Korjelző fosszília
A korjelző fosszília olyan élőlénymaradvány, amely felhasználható egy adott kőzet korának meghatározására. Az ilyen vizsgálat azon alapszik, hogy ha két, földrajzilag távoli helyen lévő, akár eltérő küllemű és összetételű kőzetrétegben megtalálható ugyanannak az élőlénycsoportnak a maradványa, akkor mindkét kőzet keletkezése az adott élőlény létezésének idejére tehető. Ha ez a lény egy viszonylag behatárolt időszakban élt, akkor a két rétegről megállapítható, hogy hasonló korúak.
Minél rövidebb az az időszak, amelyben egy bizonyos élőlény bizonyítottan élt, és minél nagyobb mennyiségű maradványt hagyott hátra, annál alkalmasabb a jelzőfosszília szerepre. Különösen alkalmasak a gyorsan fejlődő típusok.
Mindezeknek a feltételeknek kiválóan megfelelnek például az ammoniteszek, amelyek fajai a leggyakrabban használt jelzőfosszíliák. Más fontos csoportok a korallok, graptoliták, brachiopodák, trilobiták és a tengerisünök. Mikroszkóp alkalmazásával jól használhatók a konodonták is. Emlősök fogait is használják jelzőfosszíliának.
Nem csak a nagyméretű, úgynevezett makrofosszíliákat tanulmányozzák, hanem a biosztratigráfia a mikroszkopikus fosszíliákat is felhasználja a kőzetek kormeghatározására. A mikrofosszíliák gyakoribbak és gyakran használják őket olaj- vagy egyéb ásványfajták mintáinak korvizsgálatában.
Indexfosszília példák[szerkesztés]
Kainozoikum (65,5–0 Ma)[szerkesztés]
fosszília | név | csoport | időszak | kor |
---|---|---|---|---|
![]() Pecten gibbus |
Pecten gibbus | kagyló | miocén–holocén | 5,28–3,6 Ma [1] |
Neptunea | Neptunea tabulata | kagyló | miocén–holocén | 5,28–3,6 Ma |
![]() Viviparus |
Viviparus glacialis | csiga | gelasi (kora pleisztocén) | 2,3–1,8 Ma |
Calyptraphorus | Calyptraphorus velatus | csiga | paleocén–eocén | 40,4–37,2 Ma [2] |
Venericardia | Venericardia planicosta | kagyló | paleocén–eocén | 48,6–37,2 Ma [3] |
Mezozoikum (251–65,5 Ma)[szerkesztés]
fosszília | név | csoport | időszak | kor |
---|---|---|---|---|
Crania | Crania americana | pörgekarú | késő kréta | 70,6–65 Ma [4] |
![]() Scaphites |
Scaphites hippocrepis | lábasfejű | késő kréta | 83,5–70,6 Ma [5] |
![]() Inoceramus |
Inoceramus labiatus | kagyló | késő kréta | 93,5–89,3 Ma [6] |
Euomphalus | Euomphalus peruvianus | csiga | késő triász | 227,5–199,6 Ma [7] |
Tropites | Tropites subbullatus | lábasfejű | triász | 228–227,5 Ma [8] |
Monotis | Monotis subcircularis | kagyló | késő triász | késő triász [9] |
Paleozoikum (542–251 Ma)[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ P. gibbus
- ↑ C. velatus
- ↑ V. planicosta
- ↑ C. amerikana
- ↑ S. hippocrepis
- ↑ I. labiatus
- ↑ a b Euomphalus
- ↑ T. subbullatus
- ↑ The Late Triassic Bivalve Monotis
- ↑ Parafusulina
- ↑ L. americanus
- ↑ D. americanus
- ↑ L. proliferum
- ↑ a b c d Hyolitha sp.
- ↑ C. blari
- ↑ P. unicornis
- ↑ Pleurotomaria
- ↑ Az első ismert szárazföldi növény
- ↑ Rh. gwynnevaughanii
- ↑ C. sandalina
- ↑ M. mucronatus
- ↑ A. jessi
- ↑ Ph. parvum
- ↑ H. catenularius
- ↑ Trimerella sp.
- ↑ C. interrupta
- ↑ Pterygotus sp.
- ↑ Ch. cornutus
- ↑ Ch. lycoperdon
- ↑ Pentamerus sp.
- ↑ E. remipes
- ↑ A. praemorsa
- ↑ Gomphoceras sp. A Gomphoceras különböző fajai mintegy 90 millió év datálására alkalmasak.
- ↑ a b c Monticulipora
- ↑ a b B. solemi
- ↑ C. vallandighami
- ↑ Phacops sp. 115 millió év rengeteg faja, nagy egyedszáma és nagy elterjedése teszi jó szintjelzővé.
- ↑ Diplograptus sp.
- ↑ a b T. acutofinalis
- ↑ Aulocopium sp.
- ↑ H. catenularia
- ↑ Phyllograptus sp.
- ↑ Asaphus sp. A nem fajai az egész ordovíciumban jelentős korjelzők.
- ↑ Endoceras sp. Az Endoceras nem fajgazdag, nagy elterjedésű csoport, ezért az ordovícium kiváló szintjelzője
- ↑ lllaenus sp.
- ↑ Calymene sp.
- ↑ Olenus
- ↑ Paradoxides
- ↑ P. paradoxissimus
- ↑ P. sjogreni
- ↑ Archaeocyathus
- ↑ A. abacus
- ↑ Olenellus
- ↑ V. tenuis