Magyar Nemzet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Magyar Nemzet címen több napilap is élt Magyarországon 1899-től napjainkig.

Az első Magyar Nemzet[szerkesztés]

Ezen a néven először Jókai Mór alapított 1899-ben egy liberális politikai napilapot, amely a Nemzet és a Magyar Újság című lapok egyesülése nyomán indult. Főszerkesztője Jókai Mór, majd Beksics Gusztáv, felelős szerkesztői Adorján Sándor, Szomory Emil, majd Landor Tivadar voltak. Jókai halála után, 1906 és 1910 között Ugron Gábor irányításával mint "független lapot" adták ki. A lap 1913-ban szűnt meg.

A második Magyar Nemzet[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Alapítás és kezdeti idők[szerkesztés]

A lapot Pethő Sándor Hegedűs Gyulával alapította 1938. augusztus 25-én, miután több munkatársával együtt kilépett az 1920 óta működő (általa és Milotay István által alapított) Magyarság című lapból, melyet ekkor a laptulajdonos nemzetiszocialista lappá nyilvánított. A lapot a Chorin-Kornfeld-Weiss nagytőkés csoport finanszírozta.[1] Ahogy a Magyarság, úgy a Magyar Nemzet is jobboldali, mégis legfőképpen náciellenes lap volt, ennél fogva sokszínű szellemiséget képviselt és legfontosabb fóruma lett a náci befolyást ellenzőknek. Hamar nagy népszerűségre tett szert, s olyan neveket tudhatott munkatársai közt, mint Szekfű Gyula, Barankovics István, Lendvai István vagy Márai Sándor. Bár a lapot többször felfüggesztették, véglegesen csak a német megszállást követően tiltották be, mikor is 1944. március 22-én a Gestapo feldúlta a lap szerkesztőségét. Csak 1945. május 1-jétől tudott újraindulni a lap.

A pártállami idők[szerkesztés]

Bár a lapot be nem tiltották, önálló, pontosabban a rendszert bíráló politikai álláspontot nem közölhetett le, a kormány hivatalos politikai álláspontját volt köteles megírni. Sokan emigráltak, a Magyarországon maradtak pedig a létrejött körülményekhez mérten igyekeztek legalább részleges függetlenséget elérni, az elnyomás azonban nem engedett ilyen jellegű törekvéseknek. 1953-tól a lap Nagy Imrét és kormányát támogatta Rákosi Mátyással szemben.

1954-ben a Hazafias Népfront lapjának nevezték ki, s ilyen minőségében volt jelen hivatalosan egészen a rendszerváltásig. 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését, majd október 23-ától a forradalom vezető sajtóorgánuma és egyben a második Nagy Imre-kormány félhivatalos lapja lett. November 4-től azonban nem jelenhetett meg a lap egészen 1957 szeptemberéig. Ezt követően, a kádári szocializmus alatt nyílt fokozatosan több lehetősége a Magyar Nemzetnek a hatalom által megszabott keretek lassú, óvatos tágítására, így – bár nyíltan ellenzéki nyilván senki nem lehetett – óvatos, riportok, publicisztikák sorai közt megbúvó véleménynyilvánításra is. Az újság egyébként ez idő tájt is leginkább az értelmiség lapjának számított, külpolitikai és kulturális hírek és publicisztikák közlésében számított elsősorban jelentősnek. (A belpolitikai híreknek változatlanul a kormány álláspontját kellett közvetíteniük.)

Szellemiségbeli folytonosságot mutat a lap történetében, hogy 1973-tól az alapító Pethő Sándor fia, Pethő Tibor lesz a lap főszerkesztője közel tíz éven át. (1990-től egészen 1996-ban bekövetkezett haláláig szintén vezetője volt a lapnak.)

Jelentős sajtótörténeti esemény volt Illyés Gyula 1977-es karácsonyi cikke az addig tabutémának számító erdélyi magyarság ügyéről. 1987-ben a Magyar Nemzet elsőként és egyedüliként készített interjút (az egyébként akkoriban épp a Hazafias Népfront főtitkáraként is ismert) Pozsgay Imrével a Lakiteleki találkozóval és a Magyar Demokrata Fórum megalakulásával kapcsolatban. A Magyar Nemzet vezető szerepet vállalt 1988-89-ben a rendszerváltás ügyében is.

A rendszerváltás után[szerkesztés]

Közvetlenül a rendszerváltás utáni időkben a Magyar Nemzet számított talán a leghitelesebb lapnak, ám nem sokkal később két jelentős problémával kellett szembesülnie. Egyrészt gondot okozott, hogy az eddig viszonylag egységes álláspontot képviselő és látszólag csupán árnyalataikban eltérő nézőpontok a lapon belül immár szembekerültek egymással, olyannyira, hogy az országos politikai helyzet elmérgesedésétől nem függetlenül kibékíthetetlen belső viták alakultak ki. Másrészt a lapprivatizáció problémája is jelen volt, vagyis hogy az addig állami tulajdonban lévő lapokat ki vásárolja fel.

