Tőhangváltás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A nyelvészetben a tőhangváltás olyan morfofonetikai jelenség, mely abban nyilvánul meg, hogy a szó tövében beszédhang / beszédhangok csoportja szabályszerűen cserélődik más beszédhangra / beszédhangok csoportjára vagy beszédhang hiányára a flexió vagy a szóképzés során. Egyedül vagy toldalékkal társulva jelzi a szó alaktani kategóriáját, azaz a számot, a nemet, az esetet, az igealakot stb., illetve megkülönbözteti a képzett szót az alapszótól.[1]

Az egymással váltakozó hangokat vagy hangcsoportokat olykor infixumnak tekintik, azaz belső flexió, illetve szóalkotás eszközének, például az angol nyelvben a sing ’énekelni’ ~ sang ’énekelt’ (ige) ~ sung ’(el)énekelt’ (melléknévi igenév) ~ song ’ének’ szavak magánhangzóit.[2] Ha az ilyen váltakozás nincs toldalék hozzáadásával egybekötve, mint a előző példában, akkor függetlennek nevezik, ha pedik toldalék hozzáadása váltja ki, akkor kombinatórikus váltakozásról van szó.[3]

A tőhangváltás lehet magánhangzó-váltakozás, mint a fenti példákban, magánhangzó és kettőshangzó közötti váltakozás, mássalhangzó-váltakozás, valamint magánhangzó- és mássalhangzó-váltakozás együttesen.

A tőhangváltás általában, és különösen a független tőhangváltás elsősorban az ún. flektáló nyelvekre jellemző, de mivel a nyelvtípusok nem exkluzívak, más típusú nyelvekben is megtalálható.

Tőhangváltás néhány flektáló nyelvben[szerkesztés]

A francia nyelvben:[4]

  • magánhangzó-váltakozás: répéter ’ismételni’ ~ il/elle répète ’(ő) ismétel’, il/elle peut ’(ő) tud, bír’ ~ il/elle put ’(ő) tudott, bírt’;
  • mássalhangzó-váltakozás: neuf ’új’ (hímnem) ~ neuve ’új’ (nőnem);
  • mássalhangzó ~ nulla váltakozás: ils/elles battent ’vernek’ ~ il/elle bat ’(ő) ver’, étudiante ’egyetemista (lány)’ ~ étudiant ’egyetemista (fiú)’ (a szóvégi t-t nem ejtik ki ezekben a szavakban).

A szerb nyelvben:[5]

  • két mássalhangzó közötti váltakozás: Srbija ’Szerbia’ ~ srpski ’szerb’;
  • három mássalhangzó közötti váltakozás: učenik ’tanuló’ ~ učenici ’tanulók’ ~ učeniče! ’te tanuló!’ (megszólító eset);
  • magánhangzó ~ mássalhangzó váltakozás: beo ’fehér’ (hn.) ~ bela ’fehér’ (nn.), pepeo ’hamu’ ~ pepela ’a hamu vmije’ (birtokos eset);
  • magánhangzó ~ nulla váltakozás: borac ’harcos’ ~ borci ’harcosok’.

A román nyelvben:[6]

  • magánhangó-váltakozás: fa ’lány’ ~ fete ’lányok’, fac ’csinálok’ ~ făcut ’(meg)csinált’ (melléknévi igenév);
  • magánhangzó ~ kettőshangzó váltakozás: negru ’fekete’ (hn.) ~ neagră ’fekete’ (nn.);
  • mássalhangzó-váltakozás: pot ’tudok, bírok’ ~ poți ’tudsz, bírsz’, brad ’fenyő’ ~ brazi ’fenyők’;
  • mássalhangzó-csoport ~ mássalhangzó-csoport váltakozás: muscă ’légy’ ~ muște ’legyek’;
  • egyidejű magánhangó- és mássalhangzó váltakozás: carte ’könyv’ ~ cărți ’könyvek’, ti ’mind(ahány), az összes’ ~ tuturor ’mind(ahány)nak, az összesnek’.

A német nyelvben: Haus ’ház’ ~ Häuser ’házak’ ~ Häuschen ’házacska’;[7]

A latin nyelvben: facio ’csinálok’ ~ feci ’csináltam’ ~ efficio ’megcsinálok’;[3]

A spanyol nyelvben: hace ’csinál’ ~ hice ’csináltam’ ~ hecho ’megcsinált’ (melléknévi igenév);[8]

Az arab nyelvben: kitab ’könyv’ ~ katib ’írnok’ ~ kataba ’(ő) írt’.[9]

A magyar nyelvben[szerkesztés]

A magyar az ún. agglutináló nyelvek csoportjába tartozik ugyan, de megtalálhatók benne is a fentiekhez hasonló jelenségek, bár a magyarban mind kombinatórikus jellegűek.

Egyes toldalékok hozzáadása bizonyos szavak tövében a toldalékhoz legközelebbi magánhangzó mennyiségi változását okozza, tehát hosszú ~ rövid váltakozásról van szó. Az a/á és az e/é esetében ezen kívül a magánhangzó artikulációja is megváltozik. Olykor toldalék hozzáadásakor a magánhangzó megrövidül. Példák:[10]

víz vizek analízis analizál
tűz tüzek miniatűr miniatürizál
út utak úr urizál
tövek pasztőröz pasztörizál
lovak agónia agonizál
kéz kezek prémium premizál
nyár nyarak kanális kanalizál

A fentinél általánosabb jelenség a tővégi a és e váltása á-ra, illetve é-re a legtöbb toldalék előtt: alma ~ almás, medve ~ medvét.[10]

Egyes szavak esetében magánhangzó ~ nulla váltakozás létezik. Példák: bokor ~ bokrok, fürödtem ~ fürdik, terem ~ termet.[10]

A toldalékok első mássalhangzójához való tővégi mássalhangzók hasonulása is az effajta jelenségek közé tartozik. Ellentétben például a szerb nyelv helyesírásával ezeket a magyar helyesírás nem adja vissza. Példák: meleg [mɛlɛg] ~ melegtől [mɛlɛktøːl], zsák [ʒaːk] ~ zsákban [ʒa:gbɒn], szív [siːv] ~ szívtől [siːftøːl], ad [ɒd] ~ adhat [ɒthɒt].[11]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Constantinescu-Dobridor 1980, 28. o.
  2. Bussmann 1998, 565–566. o.
  3. ^ a b Dubois 2002, 30. o.
  4. Fjodorov 2008, 25–26. o.
  5. Klajn 2005, 29–39. o.
  6. Constantinescu-Dobridor 1980, 28–29. o.
  7. Bussmann 1998, 1240. o.
  8. Kattán-Ibarra – Pountain 2005, 429. o.
  9. Sala 1981, 21. o.
  10. ^ a b c Siptár 2006, A magánhangzók.
  11. Siptár 2006, A mássalhangzók.

Források[szerkesztés]