Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon/2020 I.
Ezen az oldalon jelöljük a kezdőlapra a cikkeket, a 2020-as év első felére.
1. hét
december 30. 0.00 és január 2. 11.59 között: Apáczai Csere János
A jelölt cikk: Apáczai Csere János (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Fő műve, a Magyar encyclopaedia (1655) címlapjaApáczai Csere János, 1656-tól többnyire Apáczai Cseri János (Apáca, 1625. [június 10.?] – Kolozsvár, 1659. december 31.) erdélyi magyar pedagógus, filozófus, kálvinista teológus, a magyar nevelésügy és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára, az erdélyi puritánus mozgalom kiemelkedő alakja, az első magyar enciklopédista, a karteziánus ismeretelmélet korai magyar követőinek egyike.
A Barcaság kálvinista szülötte, szegény sorsú szabados szülők gyermeke volt. Felsőbb tanulmányait Kolozsvárott és Gyulafehérvárott, majd 1648-tól öt éven át hollandiai egyetemeken folytatta (Franeker, Leiden, Utrecht). 1651 áprilisában a harderwijki egyetemen avatták teológiai doktorrá. 1653-as hazatérését követően a gyulafehérvári kollégium osztálytanára lett, de haladó pedagógiai eszméivel konzervatív feletteseit és II. Rákóczi György fejedelmet is magára haragította, így 1655 végén abba kellett hagynia a tanítást. 1656 nyarától a kolozsvári református iskola igazgatójaként folytathatta az oktatást. Iskolateremtő szellemisége 1657-től új anyaintézményében kibontakozhatott, törekvése támogatókra, tudása követőkre talált. Egy erdélyi tudományegyetem megalapítására vonatkozó tervezetét 1658 végén nyújtotta be Barcsay Ákos fejedelemnek, de az Oszmán Birodalommal kialakult konfliktus árnyékában az oktatásügy kérdése háttérbe szorult. Apáczai 1659 végén, harmincnégy esztendős korában tüdőbajban meghalt. Holland felesége, Aletta van der Maet nem sokkal élte túl férjét, a frigyükből született két gyermek sem érte meg a felnőttkort.
Pedagógiai eszméi – természettudományos és anyanyelvi oktatás, tudományegyetem szervezése – alapján méltán tarható a magyar neveléstudomány apostolának. További érdeme a karteziánus filozófia ismeretelméleti és természettudományos alapjainak meggyökereztetése magyar földön. Bár részben dogmatikus teológiai gondolkodása és bizonytalansága a matematika területén nem engedte, hogy az új tanok biztos kezű mestere legyen, de a korszerű tudományosság előfutáraként ő írt először magyarul többek között a heliocentrikus világképről, a vérkeringésről és a mágneses elhajlásról.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Apáczai Csere János cikkajánlóját 2019. december 30-tól 2020. január 2-ig a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-53-1 helyre javasoljuk-jelöljük. Az indítékok közül kettőt kiemelünk. Egyik a 2019-es Szabad Föld Kalendárium a 75. oldalán a Jeles napok, évfordulók rovatban az év utolsó napjára, 2019. december 31., kedd napján olvasható ezen üzenetet: „1659-ben hunyt el Apáczai Csere János filozófus, pedagógiai író, a magyar nyelvű tudományosság előharcosa, a Magyar encyclopaedia megalkotója”. Másik a szabad enciklopédia magyar változata, a Magyar Wikipédia Apáczai Csere János szócikke vitalapjának Bővítés nagyjábólagos befejezése szakaszában Pasztilla szerkesztő azon üzenete, hogy Apáczai Csere János cikkünk kb. 97 %-os készültségi fokú. Ezek már elégséges indítékok ahhoz, hogy javasoljuk-jelöljük, és hogy a Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-1-1 helyre javasoljuk-jelöljük. – *feridiák vita 2019. február 13., 06:31 (CET)
támogatom @Pasztilla:, ránéznél a cikkajánlóra? – Hkoala .jpg){kind=small}
2019. október 23., 20:59 (CEST)
@Hkoala: Kicsit zavarban vagyok, egyszer már végignyaltam a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-53-1 lapon. Hogy ez most ugyanaz-e vagy valami más, azt nem tudom. Most akkor ez lesz egész héten, vagy ez a két sablon ugyanazta a félhetet jelüli, vagy hogy? Ha hosszú, szívesen rövidítek. Pasztilla 2019. október 23., 21:11 (CEST)/
@Pasztilla: Szerintem ugyanaz az időszak, de nem tudom, hogy melyiket fogja a kezdőlapi sablon behúzni, az 53/2 vagy 1/1-et. – Hkoala 2019. október 23., 21:27 (CEST)
- A szöveg is ugyanaz. Rövidítsek? Vagy hajrá Apácai? Pasztilla 2019. október 23., 21:29 (CEST)
- Ne, ez így pont jó. – Hkoala
2019. október 23., 21:31 (CEST)
- Ne, ez így pont jó. – Hkoala
Szerintem is. Ez volt: „53. hét eleje (december 30. – január 2.) Apáczai Csere János (v) /2019-53-1 /2019-53-1.” Valaki megváltoztatta, de úgy, hogy közben törölte Apáczai Csere Jánost. Ezt meglátva a /2019-53-1 mellé megcsináltam a /2020-1-1 jelzésváltozatot is. Szerintem majd az év végéhez közeledve véglegesítsük. Idén még sok hely rendezésre vár, valamint a korábbi évekhez viszonyítva idén nagyon kevés új kiemelt szócikket csináltunk, jó lenne összefogni, és még párat megcsinálni. – *feridiák vita 2019. október 23., 22:06 (CEST)
január 2. 12.00 és január 5. 23.59 között: Magic Tour
A jelölt cikk: Magic Tour (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Magic Tour a Queen együttes 1986-os koncertturnéja volt, amely az A Kind of Magic című albumot népszerűsítette. Csak Európában és Angliában léptek fel, összesen 26 alkalommal. Július 27-én a budapesti Népstadionban álltak színpadra. A Magic Tour hatalmas siker volt. A turné megdöntötte az addigi összes nézőszám-rekordot Európában és Angliában egyaránt. A teljes turnén közel egymillióan látták a zenekart, az összbevétel pedig elérte a 11 millió angol fontot. A színpadtechnikát 20 kamionnal szállították egyik helyszínről a másikra.
A turné különböző állomásain rendre más-más együttesek léptek fel a Queen előtt. A turné állandó előzenekarának a Craaft nevű német hard rock együttes tekinthető, akik június 19-től végigkísérték Európán a Queent. Rajtuk kívül az ausztrál INXS-zel játszott legtöbbet a Queen ezen a turnén. Az angliai koncerteken a Status Quo volt a Magic Tour állandó különleges vendége, Budapesten pedig a magyar Z’Zi Labor is felléphetett.
Ez volt az utolsó turnéja a zenekar eredeti felállásának, az utolsó koncert pedig 1986. augusztus 9-én, Knebworthben zajlott le. Egy évvel később, 1987-ben megállapították, hogy Freddie Mercury énekes HIV fertőzésben szenved, aki így betegsége miatt elutasította a további turnékat, habár az ok hivatalosan csak 1991-ben, halálakor vált bizonyossá.
A Magic Tour különböző állomásain rögzített koncertfelvételekből állították össze az 1986 decemberében megjelent Live Magic című albumot. A következő évben mutatták be a budapesti koncerten készült Live in Budapest című koncertfilmet. 1990-ben adták ki a Queen at Wembley koncertvideót, amely a Wembley Stadionban adott július 12-i telt házas koncertjüket örökítette meg. A koncert hanganyaga két évvel később jelent meg CD-n (Live at Wembley ’86).
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Mivel *feridiák kitörölte a 2019-52-1 helyről a Magic Tour jelölését, áthozom ide. Még nem volt a címlapon. – Hkoala 2019. december 12., 07:19 (CET)
támogatom a Magic Tour jelölését. --Malatinszky vita 2019. december 31., 15:10 (CET)
2. hét
január 6. 0.00 és január 9. 11.59 között: Sarrukín akkád király
A jelölt cikk: Sarrukín akkád király (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Sarrukín vagy Narám-Szín megrongált szobra NinivébőlSarrukín az Akkád Birodalom alapítója és első uralkodója, Laibum és Enítum titokban született fia volt. A rövid kronológia szerint körülbelül i. e. 2270–2215, a középső kronológia szerint i. e. 2334–2279 között uralkodott. Életéről egykorú forrás nem maradt fenn, igen hamar legendás, meseszerű alakká vált. Születési legendája és az utókor által neki tulajdonított életrajzának több eleme irodalmi toposszá lett, amelyek nem csak az ókori Közel-Keleten, hanem görög közvetítéssel Európában is jól ismertek.
Későbbi források szerint a sémik első államának és az akkád dinasztiának alapítója. Akkád területén új fővárosban, Agadében tartotta székhelyét, amelyet vagy ő alapított, vagy felújította azt. Általában úgy ismerik, mint az első birodalom létrehozóját, aki központi kormányzatot alakított ki egy több nemzetiségű, korábban sok államból álló területen, bár egyes jelek arra utalnak, hogy az adabi Lugalannémundu és az uruki Lugalzaggeszi megelőzte ebben. Sikereit nagyban köszönheti a világtörténet első állandó hadseregének, amely 5400 főből állt, és a korabeli világ bármely állama ellen elegendőnek bizonyult.
Sarrukín felesége az akkád nevű Taslultum volt. Két fia követte a trónon egymás után, Rímus és Manistusu. Egy leánya ismert, valószínűleg azért, mert csak ő viselt tisztséget. Enhéduanna Urban a helyi holdisten, Nanna főpapnője volt. Enhéduannának tulajdonítanak két Inannát dicsőítő himnuszt. Rajtuk kívül még két fia, Ibarum (Su-Enlil, az ő fia Aliahum) és Abaistakal (Ilabaistakal) ismert.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom a 2015-ben kiemelt Sarrukín akkád király cikket; még nem volt a címlapon. – Hkoala 2019. december 12., 07:29 (CET)
Mint már annyiszor, most is egyetértek Hkoalával. --Malatinszky vita 2019. december 31., 15:12 (CET)
január 9. 12.00 és január 12. 23.59 között: Kiki – A boszorkányfutár
A jelölt cikk: Kiki – A boszorkányfutár (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Kikit alakító cosplayesA Kiki – A boszorkányfutár (魔女の宅急便; Madzso no takkjúbin; Hepburn: Majo no takkyūbin; angol címén Kiki’s Delivery Service) 1989-ben bemutatott japán animációs fantasyfilm, amelyet Mijazaki Hajao írt és rendezett, valamint a Studio Ghibli és a Studio Gallop készített. A film zenéjét Hiszaisi Dzsó szerezte, producerei pedig Mijazaki Hajao és Hara Tóru voltak. A film Kadono Eiko Madzso no takkjúbin című regényén alapul, de több jelentős módosítást is tartalmaz.
A film Kikiről, egy kamasz boszorkányról szól, akinek a tradíció szerint 13. évét betöltve egy évig önállóan kell élnie. Kiki egy Koriko nevű kikötővárosban telepedik le, ahol futárszolgálatot hoz létre. A film főszereplőit Takajama Minami, Szakuma Rei, Jamagucsi Kappei és Toda Keiko szeijúk szólaltatják meg.
Mijazaki elmondása szerint a film a japán kamasz lányokra jellemző önállóság és másokra történő támaszkodás szükségessége közötti szakadékot mutatja be.
A Kiki – A boszorkányfutárt 1989. július 22-én mutatták be Japánban és elnyerte az Animage Anime Grand Prix díját. Ez volt a Studio Ghibli első filmje, amelyet a Walt Disneyvel közösen adott ki. A Disney által készített angol nyelvű változatot a Seattle-i Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be 1998. május 23-án.
Magyarországon a Best Hollywood adta ki DVD-n 2007-ben, televízióban az M1 és a Digi Film tűzte műsorára.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom a 2016-ban kiemelt Kiki – A boszorkányfutár cikket; még nem volt a címlapon. – Hkoala 2019. december 12., 07:31 (CET)
3. hét
január 13. 0.00 és január 16. 11.59 között: Hadviselés az ókori Egyiptomban
A jelölt cikk: Hadviselés az ókori Egyiptomban (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Egyiptomi harci kocsi 19. századi itáliai ábrázolása ókori képek alapjánAz ókori egyiptomi hadviselés mintegy 3000 éven keresztül fejlődött. Eredete a szaharai vadász-pásztor közösségek harcaira nyúlik vissza. Alsó- és Felső-Egyiptomnak az i. e. 3. évezred eleje (i. e. 2900) körüli egyesítésével, az első fáraó uralmának megszilárdulásával jött létre az egységes Egyiptomi Birodalom. Egyiptom fő katonai törekvése több évezredes története során a termékeny folyóvölgy iránti külső, a déli Núbiából, a nyugati Líbiából, illetve a Sínai-félsziget felől érkező támadások visszaverése volt. Erődítményeket, katonai támaszpontokat és ellenőrző pontokat létesítettek a határokon, amelyek nagyobb támadások esetén riasztották az ország fő haderőit. Ezen kívül az egyiptomi állam erős korszakaiban délen folytattak hódító hadjáratokat, illetve katonai hatalmuk fellendülése idején katonai műveleteket vezettek északkeletre, időnként egészen a mai Szíria területéig. A központi hatalom meggyengülése idején, az úgynevezett átmeneti korokban viszont belháborúk sújtották az országot.
Az egyiptomi állam kialakulásától kezdve bukásáig folyamatosan keleties, despotikus jellegű volt. A fáraó által megtestesített központi hatalom az élet minden területére kiterjedt, így természetesen a hadseregre is. (Az ázsiai termelési mód elméletének hívei ezért tartják ezt az államot e teória egyik legjobb példájának.) Egyéni hőstettekre, azok megéneklésére itt nem lehet találni példát, mint például a homéroszi görög korban. Minden siker a fáraó érdeme, a kor irodalma, a feliratok és a papiruszok csak az ő hőstetteit örökítik meg, kudarcok a feliratokban és papiruszokban fennmaradt „állami propaganda” számára nem léteztek.
Már az Egyiptomi Óbirodalom és a Középbirodalom idején komoly katonai erőt tudott összpontosítani az állam a hadi vállalkozásaihoz, de jelentős állandó hadsereget ekkor még nem tartottak fenn. Az egyiptomi hadviselés az Újbirodalom idején, a nagy katonafáraók vezetésével érte el legmagasabb fejlettségét, amikor az ország állandó haderejével az akkor általuk ismert világ legerősebb katonai hatalma volt. Katonai erőfölényüket az ekkor vezetett nagy hódító hadjáratok is jelezték. Ezután már lassú hanyatlás következett, külföldi hódítók sikereivel, i. e. 31-ben pedig Róma meghódította az országot és egyik tartományává tette.
Az óegyiptomi katonaság fő fegyverzetét az egész korszakban a személyi ütő-, szúró- és hajítófegyverek alkották, anyaguk főleg fa, kő, majd réz, bronz volt, a kor végén megjelentek a részben vasból készült fegyverek is. Az íjászok a hadsereg elitjéhez tartoztak. Az Újbirodalom idején megjelentek a Közel-Keletről átvett harci kocsik is. A lovasság csak az egyiptomi későkorban jelent meg, de a kengyel ismerete nélkül harci szerepük egyelőre csak jóval korlátozottabb lehetett.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom a 2018-ban kiemelt Hadviselés az ókori Egyiptomban cikket; még nem volt kezdőlapon. – Hkoala 2019. december 16., 12:01 (CET)
január 16. 12.00 és január 19. 23.59 között: The Clash
A jelölt cikk: The Clash (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Mick Jones 1980-banA The Clash, röviden csak Clash (magyarul csapás, ütés) angol punk rock együttes, 1976 és 1986 között voltak aktívak. A zenekar bátran feszegette a műfaj határait, és zenéjében felhasználta a reggae, a funk, a new wave, a dub és a rockabilly elemeit is. Az együttes klasszikus felállása – Joe Strummer, Mick Jones, Paul Simonon és Topper Headon – csak 1977-re alakult ki.
A Sex Pistols felbomlása után csaknem egy évtizeden át a Clash volt a brit punk központi zenekara. Pályafutása során hat stúdiólemezt adott ki. Legnagyobb sikerét harmadik lemezével, a London Calling című dupla albummal érte el, amelyet a Rolling Stone az 1980-as évek legjobb lemezének választott 1990-ben. Az 1982-es Combat Rock album volt az utolsó, amelyet a klasszikus felállásban rögzítettek.
A Clash belső kohéziója meggyengült, és 1983. szeptember 27-én Joe Strummer és Paul Simonon kirúgta a fő zeneszerzőt, Mick Jones-t. A Clash utolsó stúdióalbuma, a Cut the Crap 1985. november 4-én jelent meg. Az újhullámos hangzású albumot értetlenkedve fogadták a kritikusok és a Clash-rajongók, és a zenekar a következő évben feloszlott.
A Clash szövegei baloldali politikai mondanivalójukról ismertek. Míg a nagy előd és kortárs Sex Pistols nihilizmust hirdetett, addig a Clash lázadásra szólított fel, és fellépést sürgetett a faji diszkrimináció, a rendőri brutalitás és a harmadik világ népeinek elnyomása ellen. Az együttes 2003-ban, egy évvel Joe Strummer halála után, bekerült a rock and roll hírességek csarnokába.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom a 2017-ben kiemelt The Clash cikket; még nem szerepel a kezdőlapon. – Hkoala 2019. december 16., 12:04 (CET)
4. hét
január 20. 0.00 és január 23. 11.59 között: Sang-dinasztia
A jelölt cikk: Sang-dinasztia (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A dinasztiaalapító Tang király
(Ta Ji) története 17. századi festményenA Sang-dinasztia (商朝 Sang csao ()) az ókori Kína történelmének egy szakasza az i. e. 17. század vége és az i. e. 11. század dereka között. Liu Hszin () kétezer éve a Si csi () (A történetíró feljegyzései) és a Su csing () (Írások könyve) alapján i. e. 1766-tól i. e. 1122-ig terjedő kronológiát állított fel, a Bambusz-évkönyvek szerint azonban az i. e. 1556–1046 dátumok számíthatók. A Hszia–Sang–Csou () kronológia projekt jelenleg az i. e. 1600–1046 datálást fogadja el. Akkor kezdődik, amikor a sang () törzs a Sárga-folyó középső és alsó szakaszát, a kitajok és a Hszia-dinasztia () területeit elfoglalta, és addig tart, amíg a csou () törzs le nem győzte az utolsó sang () uralkodót. A sangok () állama nem volt egységes királyság, legfeljebb a meghódított törzsek feletti hegemóniáról lehet beszélni, ennek ellenére is fennállt bő fél évezreden át. Jelentős korszak Kína gazdasági, kulturális és politikai fejlődésében. A Sang ()-dinasztia idején kezdődött Kínában a bronzkor, és az írás első emlékei is ekkor jelennek meg. A törzset, az államot, a fővárost és a dinasztiát a későbbiekben nem Sang ()nak, hanem a jin () (殷) írásjeggyel írták, ezért Jin ()-dinasztia (殷代 Jin taj ()), a nemzetközi irodalomban Sang–Jin ()-dinasztia néven is ismert.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom a 2014-ben kiemelt Sang-dinasztia cikket, még nem volt a kezdőlapon. – Hkoala 2019. december 27., 06:48 (CET)
január 23. 12.00 és január 26. 23.59 között: Macskák királysága
A jelölt cikk: Macskák királysága (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A film eredeti logójaA Macskák királysága (猫の恩返し; Neko no ongaesi; Hepburn: Neko no ongaeshi; angol címén The Cat Returns) 2002-ben bemutatott japán animációs filmdráma Morita Hirojuki rendezésében és a Studio Ghibli gyártásában. Hiiragi Aoi Baron: Neko no dansaku című művén alapul.
A film egy középiskolás lányról, Josioka Haruról szól, aki képes beszélni a macskákkal, és a macskák királyának fiához akarják adni feleségül, amiért korábban megmentette őt. A film főszereplőit Ikevaki Csizuru, Hakamada Josihiko, Vatanabe Tecu, Szaito Jószuke, Maeda Aki és Tamba Tecuró szeijúk szólaltatják meg.
A filmet 2002. július 19-én mutatták be Japánban a Toho forgalmazása alatt, DVD-kiadásban 2003. július 4-én jelent meg. Az Egyesült Államokban 2003-tól forgalmazta a Buena Vista Distribution, 2005-ben jelent meg DVD formában a Buena Vista Home Entertainment kiadásában.
Magyarországon az InterSonic adta ki 2005-ben, és több televíziócsatorna is műsorára tűzte, köztük az RTL Klub.
