus 9.[1] - Torino, 1856. július 9.) olasz fizikus. Teljes nevén Lorenzo Romano Amedeo Carlo DeMarkus Avogadro di Quaregna e di Cerreto.[2] Róla nevezték el az Avogadro-számot és az Avogadro-törvényt.
Tartalomjegyzék |
Életpályája[szerkesztés]
Tekintélyes piemonti nemes családból származott. Szülővárosában tanult és 1796-ben a jogtudományok doktorává avatták (egyházjoggal foglalkozott). Ezután néhány kisebb nyilvános hivatalt viselt, a francia uralom idején az egyik megyének (Eridano département) a titkára volt. Magántanulmányaiban fizikával szeretett foglalkozni, 1806-ben Torinóban a Collegio delle Provincién korrepetitor lett, 1809-ben a vercelli gimnáziumon a fizika tanárává, 1820-ben a matematika-fizika tanszékére hívták meg a torinói egyetemre, s mikor e tanszék megszűnt, a számvevőszék tanácsosa lett. 1833-ban Albert Károly király tanszékét helyreállította, és azon 1850-ig működött. Ekkor nyugalomba vonult.
Munkássága[szerkesztés]
Számos fizikai és kémiai tartalmú értekezést irt, melyek részben a torinói akadémia kiadványaiban, az Annales de Chimie et de Physique, az Annali delta societa delta Scienza és másutt jelentek meg. Az a törvény, amely a nevét ismeretessé tette (Avogadro-törvény) és az újabb kémia számára fontos, a Journal de Physique 72. köteteben jelent meg 1811-ben. Avogadro művei közül felemlítjük még négy kötetre terjedő munkáját, melynek címe Fisica dei Corpi ponderabili (1837-41).
Irodalom[szerkesztés]
V. ö. Botto, Cenni biografici sulla vita e sulle opere di Amedeo Avogadro. (Torino, 1858.)
Forrás[szerkesztés]
- ↑ Természet Világa 142. évf. 8. szám. 363. o.
- ↑ Guareschi, Icilio (1911), "Amedeo Avogadro e la sua opera scientifica", Opere scelte di Amedeo Avogadro, Turin: Accademia delle scienze, pp. i–cxl, <http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k90576f.langEN>.
- A Pallas nagy lexikona
