„Tornyosnémeti” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Kategória hozzáadása/eltávolítása, belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása |
|||
| 27. sor: | 27. sor: | ||
'''Tornyosnémeti''' [[község]] [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyében]], a [[Gönci járás]]ban. [[Miskolc]]tól északkeletre kb. 63 km-re, a [[Hernád (folyó)|Hernád]] völgyében fekszik. Közúti határátkelőhely [[Szlovákia]] felé. A [[Kassa–Hidasnémeti-vasútvonal]] mellett fekszik, de [[Tornyosnémet megállóhely]] még az [[1960-as évek]]ben megszűnt. |
'''Tornyosnémeti''' [[község]] [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyében]], a [[Gönci járás]]ban. [[Miskolc]]tól északkeletre kb. 63 km-re, a [[Hernád (folyó)|Hernád]] völgyében fekszik. Közúti határátkelőhely [[Szlovákia]] felé. A [[Kassa–Hidasnémeti-vasútvonal]] mellett fekszik, de [[Tornyosnémet megállóhely]] még az [[1960-as évek]]ben megszűnt. |
||
== Szállások == |
|||
A településen több szálláshely is található, kifejezetten turizmussal azonban a falu közepén elérhető '''Bajusz Vendégház''' foglalkozik. |
|||
== Környező települések == |
== Környező települések == |
||
| 32. sor: | 35. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
A falu határában már a bronzkorban népes település lehetett a régészeti leletek tanúsága szerint. A kezdetben Középnémeti nevet viselő község első írásos említése 1220-ból való, ekkor '''Cuzepnemet''' alakban fordult elő a neve. Királyi föld volt, amelyre a király német telepeseket hozott. A királyi dajka fiának, Györgynek adományozott falu később több birtokrészre oszlott. Az 1300-as évek elején gyakran tartottak itt megyegyűléseket, 1349-ben pedig nádori gyűlés helyszíne volt a falu. A XV. században gazdag és népes helységként tartották számon, határában vámot is szedtek. 1427-ben 71 adózó portája volt. 1440-ben a falut birtokló Perényiek Giskra huszita vezérnek adták zálogba, ettől fogva hanyatlani kezdett. 1528-ban Perényi Péter hűtlensége miatt a Szapolyai-párti Macedóniai Péter kapta meg Középnémetit. |
|||
{{csonk-szakasz}} |
|||
A XVI. században a törökök dúlták fel, 1687-ben csak 21 jobbágya volt. A pestisjárvány ezt a népességet is tovább pusztította, amely a Rákóczi-szabadságharc után tovább fogyatkozott és 1715-re már csak 11 jobbágyból állt. 1848-ig főurai a Perényiek mellett a Csákyak voltak. Az 1848-49-es szabadságharc során a kassai honvéd zászlóaljnál 7 községbeli lakos harcolt, közülük a fehértemplomi csatában négyen estek el. 1869-ben a lakosság száma 775 fő volt. A településben sok szlovák élt. Régi templomának szentelésekor német, magyar és szlovák nyelven egyaránt prédikáltak. Közigazgatásilag a falu mindig más település alá tartozott, így a kisközség ügyeit a volt vizsolyi egyházkerület, a hidasnémeti plébánia, a szinai körjegyzőség, majd a hidasnémeti körjegyzőség intézte. A két világháború között a lakosság nagy része cselédként dolgozott a nagybirtokon. Az idénymunkások 1920 után ősztől tavaszig, a sokszor szép hasznot hozó csempészéssel foglalkoztak. 1945-ben itt is sor került a föld felosztására, majd tsz-szervezésre került sor. A falu termelőszövetkezete az 1960-as évek végére a járás egyik legjobban gépesített tsz-évé vált. A körzetesítéssel viszont Tornyosnémeti lakói elvesztették vasúti megállóhelyüket, majd az iskola felső tagozatát. A fiatalabb korosztályok az 1960-as évektől egyre nagyobb arányban vállaltak munkát a falun kívül a közeli Hidasnémetiben a vasútnál, majd a borsodi iparvállalatoknál. Sokan elköltöztek a községből, az itt maradók közül pedig egyre többen ingázókká lettek. A falu agrárfoglalkozású népessége az 1980-as évekre elöregedett. |
|||
Az 500 fős lélekszámot megközelítő község népessége évtizedek óta mérsékelt ütemben fogy. A helyi lakosság száma 1960-ban még 925 fő, 1970-ben 857 fő, 1980-ban 772 fő, 1990-ben már csak 655 fő volt. 1980 és 1990 között a község vándorlási vesztesége 72 fő volt. Az 1990-es évek elején a fokozatosan elöregedő népességű községben a 60 éven felüliek száma 50 %-kal múlta felül a 14 év alattiakét. A településen a 15 évnél idősebb korú népesség több, mint fele elvégezte az általános iskola 8 osztályát, a 18 éven felüliek mintegy 10 %-a rendelkezik középiskolai végzettséggel. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25 évnél idősebbek között 2-3 %-os. A gazdaságilag aktív korú népesség közel kétharmada az 1980-as évek végén főként városi munkahelyekre ingázott. A község munkaképes korú lakosságából a fizikai dolgozók részaránya 85 % körüli. Az 1990-es évek elején még sokuk ipari foglalkozású volt, de mára egyre többen igyekeznek elhelyezkedni a kereskedelem, vagy a lakossági szolgáltatások területén. Az agrárfoglalkozású népesség aránya 13-15 % közötti. 1996 őszén a településen 50 férfi és 34 nő volt munka nélkül. |