A nézők és a kritikusok többnyire pozitívan fogadták a filmet, a szereplők közül a legtöbb dicsértet a Báró, míg a legtöbb kritikát Haru kapta, aki a kritikusok szerint nem illik a Ghibli-hősnők sorába. A film 2002-ben elnyerte a Japan Media Arts Festival Kiválóság-díját.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom a 2013-ban kiemelt Macskák királysága cikket, még nem volt kezdőlapon. – Hkoala 2019. december 27., 06:49 (CET)
Szokatlan, hogy a cikkajánló nem tartalmaz képet. Nem lehetne ezen segíteni? Szerzői jogi oka van ennek? --Malatinszky vita 2019. december 31., 15:14 (CET)
Az is feltűnik, hogy milyen sok piros link van a cikkajánlóban. Ha nincs remény, hogy a kérdéses cikkek elkészülnek, talán érdemesebb lenne a linkeket eltávolítani innen. --Malatinszky vita 2019. december 31., 15:16 (CET)
Valamint csütörtökig Sarrukín király szócikke van a Kezdőlapon. Ezért a Macskák királysága cikk helyett ide az Albán ortodox egyház cikket jelölöm. – *feridiák vita 2020. január 7., 19:50 (CET)
@Malatinszky, *feridiák: Nem előírás, hogy kép legyen a cikkajánlóban, és a piros linkek sem tilosak. Viszont ha már mindenáron mást akartok tenni helyette, akkor abból a 38-ból kellene választani, ami még nem volt kezdőlapon. – Hkoala 2020. január 7., 20:04 (CET)
@Hkoala: Én nem akarok másik cikket, csak azt mondom, hogy ez a cikkajánló jobb lenne több képpel és kevesebb piros linkkel.--Malatinszky vita 2020. január 7., 23:09 (CET)
5. hét
január 27. 0.00 és január 30. 11.59 között: Gautama Sziddhártha
A jelölt cikk: Gautama Sziddhártha (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Gandhárai Buddha-szoborGautama Sziddhártha, Gautama Buddha, Sákjamuni Buddha vagy egyszerűen Buddha, ókori bölcs, a buddhizmus meghatározó alakja. Úgy tartják, hogy leginkább Kelet-Indiában élt és tanított, valamikor az i. e. 6. és 4. század között.
A buddha szó jelentése „a felébredt” vagy „a megvilágosodott”. Nagy kezdőbetűs alakja a történelmi Buddhára vonatkozik, kis kezdőbetűs alakja jelentheti a buddhista kozmológiában használt, minden történelmi korszak első megvilágosodott lényét, aki mások tanítása nélkül, önállóan érte el a megvilágosodott tudatszintet. A buddhizmusban úgy tartják, hogy végtelen számú buddha létezett korábban és végtelen számú fog még létezni a jövőben is (bővebben lásd: Buddhák listája és Nevesített buddhák listája). A legtöbb buddhista hagyományban Gautama Sziddhárthát tekintik korunk legmagasabb rendű buddhájának. Gautama az ókori Indiában az érzéki örömök halmozása és az aszkézis közötti középutat tanította. Később India keleti részén is tanított, Magadha és Kosala ősi királyságokban.
Gautama a buddhizmus első számú alakja, akiről a buddhista követők úgy tartják, hogy az élete történéseit, tanítóbeszédeit, illetve az általa tanácsolt szerzetesi fogadalmakat a halála után összefoglalták és szájról szájra hagyományozták tovább a bhikkhuk (szerzetesek), a bhikkhunik (apácák) és a világi emberek, azaz a szangha (buddhista közösség). A neki tulajdonított tanításokat először mintegy 400 évvel a halála után írták le a buddhista tudósok. Karl Jaspers szerint egyike volt az ún. tengelykor (i. e. 800–200) meghatározó gondolkodóinak.
A hagyományok szerint az északkelet-indiai és a nepáli határ közelében lévő Kapilavasztu városában uralkodó király, Suddhódana fia volt, s a mai Nepál területén, Lumbiniben született. Anyanyelve a mágadhi prakrit nyelv volt.
Huszonkilenc évesen családját, feleségét, Jasodarát és csecsemő fiát, Ráhulát elhagyva az igazság keresésének szentelte életét. Több évi aszkézis után rájött, hogy testének kínzásával csak elhomályosítja az elméjét, de nem jutott közelebb az igazi bölcsességhez, ezért felhagyott az önsanyargatással. Végül az emberi létezés nagy kérdéseivel viaskodva a Bódhifa alatt meditálva rátalált a megoldásra, és buddhává, vagyis „megvilágosodottá” vált. Ekkor harmincöt éves volt. Életének hátralévő idejében Észak-Indiát bejárva terjesztette életfilozófiáját, és haláláig ezrek váltak a követőivé. Legfőbb tanításait a „négy nemes igazság” foglalja össze.
.jpeg)
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A Gautama Sziddhártha (Gautama Buddha, Buddha) cikkajánlóját javaslom a Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-5-1 helyre. – *feridiák vita 2019. december 31., 11:58 (CET)
január 30. 12.00 és február 2. 23.59 között: II. Amenhotep
A jelölt cikk: II. Amenhotep (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
II. AmenhotepAmenhotep a sírjábanII. Amenhotep (uralkodói nevén Aaheperuré, görögösen Amenophisz; i. e. 1446 körül, ur.: kb. i. e. 1428 – i. e. 1401) az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia hetedik fáraója. Apjától, a nagy hódító fáraótól, III. Thotmesztől hatalmas birodalmat örökölt, melyet több évtizedes uralkodása alatt sikerrel megőrzött és kormányzott. Hadjáratok és nagyszabású építkezések tekintetében is édesapja méltó utódja volt, kortársai elismerését azonban főleg erejével és ügyességével vívta ki – íjászi képességei, melyeket számos helyen megörökített, ihlethették több száz évvel később az Iliasz egyik jelenetét.
III. Thotmesz és Meritré-Hatsepszut hat ismert gyermekének és két fiának egyike volt. Négy további (fél)testvére ismert, közülük Amenemhat volt a trónörökös, de ő még apjuk halála előtt meghalt.
Memphiszben, az északi fővárosban nevelkedett. A Nagy Szfinxnél felállított sztéléje arról tanúskodik, hogy a herceg ügyes harcos volt, képes volt harci kocsin vágtatva céltáblákat átlőni. Erről thébai felirata és kis szkarabeuszok feliratai is megemlékezik. Lehetséges, hogy innen ered az Iliaszban annak a jelenetnek a leírása, ahol Akhilleusz egész sor céltáblát lő át. Azt is feljegyezték, hogy Amenhotep hatszor olyan gyorsan volt képes evezni, mint bárki más, de ez lehet, hogy csak túlzás.
Apja a dinasztia leghosszabb ideig uralkodó fáraója volt – 54 évig ült a trónon, ebből huszonegy éven át társuralkodóként mostohaanyjával, Hatsepszuttal. Uralkodása 46. vagy 47. évében megkezdődött Hatsepszut nevének és képmásainak eltüntetése az épületekről és feliratokról. Ennek befejezése már II. Amenhotepre maradt.
III. Thotmesz uralkodása 51. évében társuralkodóként maga mellé vette fiát. A Szfinxnél elhelyezett sztélére feljegyezték, hogy Amenhotep ekkor 18 éves volt. Két évig és négy hónapig uralkodtak együtt, utána az idősebbik fáraó elhunyt.
Amenhotep sírja több mindenben hasonlít III. Thotmeszéhez, szerkezetében és díszítésében is. Két lépcsősor és folyosó vezet le egy aknához, ahonnan a folyosó tengelyére merőlegesen nyílik egy előcsarnok, melyet egy harmadik folyosó köt össze egy hatoszlopos csarnokkal. Ebből nyílik három mellékkamra és a sírkamra, melynek szintén van egy mellékkamrája. A sírkamrában állt a fáraó vöröskvarcit szarkofágja.
A sírt 1898-ban fedezte fel Victor Loret. 1928-ig itt volt kiállítva a múmia, majd a kairói Egyiptomi Múzeumba szállították.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Ajánlom a II. Amenhotep cikket, mert még nem volt kezdőlapon. - FAdamus vita 2020. január 5., 14:43 (CET)
6. hét
február 3. 0.00 és február 6. 11.59 között: Merkúr
A jelölt cikk: Merkúr (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
MerkúrA Merkúr a Naprendszer legbelső és legkisebb bolygója, a Nap körüli keringési ideje 88 nap. A Merkúr a Földről nézve fényesnek látszik, magnitúdója −2,0 és 5,5 között változik, azonban nehéz észlelni, mert a Földről nézve a Naptól mérhető legnagyobb szögtávolsága csak 28,3°. Reggel vagy este szürkületkor lehet megfigyelni. A bolygóról viszonylag keveset tudunk.
A Merkúrt meglátogató két űreszköz közül az első a Mariner–10 volt, amely 1974–1975-ben a bolygó felszínének csupán 45%-át térképezte fel. A második a MESSENGER, amely további 30%-ot mutatott meg a bolygó felszínéből, amikor 2008. január 14-én elrepült mellette. Ez az űreszköz 2008. október 6-án és 2009. szeptember 29-én még kétszer elhaladt a bolygó mellett, 2011. március 19-én bolygó körüli pályára állt, mintegy 200 kilométerre a felszíntől – adatokat gyűjt, azokat a Földre továbbítja, miután a maximális magasságba került, 15 000 kilométerre a felszíntől. Ekkortól tovább tanulmányozza és feltérképezi az egész égitestet.
A Merkúr sok tekintetben hasonlít a Holdra: felszínét számos kráter borítja, nincs természetes holdja, és nincs állandó légköre. Azonban a Holddal ellentétben nagy, vasat tartalmazó magja van, melynek következtében rendelkezik mágneses mezővel, melynek erőssége a földinek körülbelül 1%-a. Magjának relatív mérete miatt kivételesen nagy a bolygó sűrűsége. Felszíni hőmérséklete 90 és 700 K (-183 és 427 °C) között változik. Ahol a Nap éppen merőlegesen éri a felszínt, ott van a legmelegebb, és a sarkokhoz közeli kráterek mélyén mérik a leghidegebbet.
A Merkúr megfigyeléséről szóló feljegyzések legalább az időszámításunk előtti első ezredfordulóig nyúlnak vissza. A babiloniak a Nabu nevet adták neki, hírvivő istenük neve után. Az i.e 4. század előtt a görög csillagászok két bolygónak gondolták aszerint, hogy napkeltekor vagy napnyugtakor volt látható. Előbbi az Apollón, utóbbi a Hermész nevet kapta. Az i.e 4. században felismerték, hogy a két bolygó egy és ugyanaz.
A bolygó magyar neve a rómaiakig nyúlik vissza, akik a bolygót Mercurius római istenről nevezték el, aki a görög Hermész római megfelelője. A Merkúr asztronómiai jele a kör egy kereszt függőleges szárán, a kör tetején egy félkörrel (Unicode: ☿), ami Hermész caduceusának stilizált változata.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom a Merkúr cikket a kezdőlapra. - FAdamus vita 2020. január 5., 19:30 (CET)
február 6. 12.00 és február 9. 23.59 között: Peng Tö-huaj
A jelölt cikk: Peng Tö-huaj (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Peng Tö-huaj kínai hadvezérPeng Tö-huaj (egyszerűsített kínai: 彭德怀; hagyományos kínai: 彭德懷; pinyin: Péng Déhuái; Wade–Giles: P'eng Te-huai), (Sihsziang (), Hsziangtan (), 1898. október 24. – Peking, 1974. november 29.) kínai hadvezér, marsall, politikus, a Kínai Népköztársaság honvédelmi minisztere 1954-től 1959-ig.
Szegényparaszti családból származott. Tizenhat éves korában megélhetési okokból lett katona egy hadúr seregében. Hamarosan kitűnt katonai tehetségével, ezért felettesei katonai képzésben is részesítették, és ezt követően gyorsan emelkedett a ranglétrán. 1926-ban egységével csatlakozott a Kuomintanghoz. Baloldali érzelmei miatt kedvezően fogadta a kommunisták közeledését, és 1928-ban a Kínai Kommunista Párt titkos tagja lett, majd egész egységével együtt átállt. Ezután jelentős katonai szerepet játszott a kínai polgárháborúban a kommunista bázisterületek kialakításában és védelmében, a hosszú menetelés során, majd a Kínai Népköztársaság megalakulása után a koreai háborúban részt vevő kínai „önkéntesek” parancsnokaként.
A nagy ugrás idején szembefordult Mao Ce-tung () politikájával, emiatt kegyvesztett lett, leváltották és házi őrizetbe került. 1965-ben Mao lépéseket tett a reaktiválására, és kisebb feladattal bízta meg. A kulturális forradalom kezdetén, 1966-ban azonban újra támadások kereszttüzébe került. Hívei figyelmeztetése ellenére nem menekült el a vörösgárdisták elől, akik – elsősorban Csiang Csing () nyomására – letartóztatták, nyilvánosan megalázták és kínzásoknak vetették alá. 1974-ben börtönkórházban halt meg, ahol Mao utasítására megvonták tőle az érdemi kezelést. 1978-ban rehabilitálták.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom a 2015-ben kiemelt Peng Tö-huaj cikket; még nem volt címlapon. – Hkoala 2020. január 6., 07:50 (CET)
Jó javaslatodhoz kis képet tettem hozzá. Remélem, elnyeri tetszésed. – *feridiák vita 2020. február 6., 16:58 (CET)
7. hét
február 10. 0.00 és február 13. 11.59 között: Thescelosaurus
A jelölt cikk: Thescelosaurus (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Thescelosaurus feje és karjai a Rocky Mountain Dinosaur Resource CenterbenA Thescelosaurus (jelentése 'isteni gyík' az ógörög θεσκελο-/theszkelo- 'isteni', 'bámulatos' vagy 'csodálatos' és σαυρος/szaürosz 'gyík' szavak összetételéből) az ornithopoda dinoszauruszok egyik neme, amely a késő kréta kor legvégén tűnt fel Észak-Amerikában. A körülbelül 65,5 millió évvel ezelőtt bekövetkezett kréta–tercier kihalási eseményt megelőző utolsó dinoszauruszfauna tagja volt. Számos, jó állapotban megőrződött teljes példánya arra utal, hogy a folyók közelében élhetett.
Ez a két lábon járó ornithopoda, több részleges csontváz és koponya alapján átlagosan 2,5–4 méter hosszú volt. Erős hátsó lábakkal, kis, széles kezekkel, hegyes, meghosszabbodott orrban végződő fejjel és a háta középvonala mentén feltehetően kis, páncélszerű pikkelyekkel rendelkezett. A hypsilophodontida növényevő dinoszauruszok közé tartozott. Korábban több faját is elnevezték, de jelenleg csak kettő, a T. neglectus és a T. gabanii számít érvényesnek; bár lehetséges, hogy a Thescelosaurus fosszíliái valójában egy harmadik, még névtelen fajt is képviselnek.
A sajtó érdeklődését 2000-ben keltette fel, mikor egy 1993-ban, Dél-Dakotában felfedezett példányról megállapították, hogy egy fosszilizált szívet tartalmaz. Sok vita folyt arról, hogy a maradvány valóban egy szív-e. Jelenleg sok tudós kételkedik abban, hogy a tárgyat megfelelően azonosították, és hogy megfelelő következtetéseket vontak le vele kapcsolatban.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom a 2009-ben kiemelt Thescelosaurus cikket; még nem volt címlapon. – Hkoala 2020. január 6., 08:08 (CET)
február 13. 12.00 és február 16. 23.59 között: Ernest Shackleton
A jelölt cikk: Ernest Shackleton (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Shackleton felesége, Emily és a három gyermek (balról jobbra): Cecily, Edward és RaymondSir Ernest Henry Shackleton (Írország, Kildare megye, Kilkea, 1874. február 15. – Déli-Georgia-sziget, Grytviken, 1922. január 5.) angol és ír felmenőkkel rendelkező brit felfedező, Antarktisz-kutató, az Antarktisz-kutatás aranykorának egyik kiemelkedő alakja. Négy Antarktisz-expedícióban vett részt, három alkalommal expedícióvezetőként.
Az első déli-sarkvidéki tapasztalatait mint harmadtiszt szerezte, Robert Falcon Scott Discovery-expedíciójában 1901 és 1904 között, melyről egészségügyi okok miatt idő előtt haza kellett utaznia. 1907-ben már vezetőként tért vissza a Nimrod-expedíció élén. 1909 januárjában az addigi legkisebb távolságra közelítették meg a Déli-sarkot, eljutva egészen a 88°23′ déli szélességig, ami mindössze 180 km-re van a legdélibb ponttól. Az expedíció keretében a csapat tagjai elsőként mászták meg a Mount Erebus vulkánt. Teljesítményei elismeréseként VII. Eduárd brit király lovaggá ütötte.
Miután 1911. december 14-én előbb Roald Amundsen, majd 1912. január 18-án Robert Falcon Scott elérték a Déli-sarkot, Shackleton új célt tűzött maga elé: nem csak elérni a sarkot, de a sark érintésével átkelni a teljes kontinensen. Erre a célra szervezte a birodalmi transzantarktiszi expedíciót, amely 1914. augusztus 4-én indult útnak. Az expedíció a kitűzött célt nem érte el, mivel hajójukat, az Endurance-t a Weddell-tengeren körülzárta, majd összeroppantotta a feltorlódott jég, így a csapatnak el kellett hagynia a hajót. Hónapokig éltek a sodródó jégtáblákon, majd mentőcsónakokkal eljutottak az Elefánt-szigetre, ahol Shackleton öt társával ismét csónakba szállt, hogy az 1500 kilométeres távolságban lévő Déli-Georgia-szigetről segítséget hozzon. 1916 augusztusában sikerült minden embert épségben kimenteni a szigetről.
A sarkvidéken átélt viszontagságok ellenére 1921-ben újabb expedíciót szervezett, azzal a céllal, hogy körbehajózza a Déli-sarkvidéket. A Shackleton–Rowett-expedíció során, a tényleges kutatóút megkezdése előtt, Shackleton 1922. január 5-én, a Déli-Georgia-szigeten szívinfarktusban elhunyt. Felesége kérésére itt is temették el, Grytviken település temetőjében.
Shackleton hírnevét leginkább a birodalmi transzantarktiszi expedíció hihetetlen történetének köszönheti, amiért a korabeli sajtó hősként ünnepelte. Ennek ellenére – Scott kapitánnyal ellentétben – hosszú időre feledésbe merült a neve. Később, a 20. század második felében fedezték fel újra. A vezetéselmélet és a válságmenedzsment területén tevékenységét követendő példaként, modellként állítják az utókor elé.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom Ernest Shackleton cikkét, a halálánakszületésének évfordulója erre az időszakra esik. A cikk most lett kiemelt. – Hkoala 2020. január 6., 07:38 (CET)
„Sir Ernest Henry Shackleton (Írország, Kildare megye, Kilkea, 1874. február 15. – Déli-Georgia-sziget, Grytviken, 1922. január 5.) angol és ír felmenőkkel rendelkező brit felfedező, Antarktisz-kutató, az Antarktisz-kutatás aranykorának egyik kiemelkedő alakja. Négy Antarktisz-expedícióban vett részt, három alkalommal expedícióvezetőként.” Ez a cikkajánló bevezetőjének kezdő mondata. Egyetlen kattintással ellenőrízhető. – *feridiák vita 2020. február 16., 10:16 (CET)
Mindkét szöveget Hkoala tette fel, mégpedig ugyanazon a napon: 2020. január 6-án. Előbb a cikkajánlóét, majd pár perc múlva ezen vitalapra a javaslatot. De a halál évfordulója nem erre az időszakra esik. A cikkajánlóban ott olvasható halálának helye és időpontja is: Shackleton 1922. január 5-én, a Déli-Georgia-szigeten szívinfarktusban hunyt el. Felesége kérésére ott is temették el, Grytviken település temetőjében.
Shackleton cikkajánlója február 13-án a nap közepétől február 16-án a nap végéig van fenn a Kezdőlapon. Ezen időszakra születésének ünnepnapja esik! Születésének helye és ideje Írország, Kildare megye, Kilkea, 1874. február 15. Ebbe az időszakba esik évről évre február 14-én Valentin-nap, a szerelmesek ünnep is. Ez az ünnepi nap két vasárnap között egy ünnepi hétbe, a Házasság hetéhez vezet. Ezzel megérkeztük Ernest Henry Shackleton szócikke új szakaszának kezdetéhez. Jöhet a kezdőlap, a kezdőnap, és a Kezdeményező kérdése. Köszi Közösségünk, és köszi külön kedves Hkoala. Kérem, haladjunk együtt tovább. – *feridiák vita 2020. február 16., 14:50 (CET)
8. hét
február 17. 0.00 és február 20. 11.59 között: Méd Birodalom
A jelölt cikk: Méd Birodalom (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
I. Dárajavaus perzsa király tetteit, győzelmeit megörökítő relief és feliratA paszargadai Kurus-szobor másolata a Sydney-i Olimpiai ParkbanA Méd Birodalom (perzsául: Māda, ógörögül: Μηδία, Média, akkádul: Mādāya) ókori államalakulat volt Ázsiában, az Óperzsa Birodalom elődje. Ezt az államalakulatot tartják az első iráni birodalomnak, amely i. e. 8. századtól az i. e. 6. századig állt fenn. Egyes elméletek szerint kurd államalakulat volt az ókorban. A birodalom előtt a médek kis törzsekben éltek, de az Asszíria elleni háborúban szövetséget kötöttek, amivel egy katonailag erős, de belső szerkezetében gyenge monarchia rövid története kezdődött meg.
A birodalom alapítójának Daiakkut (görög Déiokész) tartják, akit a lakosok választottak meg döntőbírónak, majd később a birodalom királya lett. A név asszír forrásokban fordul elő, és az ott említett daiakku vagy dayukku nevet azonosítják a Hérodotosz által leírt Déiokésszel. Nem világos azonban, hogy az asszír források a területről, vagy annak uralkodójáról beszélnek-e. A birodalom létrejöttekor csak egy kis királyság volt a Kaszpi-tengertől délnyugatra, de Uvakhsatra (görögül II. Küaxarész) idején már a Közel-Kelet is az ő fennhatósága alá tartozott.
