Alsóvadász

Alsóvadász
Alsóvadász címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Szikszói
Jogállás	község
Polgármester	Szemán János
Irányítószám	3811
Körzethívószám	46
Népesség
Teljes népesség	1542 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	65,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	22,9 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 14′ 23″, k. h. 20° 54′ 14″48.239619444444, 20.903930555556
Alsóvadász Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Alsóvadász weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóvadász témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Alsóvadász egy kis falu Magyarország északkeleti részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye Szikszói járásában. A Cserehát dombvidék déli részén terül el. Miskolctól északkeleti irányban kb. 25 kilométerre fekszik.

Története

A terület az őskor óta lakott. Ezt bizonyítja a 70-es években megtalált kőbalta, amely jelenleg a miskolci Herman Ottó Múzeumban tekinthető meg. A településeket - Alsóvadászt, Jánosdot és Vízvölgyet - az Aba nemzetség hozta létre a honfoglalás után (11. század).

Vizvölgy (Wyzwelg) rövid életű település volt, amely az Árpád-kor végén már nem létezett. Létezéséről csak korabeli dokumentumokból tudunk. Alsóvadász és Nyomár között feküdt, és feltehetően a tatárjárás során pusztult el. Jánosd (Janustelky) első említése 1280-ból való. Az elnevezése valószínűleg tulajdonosának nevéből adódik. Jánosd 1280-ban elnéptelenedett, azonban ez nem tartott hosszú ideig, melyet bizonyít egy dézsmáról szóló feljegyzés 1317-ből. Alsóvadászt 1317-ben említik először Vadaz néven, amely foglalkozást jelöl, ugyanis a település lakói az Árpád-korban királyi vadászok voltak. 1329-ben Miklósfalva néven említik az oklevelek (Wadaz alio nomine Michlosfalwa), melynek az oka, hogy a király Lőrinc fia Miklós zólyomi ispánnak adta a területet. 1403-ban Zsigmod király a Perényi család tagjának, Péternek adományozta Vadászt és Jánosdot. 1427-ben összeírást tartottak. Az összeírás során 64 portát jegyeztek fel. Egy - egy portán három - négy családfő (homines) lakott. Alsóvadász Szikszó után a környék második legnépesebb települése volt.

1588-ban török csapatok büntetőportyát tartottak Szikszó ellen. A Szikszóiak a fallal megerősített templomba menekültek, de az ágyúkkal felfegyverzett török ellen nem sokáig tudták volna magukat tartani. Rákóczi Zsigmond jelentést kapott a támadásról és intézkedett Szikszó felmentése érdekében. A felmentő csapatok Alsóvadászon találkoztak. A hosszas csatában kb 2000 török esett el. A török katonákat az Alsóvadász felé vezető út és a Vadász-patak közé temették. A néphit szerint az itt emelkedő mesterséges domb az elesett török harcosokból épült fel. Erről neve is tanúskodik: Törökhalom. A környező megyék sorra behódoltak a töröknek, mikor Abaúj is sorra került, több helységben elbujdostak a behódolás helyett, Alsóvadász lakói pedig az egri töröknek adóztak.

A török hódoltság után a község hamar megújult. A Sherédy, majd a Békény család után a 16. században a Rákócziak birtoka lett. A Rákóczi-szabadságharc során Alsóvadász elpusztult, 1720-ban a Csáky család telepítette újra. Ezt követően a fáji Fáy család lett a település ura. A 19. század reformeszméi Alsóvadászra is eljutottak a református egyházon keresztül. A egyház óvoda építéséhez kezdett és emelte iskolájának színvonalát.

Fogarasi János jog- és nyelvtudós (Fogarasi-Czuczor: A magyar nyelv szótára) az 1820-as évek elején házitanítóskodott a Fáy családnál.

Tompa Mihály költő 1847. szeptember 25-én érkezett Alsóvadászra és 26-án a templomban szentelték lelkipásztorrá.

Az 1848-49-es szabadságharc idején Alsóvadászról Fáy Ferenc vezetésével nemzetőrök és honvédek álltak be Kossuth Lajos seregébe.

A 19. században a falu lakossága folyamatosan gyarapodott. 1851-ben 1153 református, 80 római katolikus, 220 görögkatolikus és 42 zsidó élt. Összesen 1295 fő. 1869-ben 1570-en, 1900-ban pedig már 1745-en éltek a településen.