|||
== Népcsoportok == |
== Népcsoportok == |
||
| 55. sor: | 62. sor: | ||
{{bővebben|Csáky-Pallavicini kastély}} |
{{bővebben|Csáky-Pallavicini kastély}} |
||
1965-ben még jó állapotban volt, parkettás szobákról tájékoztatnak a korabeli dokumentumok. A községi tanács 1966-ban felújíttatta a tetőt 110 ezer forintért. Később az épület a helyi téesz tulajdonába került, és raktárnak használták, majd az időközben életveszélyessé vált kastélyt 1983-ban felrobbantották. A körülötte levő "grófkert" mára lassan a „rőzseszedők” áldozatává válik, pedig egykor a kertépítészet remekműve volt. A gróf fiainak ültetett bükkfák és egy óriási platán vált utolsó emlékezővé. A kastély romjaiból máig találni mintás csempedarabokat. |
1965-ben még jó állapotban volt, parkettás szobákról tájékoztatnak a korabeli dokumentumok. A községi tanács 1966-ban felújíttatta a tetőt 110 ezer forintért. Később az épület a helyi téesz tulajdonába került, és raktárnak használták, majd az időközben életveszélyessé vált kastélyt 1983-ban felrobbantották. A körülötte levő "grófkert" mára lassan a „rőzseszedők” áldozatává válik, pedig egykor a kertépítészet remekműve volt. A gróf fiainak ültetett bükkfák és egy óriási platán vált utolsó emlékezővé. A kastély romjaiból máig találni mintás csempedarabokat. |
||
A grófi kert kapuoszlopai a mai napig is állnak. |
|||
A településen található másik kastély és magtár jelenleg üresen áll. Korábban tészta üzem valamint fröccsöntő üzem is működött itt, de a téesz megszűnésével ezek a tevékenységek is abbamaradtak. Jelenleg egy szlovák nemzetiségű vállalkozó birtokolja, azonban forráshiány miatt a felújítás nem történik meg. |
|||
== Források == |
== Források == |
||
A lap 2017. május 25., 19:34-kori változata
| Tornyosnémeti | |||
 | |||
| A református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Gönci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Vasas Tibor | ||
| Irányítószám | 3877 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 553 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 28,38 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 150 m | ||
| Terület | 14,06 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 31′ 09″, k. h. 21° 14′ 58″Koordináták: é. sz. 48° 31′ 09″, k. h. 21° 14′ 58″ | |||
 Tornyosnémeti
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Tornyosnémeti weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tornyosnémeti témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Tornyosnémeti község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Gönci járásban. Miskolctól északkeletre kb. 63 km-re, a Hernád völgyében fekszik. Közúti határátkelőhely Szlovákia felé. A Kassa–Hidasnémeti-vasútvonal mellett fekszik, de Tornyosnémet megállóhely még az 1960-as években megszűnt.
Szállások
A településen több szálláshely is található, kifejezetten turizmussal azonban a falu közepén elérhető Bajusz Vendégház foglalkozik.
Környező települések
Migléc (Szlovákia) 2 km , Hidasnémeti 3 km, Zsujta 3 km, Kenyhec (Szlovákia) 3 km Hernádszurdok 6 km, Gönc 7 km.
Története
A falu határában már a bronzkorban népes település lehetett a régészeti leletek tanúsága szerint. A kezdetben Középnémeti nevet viselő község első írásos említése 1220-ból való, ekkor Cuzepnemet alakban fordult elő a neve. Királyi föld volt, amelyre a király német telepeseket hozott. A királyi dajka fiának, Györgynek adományozott falu később több birtokrészre oszlott. Az 1300-as évek elején gyakran tartottak itt megyegyűléseket, 1349-ben pedig nádori gyűlés helyszíne volt a falu. A XV. században gazdag és népes helységként tartották számon, határában vámot is szedtek. 1427-ben 71 adózó portája volt. 1440-ben a falut birtokló Perényiek Giskra huszita vezérnek adták zálogba, ettől fogva hanyatlani kezdett. 1528-ban Perényi Péter hűtlensége miatt a Szapolyai-párti Macedóniai Péter kapta meg Középnémetit.
