Friedrich Hitzig

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Friedrich Hitzig (Berlin, 1811. április 8. – Berlin, 1881. október 11.) német építész, Julius Eduard Hitzig jogász és kriminalista fia.

Pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karl Friedrich Schinkelnél tanult. Tanulmányait 1835-ben fejezte be, ezután építési vállalkozó lett Berlinben. Részben Knoblauchhal együtt dolgozott és különböző stílusokban számos lakóházat és villát épített Berlin nyugati részén. 1845-ben Olaszországban tett hosszabb tanulmányutat. 1855-ben lett a művészeti akadémia tagja. 1857-ben újabb tanulmányút következett, ezúttal Keleten, Egyiptomban, Görögországban és Törökországban. Alapvetően a historizmus építésze volt. Fő művének a berlini Börze épületét tartják.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A berlini tőzsde és a Frigyes híd
A birodalmi bank épülete
  • Neetzow-kastély
  • Revoltella-palota (Trieszt)
  • Kronenburg báró palotája (Varsó)ban
  • Pourtales gróf palotája (Berlin)
  • Gerson-villa,
  • Berliner Börse (tőzsde) (Berlin), neoreneszánsz), 1945-ben megsemmisült
  • ideiglenes országház,
  • királyi fegyvertár,
  • a birodalmi bank épülete (1878-ig)
  • a charlottenburgi (Berlin) politechnikum
  • Svájc követsége, Berlin-Tiergarten

Kitüntetései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A művészeti akadémia elnöke volt (1875-től), az érdemrend lovagja, titkos kormány- és építészeti tanácsos volt.

Írása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kiadta Hitzigs ausgeführte Bauwerke című művét (Berlin 1850-67, 2 köt. és pótkötet)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Pallas nagy lexikona