Adóáthárítás
Az adóáthárítás az adónak költségelemként való érvényesítése a csereforgalomban.[1] Más szavakkal: Adóáthárítás alatt az adófizetőre rótt (az adóalanyra kivetett) adónak vagy egy részének másokra, név szerint azokra való áttolását értik, akik az adófizető termékeit megvásárolják vagy szolgáltatásait igénybe veszik.[2]
Az adóalanyra kivetett adót az adóalany [3] részben átháríthatja vevőire, szállítóira, szerződő partnereire azáltal, hogy a kereslet és kínálat figyelembevételével árait az adó nyomán megváltoztatja.
Ha az áthárítás nem sikerül, vagy ha csak részben sikerül, akkor az eredetileg megadóztatott egészben, vagy részben maga viseli is a szóban forgó adó terhét és nem csupán mintegy megelőlegezi, ha viszont az áthárítás sikerül, a megadóztatott visszaszerzi az általa befizetett adó összegét.[1]
Közvetett adók esetében[szerkesztés]
A közvetett adók, pl. a fogyasztói adó esetében az adóalany kifejezetten a fogyasztó, akit az adó megfizetése az áru illetve szolgáltatás "fogyasztása" (igénybevétele) esetén terhel.[4]
Ide tartoznak: a hozzáadottérték-adó és az alkoholra, dohányra és energiára kivetett jövedéki adók.
Az adóáthárítás a közvetett adók esetében valamely adó vagy annak egy részének áthárítása a végső fogyasztóra.[5]
Az EU-ban a közös héarendszer általánosságban azon termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik, amelyek kereskedelme az Európai Unión belüli fogyasztásra irányul.
A jövedéki adót bizonyos termékek értékesítésére vagy használatára vetik ki, így az EU jogalkotási tevékenységeinek célja a héával kapcsolatos jogszabályoknak a belső piac megfelelő működésének biztosítása céljából történő koordinálása és közelítése, valamint az alkohol, a dohány és az energia fogyasztási adóinak harmonizálása.[6]
Egyenes adók esetében[szerkesztés]
Az adóalany nem mindig azonos az adófizetővel.[7]
Az egyenes adóknál az adóteher viselője egyúttal az adó befizetője is.[8] Őt általában az egyenes adók terhelik közvetlenül, míg a közvetett adókat – elvileg – átháríthatja a végső fogyasztóra.[9]
Az adóáthárítás megengedhetősége[szerkesztés]
Az egyes adók kivetése fontos része egy adott állam gazdaságpolitikájának. Ennélfogva nem közömbös, hogy egy konkrét adó végső soron kit terhel majd: azt, akire kivetették (egyenes adó) vagy pedig a végső fogyasztó fizeti meg, akire az adóalany egészében vagy részben áthárítja: az adóval megnöveli a termék (áru illetve szolgáltatás árát/díját (közvetett adó).
Így például a második Gyurcsány-kormány szóvivője [10]) emlékeztet rá: a hatályos jogszabályok tiltják, hogy a költségek között az adókat is elszámolhassák a cégek. A kormány azt sem engedi meg, hogy ezt könyvelési trükkökkel tegyék – hangsúlyozta.[11]
Az ötödik Orbán-kormány kommunikációjában hangsúlyozza, hogy büntetendő az extraprofitadónak nevezett adóknak a lakosságra való áthárítása. 2022 júniusában a Magyar Nemzeti Bank határozott fellépést ígért az adóáthárítás miatt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Balás Károly: Az adóáthárítás. Közgazdasági Szemle, 1932. 167. old.
- ↑ https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-pallas-nagy-lexikona-2/a-a-13/adoatharitas-461/A[halott link] Pallas nagy lexikona
- ↑ Adóalany (adóköteles, adókötelezett): Az a természetes vagy jogi személy, akit (amelyet) a törvény az adó fizetésére kötelez. Nem mindig azonos az adófizetővel. Általában az egyenes adók terhelik közvetlenül, a közvetett adókat átháríthatja a végső fogyasztóra. Magyar nagylexikon 1. kötet 152. old.
- ↑ Közgazdasági ABC. Mezőgazdasági Könyvkiadó - Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1973. 161. old.
- ↑ https://gtk.uni-miskolc.hu/files/9780/Fogalomt%C3%A1r.pdf
- ↑ https://www.europarl.europa.eu/factsheets/hu/sheet/81/kozvetett-adok europarl.europa.eu
- ↑ Adófizető (adózó): Az a természetes vagy jogi személy, aki (amely) az adót ténylegesen fizeti. Az adófizető lehet azonos az adóalannyal (pl. a nyerségadónál), de a kettő el is válhat egymástól (pl. levonásos általános jövedelemadó esetén). Magyar nagylexikon 1. kötet 152-153. old.
- ↑ Közgazdasági ABC. Mezőgazdasági Könyvkiadó - Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1973. 108. old.
- ↑ Magyar nagylexikon 1. kötet 152. old.
- ↑ Daróczi Dávid
- ↑ Archivált másolat. [2022. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. július 10.)