Az iráni népek a történelem során először egyesültek, és ezzel politikai egyensúlyt jelentettek Asszíriával és Babilonnal szemben. Az előbbi államot a médek később el is foglalták, továbbá ekkor vették fel a kapcsolatot a kis-ázsiai görög világgal. A Méd Birodalom i. e. 550-ben a perzsa felkeléssel összeomlott, utódja az Óperzsa Birodalom, amely gyakorlatilag megegyezik a médek államával, de már perzsa vezetés alatt hódított tovább.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javaslom a Méd Birodalom cikket, mert még nem volt kezdőlapon. - FAdamus vita 2020. január 6., 21:34 (CET)
február 20. 12.00 és február 23. 23.59 között: Massospondylus
A jelölt cikk: Massospondylus (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Egy művészi elképzelés a MassospondylusrólA Massospondylus (ógörög eredetű nevének jelentése 'megnyúlt gerinc') a prosauropoda dinoszauruszok egyik neme, amely a kora jura kor hettangi – pliensbachi korszakában, mintegy 200–183 millió évvel ezelőtt élt. Ez az egyik legelsőként elnevezett dinoszaurusz, a holotípusát Richard Owen írta le 1854-ben, egy Dél-Afrikában talált lelet alapján. Azóta Dél-Afrika más részein, Lesothóban és Zimbabwében is megtalálták a fosszíliáit. Az Arizona állambeli Kayenta-formációból, Indiából és Argentínából is kerültek elő olyan maradványok, amelyeket a Massospondylushoz kapcsoltak, de elképzelhető, hogy ezek a leletek nem ehhez a nemhez tartoznak.
Típusfaja a M. carinatus, de a felfedezése utáni 150 évben további hét fajt is elneveztek, melyek közül jelenleg csak a M. kalae számít érvényesnek. Ezen időszak utolsó éveiben a prosauropodák rendszertana sokat változott, és számos tudós vitatni kezdte, hogy a Massospondylust a dinoszauruszok evolúciós fájának megfelelő pontján helyezték-e el. A nem számára megalkotott családnév, a Massospondylidae érvényessége a prosauropodák kapcsolatainak változásai miatt szintén vitatottá vált. Nem világos az sem, hogy mely más dinoszauruszokkal tartozott egy csoportba (amennyiben voltak ilyenek); de a családot több 2007-ben megjelent cikk is érvényesnek tekinti.
Valószínűleg növényevő volt, bár létezik olyan elképzelés, ami szerint prosauropodák mindenevők voltak. Karcsú testtel, hosszú nyakkal és farokkal rendelkezett, mellső lábainak hüvelykujjain éles karmok helyezkedtek el, melyeket a táplálkozás vagy esetleg a védekezés során használhatott. Néhány újabb vizsgálat szerint a Massospondylus folyamatosan növekedett egész életében, testében a madarakéhoz hasonló légzsákok voltak, és feltehetően gondozta az utódait.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javaslom a Massospondylus cikket, mert még nem volt kezdőlapon. - FAdamus vita 2020. január 7., 15:17 (CET)
9. hét
február 24. 0.00 és február 27. 11.59 között: Apollo–12
A jelölt cikk: Apollo–12 (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
SzemélyzetAz Apollo–12 az Apollo-program hatodik emberes repülése, egyben a második, amely leszállt a Holdon. Ez az egyetlen repülés, amely főként mérnöki kísérlet volt, ezen az expedíción kísérletezték ki a hajszálpontos leszállást, amely minden későbbi geológiai kutatóexpedíció alapjának számított. A holdra szállások típusrendszerében a H-típusú küldetés jelet kapta, azaz az űrhajósok nagyjából 30 órányi tartózkodással másfélszer több időt töltöttek a holdfelszínen az Apollo–11 űrhajósainál, míg két, hozzávetőleg 4 órás holdsétát tehettek, amellyel megnégyszerezték elődeik tartózkodási idejét.
A legénységet Pete Conrad parancsnok, Alan Bean holdkomppilóta és Dick Gordon, a parancsnoki modul pilótája alkotta, akik csak kis híján maradtak le a történelmi elsőségről. A trió minden tagja a Haditengerészet pilótája volt, és különleges baráti összetartásuk különösen sikeressé tette expedíciójukat.
Az expedíció fő feladata a hat műszerből álló, bővített ALSEP felállítása és egy 31 hónappal korábban felküldött és sikeresen leszállt holdszonda meglátogatása volt. Először használták a holdprogram során a Holdhoz való eljutáshoz az ún. „hibrid transzfer pályát”, felhagyva a biztonságos „szabad visszatérési pálya” alkalmazásával, illetve először használtak plutóniumos termoelektromos generátort a műszerek áramszükségletének előállításához. Az űrhajósok további feladata volt még nagyobb távolság megtétele gyalogosan az Armstrong és Aldrin által szerzett tapasztalatokra épített geológiai kutatóút során.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javaslom az Apollo–12 cikket, mert nemrég lett kiemelt. - FAdamus vita 2020. január 18., 18:01 (CET)
támogatom – *feridiák vita 2020. január 19., 16:47 (CET)
február 27. 12.00 és március 1. 23.59 között: LT vz. 38
A jelölt cikk: LT vz. 38 (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Panzerkampfwagen 38(t)A Panzer 38(t) elölnézeteAz LT vz. 38 (Lehký Tank vzor 38, „38-as könnyűharckocsi modell”) 1938-as csehszlovák tervezésű könnyű harckocsi, melyet legnagyobb számban Németország használt a második világháború alatt. Német alkalmazásban a hivatalos neve a Panzerkampfwagen 38(t) (Pz.Kpfw. 38(t)) volt, de általában Panzer 38(t) néven azonosították. Egyéb jelölései a TNH, a TNHPS, az LTP és az LTH gyári azonosítók. A német hadrendben az Sd.Kfz. 140 speciális azonosítószámot kapta.
A (t) betű a német „tschechisch” (cseh) szó rövidítése. A gyártás 1942-es leállításáig több mint 1400 darabot gyártottak a harckocsiból. Az alváz gyártását azonban folytatták a Marder III (1942–1944) és a Jagdpanzer 38(t) Hetzer (1944–1945) páncélvadászok, illetve más torony nélküli rohamlövegek és légvédelmi páncélosok számára.
A Panzer 38(t) fő előnyei más harckocsikkal szemben nagy megbízhatósága és mozgékonysága volt. A személyzet véleménye szerint a jármű hajtó- és futómű elemei, mint a motor, a sebességváltó, a kormánymű, a felfüggesztés, a kerekek és a lánctalpak nagyszerűen össze voltak hangolva egymással. Emellett a páncélost egyszerű volt karbantartani és javítani.
A harckocsi mindjárt a megjelenése után jelentős exportsikert aratott. Irán 50 darabot, Peru és Svájc 24–24 darabot rendelt belőle. Lettország ugyancsak rendelt néhány példányt. A Panzer 38(t) páncélost a németek a világháború első felében, kiemelkedően a Lengyelország elleni hadjárat, a franciaországi hadjárat és a Szovjetunió elleni támadás során vetették be. A háború további részében más országok hadseregében még megtalálható volt, köztük a szlovák, a román, a bolgár haderő és a Magyar Királyi Honvédség kötelékében is.
_Ausf._S.jpg)
,_museum_in_Togliatti,_Russia-1.JPG)
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom az LT vz. 38 szócikket, 2014-ben lett kiemelt, nem volt még címlapon. – Hkoala 2020. január 21., 06:53 (CET)
10. hét
március 2. 0.00 és március 5. 11.59 között: Arany János (költő)
A jelölt cikk: Arany János (költő) (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Arany JánosArany János családja körébenArany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyben legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek kései gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek lett, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőttkorára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. A magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ennek megfelelően páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.
Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.
Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. Itt szerkesztette és adta ki két hetilapját: a Szépirodalmi Figyelőt (1860–1862) és a Koszorút (1863–1865). A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője volt. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen egy meg nem erősített legenda szerint a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én a pesti Petőfi téri Petőfi-szobor avatásán fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el, 65 éves korában.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javaslom az Arany János cikket a kezdőlapra, mert ebben az időszakban született a költő. - FAdamus vita 2020. január 6., 19:59 (CET)
március 5. 12.00 és március 8. 23.59 között: Mindennapi élet az ókori Egyiptomban
A jelölt cikk: Mindennapi élet az ókori Egyiptomban (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Fáraóképmás. Valószínűleg II. Ramszeszt ábrázoljaAz ókori Egyiptom civilizációja ötezer évvel ezelőtt fejlődött ki, és mintegy háromezer éven át virágzott a Nílus völgyében. Az egyiptomi kultúra ez alatt a hosszú időszak alatt sokat fejlődött, különösen a nagy építkezések alakulása szembetűnő, ugyanakkor a mindennapi élet fő vonásai a fokozatos fejlődés mellett nagyfokú stabilitást mutattak. Ez a civilizáció történetének egyik csúcspontját az i. e. 13. században, II. Ramszesz fáraó korában (uralkodott körülbelül i. e. 1279-től i. e. 1213-ig) érte el, Egyiptom ekkor a világ vezető hatalma volt.
A gazdasági élet alapja a Nílus által táplált mezőgazdaság volt. A korabeli egyiptomi naptár is ehhez igazodott. Három részre osztották az évet: a július közepétől november közepéig terjedő négy hónap, az ahet a Nílus áradásának ideje volt. Ezután március közepéig tartott a peret, a termés érésének ideje, majd a semu következett, az aratás ideje. Kilenc munkanapot követett egy szabadnap, de viszonylag gyakoriak voltak az egyéb ünnepek miatti munkaszüneti napok is.
Az alapvető élelmezési cikkek a kenyér és a sör voltak, amit tönkölybúzából, illetve árpából készítettek. Sokféle kenyeret ismertek, voltak mézzel és datolyával édesített változatok is. Sok hagymát, fokhagymát, uborkát, salátát fogyasztottak. Az étrend alkotóeleme volt még a sokféle hüvelyes, a csicseriborsó, a lencse és különböző babfajták. Ismert fűszer volt a koriander és a kömény. A mindennapi étkezések általában kenyérből, nyers hagymából és uborkából álltak, amihez sört ittak.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom a Mindennapi élet az ókori Egyiptomban szócikket, ami 2017-ben lett kiemelt és még nem került a kezdőlapra. – Hkoala 2020. január 27., 07:59 (CET)
11. hét
március 9. 0.00 és március 12. 11.59 között: Shefqet Vërlaci
A jelölt cikk: Shefqet Vërlaci (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Shefqet VërlaciShefqet Vërlaci bég (ʃɛfcɛt vəɾlat͡si; Elbasan, 1877. december 15. – Zürich, 1946. július 21.) albán politikus, nagybirtokos, Albánia kétszeres miniszterelnöke (1924, 1939–1941).
1920-tól a konzervatív nemzetgyűlési frakció vezéralakja, 1922-től Amet Zogu egyik legfőbb politikai szövetségese, egyúttal reménybeli apósa volt. Zogu bizalmasaként 1924. március 3-ától Albánia miniszterelnökeként irányította az ország politikai életét, de első kormánya sem a gazdasági helyzettel, sem a kibontakozó belpolitikai válsággal nem tudott megbirkózni. Májusban fegyveres kormányellenes felkelés robbant ki az országban, amely a Vërlaci-kabinet feloszlásához, majd a júniusi forradalom győzelméhez vezetett. Vërlaci önkéntes száműzetésbe vonult, de Zogu hatalmának 1924. decemberi restaurációját követően visszatért Albániába. A politika élvonalából azonban fokozatosan kiszorult, miután pedig a királlyá koronázott Zogu 1928 végén felbontotta rangon alulinak vélt jegyességét Vërlaci leányával, becsületében megsértve az uralkodó egyik legádázabb politikai ellenfele lett. Miután 1939. április 7-én a fasiszta Olasz Királyság lerohanta Albániát, április 12-én Vërlacit kérték fel kormányalakításra. Április 21-én felállt második kabinetje a két ország perszonáluniójához, az albán függetlenség elvesztéséhez vezető intézkedések végrehajtója, az olasz politikai és gazdasági hegemónia készséges kiszolgálója volt. Bár kormányának mozgásterét szűkre szabta Francesco Jacomoni főkormányzó kézi vezérlése, Vërlaci támogatta a fasiszta Olaszország albániai politikai és katonai céljait. 1940-től országszerte fokozódott a nacionalista Nemzeti Fronthoz köthető, a megszállókkal vívott gerilla-hadviselés, 1941-től pedig a kommunista partizánok is megjelentek az albániai ellenállás hadszínterén. Bár 1941 nyarán jugoszláviai területek annektálásával megszületett Nagy-Albánia, a megszállók és a kormány ezt még nacionalista körökben sem tudta a fasiszta államrend széles körű támogatásává fordítani. Az egyre gyakoribb fegyveres rajtaütésekkel, ipari szabotázsakciókkal, utcai tiltakozásokkal szemben Vërlaci kormánya tehetetlennek bizonyult, kabinetjét az ország urai 1941. december 3-án feloszlatták. Vërlaci a kommunista hatalomátvétel elől 1944-ben külföldre szökött, 1946 júliusában egy zürichi műtőasztalon érte a halál.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javaslom a Shefqet Vërlaci cikket a kezdőlapra, mert nemrég lett kiemelt. - FAdamus vita 2020. február 04., 14:46 (CET)
támogatom – *feridiák vita 2020. február 5., 14:02 (CET)
március 12. 12.00 és március 15. 23.59 között: 2019-es Formula–1 világbajnokság
A jelölt cikk: 2019-es Formula–1 világbajnokság (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Lewis Hamilton, a 2019-es év Formula–1-es világbajnokaA 2019-es Formula–1 világbajnokság volt sorrendben a 70. Formula–1-es szezon. Összesen 21 futamot rendeztek, a szezon március 17-én az ausztrál nagydíjjal vette kezdetét a melbourne-i Albert Parkban, és december 1-jén ért véget az abu-dzabi nagydíjjal a Yas Marina öbölben. A versenyeken tíz csapat összesen húsz versenyzője vett részt. A bajnokságot a Nemzetközi Automobil Szövetség szervezte és bonyolította le, ez a nyitott karosszériás versenyautók legmagasabban rangsorolt kategóriájú bajnoksága. A szezon során sor került a sportág történetének 1000. nagydíjára, ezt Kínában rendezték április 14-én.
A versenyzőknél a brit Lewis Hamilton, a konstruktőröknél a Mercedes volt a címvédő. Mind a brit versenyző, mind pedig a német gyártó megvédte összetettbeli elsőségét. A Mercedes a japán nagydíjon szerezte meg sorozatban hatodik konstruktőri elsőségét. A német gyártó egymást követő hat első hellyel zárt szezonjához hasonló időszakot korábban csak a Ferrari tudott felmutatni a Formula–1-ben, még a 2000-es évek elején. Hamilton három futammal a szezon vége előtt, az amerikai nagydíjon tett szert behozhatatlan előnyre a pontversenyben. A brit versenyző ezzel a sportág történetének második legsikeresebb versenyzőjévé vált, egy címmel lemaradva a hétszeres világbajnok Michael Schumacher mögött. A brit versenyző a szezon során mind a huszonegy nagydíjon célba ért, és mindegyiken pontot is szerzett, erre előtte szintén csak Schumacher volt képes a sportág hetvenéves történetében. Hamilton ezen felül összesen 413 pontot szerzett az egyéni pontversenyben, ami szintén új rekord.
A szezon egyik pozitív szenzációja a lengyel Robert Kubica visszatérése volt, aki kilenc idényt és 2011-ben elszenvedett súlyos ralibalesetét követően (aminek következtében jobb karja súlyosan roncsolódott) tért vissza a mezőnybe. Ilyenre korábban nem volt példa a sportágban, mindamellett, hogy 1990-ben egy helikopter balesetben az olasz Alessandro Nannininek úgy kellett visszavarrni leszakadt alkarját, ő ezt követően a Formula–1-ben már nem állt rajthoz. Bár a lengyel versenyző az időmérőkön és versenytempóban is alulmaradt csapattársával, az újonc George Russellel szemben, akaratereje és sportemberi magatartása a mezőny elismerését is kiváltotta.
A szezon végén a mezőnyből kiszoruló Nico Hülkenberg 177 nagydíjat követően intett búcsút a Formula–1-nek. A német versenyző pályafutása során egyetlen dobogós helyezést sem ért el a kategóriában, ezzel pedig csúcstartó ezt a statisztikai mutatót figyelembe véve.
Ebben a szezonban szerezte pályafutása első győzelmét Charles Leclerc (aki emellett első ferraris idényében hét pole-pozíciót szerzett, hasonlóra korábban csak Michael Schumacher és Niki Lauda volt képes) és első dobogós helyezését Pierre Gasly, valamint Carlos Sainz. A Toro Rosso a 2008-as olasz nagydíjat követően, a McLaren pedig a 2014-es ausztrál nagydíjat követően ért el újból dobogós helyezést.
.jpg)
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A 2019-es Formula–1 világbajnokság szócikkét javasolnám a március 12. és március 15. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-11-2 helyre. Ezen a hétvégén kezdődik az új idény. – Gerry89 vita 2019. december 30., 11:53 (CET)
12. hét
március 16. 0.00 és március 19. 11.59 között: Kincsem (versenyló)
A jelölt cikk: Kincsem (versenyló) (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Kincsem (Tápiószentmárton, 1874. március 17. – Kisbér, 1887. március 17.) többszörös díjnyertes, Magyarországon tenyésztett, angol telivér szülőktől származó versenyló. A magyar lósport és lótenyésztés büszkeségét idehaza a legyőzhetetlen „csodakanca” névvel, Európában a (magyar csoda jelentésű) „Hungarian miracle” és a „Hungarian wonder” titulusokkal illették.
Kincsem Blaskovich Ernő tápiószentmártoni lótenyésztő birtokán született, angol telivér fajtájú anyját Kisbéren fedeztették, ahol az apamén Cambuscan volt. A világhírűvé vált ló Magyarországon kívül Ausztria, Anglia, Franciaország, Csehország és Németország 13 versenypályáján összesen 54 alkalommal állt rajthoz, és mindannyiszor győzelmet aratott. Győzelmeinek értékét emeli, hogy kancák kivételesen ritkán verik meg a méneket. Krúdy Gyula 1926-ban így foglalta össze kivételességét a Taral, a csodalovas és a 100 éves lóverseny című írásában:
„Kincsem volt az, aki fellelkesítette a magyar urakat, hogy a csodakancához hasonló paripákat tenyésszenek, amelyekkel majd öregbítsék a magyar lónevelés hírnevét, végig az egész világon. A Majthényi Izidorok, a Baltazziak, Zichy Béla grófok, Dréher Antalok, Springer Gusztávok, Teleki László grófok, Apponyi Antalok, Geist Gáspárok, Luczenbacher Miklósok, a Rothschildok, a Sigrayak, Wenekheimek, Esterházyak, Harkányiak, Rohonczyak, Szemerék voltaképpen azért neveltek csikókat az utolsó ötven esztendőben, hogy utolérjék ama legendás Blaskovich Ernőt. ”
Hatéves korára lábízületei megkoptak, ezért a versenyzést abbahagyva tenyészkancaként bizonyított tovább a kisbéri ménesben. Öt csikót ellett a legjobb magyar tenyészménektől. A tiszta vérvonalba tartozó angol telivérek utódai közül több ló is szép eredményt ért el a világ versenypályáin. Családfája főként német tenyészetekben él tovább. Kincsem versenyeiről rendszeresen, a futamok részletes adatait is közölve tudósítottak a korabeli újságok. A világhírűvé vált versenyló nevét a budapesti Kincsem Park, és a 2007. június 8-án Sárneczky Krisztián csillagász által felfedezett, 161975 Kincsem aszteroida is őrzi. Több szobrot és festményt is készítettek róla, életnagyságú bronzszobra a Kincsem Parkban, a galopp-pálya bejáratánál található.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Kincsem szócikkét javaslom-jelölöm a március 16. és március 19. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-12-1 helyre. - *feridiák vita 2019. december 21., 20:24 (CET)
március 19. 12.00 és március 22. 23.59 között: Páncélba zárt szellem (film, 1995)
A jelölt cikk: Páncélba zárt szellem (film, 1995) (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Osii Mamoru, a film rendezőjeA Páncélba zárt szellem (Ghost in the Shell, további magyar címei: Szellem a kagylóban, Palackba zárt szellem és Szellem a palackban, Japánban Kókaku kidótai (攻殻機動隊; Hepburn: Kōkaku kidōtai)) 1995-ben bemutatott japán–brit tudományos fantasztikus animációs film, amely Siró Maszamune azonos című mangáján alapszik. A filmet Osii Mamoru rendezte, forgatókönyvét Itó Kazunori írta, zenéjét Kavai Kendzsi szerezte. A Páncélba zárt szellem japán–brit nemzetközi koprodukcióban készült el a Kodansha gyártásában, együttműködve a Bandai Visual és a Manga Entertainment produkciós cégekkel és a Production I.G animációs stúdióval.