A Magyar Nemzettel kapcsolatban, ez ügyben is rengeteg vita folyt, s ez az érezhető külső-belső konfliktus nem tett jót a lap népszerűségének, így nem tudott a korszak vezető lapja lenni, pedig a korábbiak alapján ekkor lehetett volna csak igazán.

1996-ban, a Horn-kormány ideje alatt a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ez idő tájt a lap egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött, szerkesztői bizottsága is újjáalakult. (Ez szintén Pethő Tibor nevéhez fűződik.) 2000-ben egy sokat vitatott fordulat[forrás?] következett be a lap történetében: a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, jóval erősebb hangvételű, jobboldali lappal.

Újabb változást jelentett 2015. február 6., a G-nap, amikor nyilvánvalóvá vált a Simicska-Orbán szakítás. Ezt megelőzően a Fidesz-közeli lapvezetés puccsszerűen eltávozott a laptól. A Magyar Nemzet főszerkesztője azóta D. Horváth Gábor.

Politikai beállítottság[szerkesztés]

Oldalak a Magyar Nemzetből

Alapvető értékrend[szerkesztés]

Az újság elsősorban a címlapon is Pethő Sándorra hivatkozik, akinek konzervatív, polgári hozzáállását követendő mintának tartja. A lap hozzáállása mindig a jelenkori politikai lehetőségeknek, helyzetnek megfelelően alakult. A Magyar Nemzet a hagyományos konzervatív értékrend alapvető fogalmait tekinti alapelvének, és ennek megfelelően igazodik a jelenhez.

Politikai elkötelezettség[szerkesztés]

[forrás?] Indulásakor a lap mérsékelt konzervatív beállítottsággal rendelkezett, de konkrét párthoz való kötődése nem volt, jelenleg sincs. (Pethő Sándor gróf Andrássy Gyula eszméi iránti feltétlen elkötelezettségét leszámítva.) Az egypártrendszeri időkben nagyrészt a Hazafias Népfront lapjaként működött [forrás?]. A rendszerváltást követő belső nézeteltérések különböző ideológiai kötődések miatt alakultak ki, így a lap nyilván nem lehetett teljesen elkötelezett semmilyen párt irányába, hisz nem volt egységes álláspontja sem. 1996-os felvásárlását követően felvethető a tulajdonos Postabank állami jellegénél fogva, hogy az aktuális vezető pártok (1998-ig az MSZPSZDSZ, 1998-tól a Fidesz) ezen keresztül esetleg valamilyen hatással voltak a lapra. A 2000-es egyesülést követően támogatta a Fidesz – Magyar Polgári Szövetséget, 2015-ben, amikor a kormánypárttal megszakadt a kapcsolata, függetlenné vált.

Olvasótábor[szerkesztés]

A lap mindenkire számít, mint olvasóra, jobb- és baloldalról egyaránt, korosztálytól függetlenül.

Jelleg, szerep[szerkesztés]

Állásfoglalás[szerkesztés]

Hagyományosan konzervatív lap, azonban nem zárkózik el esetlegesen a laptól eltérő vélekedésű véleménynyilvánítás, vitaindítónak tekinthető cikkek leközlésétől sem. Szerepét tekintve előbb a 2000-es egyesülést követően változott: ezt követően jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek tényfeltáró, leleplező riportokra, cikkekre, mint annak előtte, valamint olyan témákra, melyről máshol, mások nem írnak. Ezt az újság a Napi Magyarország részéréről örökölte meg. Bár bulvár téma is felmerülhet a lapban, ha arra érdemes, ám bulvárosodást a Magyar Nemzet határozottan elutasítja. (Forrás: Magyar Nemzet egy neve elhallgatását kérő munkatársa).

2015. februárja, az ún. G-napot követően a lap politikai irányultságát tekintve eltávolodott a Fidesztől. A váltást követően kinevezett új lapvezetés célul tűzte ki a pártoktól független, a politikai szereplőktől egyenlő távolságot tartó, a minőségi újságírás nyugati hagyományait követő szerkesztőségi munkát.

Jellegzetességek[szerkesztés]

Bár a lap formáját tekintve az idők során változott, a logó a kezdetektől változatlan. Ugyanaz a betűtípus (bodoni antiqua), mellyel egyébként a Tizenkét pont főcímét nyomtatták az 1848-as forradalomban. A napilap sokáig a magyar lappiacon egyedüliként fekete-fehér nyomásban jelent meg. Ma már azonban a többi napilaphoz hasonlóan színes: 2016. október 22-én, Lovasi Eszter művészeti vezető tervei alapján, tipográfiailag is teljesen megújult[2]. A nyomtatott napilap megújulását 2017. márciusában, Tóth Szabolcs Töhötöm főszerkesztő-helyettes vezetésével, követte a Magyar Nemzet online újratervezése[3] is.

