Közigazgatási eljárás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A közigazgatási eljárás a közigazgatási szervek jogszabályokban meghatározott és szabályozott eljárása. A közigazgatási eljárás általános szabályait Magyarországon jelenleg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) szabályozza és számos területen az anyagi jogi szabályozás mellett a jogszabályok tartalmazzák a speciális eljárási szabályokat is.

A közigazgatási eljárás célja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közigazgatási eljárás célja valamilyen hatósági engedély vagy hozzájárulás kiadása, valaminek a megtiltása.

A közigazgatási szervek eljárásainak általános szabályai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közigazgatási eljárás leggyakrabban egy személy (vagy szervezet) kérelmére indul, és többnyire határozattal zárul. (Indulhat hivatalból is, tehát a közigazgatási szerv oldaláról, valamint lehet olyan eljárás, melyet mind kérelemre, mind hivatalból egyaránt meg lehet indítani). A közigazgatási eljárást Magyarországon – az általános szabályok tekintetében – kódex szabályozza: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (röv.: Ket.).(Elődje az 1981. évi I. törvénnyel módosított és egységes szerkezetbe foglalt 1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól; röv.: Áe.).

Hivatalok, melyek a Ket alapján működnek:

Települések polgármesteri hivatalai Építési Hatóság Földhivatal

Az ügyfél[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ügyfél lehet természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. A Ket. szerint ügyfél ezek közül az, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. Ezenfelül ügyfélnek minősül az is, akinek az ügy hatásterületén lévő ingatlan tulajdonosa vagy más, az adott ingatlanra vonatkozó joga van az ingatlan-nyilvántartás szerint. Más törvény vagy kormányrendelet további ügyfélcsoportokat is meghatározhat.

A döntések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Ket. a közigazgatási szerv döntéseit két csoportba sorolja:

  • végzés – az ügy folytatásához szükséges vagy az ügy olyan lezárásához, ahol a kérelem tárgyában nem születik érdemi döntés (például az ügyfél kérelmére indult eljárásban az ügyfél a közigazgatási szerv által végzésben kitűzött határidőben nem teljesíti a végzésben foglaltakat és ezért a közigazgatási szerv az eljárást megszünteti).
  • határozat – a közigazgatási szerv az ügy érdemében (egyetlen) határozattal dönt.

A közigazgatási eljárás fokozatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elsőfokú eljárás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közigazgatási eljárásban a hivatalból való eljárás elve érvényesül, így első fokon az alapeljárás is kérelemre vagy hivatalból indulhat meg. Az eljárás megindításáról az ügyfeleket a hatóságnak értesítenie kell. A kérelemre indult eljárásban a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül is elutasíthatja, ha joghatóságának, hatáskörének vagy illetékességének hiányát állapítja meg, és a kérelem áttételének nincs helye, valamint a kérelem nem a megfelelő határidő betartásával érkezett be, illetve ha az már döntött ügyre vonatkozik vagy a kérelmet benyújtónak nem volt jogosultsága az adott kérelmet benyújtani. Érdemi vizsgálat nélkül utasítható el a kérelem akkor is, ha lehetetlen célra irányul.

Az érdemi döntés meghozatala előtt a hatóságnak kötelessége tisztázni a tényállást, amihez bizonyítási eljárást is lefolytathat, azaz tanúkat hallgathat meg, iratokat kérhet be, szakértői véleményt vehet igénybe, szemlét tarthat, illetve figyelembe veheti az ügyfél nyilatkozatát és a tárgyi bizonyítékokat is.

Az alapeljárás a döntéssel, azaz a határozat meghozatalával vagy az eljárás megszüntetésével ér véget, illetve jogszabály által megengedett esetekben lehetőség van arra is, hogy határozathozatal helyett az eljárás hatósági szerződés megkötésével érjen véget.

Másodfokú eljárás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legtöbb közigazgatási eljárás kétfokozatú, az első fokon eljáró közigazgatási szerv döntését fellebbezési eljárás keretében a másodfokon eljáró szerv helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. (Néhány speciális eljárás egyfokú, például a védjegy-lajstromozási vagy a szabadalmi eljárás). A jogerős (közigazgatási jogorvoslattal nem támadható) határozat tartalmával szemben bírói jogorvoslat kérhető, amelynek alapja az lehet, hogy az eljáró közigazgatási szerv nem a jogszabályok betartásával folytatta le az eljárást, például egy ügyfél véleményét nem kérte ki, akit ezáltal sérelem ért.

Elektronikus ügyintézés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Ket. határidőket jelöl meg az egyes közigazgatási eljárások (legalábbis bizonyos eljárási cselekmények) elektronikus úton, online intézésének bevezetésére. Az elektronikus ügyintézés feltételeit az illetékes közigazgatási szerv teremti meg. Egyes közigazgatási eljárások ma már online is intézhetők. Magyarországon az egyes önkormányzatok hivatalos honlapja, vagy a magyarorszag.hu oldalon keresztül indíthatók egyes közigazgatási eljárások.