A film cselekménye egy technológiailag magasan fejlett jövőben játszódik, főszereplője a kiborg Kuszanagi Motoko, a 9-es Csoport nevű rendvédelmi szerv őrmestere, aki csapatával egy rejtélyes, Bábjátékosnak hívott hackert üldöz. Ahogy a nyomozás során egyre több bizonyítékot és gyanúsítottat talál, úgy fedezi fel politikai összeesküvések sorozatát és a Bábjátékos valódi azonosságát és céljait. A film átfogó filozófiai témái közt, a főszereplőn keresztül, fontos szerepet kap az önazonosság egy technológiailag fejlett világban. A főszereplőket Tanaka Acuko, Ócuka Akio és Kajumi Iemasza szólaltatják meg.
A Páncélba zárt szellem ősbemutatója 1995. szeptember 23-án volt a Tokiói Nemzetközi Filmfesztiválon, a mozik 1995. november 18-án kezdték vetíteni Japán-szerte a Shochiku forgalmazásában. Nemzetközi szinten a Manga Entertainment forgalmazásában jelent meg. Magyarországon először az M1 vetítette 2004. szeptember 15-én Szellem a kagylóban címmel, majd mozibemutatójára 2006. november 26-án került sor az Odeon forgalmazásában. A kiadó még ez évben megkezdte a DVD-n való forgalmazást is.
A Páncélba zárt szellemet széles körben tekintik minden idők egyik legjobb animefilmjének, az animerajongók körében kultuszfilmmé vált, a kritikusok pedig külön dicsérik a látványvilágát, melyet kiválóan valósítottak meg a hagyományos celluloidlapos és a számítógépes animáció kombinálásával. A film számos filmrendezőnek adott inspirációt, köztük a Wachowski nővéreknek, a Mátrix-filmtrilógia alkotóinak és James Cameronnak. 2004-ben Osii rendezésében elkészült a folytatás Páncélba zárt szellem 2. – Ártatlanság címmel, amelyet inkább önálló munkának és nem valódi folytatásnak tekintenek. 2008-ban Ghost in the Shell 2.0 címen megjelent a film digitálisan felújított változata, amely új hangot és háromdimenziós animációt tartalmaz. 2017-ben mutatták be az amerikai élőszereplős adaptációt Scarlett Johansson főszereplésével.
.jpg)
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A Notre-Dame-székesegyház (Párizs) cikkajánlóját javaslom a Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-12-2 helyre. A 675 éve, 1345-ben megalapított székesegyház szócikke még nem kiemelt. Ünnepelt alkalom pótolni a hiányt, és még van rá kellő idő. – *feridiák vita 2019. december 31., 12:24 (CET)
ellenzem Nagyon messze van a kiemelt szinttől, foglalkozik vele valaki? – Hkoala 2019. december 31., 19:10 (CET)
Javaslom a Páncélba zárt szellem (film, 1995) cikket, nemrég lett kiemelt. – Hkoala 2020. február 17., 07:13 (CET)
13. hét
március 23. 0.00 és március 26. 11.59 között: Budapesti helyiérdekű vasút
A jelölt cikk: Budapesti helyiérdekű vasút (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A budapesti helyiérdekű vasút (rövidítése eredetileg BHÉV, köznyelvben csak HÉV) egy a magyar főváros és annak agglomerációjában üzemelő vasúti rendszer. A négy fővonalon a MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. (MÁV-HÉV Zrt.) bonyolítja le a forgalmat. Funkciója alapján a klasszikus helyiérdekű vasútvonalaktól eltérően inkább elővárosi vasútnak számít. A négy vonal nem alkot összefüggő hálózatot; Csepelt és Ráckevét délről, Csömört és Gödöllőt északkeletről, Szentendrét északról kötik össze Budapest belterületével. A HÉV-szerelvények normál nyomtávolságú pályákon, 1000 V egyenáramú vontatási feszültséggel üzemelnek.
A helyiérdekű vasutak építését lehetővé tévő 1880. évi törvény után sorban épültek meg Magyarországon a helyiérdekű vonalak. Budapesten több cég is épített HÉV-vonalat, a mai hálózat jogelődjének a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Rt.-t (BHÉV) tartják. A BHÉV a villamosokat üzemeltető Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) leányvállalata volt, ahonnan a soroksári, a cinkotai és a szentendrei vonalak átadása után vált ki 1889-ben az eredményesebb működés érdekében.
A HÉV-ek megnyitása és a villamosok budapesti megjelenése szinte egy időben történt, az új technológiában rejlő lehetőségeket a BHÉV is hamar felismerte és saját vonalait villamosítani kezdte. Sok helyen villamos kialakítású szerelvények álltak forgalomba, ezért kizárólag az üzemeltető alapján lehetett megkülönböztetni a HÉV-et a villamostól.
A BHÉV gyorsan terjeszkedett, megépült a soroksári HÉV folytatása Ráckevéig, illetve két szárnyvonallal Erzsébetfalváig és Csepelig. A cinkotai HÉV-et először Kerepesig, végül Gödöllőig hosszabbították. Innen is kiágazott egy szárnyvonal, Rákosszentmihálynál hurokvonal épült, de Rákospalotán át a Nyugati pályaudvarig is indultak HÉV-kocsik. A szentendrei HÉV végállomása közelebb került a belvároshoz, kihasználva a MÁV új Duna-parti vágányait. A BHÉV-hez került a BBVV által épített nagytétényi és törökbálinti vonalcsoport is, így a BHÉV már az 1920-as évekre a minden irányba indított vonatokat a fővárosból. Néhány helyen autóbusszal is próbálkoztak, de ez kizárólag a szentendrei vonal mentén bizonyult sikeresnek.
Az első világháború után rövid időre egy közös vállalatba vonták össze a HÉV-eket és a villamosokat, majd 1921-től újra az önálló BHÉV-hez tartozott a teljes hálózat. A nehéz pénzügyi helyzetben lévő üzemeltetőt 1932-ben vásárolta fel a főváros és a BSZKRT kezelésébe adta, de a BHÉV jogi önállósága továbbra is megmaradt. Ehhez a korszakhoz tartozik a magyarországi HÉV-vonalak államosítása is, ezeket a MÁV vette át és saját mellékvonalaiként üzemeltette tovább. A budapesti HÉV üzemeltetőjének önállósága és neve miatt a HÉV elnevezés fokozatosan a budapesti zöld vonatok szinonimája lett.
A BSZKRT 1949. évi megszűnése után rövid ideig Fővárosi Helyiérdekű Vasút néven üzemelt, ők adták át a ma H7-es HÉV-ként ismert csepeli gyorsvasutat. 1952 és 1958 között a HÉV takarékossági okokra hivatkozva a MÁV-hoz került. 1958-ban újraalakult a BHÉV, ekkor egy rövid szakaszt építettek a csepeli Hárosi iskoláig, illetve a MÁV-tól átvették a taksonyi vonalat.
1968. január 1-jén az új integrált közlekedési vállalat, a Budapesti Közlekedési Vállalat vette át a HÉV-eket, a buszokkal, villamosokkal és trolibuszokkal együtt. Ekkor szűntek meg az alacsony forgalmú vonalak, Rákosszentmihály, Csillagtelep és Pesterzsébet területén. Új szakasz csak a Margit hídtól épült felszín alatt a Batthyány térig.
2016 novemberében újra a MÁV kezelésébe került a HÉV, először BHÉV néven, majd 2017 februárjától teljes jogú leányvállalatként MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. néven.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A Budapesti helyiérdekű vasút cikkajánlóját javaslom a Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-13-1 helyre. – *feridiák vita 2019. december 31., 17:13 (CET)
Tisztelt Kemenymate! Gratulálok az év legjobb cikke kitüntetéshez, és hogy hétfőn a nap kezdetétől csütörtökön a nap közepéig a Budapesti helyiérdekű vasút cikke lesz a „Kiemelt cikk” rovatban a Kezdőlapon. Kérlek, hogy szíveskedj a cikkajánlót tömöríteni és véglegesíteni. Kösz és üdv: – *feridiák vita 2020. március 22., 18:28 (CET)
március 26. 12.00 és március 29. 23.59 között: Vukovári csata
A jelölt cikk: Vukovári csata (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Az erősen megrongálódott vukovári víztorony 2010-ben, amely a konfliktus jelképévé váltA vukovári csata (horvátul: Bitka za Vukovar, szerbül: Битка за Вуковар) a kelet-horvátországi Vukovár 87 napos ostroma, amelyet a szemben álló felek 1991 augusztusa és novembere közt vívtak meg. A várost a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) és különféle szerb paramilitáris erők ostromolták. A horvátországi háború előtt a barokk város virágzó, sokszínű település volt, melyet zömében horvátok, szerbek, de más népek, köztük magyarok is jelentős számban laktak. 1990-ben a Jugoszlávia felbomlása utáni nacionalista politika, melyet Slobodan Milošević szerb és Franjo Tuđman horvát elnök folytatott, a horvátországi szerbek fegyveres felkeléséhez vezetett, melyet a szerb kormány és paramilitáris csoportok is támogattak. Amikor a horvátországi szerbek megszerezték az irányítást Horvátország szerbek által is lakott részei felett, a JNA beavatkozott a felkelők oldalán. 1991 májusában Szlavónia kelet-horvátországi tartományban konfliktusra került sor. Augusztusban a JNA támadást indított Kelet-Szlavónia horvát uralom alatti részei, köztük Vukovár ellen.
Vukovárt a Horvát Nemzeti Gárda (ZNG) körülbelül 1800 könnyű fegyverzetű katonája és civil önkéntesek védték a JNA 36 000 katonája és a nehézfegyverzetű szerb harcosok ellen. A csata alatt volt olyan nap, amikor 12 000 tüzérségi eszköz, köztük rakéták és repeszgránátok csapódtak be a városban. Ez volt abban az időben Európa legpusztítóbb és leghosszabb csatája, és a második világháború óta Vukovár volt az első nagyobb európai város, amelyet teljesen leromboltak. Amikor a város 1991. november 18-án elesett, a szerb erők több száz katonát és civilt mészároltak le, és legalább 31 000 polgári lakost deportáltak a városból és környékéről. Vukovárt etnikai tisztogatás keretén belül szerbbé tették, és a függetlenségét kikiáltó Krajinai Szerb Köztársaság része lett. Számos szerb katonai és politikai vezetőt – köztük Miloševićet – később elítélték háborús bűnök miatt, melyeket a csata alatt vagy az után követtek el; többen közülük börtönbe is kerültek.
A csata kimerítette a Jugoszláv Néphadsereget, és ez fordulópontot jelentett a horvátországi háborúban. Pár héttel később tűzszünetet jelentettek be. Vukovár ostroma elég időt hagyott Horvátországnak, hogy haderejét felkészítse és megerősítse, így később sikerrel vette fel a harcot a szerbek ellen. Vukovár 1998-ig szerb kézen maradt, majd békés úton visszakerült Horvátországhoz. Azóta újjáépült, de népessége csak a háború előtti felét érte el, és számos épületen még látszik a harcok nyoma. A két fő etnikai közösség között jelenleg is szakadék húzódik, a település nem nyerte vissza korábbi fényét.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom a Vukovári csata cikket, 2017-ben lett kiemelt, még nem volt címlapon. – Hkoala 2020. február 17., 07:25 (CET)
támogatom – *feridiák vita 2020. február 26., 12:31 (CET)
14. hét
március 30. 0.00 és április 2. 11.59 között: Élősködők (film)
A jelölt cikk: Élősködők (film) (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A film rendezője és szereplőiAz Élősködők (eredeti címén: Kiszengcshung (), 기생충; angol címén: Parasite) 2019-ben bemutatott dél-koreai vígjáték-thriller, melyet Pong Dzsunho () rendezett. A filmet 2019. május 21-én a cannes-i fesztiválon mutatták be, ahol elnyerte az Arany Pálma-díjat. Bemutatása óta 180 díjat nyert, az Arany Pálma mellett többek között a BAFTA, a Screen Actors Guild, a Blue Dragon Film Awards, a New York-i Filmkritikusok Egyesülete vagy a BIFA is jutalmazta.
A film főszereplői Szong Gangho (), aki gyakori visszatérő színész Pong () filmjeiben, Csang Hjedzsin (), Cshö Usik (), Pak Szodam (), I Szongjun (), Cso Jodzsong () és I Dzsongun (). A történet egy szegénységben tengődő családról szól, akik ármánykodás és csalás segítségével beférkőznek a gazdag Pak () család bizalmába, azonban nem könnyű fenntartaniuk a hazugságokra épülő új életüket.
Dél-Korea ezt a filmet küldte a 92. Oscar-gálára is. Az alkotást hat Oscar-díjra jelölték. Az Oscar-díjátadók történetében az Élősködők előtt csupán tíz idegen nyelvű filmet jelöltek a legjobb film díjára, és ezek közül csak a Tigris és sárkány volt ázsiai. A film négy díjat vihetett haza és filmtörténelmet írt azzal, hogy nem angol nyelvű filmként először nyerte el a legjobb film díját. A legjobb nemzetközi játékfilm (korábban legjobb idegen nyelvű film) kategóriájában is győzött, koreai film itt sem nyert korábban. Emellett Pong Dzsunho () a legjobb forgatókönyv társdíját, valamint a legjobb rendező díját is elnyerte.
_director_and_cast_in_2019.jpg)
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom az Élősködők cikket a Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-14-1 helyre. A kiemeési eljárásban már van három támogató, és a további két támogatóra van bőven időnk. – *feridiák vita 2020. február 21., 23:59 (CET)
- @*feridiák: Én nagyon szeretném, ha nem csinálnál ilyeneket, mert az sosem biztos, hogy egy cikk kiemelt lesz-e vagy sem, és már párszor előfordult, hogy ilyet ajánlottál a címlapra, aztán meg hoppon maradt az egész. Nagyon szépek kérlek, csak olyan cikket jelölj a kezdőlapra, ami már megkapta a csillagot! Xia Üzenő 2020. február 25., 09:40 (CET)
Azt is ezerszer megbeszéltük már, hogy jogvédett kép nem lehet a címlapon. Xia Üzenő 2020. február 25., 09:40 (CET)
április 2. 12.00 és április 5. 23.59 között: Klasszicista építészet Magyarországon
A jelölt cikk: Klasszicista építészet Magyarországon (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A klasszicista építészet Magyarországon egy kicsit később kezdett kibontakozni, mint Európa nyugati felén. A klasszicizmus Magyarország állami és egyházi építészetében a 19. század elejétől az 1850-es évekig volt uralkodó stílus. A magyarul esetenként a kor meghatározó államférfijára, József nádorra utalva palatinus stílus néven is emlegetett építészeti irányzatot számos nyelven „neoklasszicizmusként” ismerik, mert ezeken a nyelveken a „klasszicizmus” az antik korok építészete.
A reformkor idején megerősödő köznemesség és városi polgárság építkezéseinek ma is számos emléke áll: megye- és városházák, más középületek, lakóházak, kúriák, villák és kastélyok. A tájképi kertekkel ölelt magyar klasszicista kastélyok szép példái a dégi Festetics-kastély, a lovasberényi Cziráky-kastély és a csákvári Esterházy-kastély. A kor klasszicista stílusban emelt fontos épületei közül azonban több elpusztult, így a Pesti Vigadó, a Pesti Német Színház és az alcsútdobozi nádori kastély is.
A magyarországi klasszicista építészet kiemelkedő alakjai, mint Hild József és Pollack Mihály alkotásai megmaradtak. Több ilyen épületet máig rendeltetésszerűen használnak, így az esztergomi bazilikát, az egri főszékesegyházat, a debreceni református nagytemplomot és a Magyar Nemzeti Múzeumot is.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Klasszicista építészet Magyarországon cikkajánlóját javasolom a 2020. április 2. és április 5. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-14-2 helyre. Még csak egyszer volt kezdőlapon, 2015-ben. A cikkajánló frissítését elvégzem. – *feridiák vita 2020. március 4., 11:27 (CET)
15. hét
április 6. 0.00 és április 9. 11.59 között: D.Gray-man
A jelölt cikk: D.Gray-man (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A D.Gray-man szereplőinek öltözött cosplayesekA D.Gray-man (ディー・グレイマン; Dí Gureiman; Hepburn: Dī Gureiman) japán dark fantasy mangasorozat, amelynek írója és rajzolója Hosino Kacura. A sorozat egy képzeletbeli 19. század végi világban játszódik, főszereplője Allen Walker, aki csatlakozik az ördögűzők Fekete Rend nevű szervezetéhez. Egy ősi erőt, az úgynevezett Ártatlanságot használva harcba száll az Ezeréves Gróffal és annak démonseregével, akik célja az emberiség elpusztítása. Hosino a szereplők többségét korábbi műveiből és rajzaiból emelte át, mint például a Zone vagy a Continue. A sorozat komor történetéről ismert, volt rá példa, hogy Hosinónak újra kellett írnia egy jelenetet, mert túl erőszakosnak találta a fiatal olvasói számára.
A manga Japánban először a Súkan Sónen Jump magazinban jelent meg 2004-ben, majd 2009 novemberétől 2012 decemberéig a Jump Square publikálta, az addigi heti megjelenésről pedig a havonta történő kiadásra álltak át. Több mint két év szünet után, 2015 júliusától a Jump Square spin-off magazinjában, a Jump SQ.Crown negyedévente megjelenő magazinban folytatódott a D.Gray-man, majd 2018 áprilisától a Jump SQ.Rise-ban jelenik meg. A manga fejezeteit tankóbon kötetekben a Shueisha adja ki, az első kötet 2004. október 9-én jelent meg, és 2019. február 4-ig huszonhat kötet került kiadásra. A Viz Media az első angol nyelvű kötetet 2006. május 2-án adta ki, és 2017. május 2-ig bezárólag huszonöt kötetet jelentetett meg. A mangához egy háromkötetes spin-off light novel-sorozat is készült Kizaki Kaja tollából D.Gray-man Reverse címmel, amely számos szereplő hátterét tárja fel.
A mangából animesorozat is készült a Dentsu, a TMS Entertainment, az Aniplex és a TV Tokyo gyártásban, amelyet a TV Tokyo vetített Japánban 2006. október 3. és 2008. szeptember 30. között 103 epizódon keresztül. Az animesorozatot huszonhat DVD-köteten jelentette meg az Aniplex 2007. február 7. és 2009. március 4. között, Észak-Amerikában a Funimation szerezte meg a forgalmazási jogokat. Magyarországon az anime első évadát az Animax 2009. november 21. és 2010. május 27. között vetítette magyar szinkronnal, később az AXN Sci-Fi is műsorára tűzte. Az anime kapott egy 13 epizódos folytatást D.Gray-man Hallow címmel, ami szintén a TMS Entertainment gyártásában készült és 2016. július 4. és 2016. szeptember 26. között futott a TV Tokyón.
A manga a Shueisha egyik sikersorozata lett, több mint 24 millió példányt adtak el belőle Japánban. Mind Japánban, mind Észak-Amerikában rendszeresen szerepelt az eladási listák tíz legjobbja között. Bár a kritikusok hasonlónak találták a többi, azonos korosztálynak szóló művekkel, kedvezően értékelték a sorozat egyedi vonásait, a többi sónenhez képest jól megalkotott szereplőket és azok jellemvilágát. Hosino rajzolása többségében pozitív kritikákat kapott, a kritikusok a szereplői megjelenését tetszetősnek találták, különösen a gót elemeket, egyedül a harcmozdulatokat vélték nehezen követhetőnek.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Gackt japán énekes, zeneszerző, dalszövegíró, színész, producer cikkajánlóját javasolom 2020. április 6-tól április 9-ig a Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-15-1 helyre. - *feridiák vita 2020. február 29., 10:06 (CET)
megjegyzés Tavaly volt, várhatnánk még az ismétléssel, hadd kerüljön sorra más is. – Hkoala 2020. március 18., 07:33 (CET)
Jó, akkor kerüljön sorra előbb olyan cikk, amely már kiemelt, még egyszer sem volt Kezdőlapon, és jobban illik a húsvéti ünnepkörbe, mint Gackt. A Wikipédia Húsvét cikke ezzel kezdődik: „A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe.” A Nagyhét idén 2020. április 5-i virágvasárnaptól április 11-ig, nagyszombatig tart. Wikipédiánk Kezdőlapján a 15. hét első fele hétfő kezdetétől csütörtök közepéig, a déli váltásig tart. „A pápaság története” a kiemelt státuszt már 2018. április 27-én megkapta. Így régi adósságot törlesztünk. De kérlek, legyünk társak a cikkajánló elkészítésében. Több szem többet lát. Üdv: – *feridiák vita 2020. április 4., 20:44 (CEST)
A pápaság története is volt a tavaly, még egy év sem telt el azóta. – Hkoala 2020. április 4., 21:03 (CEST)
megjegyzés Gackt cikkének angol változata 2004. január 30-án startolt. A magyar változat 2009. augusztus 18-án indul alaptól csúcsig. A kiemelést Xia Üzenő kezdeményezte, és vezetésével sikerre vittük. Wikipédiánk 309 nyelvi változatú. Benne Gackt szócikkével 33 rendelkezik. A 32 tagú belső körben 1, azaz egyetlen egy van középen a kiemelt helyen: a magyar. Megérdemelten lesz holnaptól a Kezdőlapon. – *feridiák vita 2020. április 5., 22:02 (CEST)
- Szerintem legyen valami más a címlapon, tényleg nem olyan régen volt. És nem kell minden egyes alkalommal leírni a kiemelés lépéseit. Xia Üzenő 2020. április 5., 22:50 (CEST)
megjegyzés lecseréltem az ajánlót, nem kell pár hónapon belül ugyanannak címlapon lennie, rengeteg kiemelt szócikkünk van, és olyanok is, amik még sosem voltak címlapon. Xia Üzenő 2020. április 5., 23:36 (CEST)
április 9. 12.00 és április 12. 23.59 között: Neil Armstrong
A jelölt cikk: Neil Armstrong (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Neil Alden Armstrong (Wapakoneta, Ohio, 1930. augusztus 5. – Cincinnati, 2012. augusztus 25.) amerikai űrhajós, az első ember, aki egy idegen égitestre, a Holdra tette a lábát. Élete során volt haditengerészeti repülőpilóta, űrhajós, NASA-vezető, farmer, egyetemi tanár és az üzleti élet befolyásos szereplője.