A XVI. században a törökök dúlták fel, 1687-ben csak 21 jobbágya volt. A pestisjárvány ezt a népességet is tovább pusztította, amely a Rákóczi-szabadságharc után tovább fogyatkozott és 1715-re már csak 11 jobbágyból állt. 1848-ig főurai a Perényiek mellett a Csákyak voltak. Az 1848-49-es szabadságharc során a kassai honvéd zászlóaljnál 7 községbeli lakos harcolt, közülük a fehértemplomi csatában négyen estek el. 1869-ben a lakosság száma 775 fő volt. A településben sok szlovák élt. Régi templomának szentelésekor német, magyar és szlovák nyelven egyaránt prédikáltak. Közigazgatásilag a falu mindig más település alá tartozott, így a kisközség ügyeit a volt vizsolyi egyházkerület, a hidasnémeti plébánia, a szinai körjegyzőség, majd a hidasnémeti körjegyzőség intézte. A két világháború között a lakosság nagy része cselédként dolgozott a nagybirtokon. Az idénymunkások 1920 után ősztől tavaszig, a sokszor szép hasznot hozó csempészéssel foglalkoztak. 1945-ben itt is sor került a föld felosztására, majd tsz-szervezésre került sor. A falu termelőszövetkezete az 1960-as évek végére a járás egyik legjobban gépesített tsz-évé vált. A körzetesítéssel viszont Tornyosnémeti lakói elvesztették vasúti megállóhelyüket, majd az iskola felső tagozatát. A fiatalabb korosztályok az 1960-as évektől egyre nagyobb arányban vállaltak munkát a falun kívül a közeli Hidasnémetiben a vasútnál, majd a borsodi iparvállalatoknál. Sokan elköltöztek a községből, az itt maradók közül pedig egyre többen ingázókká lettek. A falu agrárfoglalkozású népessége az 1980-as évekre elöregedett.
Az 500 fős lélekszámot megközelítő község népessége évtizedek óta mérsékelt ütemben fogy. A helyi lakosság száma 1960-ban még 925 fő, 1970-ben 857 fő, 1980-ban 772 fő, 1990-ben már csak 655 fő volt. 1980 és 1990 között a község vándorlási vesztesége 72 fő volt. Az 1990-es évek elején a fokozatosan elöregedő népességű községben a 60 éven felüliek száma 50 %-kal múlta felül a 14 év alattiakét. A településen a 15 évnél idősebb korú népesség több, mint fele elvégezte az általános iskola 8 osztályát, a 18 éven felüliek mintegy 10 %-a rendelkezik középiskolai végzettséggel. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25 évnél idősebbek között 2-3 %-os. A gazdaságilag aktív korú népesség közel kétharmada az 1980-as évek végén főként városi munkahelyekre ingázott. A község munkaképes korú lakosságából a fizikai dolgozók részaránya 85 % körüli. Az 1990-es évek elején még sokuk ipari foglalkozású volt, de mára egyre többen igyekeznek elhelyezkedni a kereskedelem, vagy a lakossági szolgáltatások területén. Az agrárfoglalkozású népesség aránya 13-15 % közötti. 1996 őszén a településen 50 férfi és 34 nő volt munka nélkül.
Népcsoportok
A település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[2]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 435 | 426 | 393 | 535 | 523 | 553 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
Nevezetességei
- 1400-as években épül református templom
Román stílusú, 12. századi előzmény után 1477-ben épült a gótikus templom, illetve 20 évvel később a tornya. Több mint fél évezrede őrzi értékeit tehát az egyhajós, támpilléres épület.
A templom építésének éve a szentély diadalívéről, a toronyé pedig annak nyugati faláról is leolvasható. Gúlasisakos tornya zömök, tagolatlan. Kis ablakai megmaradtak, nyugati kapuját befalazták, ám déli, csúcsíves kapujának kőkerete ma is látható. A hajó déli falában három csúcsíves ablak is megőrződött – egyikük mérműves.
A nyolcszög három oldalával záródó szentélyt három gótikus, mérműves ablak világítja meg. A hajó egykori festett famennyezete elpusztult, mai deszkamennyezete egyszínű.
- 1880-ban épült katolikus templom
- Csáky-Pallavicini-kastély
1965-ben még jó állapotban volt, parkettás szobákról tájékoztatnak a korabeli dokumentumok. A községi tanács 1966-ban felújíttatta a tetőt 110 ezer forintért. Később az épület a helyi téesz tulajdonába került, és raktárnak használták, majd az időközben életveszélyessé vált kastélyt 1983-ban felrobbantották. A körülötte levő "grófkert" mára lassan a „rőzseszedők” áldozatává válik, pedig egykor a kertépítészet remekműve volt. A gróf fiainak ültetett bükkfák és egy óriási platán vált utolsó emlékezővé. A kastély romjaiból máig találni mintás csempedarabokat.
A grófi kert kapuoszlopai a mai napig is állnak.
A településen található másik kastély és magtár jelenleg üresen áll. Korábban tészta üzem valamint fröccsöntő üzem is működött itt, de a téesz megszűnésével ezek a tevékenységek is abbamaradtak. Jelenleg egy szlovák nemzetiségű vállalkozó birtokolja, azonban forráshiány miatt a felújítás nem történik meg.
Források
- Gótikus templom Tornyosnémetiben – Magyar Nemzet, 2008. szeptember 6.
Jegyzetek
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