Hatáskör és illetékesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Országos jelentőségű, vagy nagyon speciális ügyekben általában országos illetékességű és hatáskörű szervek járnak el, például erőmű építésének engedélyezéséhez a Magyar Energia Hivatal engedélye szükséges. Helyi jelentőségű ügyekben általában az illetékes helyi önkormányzat jegyzője jár el, például egy családi ház építéséhez szükséges engedély kiadásakor.

A hatáskör[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az adott ügyben az a közigazgatási szerv rendelkezik hatáskörrel, amelyet jogszabály az adott típusú ügy intézésére feljogosít és egyben kötelez. Kizárólagos hatáskör esetén a hatáskör csak egyetlen közigazgatási szervet illet meg. Hatáskör hiányában a megkeresett közigazgatási szerv köteles az eljárást megtagadni.

Az illetékesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az azonos hatáskörrel rendelkező szervek közül a jogszabály jelöli ki, hogy melyik szerv járjon el. Több ilyen szerv közötti ütközés esetén a felettes szerv dönt.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jogszabályok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (röv.: Ket.).
  • 1981. évi I. törvénnyel módosított és egységes szerkezetbe foglalt 1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól (röv.: Áe.) - hatályon kívül.
  • 1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól (röv.: Et.) - hatályon kívül.

Szakirodalom a Ket.-hez[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bende-Szabó Gábor - Farkas Imre - Harsányi Zsolt - Ivancsics Imre - Kilényi Géza - Puss Lajos - Szittner Károly: A közigazgatási eljárási törvény kommentárja. (Szerkesztő - lektor: Kilényi Géza). Budapest, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. 2009. 520.

Bende-Szabó Gábor - Kilényi Géza - Szittner Károly: A közigazgatási eljárási törvény végrehajtási kormányrendeletei és magyarázatuk. (Szerk.: Kilényi Géza). Budapest, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. 2005. 84.

Bende-Szabó Gábor - Darák Péter - Dudás Ferenc - Kardkovács Kolos - Kaszainé Mezey Katalin - Kilényi Géza - Kovács László - Kozma György - Lomnici Zoltán - Madarász Gabriella - Patyi András - Petrik Ferenc - Tamás András: A közigazgatási eljárás szabályai I.-II. Kommentár a gyakorlat számára. (Szerk.: Petrik Ferenc) Harmadik kiadás. Budapest, HVG-Orac Lap-és Könyvkiadó Kft. 2009. (Pótlapos kiadvány.)

Vida Mária: Fogalomtár az új közigazgatási eljárási törvényhez. Budapest, HVG-Orac Lap-és Könyvkiadó Kft. 2006. 262.

Back András - Boros Anita - Dantesz Péter - Lövétei István - Papp Zsigmond: Közigazgatási eljárásjog. Budapest, HVG-Orac Lap-és Könyvkiadó Kft. 2009. 567.

Balla Zoltán - Buzás Gábor - Rixer Ádám - Szilvásy György Péter: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény. Rejtjel, Budapest 2009. 292.

Világhálós források a Ket.-hez[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koi Gyula: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (2007. szeptember)=http://www.mta-jti.hu/koi.pdf

(Közigazgatási eljárás - magyarázatokkal). [1]

Szakirodalom az Áe.-hez[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pákay Barnabás - Toldi Ferenc: Az államigazgatási eljárás általános szabályai. Budapest, 1957.

Kilényi Géza - Mészáros József - Mihály Lajos - Toldi Ferenc - Vágó László: Az államigazgatási eljárási törvény magyarázata. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1976. 759.

Kilényi Géza: Az államigazgatási eljárás alapelvei. (Az eredményesség, a gyorsaság, az egyszerűség elve). Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1970. 354.

Fehér Zoltán - Németh Gyula - Pécsváradi János: Eljárási jog a közigazgatásban. Unió, Budapest 1994. 368.

Kozma György - Petrik Ferenc: Közigazgatási perek a gyakorlatban. Deák Ferenc Továbbképző Jogakadémia, Budapest 1994. 299.

Bauerné Polony Enikő - Kaszainé Mezey Katalin - Kozma György - Lomnici Zoltán - Petrik Ferenc: Közigazgatási perek 1990-1998. Közigazgatási döntvénytár. HVG-Orac, Budapest 1999. 487.

Szakirodalom az Áe. előtti korszakhoz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Némethy Károly (összeáll.): A közigazgatási eljárás egyszerűsítése. A Belügyministerium Törvényelőkészítő Osztálya tagjainak közreműködésével összeállította:-- I.-II. Budapest, Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság 1903. 178.+434.

Panajoth Gyula: Bizonyítás a magyar közigazgatási eljárásban. Budapest, Athenaeum 1911. 47.

Valló József: Közigazgatási eljárás. Budapest, 1937.

Szitás Jenő: Közigazgatási eljárás. Budapest, 1939.

Valló József: Törvénytervezet az általános közigazgatási rendtartásról indoklással. Budapest, 1942.