Armstrong a Purdue Egyetemen szerzett repülőmérnöki diplomát, közben a haditengerészet speciális ösztöndíja révén az egyetemi tanulmányokat két részre tagolva, két és fél évig a haditengerészet kötelékében repülőtiszti kiképzést kapott, majd éles bevetéseken vett részt a koreai háborúban. Észak-Korea felett F9F Pantherével 121 harci bevetést teljesített az USS Essex repülőgép-anyahajó fedélzetéről. Egyszer egy bevetés során csak nagy szerencsével úszta meg élve a balesetet, amikor gépe ütközött egy éppen repülőgépek ellen kifeszített huzallal. A háborúból – szerződése értelmében – visszatérhetett az iskolapadba, ahol megszerezte repülőmérnöki BSc diplomáját.
Az egyetemet követően egy rövid ideig a NACA Lewis Központjában dolgozott berepülőként, majd egy üresedésnek köszönhetően átkerült az eredetileg is megpályázott Edwards Légibázisra, amely a Mojave-sivatagban terül el, és az ott települő NACA/NASA-személyzet volt a felelős a legkülönlegesebb kísérleti gépek berepüléséért, a nagy sebességű és magasságú kísérletek lebonyolításáért. Neil a repülések során számos kísérleti gépet repült a B–29 Superfortresstől, a „Százas-sorozat” (F–100, F–101, F–102, F–104, F–105) gépeiig, különféle rakétagépekig (Bell X–1B, Douglas D–558-2). Berepülőkarrierje egyik csúcspontja volt az X–15 projektben való részvétel, ahol a NASA a későbbi Space Shuttle előfutárának számító, extrém magasságokra emelkedni képes és extrém sebességeket elérő géppel repült. Ezt az időszakot is számos repülőesemény tarkította, amikor csak nagy szerencsével tudott megúszni egy-egy éles helyzetet.
1962-ben jelentkezett a NASA felhívására űrhajósjelöltnek (beindult a Gemini-program, és a Mercury-program veteránjai mellé a NASA-nak új emberekre volt szüksége). A NASA második űrhajós-válogatásán kilencedmagával lett az ún. Új Kilencek tagja, és mint ilyen, űrhajósjelölt. Szerteágazó kiképzése végén először a Gemini V tartalék legénységének tagja lett, majd jött az űrhajós tűzkeresztség, a Gemini VIII parancsnoki jelölése. A Gemini–8 repülésen egy űrrandevú végrehajtása, majd a világ első űrhajók közötti összekapcsolódásának végrehajtása volt a feladat. Ennek sikeres végrehajtása után azonban az űrhajó meghibásodása folytán egy komoly vészhelyzet állt elő, amelyet Armstrong az ájulás szélén, nagy lélekjelenléttel oldott meg, igaz, a repülés további céljainak feláldozása árán. Később még a Gemini XI tartalék parancsnoki jelölését kapta.
Az Apollo-programba átkerülve Armstrong előbb az Apollo–8 tartalék parancsnoki megbízatását kapta, majd kicsit később a legtörténelmibb küldetés, az Apollo–11 parancsnoki kinevezésének megtiszteltetése érte. Ebbéli minőségében 1969. július 16–24. között járt a Holdnál, amelyre 1969. július 20-án – társával, Buzz Aldrinnal – le is szállt Eagle nevű holdkompjukon. Armstrongé volt a privilégium, hogy elsőként szállhatott ki egy másik égitest felszínére. Ekkor mondta el máig fennmaradt híres mondatát – Kis lépés ez egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek –, majd két és fél óráig tartózkodott a később hozzá csatlakozó Aldrinnal a holdfelszínen. A sikeres holdsétát követően aztán az űrhajósok szerencsésen visszatértek a Földre.
A holdra szállást követően Armstrong – protokollfeladatait, köztük a Giant Leap Tour jószolgálati körútját teljesítve – más beosztásba került a NASA-n belül, a repülésekért felelős igazgató lett. Alig egy év múltán elhagyta a NASA-t és a Cincinnati Egyetem oktatója lett. Egyetemi oktatósága mellett egy ohiói farmon gazdálkodott, illetve különböző cégekben vállalt tisztségeket.
Kétszer nősült, először Janet Elizabeth Shearont vette el 1956-ban, akitől három gyermeke, Eric, Karen és Mark született (Karen korán, kétévesen egy agytumor okozta szövődményben elhunyt), míg másodszor 1994-ben Carol Held Knightot vette feleségül. 2012-ben szívrendellenességet állapítottak meg nála, amelyet az orvosok egy koszorúér-bypassműtéttel igyekeztek megoldani, ám Armstrong a műtétet követően 2012. augusztus 25-én a szövődményekbe belehalt. Halála után az egész amerikai társadalom gyászolta, az amerikai kormány nagyszabású gyászmisén búcsúztatta. A mise után a temetésére az Atlanti-óceánon került sor, ahová egy amerikai hadihajó szállította a hamvait, amit aztán a család a tengerbe szórt.
_(cropped).jpg)
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Római pápák listája cikkajánlóját javasolom a 2020. április 9. és április 12. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-15-2 helyre. Még csak egyszer volt kezdőlapon, 2015-ben. A cikkajánló frissítését elvégzem. – *feridiák vita 2020. március 4., 11:47 (CET)
Ne írjál ide hülyeségeket, 2019 őszén volt a k.lapon. – M. V. ✉ 2020. március 18., 06:55 (CET)
ellenzem Mindaddig, amíg vannak kezdőlapon nem szerepelt kiemelt cikkek, ne tegyünk ki olyant, ami már kétszer is szerepelt (ráadásul a legutóbbi tavaly ősszel). – Hkoala 2020. március 18., 07:24 (CET)
Lecseréltem a Psittacosaurus szócikkre, ami még egyszer sem volt a kezdőlapon. – Hkoala 2020. április 2., 15:37 (CEST)
Hkoala szerktársnak is köszönhetően lett még jobb változat: "helycserés támadás" Neil Armstrong és Psittacosaurus cikkjánlója megcserélésével. Megcseréltem. – *feridiák vita 2020. április 9., 11:13 (CEST)
16. hét
április 13. 0.00 és április 16. 11.59 között: Psittacosaurus
A jelölt cikk: Psittacosaurus (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Psittacosaurus rekonstrukciójaAz ember és a Psittacosaurus méretének összehasonlításaA Psittacosaurus (nevének jelentése papagájgyík, a görög ψιττακός (pszittakósz; papagáj) és σαῦρος (szaűrosz; gyík) szavakból összetéve) a ceratopsia dinoszauruszok egy neme, amely a kora kréta korban, mintegy 130–100 millió évvel ezelőtt élt a mai Ázsia területén. Ez az egyik legfajgazdagabb dinoszaurusznem, amelynek legalább tíz faja vált ismertté a mai Kína, Mongólia és Oroszország területéről előkerült fosszíliák alapján, de Thaiföldön is találtak a feltételezés szerint ehhez a nemhez tartozó maradványokat.
A Psittacosaurus nem változatos, általában közepes méretű, két lábon járó növényevők gyűjtőcsoportja, melyeknek állkapcsa magas, erőteljes csőrré alakult. Legalább egy faja hosszú, tollszerű struktúrákkal rendelkezett, melyek az állat hátának alsó részén és farkán helyezkedtek el, és feltehetően a párkeresés közbeni pózolásnál volt szerepük. A psittacosauridák rendkívül korai ceratopsiák, és míg számos szokatlan tulajdonságot fejlesztettek ki, sok olyan anatómiai jellemzőjük volt, amelyek a későbbi ceratopsiáknál, például a Protoceratopsnál és az elefántméretű Triceratopsnál is megtalálhatóak.
Bár a Psittacosaurus nem annyira ismert a nagyközönség előtt, mint távoli rokona, a Triceratops, mégis az egyik legjobban ismert dinoszaurusznemnek számít. Több mint 400 példány fosszíliája került elő, melyek között sok teljes csontváz is található. A maradványok a legkülönfélébb korosztályokat képviselik, a fiókáktól a felnőttekig, ami lehetővé teszi a Psittacosaurus részletes tanulmányozását többféle területen, például növekedési arány és szaporodásbiológia szempontjából. Maradványainak gyakori előfordulása a fosszilis rekordban lehetővé teszi, hogy korjelző fosszíliaként használják Közép-Ázsia kora kréta kori rétegeinél.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom Neil Armstrong szócikkét a Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-16-1 helyre. – *feridiák vita 2020. március 13., 22:45 (CET)
Hkoala szerktársnak is köszönhetően lett még jobb változat: "helycserés támadás" Neil Armstrong és Psittacosaurus cikkjánlója megcserélésével. Megcseréltem. – *feridiák vita 2020. április 9., 11:14 (CEST)
Ugyan nem értem, hogy miért jobb megcserélve, de felőlem maradjon így. – Hkoala 2020. április 9., 11:54 (CEST)
Sikeres volt-e a "helycserés támadás"?
Neil Armstrong cikkajánlóját eredetileg ide, a Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-16-1 helyre javasoltam. Majd egy jobb megoldás valósult meg, melyben Hkoala szerktárs hozzájárulását külön megköszöntem. De mint itt olvasható, Hkoala nem értette meg. Hátha én tévedek, s akkor nekem illik elnézést kérni.
A tisztázáshoz első lépéskét kattintsunk a Kezdőlapra, amelyen a déli harangszóig a „Kiemelt cikk” rovatban az aktuális cikkajánló alatt Neil Armstrong ezen együttesben látható:
„A kezdőlapon legutóbb megjelent szócikkek: Domenico Scarlatti • Ruhaipar • XXIII. János pápa és II. János Pál pápa szentté avatása • Sárga Császár • Munkácsy Mihály • Psittacosaurus • Neil Armstrong”.
Majd a déli harangszó után jöjjünk vissza ide, és kezdjük meg a tisztázást. – *feridiák vita 2020. május 7., 11:42 (CEST)
április 16. 12.00 és április 19. 23.59 között: Munkácsy Mihály
A jelölt cikk: Munkácsy Mihály (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Munkácsy önarcképe (1881)Munkácsi Munkácsy Mihály (született: Lieb Mihály Leó, Munkács, 1844. február 20. – Endenich, Németország, 1900. május 1.) magyar festőművész, a 19. század nemzetközileg is elismert mestere. Művészetének a nevét viselő legrangosabb magyar képzőművészeti díj is méltó emléket állít.
Békéscsabai asztalosinasként kezdett dolgozni, de festőművész vált belőle, és hatalmas vásznaival az egész világot meghódította. Művészi tudásán és tehetségén kívül az európai és a magyar társadalom falusi és városi közösségeinek kiváló ismerőjeként érzékeny „szociológus” is volt, hiszen életképfestészete pontos jellemzést ad kortársairól. Tanulmányozta és nagy műgonddal festette korának jellegzetes karaktereit. Európai és magyar polgárként vált neves festőművésszé. Krisztus-trilógiája és számtalan, méltán világhírűvé vált képe missziót teljesített, amellyel keresztény magyarként az egész művelt világ előtt megbecsülést szerezett.
Hatalmas életművét tehetséggel, szorgalommal, megfeszített szellemi és fizikai munkával hozta létre. Romantikusan realista festőként mindig invenciókkal teli munkákat alkotott. Szorosan kötődött a Gustave Courbet által képviselt realista ábrázoláshoz. Művészetének egyik legértékesebb eleme a fájdalom megértése és átélése. A romantika egyik forrása a polgári társadalmak születésével kifejlődő nemzeti tudat. Nagy vásznain hatalmas kompozícióin karakteres embertípusokat jelenített meg impozáns eszköztárral. Életére és munkásságára is jelentősen hatottak a nők. Anyagi hátterét az özvegy Cécile Papier de Marches bárónéval kötött házassága biztosította.
Ötvenhat éves korában hunyt el az endenichi szanatóriumban. Ottani ravatala fölött a Krisztus Pilátus előtt című festményének reprodukcióját helyezték el. Bonnból május 5-én indult a gyászvonat, amely május 6-án érkezett meg Budapestre. Hazaszállítása után a Műcsarnokban ravatalozták fel. Temetése május 9-én a Kerepesi úti temetőben volt, ahol végső útjára hatalmas tömeg kísérte el. A búcsúbeszédet festőtársa, Telepy Károly mondta. „A »via crucis« véget ért. A mester hosszas és kínos szenvedései után most már megnyugodhatik. Porai a hazai földdel vegyülnek össze, azzal a földdel, melyből alkotásaihoz színt, erőt és lelkesedést merített. Emlékének nemzet adózik soha el nem múló kegyelettel”.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Munkácsy Mihály cikkajánlóját javasolom a 2020. április 16. és április 19 közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-16-2 helyre. Még csak egyszer volt kezdőlapon, 2015-ben. A cikkajánló frissítését elvégzem. – *feridiák vita 2020. március 15., 21:44 (CET)
17. hét
április 20. 0.00 és április 23. 11.59 között: Sárga Császár
A jelölt cikk: Sárga Császár (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Sárga császár ábrázolásA Sárga Császár (egyszerűsített kínai: 黄帝; hagyományos kínai: 黃帝; pinjin () hangsúlyjelekkel: Huángdì) az ókori kínai mitológia egyik legjelentősebb uralkodója és kultúrhérosza. Lehet, hogy alakját egy késő neolit kori törzsfő inspirálta. A hagyományos kronológia szerint i. e. 2697-től i. e. 2597-ig vagy i. e. 2698-tól i. e. 2598-ig uralkodott.
Alakja különösen a hadakozó fejedelemségek és a korai Han-dinasztia idején vált kiemelkedővé, amikor a központosított állam egyik korai megteremtőjének, egyúttal az ezoterikus művészetek pártfogójának tekintették. A hagyomány számos, a civilizáció megteremtéséhez nélkülözhetetlen találmányt, újítást, sőt írásművet is neki tulajdonít. Ma általánosan a kínai civilizáció létrehozójának és a kínai nép ősének tekintik.
A legendák szerint a Sárga Császár valószínűtlenül magas kort élt meg. Már elmúlt száz esztendős, amikor találkozott a legendás főnixszel (feng-huang ()) és az egyszarvúval (csi-lin ()), majd pedig elhunyt. A történetíró feljegyzései szerint a Csiao ()-hegyen (Csiaosan () 橋山) temették el. A mai Senhszi () tartományban található hegyen egy máig látható mauzóleumot építettek a számára.
1912. június 1-jén a Kínai Köztársaság kormánya által kibocsátott bankjegy
a Sárga Császár portréjávalA jelenleg idegenforgalmi nevezetességként látogatható, téglafallal körülvett, 3,6 méter magas, 48 méter kerületű, ciprusokkal borított sírdombon a Ming-korban egy kősztélét emeltek a következő felirattal: „A Csiao ()-hegy sárkánylovasa” (Csiaosan lung-jü () 橋山龍馭), amely arra a történetre utal, amely szerint a Sárga Császár egy aranysárkány hátán szárnyalva utazott nyugatra (vagy szállt fel az égbe). A Sárga Császárnak további síremlékei találhatók Hopej (), Honan () és Kanszu () tartományban.
A kínai történelem egyes kutatói megkérdőjelezik valós történelmi szerepét. Feltételezik, hogy egyfajta isten lehetett, akit a Hadakozó fejedelemségek idején élt írástudók keltettek életre.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A Vírus cikkajánlóját javasolom a 2020. április 20. és április 23 közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-17-1 helyre. Még csak egyszer volt kezdőlapon, 2015-ben. A cikkajánló frissítését elvégzem. – *feridiák vita 2020. március 16., 11:48 (CET)
ellenzem Már kétszer volt címlapon, 2017-ben és 2019-ben. – Hkoala 2020. március 16., 21:49 (CET)
A Sárga Császár cikkajánlóját javasolom a 2020. április 20. és április 23 közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-17-1 helyre. A szócikk vitalapja szerint még csak egyszer volt kezdőlapon, 2016-ban. (A Kezdőlap érdekességei/2015-12-1 négy tételéből egyik ennyit hoz: „a kínai hagyomány a Sárga Császárnak tulajdonítja az uralkodói fejdísz, a trónterem, az íj és a nyíl, a mozsár, a ruházat, a cipő, az asztronómia, a matematikai műveletek, sőt még a kínai labdarúgás feltalálását is”.) Így megfelel? – *feridiák vita 2020. március 17., 12:57 (CET)
április 23. 12.00 és április 26. 23.59 között: XXIII. János pápa és II. János Pál pápa szentté avatása
A jelölt cikk: XXIII. János pápa és II. János Pál pápa szentté avatása (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
XXIII. János pápa és II. János Pál pápa szentté avatása 2014. április 27-én történt. XXIII. János pápa 1958-tól 1963-ig, II. János Pál pápa 1978-tól 2005-ig volt a római katolikus egyház vezetője. A kereszténység történetében egyedülálló, hogy két pápát egy időben kanonizáljanak. Életművüket a második vatikáni zsinat köti össze: XXIII. János indította el az egyház életét átalakító zsinatot, és II. János Pál vitte végig a változtatásokat.
A zsinatot összehívó és azt 1963. június 3-i haláláig vezető XXIII. Jánost a bíborosok azonnal szentté akarták avatni, miként számtalan hívő is, de csak 2000-ben nyilvánították boldoggá, miután Caterina Capitani 1966-os meggyógyulását az illetékes bizottság a pápa közbenjárására történt csodának jelentette ki. II. János Pál pápa szentté avatását a hívek egy csoportja már 2005. április 8-i temetésén kezdeményezte Santo subito! (’Azonnal avassák szentté!’) feliratú transzparensekkel. A kanonizációs eljárásban Marie Simon-Pierre Normand meggyógyulását csodának ismerték el, ezután XVI. Benedek pápa 2011. május 1-én boldoggá avatta.
A két pápa közös szentté avatását hivatalosan 2013. július 5-én döntötte el Ferenc pápa, amikor aláírta a II. János Pál pápa közbenjárásával történt második csodát igazoló dekrétumot, és kérte, hogy a bíborosok és püspökök járuljanak hozzá XXIII. János „pro gratia” szentté avatásához. A kettős kanonizációt húsvét második vasárnapján, az Isteni irgalmasság ünnepén tartották. Az ünnepélyes szentmisén Ferenc pápával koncelebrált XVI. Benedek nyugalmazott pápa, körülbelül százötven bíboros és ezer püspök. A szertartáson nyolcszázezer zarándok vett részt, és több mint száz állami delegáció volt jelen uralkodók, állam- és kormányfők tucatjaival.
Az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció elrendelte, hogy XXIII. János pápa liturgikus emléknapja október 11., a II. vatikáni zsinat megnyitásának évfordulója, II. János Pálé pedig október 22., pápai beiktatásának napja legyen.
.jpg)
Megjegyzések, vita: [frissítés]
XXIII. János pápa és II. János Pál pápa szentté avatása cikkajánlóját jelölöm a Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-17-2 helyre. – *feridiák vita 2020. január 7., 19:19 (CET)
18. hét
április 27. 0.00 és április 30. 11.59 között: Ruhaipar
A jelölt cikk: Ruhaipar (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Korszerű nagyüzemi varrodaA ruhaipar – más elnevezésekkel konfekcióipar vagy textilruházati ipar – a ruházati termékek nagyüzemi, általában tömeggyártásban, de legalábbis nagy sorozatokban történő előállítását jelenti. Történelmileg a kézműipari módszerekkel készített férfi-, női és gyermekruhákat előállító szabóságokból, kis varrodákból nőtt ki, az ezekben alkalmazott technológiai eljárások fokozatos gépesítésének hatása alatt és annak eredményeként, amit a városiasodással megjelenő új piaci igények gerjesztettek.
A ruhaipar mint iparág fogalma tehát azokat a kisebb-nagyobb gyárakat, üzemeket foglalja magában, amelyek ruházati és más, konfekcionálást igénylő textiltermékek tömeg- illetve sorozatgyártásával foglalkoznak. Ma ezek a termelőegységek néhány tíztől több ezerig terjedő létszámban foglalkoztatnak munkavállalókat.
Mindamellett máig fennmaradtak az egyedi megrendelésre készített ruhákat előállító és ruhajavítással foglalkozó magánvállalkozók, egy vagy egy-két emberrel dolgozó kis szabóságok.