Alsóvadász és Jánosd községek 1906-ban egyesültek, megalkotva a mai Alsóvadász községet. Ekkoriban már -XIX.sz.közepétől- fáji Fáy Árpád (sánta) volt a település leggazdagabb birtokosa. Fáy Árpádnak két malma is volt egy Alsóvadászon , egy Szikszó határában. Árpád kétszer házasodott, nagyobb fia -Frideczky Jozefától- fáji Fáy Elemér előbb a közeli Monajon, később Irotán lett birtokos. A fáji Fáy család sírboltja is a régi temetőben volt , mely teljesen elpusztult. 2010. körül a Fáy család a sírboltot jelzésértékűen ugyan, de helyrehozta. A két világháborúnak itt is sok áldozata volt. Az első világháborúban 27, a második világháborúban 24 alsóvadászi katona esett el. Az 1950-es években több családot telepítettek ki Alsóvadászra. Köztük volt Bethlen András gróf az egykori miniszterelnök fia.

Az 1956-os forradalom idején erőszakos cselekmény nem volt a településen.

Népcsoportok

A településen a lakosságnak 65%-át magyar, a 35%-át cigány származású emberek alkotják.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	1531	1498	1511	1460	1454	1542
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

Nevezetességek

Közösség háza

A közösség háza több funkciót szolgál a településen. Többek között kiállításoknak ad otthont, a község könyvtára is itt található. 2004 óta lehet megtekinteni a kiállító teremben a címer kiállítást.

Református templom

A templom mai formáját kalandos élete során kapta. Ugyanis a 13. században épült román stílusban, majd a 14. században gótikus stílusban átalakították, 1629-ben felújították, 1786-ban pedig erősen átépítették. A tornyot 1811-ben az északi bővítményt 1868-ban építették hozzá.

Kőfallal övezett, keletelt templom. Hajója nyújtott téglalap alapú, szentélye egyenes záródású. A déli hajófalon a bejárati toldalék fölött egy román kori ablak és egy apró, karéjos körablak látható, a szentélyen mérműves, csúcsíves ablakot tártak fel.

A templom a 19. században nagy felújításon esett át, a hajót kazettás, klasszicizáló festésű mennyezettel fedték és a mai berendezése is ekkor készült.

A hajó nyugati végében három íven nyugvó, falazott; a szentélyben és a bővítményben fából készült karzat áll. Meg kell még említeni az egykori sekrestye ajtajának reneszánsz kőkeretét az északi falban.

Református lelkészlak

A parókiaépület 1773-ban épült. 1830-ban nagyobb átépítésen esett át. A vályogfalazatú, deszkafödémes épületet kontyolt nyeregtető fedi. Az épület dísze az északkeleti oldalon végighúzódó boltívsoros, mellvédes tornác. Az utcai homlokzatot lizénák és a három ablak szalagkerete tagolja és profilos párkányzat zárja le. 2010-ben tetőszerkezete renováláson esett át.

Világháborús emlékmű

A világ háborús emlékmű a településen élt világháborúban részt vett katonáknak állít emléket. Több nemzeti ünnepen is koszorút tesznek a falu polgárai az emlékműre.

fáji Fáy udvarház, kúria

A falun átvezető út nagy kanyarjában, a falu északi részén áll a Fáy udvarház, kúria és gazdasági épületei .Ezen épületegyüttest a kommunizmus során államosították a szomszédos ehhez tartozó legénylakkal egyetemben. A legénylakot az épület ura fáji Fáy Árpád fiainak Árpádnak és Lászlónak építtette, hogy ifjonti mulatozásaikkal idős szüleiket ne zavarják. Sokáig a kúria, kastély és melléképületei továbbá a később épült hangárok, épületek a helyi Béke termelőszövetkezet irodái , gépállomása voltak. Rendszerváltozás után privatizálták. A legénylakot a volt tulajdonosok kárpótlás során visszaszerezték, jelenleg is a Fáy-család tulajdonában áll. A Kúria elfogadható állapotban van, vidéki klasszicista stílusát megőrizte, bár halványzöld színe vélhetőleg a szocialista idők terméke. Az épületegyüttest műszaki értelemben nagyon leromlott állapotban a fáji Fáy családnak 2018-ban sikerült visszavásárolnia, a család törekszik az ingatlan hajdanvolt szépségének fokozatos helyreállítására. ^[forrás?]

Környező települések

Homrogd (6 km), a legközelebbi város: Szikszó (5 km). Alsóvadász és Jánosd környékének 1317-es leírásában szerepel Aszaló (Azalo) és Dicháza (Dydych) is, mint szomszédos település.

További információk

• A község lapja a Vadászkürt, mely havonta megjelenik.