| Baróti Lajos |
| Személyes adatok |
| Születési dátum |
1914. augusztus 19. |
| Születési hely |
Barót, Magyarország |
| Halálozási dátum |
2005. december 23. (91 évesen) |
| Halálozási hely |
Budapest, Magyarország |
| Profi klubok1 |
|
|
| Válogatottság |
|
|
| Edzőség |
|
|
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok száma) |
Baróti Lajos (szül. Kratochfill Lajos, Barót, 1914. augusztus 19. – Budapest, 2005. december 23.) magyar labdarúgó, edző. A magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya, atyja Kratofil Dezső pedagógus, testvére Baróti Dezső irodalomtörténész. Unokája Váczi Eszter énekesnő (Jazz+Az).
1928-ban kezdett futballozni a Szegedi AK (1936-tól Szeged FC) együttesében. Ebben a csapatban töltötte el majdnem teljes játékos-pályafutását. 1946-ben hagyta el Szegedet és a Győri ETO csapatában játszott két évig, ahol befejezte aktív pályafutását. 1941-ben bajnoki bronzérmes volt a Szegeddel. Játékosként 1939-ben és 1941-ben egy-egy alkalommal szerepelt a magyar labdarúgó-válogatottban. 1935-ben pedig a főiskolai világbajnok csapat tagja volt. Még aktív pályafutása alatt jogi tanulmányokat folytatott Szegeden, ahol 1940-ben abszolutóriumot szerzett.
A Testnevelési Főiskolán 1947-ben szerzett edzői, majd 1956-ban szakedzői diplomát. 1948-ban visszavonulása után vette át addigi csapatának, a Győri Vasas ETO edzéseit, majd 1952-ben a Budapesti Postás csapatánál dolgozott, ahonnan egy évvel később a Budapesti Vasas edzéseit. Első jelentősebb edzői sikereit evvel a klubbal érte el, amikor 1956-ban és 1957-ben megnyerte a Közép-európai Kupát, egyszer a magyar labdarúgó-bajnokságot és egyszer a Magyar Népköztársaság Kupáját. 1957-ben mesteredzői címet szerzett. Ugyanebben az évben a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányává nevezték ki. Az 1966-ig tartó időszakban három világbajnokságon és egy Európa-bajnokságon (ahol bronzérmet szerzett) is részt vett, az 1964-es tokiói olimpián aranyérmet szerzett a válogatottal. 1967-ben az Újpesti Dózsa vezetőedzőjévé nevezték ki, amellyel három alkalommal nyert bajnokságot. 1971-ben egy évig a perui labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya volt, majd 1972-ben visszatért régi klubjához, a Budapesti Vasashoz, amellyel újra sikerült megnyernie a Magyar Népköztársaság Kupát. 1975 és 1978 között újra a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya lett és kvalifikálta a csapatot az 1978-as labdarúgó-világbajnokságra. 1979-ben rövid ideig az osztrák Wacker Innsbruck együttesének edzéseit vezette, majd 1980 és 1982 között a portugál Benfica Lissabon vezetőedzője volt. Ezután vonult vissza az edzőségtől.
1989-től a Magyar Labdarúgóedzők Testületének tiszteletbeli elnöke volt. 2000-ben az Európai Labdarúgó-szövetség életműdíjában, 2004-ben pedig Magyar Örökség Díjban részesült.
A labdarúgó-világbajnokságok általános statisztikája szerint, mint edző ötöd magával, a világbajnokságokon legtöbbször - négyszer - részt vevő szakemberek (a német Sepp Herberger, az angol Walter Winterbottom, a német Helmut Schön és a francia Henri Michel) között tartják nyilván. A legtöbbször, hatszor Carlos Alberto Parreira, ötször Bora Milutinović vezethetett válogatottat a világtornán.
Mérkőzései a válogatottban [szerkesztés]
Mérkőzései szövetségi kapitányként [szerkesztés]
Első időszak
Második időszak
Magyarázat: A felsorolt válogatott labdarúgó-mérkőzések eredményei mindig a labdarúgó (csapat) szempontjából értendők. A zöld háttér győztes, a halványpiros háttér vesztes, míg a sárga háttér döntetlennel zárult mérkőzést jelent. A fehér hátterű mérkőzések nem számítanak hivatalos felnőtt válogatott labdarúgó-mérkőzésnek.
Rövidítések: Eb – labdarúgó-Európa-bajnokság, vb – labdarúgó-világbajnokság, h. u. – hosszabbítás után.
- Ki kicsoda a magyar sportéletben? , I. kötet (A–H). Szekszárd, Babits Kiadó, 1994, 101. o., ISBN 963-495-008-6
- Antal Zoltán – Hoffer József: Alberttől Zsákig, Budapest, Sportkiadó, 1968
- Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek, Budapest, Sportkiadó, 1977, ISBN 963-253-501-4
- Biográf Ki Kicsoda 2004, Biográf Kiadó, Budapest, 2003, 111. old.
- Nekrológ a FootballTop21 honlapján
- Nekrológ a Magyar Televízió honlapján
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
Németország
Svájc