Az összefoglaló statisztika a textilipart és a ruhaipart általában együtt kezeli „textil- és ruhaipar” elnevezéssel, a nem szakértő közönség pedig a két ágazatot egynek gondolja és amikor a „textilipar” kifejezést hallja, ebbe beleérti a ruhaipart is. Valójában két különálló, bár egymással szoros kapcsolatban álló szakágazatról van szó. A textilipar, amellett, hogy feldolgozásra alkalmas anyagokat (kelméket, a kellékanyagok egy részét, például varrócérnát, bélésanyagokat stb.) szállít a ruhaiparnak, sok más terület beszállítója is (például különféle műszaki és egészségügyi, gyógyászati textíliákat gyárt), a ruhaipar pedig a textilanyagokból a készruházati termékeket (alsó- és felsőruházati cikkeket, sapkákat, szabott kesztyűket stb.), továbbá ezeken kívül a háztartásokban használt egyéb, szabást-varrást igénylő textiltermékeket (asztal- és ágyneműk, törülközők és más törlőkendők, függönyök, terítők, bútorhuzatok stb.) állítja elő. Ez indokolja a két ágazat külön tárgyalását.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom a 2014-ben kiemelt Ruhaipar cikket; még nem volt a címlapon. – Hkoala 2020. április 7., 09:57 (CEST)
Jó a javaslat, támogatom. Éjféltől ez a cikkajánló jelenik meg a Kezdőlapon, ezért néhány hibát javítottam.
- A képaláírás szövege nem látszott, mert a sablonban „szöveg” helyett „szöbeg” volt. Javítottam.
- A szócikk bevezetésének ez az utolsó mondata: Ez indokolja a két ágazat külön tárgyalását. A cikkajánlóban ebből csak a mondat „Ez” kezdete volt. Javítottam.
- Alul hiányzott az alapvető fontosságú zárósablon. Pótoltam a hiányt.
Végül van egy jobbító javaslatom. A babamúzeum képe mellé betettem korszerű nagyüzemi varroda képét. A kettő együtt fontos. – *feridiák vita 2020. április 26., 10:18 (CEST)
április 30. 12.00 és május 3. 23.59 között: Domenico Scarlatti
A jelölt cikk: Domenico Scarlatti (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Domenico Scarlatti (Nápoly, 1685. október 26. – Madrid, 1757. július 23.) olasz barokk zeneszerző, a híres nápolyi operaszerző Alessandro Scarlatti fia, Bach és Händel mellett a barokk zene egyik legnagyobb alakja. A Scarlatti-család Itália egyik legrégibb és legnagyobb zenészcsaládja volt, több nemzedéken keresztül igen jelentős muzsikusokat adtak a világnak. Származásuk bizonytalan, a legtávolabbi ismert ős, Domenico nagyapja a szicíliai Trapaniban született, később Palermóba költözött, ott nősült meg 1688-ban. Hat életben maradt gyermeke közül legidősebb fia, Alessandro, Domenico apja emelkedett a legmagasabbra, de testvérei is elismert zenészek, énekesek voltak.
Apja tanításának köszönhetően korán, már tizenhat évesen nápolyi királyi orgonistává nevezték ki. Velencében tanult, majd Rómában apja helyébe lépett mint Mária Kazimira lengyel királyné zenemestere, majd 1713-ban a Szent Péter-bazilika maestro di capellája lett. 1719-ben V. János portugál király meghívására a lisszaboni udvarba utazott, ahol a királyi kápolna kórusát és zenekarát vezette, és egyben a király gyermekeinek zenemestere is volt. Mária Borbála infánsnőt követve Madridban telepedett le, ahol zeneoktatással, illetve zeneszerzéssel foglalkozott. Hosszas betegség után 1757. július 23-án halt meg a spanyol fővárosban. Scarlatti számos művet írt, de híressé elsősorban csembalóra írt szonátái tették. Ezekben Scarlatti olyan technikai újításokat alakított ki, mint például a kézkeresztezés, a teljes klaviatúra kihasználása, az egy hangon repetálás, futamok és vakmerő ugrások. Scarlatti jelentős hatással volt a billentyűs zene fejlődésére, különösképpen Spanyolországban és Angliában.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A zenetörténet egyik nagy alakja: Domenico Scarlatti cikkajánlóját jelölöm a Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-18-2 helyre. – *feridiák vita 2020. április 5., 19:48 (CEST)
19. hét
május 4. 0.00 és május 7. 11.59 között: Joy Division
A jelölt cikk: Joy Division (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A New Order koncertje 2014-benA Joy Division angol rockegyüttes volt, mely 1976-ban alakult a greater manchesteri Salfordban. Kezdetben Warsaw néven tevékenykedtek. Az együttes tagjai Ian Curtis (ének, gitár), Bernard Sumner (gitár, billentyűs hangszerek), Peter Hook (basszusgitár, háttérének) és Stephen Morris (dob, egyéb ütőhangszerek) voltak.
A kezdeti punk rock korszakukat követően gyorsan rátaláltak jellegzetes hangzásukra, sajátos stílusuk az 1970-es évek posztpunk mozgalmának úttörői közé emelte őket. Jon Savage zenekritikus meglátása szerint az együttes „nem volt punk, de közvetlenül annak energiája ihlette őket”. 1978-as, szerzői kiadásban megjelent középlemezük, az An Ideal for Living felkeltette egy manchesteri televíziós személyiség, Tony Wilson figyelmét. Az együttes Unknown Pleasures címet viselő debütáló albumát Wilson független lemezkiadó cége, a Factory Records adta ki 1979-ben. A kiadványt a brit sajtó rendkívül pozitív kritikai fogadtatásban részesítette. A zenekar növekvő sikerei ellenére az énekes, Ian Curtis depresszióval és számos magánéleti problémával, többek között tönkrement házasságával és epilepsziával küzdött. Curtis számára egyre nagyobb nehézséget jelentettek a fellépések, az előadások alatt gyakran érték rohamok.
1980 májusában, az együttes első amerikai turnéjának előestéjén Ian Curtis véget vetett életének, ezzel együtt mély depressziójának. A Joy Division második albuma, a Closer, 1980-ban, posztumusz műként jelent meg, és a „Love Will Tear Us Apart” kislemezzel együtt a zenekar legsikeresebb kiadványává vált. Curtis halálát követően az együttes életben maradt tagjai New Order néven újjáalakultak és további kritikai, valamint üzleti sikereket értek el.
.jpg)
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A 2012-ben kiemelt Joy Division cikket javaslom; még nem volt a kezdőlapon. – Hkoala 2020. április 8., 21:26 (CEST)
május 7. 12.00 és május 10. 23.59 között: Vörös Hadsereg Frakció
A jelölt cikk: Vörös Hadsereg Frakció (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Ulrike Meinhof, a szervezet ideológusaA Vörös Hadsereg Frakció (németül: Rote-Armee-Fraktion, röviden RAF), eleinte vezetőiről elnevezve, Baader–Meinhof-csoport (németül: Baader-Meinhof-Gruppe vagy Baader-Meinhof-Bande) szélsőbaloldali terrorszervezet, amely 1968 és 1998 között tevékenykedett Nyugat-Németországban. Alapítója Andreas Baader, Gudrun Ensslin, Horst Mahler, Irmgard Möller és Ulrike Meinhof. Kezdetben olyan neves értelmiségiek is rokonszenveztek a csoporttal, mint Jean-Paul Sartre és Heinrich Böll.
A Vörös Hadsereg Frakció diákmozgalmakból bontakozott ki, alapelve az antikapitalizmus és a neomarxizmus volt. Elutasította az imperializmust, különösképpen annak vezető hatalmát, az Amerikai Egyesült Államokat, amely Indokínában folytatott háborút. A szervezet tagjai Nyugat-Németországot a Harmadik Birodalom folytatásának tekintették. Tagjai tudatosan vállalták az erőszakot céljaik elérése érdekében, mert abban bíztak, hogy az akcióikra adott, szintén erőszakos fellépés leleplezi majd a „rendőrállamot” és az „állami terrorizmust”, valamint tevékenységükkel elérhetik a forradalom kitörését.
A terrorszervezet a harmadik világ felszabadítási mozgalmait akarta segíteni az imperializmus központjában folytatott háborújával, tagjai magukat városi gerillákként definiálták. Radikalizálódásukban kulcsszerepe volt a Benno Ohnesorg-gyilkosságnak. A szervezetnek soha nem volt tíz-húsz embernél több tagja, az utánpótlás a Vörös Segély-csoportokból és a Kínzásellenes Bizottságokból érkezett.
Kezdetben, az 1970-es évek elején a német fiatalok jelentős része szimpatizált a mozgalommal, az elveivel egyetértett, később azonban durvuló módszereik miatt támogatásuk egyre csökkent. A RAF-ot külföldről is támogatták, elsősorban a keletnémet titkosszolgálat és palesztin szélsőségesek.
Célpontjaik általában az államapparátus emberei voltak: ügyészek, gyáriparosok és bankvezetők. Módszereik egyre könyörtelenebbek lettek, a kinézett célpontok testőreit és a rendőröket habozás nélkül gyilkolták meg. Mivel szerintük a vietnámi amerikai bombázások az imperializmus lényegét testesítették meg, előszeretettel támadtak Németországban működő amerikai katonai létesítményeket.
1972-ben a rendőrség sikerrel lépett fel ellenük, és letartóztatott vezetőinek pere 1975-ben kezdődött meg. Eközben megszerveződött a terrorszervezet második generációja, amely véres akciókkal sikertelenül próbálta meg elérni fogvatartott vezetőinek szabadon bocsátását. Miután balul sült el az ehhez csatlakozó palesztin gépeltérítési kísérlet, a börtönben lévő vezetők öngyilkosságot követtek el 1977. október 18-án.
A második nemzedék vezetőinek börtönbe kerülése után új irányítói lettek a RAF-nak, akik az 1980-as évek első felében számos további támadást követtek el. A keleti blokk összeomlása és az így elmaradt anyagi és erkölcsi támogatás megroppantotta a szervezetet. A Vörös Hadsereg Frakció 1991. április 4-én követte el utolsó merényletét, és hét évvel később bejelentette megszűnését. A szervezet működésének három évtizede alatt 32 embert gyilkolt meg, a tagjai közül pedig 26 vesztette életét.
.jpg)
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom a 2017-ben kiemelt Vörös Hadsereg Frakció cikket; még nem volt a kezdőlapon. – Hkoala 2020. április 8., 21:36 (CEST)
20. hét
május 11. 0.00 és május 14. 11.59 között: Miskolc története
A jelölt cikk: Miskolc története (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Miskolci képek bal felől: Lillafüredi Palotaszálló, Miskolci Egyetem, Herman Ottó Múzeum, középen: Miskolci Nemzeti Színház, Avasi kilátó és jobb felől: Diósgyőri vár, Városháza, BarlangfürdőMiskolc története 70 000 évre vezethető vissza, az ezt bizonyító leleteket az avasi Tűzkövesen tárták fel. A honfoglaló magyarság a népvándorlás második hullámában érkezett a Kárpát-medencébe. Miskolcot és Győr (Diósgyőr) várát Böngér, a Miskolc (Miskóc) nemzetség őse foglalta el. Miskolc a rokonság legfontosabb birtoka lett, de Diósgyőr a 11–13. század között királyi várbirtokká vált. Ezt követően a két település a Szinva völgyében elkülönülten, de folyamatos egymásra hatásban fejlődött.
A mohácsi csatavesztés után, amikor az ország három részre szakadt, Miskolc elvileg a királyi országrészhez tartozott, de a hódoltság szomszédságában, így mindkét hatalom jogot formált megadóztatására. A miskolciak eleinte nem akartak a töröknek fizetni, mire azok feldúlták a várost. Elpusztult a tapolcai bencés apátság is, ahol a Miskócok irattárát is tartották. Nem maradt fenn az adományozó oklevél sem, így – mivel nem ismert – Miskolc nem ünnepelheti alapítása évfordulóját (Miskolc város ünnepe egy későbbi eseményhez, az 1909-ben elnyert törvényhatósági joghoz kapcsolódik). Miskolc a 18. század első harmadában súlyos pénzekért kivásárolta magát Diósgyőr uradalma alól, és erős vármegyei székhellyé vált. A megváltást azonban Mária Terézia 1755-ben semmisnek nyilvánította, ezután kezdődött el a város önállóságért folytatott állandó küzdelme, ami azonban csak a 20. század elején vált valóvá. Az 1700-as évek közepén a városban 17 céh működött. Diósgyőr határában Fazola Henrik vashámorokat telepített, amiből kifejlődött az állami tulajdonú diósgyőri kohászat. Erre az időre tehető a Diósgyőri Papírgyár alapítása is. A 19. század második felében ugrásszerűen megnőtt a városban létesített kis- vagy középüzemek száma. Miskolc a kultúra területén is az élen haladt: felépítette az ország második kőszínházát, majd annak leégése után a mai Nemzeti Színházat.
Miskolc mai városképe – középkori alapokon – az 1860–1880-as évektől kezdett kialakulni. A város bekapcsolódott a vasúti forgalomba, elindult a villamosforgalom, elkészültek a belváros képét meghatározó legfontosabb építmények (Városháza, Megyeháza, Népkert, Közkórház stb.), létrejött a Borsod-Miskolci Múzeum. A város díszpolgárának választotta Kossuth Lajost, majd az országban elsőként emelt egész alakos szobrot neki. A rendszerváltás utáni években a város gazdasági szerkezete átalakult, a nagy állami cégek túlsúlya helyett a kis- és középvállalkozások lettek jelentősek. Nőtt a szolgáltatószektor jelentősége, nemzetközi nagyvállalatok, hipermarketek jelentek meg a térségben, az autópálya is elérte a várost. Miskolc ettől kezdve erősíteni igyekezett idegenforgalmi és kulturális szerepét, ígéretes pályázatot nyújtott be az Európa kulturális fővárosa címre, elindította a Miskolci Nemzetközi Operafesztivált.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Miskolc cikkajánlóját javasolom a 2020. május 11. és május 14. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-20-1 helyre. Még csak egyszer volt kezdőlapon, 2015-ben. A cikkajánló frissítését elvégzem. – *feridiák vita 2020. március 15., 14:42 (CET)
ellenzem Mindaddig, amíg van olyan kiemelt cikk, ami még nem szerepelt a címlapon, ellenzem, hogy bármilyen cikk harmadszor is a kezdőlapra kerüljön. – Hkoala 2020. március 15., 14:55 (CET)
Ha elnéztem volna, és valóban harmadszor lenne, akkor javasolok másikat. De tudomásom szerint csak egyszer volt, és az is már öt éve. Miskolc pedig az egyik legfontosabb Wikiműhelyünk otthona. Witéz/Kiss Csongor társunkkal bennünket is itt fogadott be egy felemelő Wikiközösség. – *feridiák vita 2020. március 15., 22:44 (CET) NB! Witézzel Miskolctól Budapestig
A Kiemelt szócikkek listájában könnyen ellenőrizhető. Itt az első, és ez a második. – Hkoala 2020. március 15., 23:03 (CET)
Miskolc története cikkajánlóját javasolom a 2020. május 11. és május 14. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-20-1 helyre. Még csak egyszer volt kezdőlapon, 2014. június 2. és 2014. június 5. között. Most azért május 11. és május 14. közötti megtartását javaslom, mert május 11. Miskolc város ünnepe. A városi közgyűlés 1993-ban döntött úgy, hogy május 11. lesz Miskolc ünnepe annak tiszteletére, hogy Ferenc József magyar királyként 1909-ben ezen a napon adott a városnak címeres kiváltságlevelet. – *feridiák vita 2020. március 19., 09:09 (CET)
május 14. 12.00 és május 17. 23.59 között: Korjo
A jelölt cikk: Korjo (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Korjo (hangul: 고려, handzsa: 高麗, RR: Goryeo; 918–1392) egységes állam volt a Koreai-félszigeten. Thedzso király alapította 918-ban, fővárosa a mai Keszong volt. Ennek az államnak a nevéből származik a Korea név. Korjo államvallása a buddhizmus volt, mely azonban együtt létezett a taoizmussal, az egyre inkább terjedő konfucianizmussal és az ősi sámánizmussal. A Vang-dinasztia csaknem ötszáz évig uralkodott, és virágkorában Korjo a világ egyik legfejlettebb államának számított. Bár a feudalizmushoz hasonló rendszer épült ki itt, a társadalmi berendezkedés nem hasonlított az európai vagy japán feudalizmuséhoz. Ebben az időszakban kezdtek kialakulni azok a társadalmi elvárások és szokások, amelyek napjainkban is meghatározzák a koreai kultúra alapjait.
Korjo egyik legnagyobb vívmánya a szeladon-kézművesség volt, amely a kínai fazekasságot is jóval felülmúlta; számos innováció fűződik a korjói fazekassághoz. Ugyancsak Korjóban találták fel a mozgatható fémbetűs nyomtatást, mintegy 200 évvel Gutenberg előtt, a legrégebbi ilyen eljárással készült könyv a Csikcsi. A Dél-Kjongszang tartománybeli Heinsza templomban őrzik a kor egy másik kiemelkedő és egyedi dokumentumát, a Tripitaka Koreanát, amelynek 81 258 fa nyomódúcával a világ legrégebbi, érintetlen, kínai írással feljegyzett buddhista kánonját lehet nyomtatni.
Keszong () Korjo ()-kori emlékei a Világörökség részét képezik.
.jpg)
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Korjo cikkajánlóját javasolom a 2020. május 14. és május 17. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-20-2 helyre. Eddig egyszer volt Kezdőlapon, 2014. május 15. és 2014. május 18. között. – *feridiák vita 2020. március 19., 11:18 (CET)
21. hét
május 18. 0.00 és május 21. 11.59 között: Andoki kondor
A jelölt cikk: Andoki kondor (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Kanyon felett vitorlázó kondor
pásztázza a tájat táplálékértAz andoki kondor, más néven andesi kondor vagy kondorkeselyű (Vultur gryphus) a madarak (Aves) osztályának az újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes) rendjébe, ezen belül az újvilági keselyűfélék (Cathartidae) családjába tartozó Vultur madárnem egyetlen faja. Amint neve is mutatja, a legtöbb kondorkeselyű az Andokban él, de megtalálható Dél-Amerika nyugati partjain és Patagóniában is. Az eddig lemért legnagyobb példány szárnyfesztávolsága 320 centiméter volt.
A nagy testű, fekete tollú újvilági keselyű feje és nyaka majdnem csupasz, a nyaka tövén fehér tollgallér nő. Főleg a hímek szárnyait nagy, fehér foltok tarkázzák. Bőre nyugalmi állapotban fakó vörös, de ha valami ingerli vagy udvarolni kezd, színe megélénkül. A hím nyakán toroklebenyt, a fején tarajt visel; ahogy a madár korosodik, mindkét testi dísz nő. A legtöbb ragadozó madártól eltérően az andesi kondor híme nagyobb a tojónál.
Elsősorban dögevő, az elpusztult állatokat vagy a macskafélék zsákmányait keresi; főleg a nagytestű állatokét, mint a szarvasmarha, a szarvasfélék vagy a tevefélék. A Csendes-óceán partján a partra vetett cet- és fülesfóka-tetemek is az étlapjára kerülnek. Az ivarérettséget 5–6 éves korára éri el. Akár 5000 méter magasan is költhet; fészkét többnyire olyan sziklapárkányokon rakja, amelyekre más állat nem juthat fel. Egy-egy alkalommal többnyire 1–2 tojást rak. Ha minden nehézséget sikeresen túlél, a madárvilág egyik leghosszabb életű fajaként 70 évnél tovább is élhet.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) mérsékelten fenyegetett fajnak minősíti. Főleg életterének elvesztése fenyegeti, kisebbrészt a másodlagos mérgezés, ha ember által megmérgezett ragadozók tetemeiből táplálkozik. Néhány országban fogságban is tenyésztik, és az így felnevelt példányokat a természetbe visszajuttatva segítik a vadon élő állomány fenntartását.
Fontos szerepet játszik az Andesek népeinek mitológiájában és hagyományában. Felkerült több ország postabélyegeire is: 1958-ban Ecuadorban, 1960-ban Argentínában, 1973-ban Peruban, 1985-ben Bolíviában, 1992-ben Kolumbiában, 2001-ben Chilében és 2004-ben Venezuelában. Rajza több dél-amerikai ország címerében is szerepel: Argentínának, Bolíviának, Chilének, Kolumbiának, Ecuadornak és Perunak nemzeti szimbóluma.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Az Andoki kondor cikkajánlóját javaslom a 21. hét eleje (május 18. – május 21.) helyre. Még csak egy alkalommal szerepelt, és példaadásával újra szellemi szárnyalásra buzdít. – *feridiák vita 2020. április 13., 18:04 (CEST)
május 21. 12.00 és május 24. 23.59 között: Miguel de Cervantes
A jelölt cikk: Miguel de Cervantes (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Don Quijote 1605-ös,
első kiadásaMiguel de Cervantes (Alcalá de Henares, 1547. szeptember 29. – Madrid, 1616. április 23.) kalandos életű spanyol regény- és drámaíró, költő, Don Quijote figurájának megalkotója, a spanyol irodalom talán legismertebb képviselője. Sok irodalomtörténész a Don Quijotét tartja az első, mai értelemben vett regénynek, illetve a spanyol arany század irodalmi csúcspontjának. Először Cervantes írt (olasz mintákból kiindulva) a mai modern értelemben vett novellákat spanyolul. Ő volt a Lope de Vega előtti spanyol színház egyik legjelentősebb drámaírója is, költőként viszont nem volt annyira jelentős, kortársai nem is tartották igazi poétának. Egész életművét átszövik az önéletrajzi elemek, műveiben gyakran megnyilvánult a bukolikus reneszánsz költészet iránti vonzalma is.