Megjelenés, mellékletek[szerkesztés]

A Magyar Nemzet a hét hat napján jelenik meg, kiegészülve a keddi műsorújsággal, a szombati közéleti, kulturális magazinnal. Ezeken kívül néha alkalmi mellékletek is megjelennek. Mint a legtöbb országos napilapnak, a Magyar Nemzetnek is elsősorban fővárosi vagy főváros közeli az olvasóbázisa. Bár jelenleg a magyar médiában eluralkodó bulvár, a kereskedelmi televíziók és az Internet megnehezítik a lap helyzetét, még mindig több tízezren olvassák naponta.

A Magyar Nemzet Online először 2015-ben ideiglenesen, majd 2017 márciusában teljesen megújult. A 2016 végétől az online hírportált és a nyomtatott napilapot már nem két különálló stáb, hanem integrált, közös szerkesztőség készíti.

Jelenlegi kiadás[szerkesztés]

  • Igazgató-főszerkesztő: D. Horváth Gábor
  • Főszerkesztő-helyettesek: Szerető Szabolcs, Tóth Szabolcs Töhötöm
  • Lapszerkesztők: György Zsombor, Németh Erika, Szilágyi Richárd

Netes kiadás (MNO)[szerkesztés]

A Magyar Nemzet 2016 végén integrálta, egyesítette az addig különálló print és online szerkesztőséget, így a Magyar Nemzet online hírportálját és a nyomtatott napilapot is immár ugyanaz a stáb készíti.

Mellékletek[szerkesztés]

Kiadja a NEMZET Lap- és Könyvkiadó Korlátolt Felelősségű Társaság Felelős kiadó: a NEMZET Lap- és Könyvkiadó Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezető igazgatója. Lapigazgató: Tóth Marianna, Simicska Ádám

Főszerkesztők és felelős szerkesztők[szerkesztés]

  • 1938–1940: Pethő Sándor főszerkesztő
  • 1938–1943: Hegedűs Gyula felelős szerkesztő
  • 1943–1944: Barankovics István felelős szerkesztő
  • 1945–1950: Hegedűs Gyula felelős szerkesztő
  • 1949-1951: Mihályfi Ernő főszerkesztő
  • 1949-1955: Parragi György felelős szerkesztő
  • 1951–1955: Boldizsár Iván főszerkesztő
  • 1955-1956: Parragi György főszerkesztő
  • 1955-1956: Komor Imre felelős szerkesztő
  • 1956: Losonczy Géza, Pethő Tibor, Pártay Tivadar felelős szerkesztők
  • 1957–1972: Mihályfi Ernő főszerkesztő
  • 1957-1958: Révész Jenő felelős szerkesztő
  • 1973–1982: Pethő Tibor főszerkesztő
  • 1982–1989: Soltész István főszerkesztő
  • 1990-1996 Pethő Tibor (a szerkesztőbizottság elnöke)
  • 1990: Martin József főszerkesztő
  • 1990-1991: Dr. Tóth Gábor megbízott főszerkesztő
  • 1991–1992: Pethő Tibor főszerkesztő
  • 1992-1993: Krasznai Zoltán főszerkesztő
  • 1993-1999: Dr. Tóth Gábor főszerkesztő
  • 1996–2000: Kristóf Attila (a szerkesztőbizottság elnöke)
  • 1999-2000: Kormos Valéria főszerkesztő
  • 2000–2015 : Liszkay Gábor igazgató-főszerkesztő
  • 2015- D. Horváth Gábor főszerkesztő

A lap tulajdonlásának alakulása[szerkesztés]

  • Lapkiadó Vállalat (1949-től) majd 1988-tól új néven
  • Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat (1990-ig)
  • Magyar Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. (1990)
  • Magyar Nemzet Kiadó Rt. (19911994)
  • Hírlapkiadó Kiadási és Hirdetési Rt. (1994)
  • Mahir Magyar Hirdető Rt. (1994–1995)
  • Hírlapkiadó Kiadási és Hirdetési Rt. (1995–1996)
  • P and B Média Portfóliókezelő Rt. (1996–2000)
  • Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. (2000-től)

Források[szerkesztés]

  • Magyar Nagylexikon "Magyar Nemzet" címszó
  • Magyar Nemzet egy neve elhallgatását kérő munkatársával készült interjú alapján (az interjút készítette Szánthó Péter és Gerdelics Miklós 2007 novemberében)
  • ELTE BTK Kommunikáció és Médiatudomány szak hallgatóinak felmérései alapján (készült 2007. november-december)
  • Hargitai Henrik-Hirsch Tibor: Médiatörténet ([1])
  • Schöpflin Aladár: Pethő Sándor ([2])

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Romsics Ignác: Magyarország a XX. században. Osiris Kiadó, Budapest, 2005.
  2. Megújult Magyar Nemzet: játék és rend | Magyar Nemzet. mno.hu. (Hozzáférés: 2017. április 15.)
  3. Ez itt már az új Magyar Nemzet online | Magyar Nemzet. mno.hu. (Hozzáférés: 2017. április 15.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Magyar Nemzet Online

A Magyar Nemzet krónikája