Tomor (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tomor
Tomori református templom.jpg
Tomor címere
Tomor címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEdelényi
Jogállás község
Polgármester Szilvai Attila[1]
Irányítószám 3787
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 234 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség18,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,89 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tomor (Magyarország)
Tomor
Tomor
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 19′ 36″, k. h. 20° 52′ 60″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 36″, k. h. 20° 52′ 60″
Tomor (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Tomor
Tomor
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Tomor weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tomor témájú médiaállományokat.

Tomor község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szikszótól északra, a Vadász-patak mellett, Hegymeg szomszédságában fekvő település.

Története[szerkesztés]

A település már a - és bronzkorban is lakott terület. A község határában lévő Árpaszer nevű dűlőben ma is fellelhető a bronzkori temető néhány cserép darabja, melyek a föld művelése során kerültek a felszínre.

A község írásos emlékei a 13. századra nyúlnak vissza, amikor IV. Kun László király 1279-ben idáig is ott lakó Tomori családot vitézi és hadi tettei elismeréseként a várjobbágyságból nemesi rangra emelte, és Tomor falut neki adományozta. A község neve a régi írásokban Tomur, Tumor, Eles- és Alsó-Tomora néven szerepel. A család legkiemelkedőbb tagja és egyénisége Tomori Pál kalocsai érsek volt, aki az 1500-as évek elején kőfallal körülvett templomot építtetett. A templom az idők folyamán többször leégett, ma már csak egy része található meg eredetiként. Többszöri felújítás után 1936-ban a templomhoz kőből, téglából tornyot építettek. E torony egyediségével sajátos arculatot ad a templomnak és a községnek egyaránt.

Többnyire reformátusok lakták, de római- és görög- katolikus vallásúak is jelentős számban éltek a régi időkben. A településen egy tanerős, egy tantermes iskola működött.

Jelentősebb földbirtokosai voltak a Tomori, Rákóczi, Réghy, és Puky családok. Több kúria is volt a faluban. A Téglássy család kastélyából került kialakításra a napközi otthonos óvoda, amely öt település óvodai nevelését biztosítja.

A falu életében jelentős szerepet játszik a megyei I.osztályú bajnokságban szereplő futballcsapat.

Ezen a településen 1999-től működik a Lőpálya, mely a megyei vadászvizsgák színtere. 2003-ban került átadásra az Aranyfácán fogadó, amely a falusi turizmus szolgálatában áll.

2003 őszén avatták a település új templomát, melyet Tomori Pál, a település szülöttének emlékére építettek a település lakói. A templom melletti tér 2005-ben nyerte el végső formáját, ahová 2006 tavaszán felállították Tomori Pál bronz szobrát.[3]

A községben működik a Rom Som alapítvány, amely a helyi és a környékbeli cigány lakosság oktatásának és munkához jutását segíti. 2007 májusában adták át az alapítvány iskoláját. Az alapítvány a Login Initiative programmal együttműködve WiFi hálózattal látta el a községet, így internethez juttatta azokat a cigányokat, akik a Digitális Középiskola hallgatói.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom
  • Római-katolikus templom
  • Tomori Pál bronz szobra
  • Rom Som Alapítványi Közösségi Ház
  • Lőpálya
  • Aranyfácán Vendégház

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Forrás:"Ahol a csend még hallható…"
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként

Külső hivatkozások[szerkesztés]