Alcalá de Henares városkában született. Iskolai tanulmányait Córdobában kezdte, majd Sevillában és Madridban folytatta. Madridban ismerkedett meg kora spanyol színházával. 1570-ben párbajban megsebesített egy építőmestert, ezért menekülnie kellett Spanyolországból. Antonio de Sigurával Itáliába utazott, ahol De Sigura hamarosan bíboros lett, Cervantes pedig az ő asztali felszolgálója. A következő évben katonai pályára lépett, és részt vett a lepantói csatában. Bal karja a harcokban megsebesült, majd lebénult. 1575-ben elhatározta, hogy visszatér hazájába, de a hajót, amelyen utazott, berber kalózok támadták meg. Miguel és öccse, Rodrigo az algíri pasa fogságába került. Öccsét hamarosan ki tudták váltani, de ő csak öt évi fogság és több sikertelen szökési kísérlet után térhetett haza. Ezután hivatali munkákat vállalt Spanyolország különböző városaiban. Gyakran került összetűzésbe a helyi hatóságokkal, többször be is börtönözték.
1604. december végén adta ki a Don Quijote első kötetét, ami nagy sikert aratott, és hamarosan elterjedt egész Európában. 1605 márciusában kiadták Portugáliában és Aragóniában, majd nem sokkal később Kasztíliában is. Portugáliában három kiadást ért meg. Még a Nyugat-Indiákon is érdeklődést keltett; álarcosbálokon az emberek Don Quijoténak és Sancho Panzának öltöztek. Még a Don Quijote első kötetében megemlítette, hogy folytatni fogja a történetet, aztán végül csak tíz év múlva, 1615-ben jelentette meg a második részt.
Az író a következő évben hunyt el, három nappal azután, hogy befejezte a Lemos grófjának ajánlott regényét, a Persiles és Sigismunda hőstetteit (Los Trabajos de Persiles y Sigismunda). Halálának napja, április 23. a világirodalom szimbolikus napja; az UNESCO 1995-ben a könyv és a szerzői jogok világnapjává nyilvánította.
_El_ingenioso_hidalgo_Don_Quixote_de_la_Mancha.png)
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Miguel de Cervantes, a spanyol irodalom talán legismertebb képviselőjének cikkajánlóját jelölöm a Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-21-2 helyre. – *feridiák vita 2020. április 5., 20:09 (CEST)
22. hét
május 25. 0.00 és május 28. 11.59 között: Apollo–13
A jelölt cikk: Apollo–13 (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Az Apollo–13 emblémájaLovell, Swigert és Haise
fogják a holdgömbötAz Apollo–13 volt az Egyesült Államok holdprogramja, az Apollo-program hetedik küldetése, egyben a harmadik leszállási kísérlet. Utóbbi kudarcba fulladt, így ez lett a program egyetlen sikertelen küldetése. A Holdon ezúttal újabb felszínformát, a holdtengereknél idősebb felföldek egyikét szerették volna felkeresni, de a küldetés menetét alaposan megváltoztatta egy baleset. A holdra szállás meghiúsult, a fő cél az űrhajósok megmentése lett.
Az expedícióra több személycsere után végül Jim Lovell parancsnok, Jack Swigert parancsnokimodul-pilóta és Fred Haise holdkomppilóta indult el 1970. április 11-én 19:13-kor (UTC). A korábbi expedíciókhoz hasonlóan unalmas út várt rájuk, de az 55. órában balesetet szenvedtek, mivel a parancsnoki űrhajó egyik oxigéntartálya elektromos zárlat miatt túlmelegedett. A végzetes túlnyomástól robbanásszerűen szabadult meg, és ezzel a hajó elvesztette oxigénkészletének jelentős részét. A járulékos károk miatt leállt a víz- és áramtermelés, áram nélkül pedig egy sor berendezés, amitől az űrhajósok közvetlen életveszélybe kerültek. Elveszett az űrhajó meghajtása is, a hajó pedig nem a biztonságos „szabad visszatérés pályáján” haladt. A problémákat az egész holdraszállás-koncepció biztonsági tartalékának számító holdkomp készleteit és képességeit felhasználva oldották meg, és az űrhajó április 17-én a Csendes-óceánba érkezett; legénységét kimentették.
Az Apollo–13 volt a NASA első olyan, komoly vészhelyzete, amelyben mozgósítani kellett az irányítás vészhelyzeti kapacitását. Mindezt a világ közvéleményének legteljesebb nyilvánossága előtt tették. A repülésről Apolló 13 (1995) címmel filmet is rendezett Ron Howard, Tom Hanks főszereplésével.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
| Apollo–13 | |||||
 | |||||
| Apollo–15 | |||||
 | |||||
| Apollo–16 | |||||
 | |||||
Apollo–13 cikkajánlóját javaslom a 22. hét eleje (május 25. – május 28.) helyre. Még csak egy alkalommal szerepelt, és különösen aktuális. – *feridiák vita 2020. április 13., 16:23 (CEST)
A tisztázáshoz első lépéskét kattintsunk a Kezdőlapra, amelyen a déli harangszóig a „Kiemelt cikk” rovatban az aktuális cikkajánló alatt Neil Armstrong ezen együttesben látható:
„A kezdőlapon legutóbb megjelent szócikkek: Domenico Scarlatti • Ruhaipar • XXIII. János pápa és II. János Pál pápa szentté avatása • Sárga Császár • Munkácsy Mihály • Psittacosaurus • Neil Armstrong”.
Majd a déli harangszó után jöjjünk vissza ide, és kezdjük meg a tisztázást. – *feridiák vita 2020. május 7., 11:42 (CEST)
A kezdőlapon legutóbb megjelent szócikkek: Nádasdy Tamás • 2017-es Formula–1 világbajnokság • Apollo–13 • Miguel de Cervantes • Andoki kondor • Korjo • Miskolc története
További kiemelt lapok – *feridiák vita 2020. június 7., 23:08 (CEST)
május 28. 12.00 és május 31. 23.59 között: 2017-es Formula–1 világbajnokság
A jelölt cikk: 2017-es Formula–1 világbajnokság (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Lewis Hamilton négyszeres világbajnok lettA 2017-es Formula–1 világbajnokság volt sorrendben a 68. Formula–1-es szezon, amelyet a sport irányító testülete, a Nemzetközi Automobil Szövetség szervezett. A csapatok és a versenyzők húsz futamból álló szezont teljesítettek, amely március 26-án az ausztrál nagydíjjal vette kezdetét a melbournei Albert Parkban és november 26-án ért véget az abu-dzabi nagydíjjal a Yas Marina öbölben, miután a versenyzőknél és a konstruktőröknél egyaránt bajnokot avattak.
Jelentős változás volt a sportág történetében, hogy Bernie Ecclestone helyét a sportágat irányító testület élén az amerikai illetőségű Liberty Media vette át, ami számos média- és szurkolóbarát intézkedéssel járt a szezon közben.
Huszonhárom év után először fordult elő, hogy a regnáló világbajnok távozása okán nem lett a mezőny tagja, miután 2016 decemberében Nico Rosberg bejelentette visszavonulását. Erre ezt megelőzően Alain Prost leköszönését követően volt példa, 1994-ben. A Mercedes címvédőként kezdte a szezont, miután a 2016-os japán nagydíjon sorozatban harmadik bajnoki címét szerezte az istálló.
A világbajnokságot végül az így négyszeres bajnokká váló Lewis Hamilton nyerte meg, miután ezt matematikailag is bebiztosította a mexikói nagydíjon. Hamilton 363 pontot ért el, mögötte Sebastian Vettel végzett a második helyen 317 ponttal, Valtteri Bottas pedig a harmadik helyen, 305 ponttal. A konstruktőröknél az amerikai nagydíjon a Mercedes sorozatban negyedik bajnoki címét is megszerezte. A német gyártó 668 pontot gyűjtött, a Ferrari 522 ponttal végzett a második helyen, míg a Red Bull 368 egységgel lett harmadik.
Az utolsó futam után befejezte Formula–1-es pályafutását a brazil Felipe Massa, aki tizenhat szezonon át volt a mezőny tagja, ez idő alatt pedig 272 nagydíjon állt rajthoz, 11 győzelmet aratott, 2008-ban pedig kevésen múlott, hogy nem ünnepelhetett világbajnoki címet.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A pápaság története cikkajánlóját javaslom a 22. hét vége (május 28. – május 31.) helyre. Még csak egy alkalommal szerepelt, és azóta lényeges továbfejlesztéssel bővölt. – *feridiák vita 2020. április 13., 16:07 (CEST)
megjegyzés Igaz, hogy csak egyszer volt, de nem olyan rég, tavaly júnusban. – Hkoala 2020. április 13., 18:04 (CEST)
Tehát igaz, hogy van A pápaság története cikkünk is, és az is, hogy ennek cikkajánlóját javasoltam a 22. hét vége (május 28. – május 31.) helyre. Ehhez az egyik fontos indítékot Hkoala adta, aki 2018. október 14-én ezt tette fel az „Aktuális” rovatban a Kezdőlapra: „Október 14-én Ferenc pápa szentté avatta Óscar Romero érseket és VI. Pál pápát.” (Kezdőlap aktualitásai 2014. október 14-én.) – *feridiák vita 2020. április 16., 11:59 (CEST)
megjegyzés A cikk kevesebb mint egy éve szerepelt a kezdőlapon. Nem látom nyomát annak a lényeges továbbfejlesztésnek, amiről *feridiák ír. Szerintem válasszunk inkább egy másik cikket. --Malatinszky vita 2020. április 16., 18:01 (CEST)
Mit szólnátok a 2017-es Formula–1 világbajnoksághoz? 2017 végén lett kiemelt, még nem szerepelt a kezdőlapon. Sport témájú cikket utoljára kb. két hónapja tettünk ki. – Hkoala 2020. április 16., 18:46 (CEST)
Szerintem jó lenne. --Malatinszky vita 2020. április 16., 23:37 (CEST)
ellenzem. Volt már egyszer, így a következő 20 évre letudva. – VargaA vita 2020. április 21., 12:33 (CEST)
- @VargaA: A két javaslat közül melyiket ellenzed? Hkoala 2020. április 21., 13:01 (CEST)
- @Hkoala: A Pápaság története ismételt kezdőlapra kerülését ellenzem. Helyette a 2017-es Formula–1 világbajnokság címlapre kerülését támogatom. – VargaA vita 2020. április 21., 13:22 (CEST)
23. hét
június 1. 0.00 és június 4. 11.59 között: Nádasdy Tamás
A jelölt cikk: Nádasdy Tamás (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Báró nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Tamás (Buda, 1498 – Egervár, 1562. június 2.) magyar nagybirtokos főúr, 1537-től Horvátország és Szlavónia bánja, Vas vármegye főispánja, 1542-től a Magyar Királyság országbírója és katonai főparancsnoka, 1554-től a Magyar Királyság nádora, Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Ferenc báró, a kortársak által „fekete bégnek” nevezett hadvezér apja. Korának egyik legműveltebb, legnagyobb életutat bejárt politikusa és egyik legtehetségesebb diplomatája, a török elleni háborúk sikeres hadvezére, aki az utókortól a „nagy nádor” titulust érdemelte ki. Bárói címét 1553-ban kapta I. Ferdinándtól.
Korának nagy műveltségű alakja, aki rokonai segítségével Bécsben, Bolognában és Rómában járt egyetemre; a nyelvek mellett jogot és bölcsészetet is tanult. 1552-ben tért haza Magyarországra a török elleni összefogás érdekében II. Lajos magyar királynak pénzügyi támogatást hozó Cajetan bíbornok tolmácsaként. A fiatal tehetség az udvarhoz szegődött és a király titkára lett. A mohácsi csatavesztés után I. Ferdinánd pártjára állt, és részt vett a I. János magyar király elleni hadjáratban. 1529-ben Buda ostromakor a vár kapitányaként elfogták. A fogságban János király szolgálatába állt, és Lodovico Gritti mellett alkormányzó lett.
Már a kezdetektől törekedett egy új főúri központ kiépítésére, Sárvár fejlesztésére. Még Kanizsán élt, amikor a szolgálatába szegődött Sylvester János megnyitotta iskoláját Sárváron. Hamarosan egy nyomdát is üzembe helyeztek, egyúttal belefogtak a környék mezőgazdaságának jelentős fejlesztésébe.
Birtokainak nagy része feleségének hozománya volt. Mivel ezek javarészt Nyugat-Dunántúlon voltak, gazdasági érdeke is azt kívánta, hogy az első lehető alkalommal térjen vissza Habsburg Ferdinánd hűségére. Ez a szolgálat hozta meg neki a politikai felemelkedést: egyre magasabb tisztségeket töltött be. Hadvezérként is többször jeleskedett, például amikor Ali budai pasa 1556-ban megostromolta Szigetvárt, ő vezette a felmentő sereget.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-23-1 helyre Nádasdy Tamás Horvátország és Szlavónia bánja, Vas vármegye főispánja, 1542-től a Magyar Királyság országbírója, és katonai főparancsnoka, 1554-től a Magyar Királyság nádora cikkajánlóját javaslom-jelölöm. – *feridiák vita 2020. január 19., 16:57 (CET)
június 4. 12.00 és június 7. 23.59 között: A Magyar Királyság az első világháborúban
A jelölt cikk: A Magyar Királyság az első világháborúban (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Európai hadi tömbök 1914-benA Magyar Királyság az első világháborúban a központi hatalmak oldalán és az Osztrák–Magyar Monarchia részeként vett részt, külügyeiben nem független hatalomként. Hadicélja az ország területi integritásának megőrzése volt, amit az Orosz Birodalom expanzív, törekvéseibe a Szerb Királyságot is bevonó pánszláv politikája veszélyeztetett. Az első világháború 1914-től 1918-ig tartó hadműveletei néhány alkalommal a történelmi Magyarország területét is érintették: az 1914–15-ös orosz betörések során, 1914 őszén egy rövid szerémségi szerb támadással, majd a román hadsereg 1916-os erdélyi betörésekor. Ezeket a magyar haderő szövetségesei segítségével sikeresen elhárította, és az ország integritását a háború végéig biztosította. Az antant országaihoz képest csekélyebb gazdasági potenciállal rendelkező, több fronton lekötött, nemzetiségi problémákkal terhelt, a háború során egyre inkább a Német Birodalom alá rendelődő kettős monarchia azonban az első világháború végére szétesett, átadva helyét több (önmagát nemzetállamnak minősítő, de heterogén összetételű) utódállamnak.
A front és a hátország összeomlása 1918 októberében következett be. Az osztrák–magyar küldöttség 1918. november 3-án írta alá a padovai fegyverszünetet, amely azonban nem tartalmazott Magyarországra vonatkozó katonai és területi rendelkezéseket. Magyarország Ausztriától való függetlenségét kihangsúlyozandó, az 1918 őszén létrejött polgári demokratikus kormány miniszterelnöke, Károlyi Mihály magyar részről külön fegyverszünetet kötött, az ország déli és keleti határait rögzítő belgrádi katonai konvenciót. Ennek folytán a szerbek, a románok, majd az egyezményben nem említett csehek Magyarország általuk megszállt részén bevezették a saját közigazgatásukat. Magyarország teljes területét megszállták, és a román erők 1920-ban, a szerb csapatok pedig csak 1921-ben hagyták el a megcsonkított Magyarországot.
A háborút lezáró, 1920. június 4-én hatályba lépett trianoni békediktátum következtében Erdély, a Partium és a Temesköz keleti fele Romániához, Horvátország, Szlavónia, a Szerémség, a Bánság nyugati része, Bácska, a Drávaköz, a Muraköz és a Muravidék Szerbiához, Kárpátalja, Felvidék, Csallóköz Csehszlovákiához, Burgenland Ausztriához és Fiume Olaszországhoz került. A Párizs környéki békeszerződések (ezeken belül a Magyar Királyság számára súlyos feltételeket megfogalmazó trianoni diktátum) a második világháború kitöréséhez vezettek.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
| Megbeszélés |
|---|
Minden vitalapnak és közösségi lapnak meghatározott célja van, ami ahhoz nem kapcsolódik, nem oda való (a szócikkek vitalapjai például szigorúan az illető cikk tartalmával és szerkesztésével foglalkoznak):
|
|
A Magyar Királyság az első világháborúban cikket ajánlom ide, mert Trianon 100 éves évfordulója lesz. Sajnos maga a Trianoni békeszerződés nem kiemelt. – FAdamus vita 2020. április 14., 21:07 (CEST) Tisztelt FAdamus! Igazad van. Mivel tény, hogy a „Trianoni békeszerződés” cikk még nem kiemelt, ebben a helyzetben szerintem is a Te ajánlásod a megoldás. Ehhez javasolok egy kiegészítést. Az általad javasolt „A Magyar Királyság az első világháborúban” cikkben ez is benne van: „A Párizs környéki békeszerződések (ezeken belül a Magyar Királyság számára súlyos feltételeket megfogalmazó trianoni diktátum) a második világháború kitöréséhez vezettek.” Ajánlom, hogy tegyünk be a cikkajánló végére egy szakaszt erről: a „Trianoni békeszerződés” két világháború között. – *feridiák vita 2020. április 15., 21:31 (CEST) Rendben, majd a cikkajánlót megírom ez alapján majd. – FAdamus vita 2020. április 15., 23:40 (CEST) Kösz. Hajrá Magyarok! – *feridiák vita 2020. április 16., 00:06 (CEST) @*feridiák: Megírtam a cikkajánlót. Nyugodtan szerkessz bele bármit, ha gondolod. :) – FAdamus vita 2020. május 11., 22:27 (CEST) @FAdamus: Kösz a cikkajánlót. Szép és jó. Három igazítást tettem. Az első itt a lap elején általad használt A Magyar Királyság az első világháborúban címet a cikkajánló elején is „kékítettem”.A második a nem külügyeiben független hatalomként helyett külügyeiben nem független hatalomként változat. A harmadik a cikkajánló végén a hiányzó zárósablon betevése. Három a magyar igazság, meg egy a ráadás. A kiemelésre váró cikkek sorának élén Pandeli Evangjeli cikke került sorra: „Kezdete: 2020. április 14., vége: 2020. május 12.”. A szükséges öt tanúsító már május 4-re összejött. A sikertársak közül … szalax üzenő 2020. április 14., 18:14 (CEST) és *feridiák vita 2020. április 14., 23:27 (CEST) mellett FAdamus vita 2020. április 15., 13:41 (CEST) a harmadik. Ezen közös sikerünk is szép és jó, ünnepeljük hát ezt is együtt. Kérem és várom visszajelzésedet. – *feridiák vita 2020. május 12., 09:17 (CEST) @*feridiák: Köszi a szerkesztéseidet. A Pandeli Evangjeli cikknek pedig örülök, hogy kiemelt lesz. – FAdamus vita 2020. május 12., 10:25 (CEST) @FAdamus: Köszi az örömnapot. Kérlek, hogy holnap a Pandeli Evangjeli cikk után következő Apollo–16 cikkel is legyen kiemelt örömnapunk. – *feridiák vita 2020. május 12., 18:04 (CEST) @*feridiák: Még nem szavaztam ott, de majd fogok. :) – FAdamus vita 2020. május 12., 19:10 (CEST) @FAdamus: A kiemelésre váró cikkek sorában ez a három van napirenden: Pandeli Evangjeli + Apollo–16 + Falklandi csata. Ez a tényállás. Ebben az aktuális kiemelési sorban az „akkor és ott” a Pandeli Evangjeli cikk. Kérlek, hogy szíveskedj erre kattintani: Vita:Pandeli Evangjeli. Már az „itt és most” kérdése van napirenden. Szíveskedj megnézni, hogy én már mindháromban szavaztam. Te következel. Ha igényled, készséggel állok rendelkezésedre, hogy mai is sikeres örömnapunk legyen. – *feridiák vita 2020. május 13., 17:19 (CEST) @*feridiák: Már szavaztam, így az Apollo–16-nak és a Falklandi csatának is összegyűltek a szükséges támogató szavazatai. – FAdamus vita 2020. május 13., 18:32 (CEST) @FAdamus: Köszönöm, hogy már a mai nap is sikeres örömnap lett - és még nem ért véget a nap. Három a magyar igazság, meg egy a ráadás. Még a mai nap, és itt indul külön szakaszban a ráadás. – *feridiák vita 2020. május 13., 21:00 (CEST) SMS hadihajóktól űrhajókkal Holdunkig és továbbA Wikipédia:Az év szócikke/2018 Műszaki tudományok és technológia témában a „Mercury-program” cikkel Moonwalkr lett az első. A második helyet a „SMS Szent István” hadihajó cikkel Andreas P 15 nyerte meg. A harmadik helyet pedig a „A mikroprocesszor története” cikkel Pkunk hódította meg. (Foly. köv. – *feridiák vita 2020. május 13., 21:53 (CEST)) A Wikipédia:Az év szócikke/2019 Műszaki tudományok és technológia témában a „Gemini-program” cikkel az első, a „Apollo–16” cikkel a második, és az „Apollo–14” cikkel a harmadik fokozat, tehát mindhárom kitüntetés nyertese Moonwalkr lett. Továbbá Történelmi életrajz témában az „Apáczai Csere János” cikkel az első helyen kitüntetett Pasztilla lett. A „Neil Armstrong” cikkel a második, és a „Buzz Aldrin” cikkel a harmadik fokozatú kitüntetett pedig Moonwalkr lett. (Kérdezem, hogy van-e hiba a fenti tényállásban, vagy mehetünk tovább? – *feridiák vita 2020. május 14., 09:30 (CEST)) @*feridiák: Én nem látok hibát benne, és az biztos, hogy Moonwalkr-nak valami kitüntetést kéne adni a Wikipédiáért tett sok munkájáért. – FAdamus vita 2020. május 14., 10:36 (CEST) @FAdamus: Mivel személyedben mint építőtárs és minőségi ellenőr is igazolta, hogy az elemek hibátlanok, akkor csinálhatjuk az építkezést.
