Tőhangváltás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A nyelvészetben a tőhangváltás olyan morfofonológiai jelenség, mely abban nyilvánul meg, hogy a szó tövében beszédhang / beszédhangok csoportja szabályszerűen cserélődik más beszédhangra / beszédhangok csoportjára vagy beszédhang hiányára a flexió vagy a szóképzés során. Egyedül vagy toldalékkal társulva jelzi a szó alaktani kategóriáját, azaz a számot, a nemet, az esetet, az igealakot stb., illetve megkülönbözteti a képzett szót az alapszótól.[1]

Az egymással váltakozó hangokat vagy hangcsoportokat olykor infixumnak tekintik, azaz belső flexió, illetve szóalkotás eszközének, például az angol nyelvben a sing ’énekelni’ ~ sang ’énekelt’ (ige) ~ sung ’(el)énekelt’ (melléknévi igenév) ~ song ’ének’ szavak magánhangzóit.[2] Ha az ilyen váltakozás nincs toldalék hozzáadásával egybekötve, mint az előző példában, akkor függetlennek nevezik, ha pedik toldalék hozzáadása váltja ki, akkor kombinatorikus váltakozásról van szó.[3]

A váltakozás lehet magánhangzók közötti, mint a fenti példában, magánhangzó és kettőshangzó közötti, mássalhangzók vagy mássalhangzócsoportok közötti, valamint magánhangzó- és mássalhangzó-váltakozás együttesen. Olyan esetek is vannak, amikor mássalhangzó magánhangzóval, vagy beszédhang zérussal váltakozik.

A tőhangváltás általában, és különösen a független tőhangváltás elsősorban az ún. flektáló nyelvekre jellemző, de mivel a nyelvtípusok nem exkluzívak, más típusú nyelvekben is megtalálható.

Tőhangváltás néhány flektáló nyelvben[szerkesztés]

A francia nyelvben:[4]

  • magánhangzó-váltakozás: répéter ’ismételni’ ~ il/elle répète ’(ő) ismétel’, il/elle peut ’(ő) tud, bír’ ~ il/elle put ’(ő) tudott, bírt’;
  • mássalhangzó-váltakozás: neuf ’új’ (hímnem) ~ neuve ’új’ (nőnem);
  • mássalhangzó ~ zérus váltakozás: ils/elles battent ’vernek’ ~ il/elle bat ’(ő) ver’, étudiante ’egyetemista (lány)’ ~ étudiant ’egyetemista (fiú)’ (a szóvégi t-t nem ejtik ki ezekben a szavakban).

A szerb nyelvben:[5]

  • mássalhangzó-váltakozás: Srbija ’Szerbia’ ~ srpski ’szerb’;
  • magánhangzó ~ mássalhangzó váltakozás: beo ’fehér’ (hn.) ~ bela ’fehér’ (nn.), pepeo ’hamu’ ~ pepela ’a hamu vmije’ (birtokos eset);
  • magánhangzó ~ zérus váltakozás: borac ’harcos’ ~ borcu ’a harcosnak’ (részes eset).

A román nyelvben:[6]

  • magánhangó-váltakozás: fa ’lány’ ~ fete ’lányok’, fac ’csinálok’ ~ făcut ’(meg)csinált’ (melléknévi igenév);
  • magánhangzó ~ kettőshangzó váltakozás: negru ’fekete’ (hn.) ~ neagră ’fekete’ (nn.);
  • mássalhangzó-váltakozás: pot ’tudok, bírok’ ~ poți ’tudsz, bírsz’, brad ’fenyő’ ~ brazi ’fenyők’;
  • mássalhangzó-csoport ~ mássalhangzó-csoport váltakozás: muscă ’légy’ ~ muște ’legyek’;
  • egyidejű magánhangó- és mássalhangzó váltakozás: carte ’könyv’ ~ cărți ’könyvek’, ti ’mind(ahány), az összes’ ~ tuturor ’mind(ahány)nak, az összesnek’.

A német nyelvben: Haus ’ház’ ~ Häuser ’házak’ ~ Häuschen ’házacska’;[7]

A latin nyelvben: facio ’csinálok’ ~ feci ’csináltam’ ~ efficio ’megcsinálok’;[3]

A spanyol nyelvben: hace ’csinál’ ~ hice ’csináltam’ ~ hecho ’megcsinált’ (melléknévi igenév);[8]

Az arab nyelvben: kitab ’könyv’ ~ katib ’írnok’ ~ kataba ’(ő) írt’.[9]

A magyar nyelvben[szerkesztés]

A magyar az ún. agglutináló nyelvek csoportjába tartozik ugyan, de megtalálhatók benne is egyes, a fentiekhez hasonló jelenségek, bár a magyarban mind kombinatorikus jellegűek.

Egyes toldalékok hozzáadása bizonyos szavak tövében a toldalékhoz legközelebbi magánhangzó mennyiségi változását okozza, tehát hosszú ~ rövid váltakozásról van szó. Az a/á és az e/é esetében ezen kívül a magánhangzó artikulációja is megváltozik. Példák:[10]

víz vizek analízis analizál
tűz tüzek miniatűr miniatürizál
út utak úr urizál
tövek pasztőröz pasztörizál
lovak agónia agonizál
kéz kezek prémium premizál
nyár nyarak kanális kanalizál

A fentinél általánosabb jelenség a tővégi a és e váltása á-ra, illetve é-re a legtöbb toldalék előtt: alma ~ almás, medve ~ medvét.[11]

Egyes szavak esetében magánhangzó ~ zérus váltakozás létezik. Példák: bokor ~ bokrok, fürödtem ~ fürdik, terem ~ termet,[12] fekete ~ feketít.[13]

Kivételesen egyes igék tövében van mássalhangzó-váltakozás és mássalhangzó ~ zérus váltakozás, például eszünk ~ ehet ~ evés.[14]

A toldalékok első mássalhangzójához való tővégi mássalhangzók hasonulása is az effajta jelenségek közé tartozik. Ellentétben például a szerb nyelv helyesírásával ezeket a magyar helyesírás nem adja vissza. Példák: meleg [mɛlɛg] ~ melegtől [mɛlɛktøːl], zsák [ʒaːk] ~ zsákban [ʒa:gbɒn], szív [siːv] ~ szívtől [siːftøːl], ad [ɒd] ~ adhat [ɒthɒt].[15]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Constantinescu-Dobridor 1980, 28. o.
  2. Bussmann 1998, 3. o.
  3. ^ a b Dubois 2002, 30. o.
  4. Fjodorov 2008, 25–26. o.
  5. Klajn 2005, 29–39. o.
  6. Constantinescu-Dobridor 1980, 28–29. o.
  7. Bussmann 1998, 1240. o.
  8. Kattán-Ibarra – Pountain 2005, 429. o.
  9. Sala 1981, 24. o.
  10. Siptár 2006, 15. o.
  11. Siptár 2006, 17. o.
  12. Siptár 2006, 19. o.
  13. Kiefer 2006, 45. o.
  14. Bokor 2007, 261. o.
  15. Siptár 2006, 23. o.

Források[szerkesztés]