@*feridiák: Rendben, nincs ellenvetésem. – FAdamus vita 2020. május 18., 15:00 (CEST) @FAdamus: Köszönettel és örömmel vettem, hogy rendben, nincs ellenvetésed. Akkor holnap jöhet „értevetésünk”, a rendszerépítés következő szakasza, szintje. – *feridiák vita 2020. május 18., 21:32 (CEST)
Ezt követte április 20-tól a Coronel-foki csata cikkajánló javaslata a 2020. június 8. és június 11. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-24-1 helyre. A kiemelt státuszt 2020. április 19-én kapta meg, és most lesz először Kezdőlapon. Ide várjuk mellé a párját. A Coronel-foki csata cikkajánlójának ez az utolsó szakasza: „A coroneli csata győztese a karácsonyt sem élte meg. 1914. december 8-án két fiával a falklandi csatában vesztette életét. A jelentős túlerőben lévő, Doveton Sturdee altengernagy vezette brit hajóraj győzelmet aratott Maximilian von Spee altengernagy Kelet-ázsiai Hajóraja felett.” 2020. május 8-án Andreas kezdeményezte a „Falklandi csata” szócikk kiemelési eljárását. Az öt tanúsító megnyeréséhez június 5. a határidő, és már most van 6 tanúsító. A helye pedig az esemény által adott. A csata 1918. december 8-án volt. 2020. december 7-től 10-ig javasoljuk a kiemelt cikkajánló helyét a Kezdőlapon. Ugyanígy adott az 1918. november 1-én vívott „Coronel-foki csata” helye Kezdőlapunkon. November 2. a Halottak napja, és 2020-ban november 2. hétfőre esik. Tehát idén november 2-től november 5-ig, hétfőtől csütörtökig a „Coronel-foki csata” lesz a tartalom. Az így fölszabadult 2020. június 8. és június 10. közötti helyre pedig egy másik csathajó, az 1918. június 10-én elpusztított SMS Szent István cikkajánlója kerülhet. Tisztelt FAdamus Társ! Holnap délig várom a véleményeket, s utána együtt adminisztrálhatjuk az eredményeket. – *feridiák vita 2020. május 19., 22:33 (CEST) @*feridiák: Rendben, ez így szuper lesz. – FAdamus vita 2020. május 19., 23:44 (CEST)
@Andreas P 15: Az SMS Szent István cikkajánlója azért lenne jó a A Magyar Királyság az első világháborúban cikkajánlója után, mert Magyarországhoz kapcsolódik, az első világháborúhoz kapcsolódik és abban az időintervallumban süllyesztették el. Trianon 100 éves évfordulójakor szerintem azért szólhat több cikkajánló is az első világháborúról. – FAdamus vita 2020. május 20., 14:02 (CEST)
Az eredmények összefoglalása és a hiánypótlás folytatása1. A nemzeti összetartozás napja – a 2010. évi XLV. törvénybe foglalt hivatalos nevén: Nemzeti Összetartozás Napja – az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon, melyet tíz éve, 2010. május 31-én iktatott törvénybe az Országgyűlés. Sólyom László köztársasági elnök 2010. június 3-án aláírta a törvényt, és az napra a 90. évfordulón, 2010. június 4-én hatályba is lépett.
|
24. hét
június 8. 0.00 és június 11. 11.59 között: SMS Szent István
A jelölt cikk: SMS Szent István (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Szent István vízre bocsátásakorA Szent István a Fasana-szorosbanAz SMS Szent István az Osztrák–Magyar Monarchia egyik csatahajója volt az első világháborúban. A négy tagból álló Tegetthoff-osztály utolsó egységeként készült el; testvérhajói a Tegetthoff, a Viribus Unitis és a Prinz Eugen voltak. 1918. június 10-én a MAS 15 jelű olasz gyorsnaszád (torpedókkal felszerelt motorcsónak) torpedói süllyesztették el Premuda szigetének közelében, amikor első bevetésének gyülekezőhelyére tartott.
Megépítésére a Ganz-Danubius hajógyár fiumei gyártelepe kapott megbízást azzal a feltétellel, hogy a magyar kormány elfogadja a Monarchia 1910–11-es haditengerészeti költségvetését. Ennek megfelelően az osztály egységei közül egyedüliként magyar nevet kapott; maga Ferenc József döntött úgy, hogy az első magyar királyról nevezzék el. Jó harcértékű, erős hajóként tartották számon: ezek voltak az első olyan dreadnought-mintájú és szolgálatba is állított csatahajók, amelyek fő lövegtornyaiban három löveget helyeztek el. Voltak azonban komoly konstrukciós hibáik is, főként a gyenge torpedóvédelem.
A Szent István építése már a világháború kitörése előtt is lassan haladt; csak 1915. november 17-én adták át a flottának. Idejének nagy részét Póla kikötőjében töltötte, azt csak rövidebb lőgyakorlatokra hagyta el. Egyetlen harci bevetésére 1918. június 9-én este hajózott ki, hogy testvérhajóival és a flotta nagy részével 11-én rajtaüssön az otrantói tengerzáron. Az Olasz Királyi Haditengerészet (Regia Marina) két, torpedóval felszerelt motorcsónakja (MAS) június 10-én hajnalban Premuda közelében vette észre azt a köteléket, amelyben a Szent István és a Tegetthoff hajózott a gyülekező pont felé. A dalmát partvidék előtt végrehajtott éjszakai bevetésükről visszatérő MAS-ok észrevétlenül beférkőztek a kísérő hajók közé, és kilőtték torpedóikat a csatahajókra. A MAS 15 két torpedója a kazántermek magasságában – a torpedóvédelem szempontjából kritikus helyen – találta el a Szent Istvánt. A csatahajó közel háromórás küzdelmet vívott a betörő-beszivárgó vízzel, ami egyre több kazánt tett használhatatlanná, így végül a szivattyúk is leálltak. Miután átszakadtak a kazántermek közötti válaszfalak, a hajó átfordult és elsüllyedt. A tragédiában 89-en vesztették életüket, legtöbbjük a hajóban a vízbetörések elhárításán dolgozott. Az első világháborúban a Szent István volt az egyetlen olyan csatahajó, melynek elvesztését mozgóképen rögzítették.
A legnagyobb Magyarországon épült hajóként is számontartott csatahajó maradványait 1974-ben találták meg 60-70 méter mélyen. A horvát kulturális minisztérium a hajóroncsot hadisírrá nyilvánította; oda búvárok csak engedéllyel merülhetnek.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Az SMS Szent István hadihajó cikkajánlóját megbeszélés alapján javasolom a 2020. június 8. és június 11. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-24-1 helyre.
A módosításnak kettős indoka van. Az SMS Szent István hadihajó torpedók találatától 1918. június 10-én sülyedt el, és vitt magával hullámsírba 89 személyt. Cikkajánlójának ezért itt a helye. A Coronel-foki csata pedig 1918. november 1-jén zajlott, itt is sok áldozattal. 2020-ban november 1. vasárnapra esik, november 2. pedig Halottak napja. Ezért javasolt a 2020. november 2. és november 5. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-45-1 helyre. – *feridiák vita 2020. június 6., 15:43 (CEST)
Tisztelt Történelem p! Természetesen mind a cikkajánló elkészítésében, mind máshová áthelyezésében Neked prioritásod van. Üdvözöl: – *feridiák vita 2020. április 20., 10:53 (CEST)
Tisztelt Történelem p! Nagy köszönet nagyon értékes tevékenységedért. Ezennel átadom Neked a stafétát, a továbbiakban Te szíveskedj a „Coronel-foki csata” alkotás gondviselője lenni. Persze ha igényled, rám is számíthatsz. Üdv: – *feridiák vita 2020. június 6., 15:43 (CEST)
június 11. 12.00 és június 14. 23.59 között: Paul Keres
A jelölt cikk: Paul Keres (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Paul Keres sakktáblánálPaul Keres (oroszosan: Paul Petrovics Keresz; Narva, 1916. január 7. – Helsinki, 1975. június 5.) észt sakknagymester, Észtország négyszeres, a Szovjetunió háromszoros bajnoka, csapatban hétszeres, egyéniben hatszoros olimpiai aranyérmes, csapatban és egyéniben háromszoros Európa-bajnok, sakkszakíró, teoretikus, a sakkfeladványszerzés mestere.
Versenyeredményei alapján a 20. század egyik legjobb sakkozója volt, sokan őt tartják a legerősebb sakkjátékosnak azok közül, akik sohasem lettek világbajnokok. „A sakk koronahercege” néven is emlegették.
1938-ban megnyerte az AVRO-tornát, amivel jogot szerzett arra, hogy páros mérkőzést vívjon a regnáló sakkvilágbajnokkal, Alekszandr Aljechinnel. A mérkőzés előkészületei megkezdődtek, de az összecsapásra a második világháború, majd Aljechin halála miatt nem került sor. A háború után nyolcszor játszhatott a világbajnokjelöltek tornáján, és négyszer úgy maradt le a világbajnokkal vívható mérkőzésről, hogy közvetlenül a kihívó mögött végzett.
Észtországban már életében nemzeti hősként tisztelték. Halála után több városban neveztek el róla utcát, emeltek neki szobrot, és az euró bevezetéséig az ő arcképe díszítette az észt ötkoronás bankjegyet. 2014-ben a World Chess Hall of Fame tagjai közé választották. Születésének 100. évfordulóját, 2016-ot a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) Paul Keres évének nyilvánította.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Paul Keres cikkajánlóját javasolom a 2020. június 11. és június 14. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-24-2 helyre. Még csak egyszer volt kezdőlapon. A cikkajánló frissítését elvégzem. – *feridiák vita 2020. április 23., 14:48 (CEST)
Kiemelés: „Még csak egyszer volt kezdőlapon”
25. hét
június 15. 0.00 és június 18. 11.59 között: A Nibelung gyűrűje
A jelölt cikk: A Nibelung gyűrűje (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Nibelung gyűrűje (németül Der Ring des Nibelungen) Richard Wagner német zeneszerző négy operából álló ciklusa. Emiatt gyakran Ring-ciklusnak is nevezik. A szöveget és a zenét is Wagner írta 1848 és 1874 között. A négy opera történetéhez Wagner sokféle forrásból merített, főképpen germán és skandináv mítoszok és népmesék: Edda-énekek, Völsunga saga, Thidriks saga és Nibelung-ének történeteit használta fel.
A teljes ciklus elsősorban a Völsunga sagára épül. A szereplőket és a történeteket Wagner meglehetősen önkényesen, saját elképzelése és fantáziája szerint alakította, az egyes forrásokból származó elemeket hol összegyúrva, hol teljesen átírva. Kezdetben (1848) egyetlen operát tervezett, Siegfried’s Tod (Siegfried halála) címmel. Azt, hogy a Siegfried halála önmagában életképtelen, csak akkor ismerte fel, amikor két évvel később kísérletet tett a szöveg megkomponálására. 1851 júniusában egyrészt dramaturgiai, másrészt zenei okokból a Siegfried halálát kiegészítette a Der junge Siegfried (Az ifjú Siegfried) résszel.
Novemberben egy levelében már megemlítette, hogy a kettős drámát tetralógiává (előjáték+trilógia) bővítené ki. Az a dramaturgiai nehézség, amely Wagnert rákényszerítette, hogy a Siegfried-tragédiát Ring-tetralógiává bővítse ki, szorosan kapcsolódott egy zenei-kompozíciótechnikai problémához, azaz a négy mű összekapcsolásához: ez vezetett el a vezérmotívum-technikához, amivel Wagner túllépett a hagyományos opera-zeneszerzés keretein, és megalkotta azokat a rá jellemző zenedrámákat, amelyekben a zene és az epika egységes egész.
Az egyes részeket Wagner az adott mű központi cselekményéről vagy figurájáról nevezte el, így A Rajna kincse az arany elrablásáról, A walkür Brünnhildéről, a Siegfried a főhősről, míg Az istenek alkonya a Valhalla pusztulásáról szól. A tetralógia címe – A Nibelung gyűrűje – a négy mű közös vezérmotívumát jelöli: a gyűrűt.
Bár a négy művet külön is műsorra tűzik, Wagner eredeti elképzelése és célja az volt, hogy a néző a teljes sorozatot kísérje végig, és ugyanazon helyen. Ezért a teljes ciklus bemutatására operaházat építtetett a bajorországi Bayreuthban. A frissen elkészült Festspielhaus felavatása a Bayreuthi Ünnepi Játékok elindítása volt. Az első előadássorra 1876. augusztus 13-án, 14-én, 16-án és 17-én került sor a Wagner felkérte magyar Richter János vezénylete mellett – hatalmas sikerrel.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A Nibelung gyűrűje cikkajánlóját javasolom a 2020. június 15. és június 18. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-25-1 helyre. Még csak egyszer volt kezdőlapon, mégpedig évtizede, 2010-ben. A cikkajánló frissítését elvégzem. – *feridiák vita 2020. április 23., 13:29 (CEST)
június 18. 12.00 és június 21. 23.59 között: Holdlovag
A jelölt cikk: Holdlovag (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Holdlovag-jelmezA Holdlovag, valódi nevén Marc Spector egyiptomi ihletésű kitalált szereplő, szuperhős és antihős a Marvel Comics képregényeiben. Első megjelenése a Werewolf by Night 32. számában volt 1975 augusztusában. A szereplőt Doug Moench író és Don Perlin rajzoló alkotta meg. A Holdlovagot a Werewolf by Night alkotópárosa a sorozat címszereplő vérfarkasának, Jack Russellnek az ellenfeleként hívta életre, de sikere miatt nemsokára önálló történetei is megjelentek, majd ezt követően saját sorozatot is kapott. A Holdlovagot kritikusai gyakran nevezik a Marvel Comics Batmanének.
Marc Spector, az egykori tengerészgyalogos a Bushman nevű zsoldosvezér jobbkeze volt, akivel Egyiptom és Szudán határában portyáztak. Mikor Spector rájött, hogy a rossz oldalon áll, fellázadt Bushman ellen, aki ezért a férfit a sivatag közepén hagyta, hogy a hőség végezzen vele. Spectornak az ősi egyiptomi holdisten, Khonszu adott új életet, hogy bosszúállóként szolgálja őt.
Gyakran visszatérő kérdés, hogy valójában milyen színű is a Holdlovag ruházata. A Doug Moench által írt történetekben többször is szerepel a „fekete és ezüst” jelző az öltözék leírásakor. „…egy fekete és ezüst lidérc, akit Holdlovagnak hívnak” – olvasható például a Moon Knight 5. számában. Moench elmondása szerint az ezüst a Hold fényére utal, és ez teszi egyedivé a szereplőt. Az persze, hogy ki milyennek, ezüstnek vagy éppen fehérnek látja a Hold fényét, egyéntől függ. Mivel a fényes, ragyogó felületek ábrázolásának határai vannak a matt képregénylapokon, a színezők a kezdetektől fehéren hagyták a Holdlovag öltözékét, külön Moench kérésére. A valódi ezüstös szín először a High Strangeness című minisorozatban volt felfedezhető, melynek színezője Steve Ouff volt.
A Holdlovagnak első megjelenése óta több, hosszabb-rövidebb önálló képregényfüzete jelent meg, és az évek során szűk, de hűséges olvasótáborra tett szert. Legemlékezetesebb történetei az 1980-as évek elején, Doug Moench író és Bill Sienkiewicz rajzoló közös munkája alatt születtek. A Holdlovag legújabb, negyedik sorozata 2006 áprilisában indult útjára Charlie Huston írói közreműködésével.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom a Holdlovag cikket; még nem volt a kezdőlapon. – Hkoala 2020. április 25., 15:08 (CEST)
26. hét
június 22. 0.00 és június 25. 11.59 között: Albán ortodox egyház
A jelölt cikk: Albán ortodox egyház (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Az albán ortodox egyház (albánul: Kisha Ortodokse Autoqefale e Shqipërisë) egyike a tizenöt autokefál (önálló) ortodox egyháznak. 1922-ben alapították, de a konstantinápolyi pátriárka csak 1937-ben ismerte el az albán egyház autokefalitását.
Az egyház a második világháború és az Enver Hoxha vezette kommunista diktatúra alatt szenvedte el a legnagyobb csapásokat. Ez volt az ország és egyúttal az egyház történetének egyik legsötétebb korszaka. A rezsim odáig ment el, hogy 1967-ben Albániát ateista államnak nyilvánította, és bezáratták a templomokat. A kommunizmus bukása után, 1991-ben újjászervezték az egyházat, és 250 templomot renováltak. A 2010-es évekre 909 plébánia alakult meg, és a hívők száma ekkorra már 500–700 ezer fő volt.
Az egyház számára fontos az új papok képzése, ezért létrehozták számukra a Krisztus Feltámadása Teológiai Akadémiát. Az akadémia befejeztével sokan külföldön folytatják tanulmányaikat. Ezenkívül az egyház több iskolának is fenntartója, ahol a diákokat számítástechnikára, számítógépes számvitelre és más szakmákra oktatják. Vannak kétnyelvű iskolái is.
Az albán ortodox egyház négy egyházmegyére, a Tirana és Durrësi szent érsekségre, a Berati szent püspökségre, a Gjirokastrai szent püspökségre és a Korçai szent püspökségre oszlik.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Az Albán ortodox egyház cikkajánlóját javasolom a 2020. június 22. és június 25. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-26-1 helyre. – *feridiák vita 2020. április 25., 11:55 (CEST)
június 25. 12.00 és június 28. 23.59 között: Igeragozás és igehasználat a román nyelvben
A jelölt cikk: Igeragozás és igehasználat a román nyelvben (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Az igeragozás és igehasználat a román nyelvben szócikk a román igéről szól, a hagyományos nyelvtan szempontjából. Vázlatos történeti áttekintést ad az igealakok kifejlődéséről a latin nyelvből, fő vonalaiban összehasonlítja ezeket a többi újlatin nyelv igealakjaival, az igealakok főbb funkcióit mutatja be, és részletezi a román igeragozást.
Morfológiai típusát tekintve a román nagyobb mértékben flektáló nyelv, mint a többi újlatin nyelv, azaz ragokkal (külső flexió) és tőhangváltással (belső flexió) fejezi ki az alaktani kategóriákat úgy, hogy gyakran egyazon rag több kategóriát kifejező morféma. A román igére olyan kategóriák jellemzők, mint az igenem, az igemód, az igeidő, a szám (egyes szám és többes szám), a személy és a nem (hímnem, nőnem és semlegesnem), ez utóbbi csak a melléknévi igenév esetében. A tőhangváltások sokkal gyakoribbak, mint a többi újlatin nyelvben, és gyakran toldalék és tőhangváltás együtt fejez ki alaktani kategóriát.
Hagyományosan, a többi újlatin nyelvhez hasonlóan, a román nyelv grammatikái három igenemet tartanak számon, a cselekvőt, a szenvedőt és a visszahatót; vannak azonban olyan nyelvészek is, akik szerint csak cselekvő és szenvedő igenem van, valamint cselekvő, illetve szenvedő jelentésű visszaható névmással használt igék.
Az igemódok: kijelentő mód (modul indicativ), felszólító mód (modul imperativ), kötőmód (modul conjunctiv), feltételes-óhajtó mód (modul condițional-optativ), feltételező mód (modul prezumtiv). Az igenevek: főnévi igenév (modul infinitiv), határozói igenév (modul gerunziu), melléknévi igenév (modul participiu) és a latin supinumnak megfelelő, a többi újlatin nyelvben nem létező modul supin. A román igéket hagyományosan négy ragozási csoportba osztják, amelyek már a latin nyelvben is megvoltak. Ezeket a főnévi igenév végződése alapján határozzák meg
A román nyelvben viszonylag sok többé-kevésbé rendhagyó ige van. Rendellenességeik az igető és a toldalékok részleges variációitól a szuppletivizmusig mennek. Néhány példa: a fi (létige), a avea (bírni, birtokolni), a vrea (akarni), a bea (inni), a da (adni), a lua ([el]venni), a mânca (enni).
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A Gemini–8 cikkajánlóját javasolom a 2020. június 25. és június 28. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-26-2 helyre. – *feridiák vita 2020. április 25., 14:54 (CEST)
ellenzem Nem kiemelt. – Hkoala 2020. április 25., 15:03 (CEST)
Javasolom az Igeragozás és igehasználat a román nyelvben kiemelt cikket, még nem volt címlapon. – Hkoala 2020. április 25., 15:09 (CEST)