Uvakhsatra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Uvakhsatra
Uvakhsatra feltételezett sírja Szíriában, a Qyzkapan
Uvakhsatra feltételezett sírja Szíriában, a Qyzkapan

Méd Birodalom
Uralkodási ideje
i. e. 625i. e. 585
Elődje Khsathrita
Utódja Istuviga
Életrajzi adatok
Született i. e. 7. század
Ekbatana
Elhunyt i. e. 584
Gyermekei Istuviga, Amütisz
Édesapja Khsathrita

A Méd Birodalom legnagyobb kiterjedése Uvakhsatra idején

Uvakhsatra (óperzsa 𐎢𐎺𐎧𐏁𐎫𐎼, u-va-xaa-ta-ra, normalizált alakban Uvaxšatra, babiloni Umakištar, görög Κυαξάρης Β, II. Küaxarész) a Méd Birodalom uralkodója i. e. 625-től haláláig. Előfordul, hogy Nagy Küaxarész néven említik.

Uralkodása[szerkesztés]

Uvakhsatra Khsathrita fia volt. Apja halála után a méd törzsek feletti hatalmat a szkíták királya, Madüész szerezte meg, és 28 évig meg is tartotta. Uvakhsatra a szkíták fennhatósága alatt nőtt fel. Ez az időszak azzal telt, hogy tanulmányozta a szkíta harcmodort és a hadsereg felépítését. E megfigyeléseit később hasznosította, kialakította a méd hadseregben a lovas és gyalogos egységeket, ezeken belül is elkülönítette az íjászokat a közelharcfegyverzetűektől. Az új hadsereget először az Urmia-tó vidékének elfoglalásánál próbálta ki.

Asszíria[szerkesztés]

I. e. 625-ben Uvakhsatra megölte a szkíta helytartót, Madüészt legyőzte és elűzte Médiából, majd a médek királyának nevezte magát. A szkíta–asszír koalícióval szemben Nabú-apal-uszur babiloni királlyal szövetkezett. Babilon már egy ideje elszakadt Asszíriától, vezető rétegei minden asszírellenes tevékenységben örömmel vettek részt. A szövetség megerősítésére Uvakhsatra feleségül adta Amütisz nevű leányát (vagy unokáját) Nabú-apal-uszur fiához, II. Nabú-kudurri-uszurhoz. Az tisztázatlan, hogy a szövetséget előre megkötötték-e, vagy csak a tényleges hadműveletek során jött létre. Babilon már jóval korábban megkezdte az asszírok elleni háborút, i. e. 617-ben például a nippuri asszír helyőrséget számolták fel.

A hadműveletek i. e. 614-től i. e. 612-ig zajlottak. A szövetségesek két fronton háborúztak, a szkíták a médekkel, az asszírok a babiloniakkal. Az első időszakban még a médek és a babiloniak is több vereséget szenvedtek. Végül a méd hadsereg legyőzte a szkítákat, hódoltatta Mana fejedelemséget, és kihasználva az asszír haderő déli lekötöttségét, behatolt Arraphába, majd elfoglalta Harhart. Már Ninivét ostromolták, amikor a szkíták ismét beavatkoztak, és egyelőre megakadályozták az asszír főváros bevételét. Helyette azonban Assurt foglalta el. Az asszír uralkodóosztály tagjait egytől-egyig kivégezték, így Asszíria a hatalma tetőpontjától számítva alig húsz év múlva végleg megsemmisült. A Tigrisnél egyesülő méd–babiloni hadsereg Ninivét már együttes erővel dúlta fel. Néhány évig még tartották magukat asszír helyőrségek, utolsónak Harránban (i. e. 609-ig), de a győzelem már i. e. 612-ben teljesnek mondható.

Terjeszkedés[szerkesztés]

A háború után a szövetségesek felosztották érdekszféráikat, így Babilonnak jutott a déli terület és az ókori Egyiptommal való konfrontáció, a médek pedig nyugat felé tekintgettek, ahol Urartu és Lüdia váltak célponttá. Urartu i. e. 640-től Asszíria vazallusa volt, III. Szarduri is a kimmerek és médek szövetségese volt, de a kimmerek veresége után elismerte Asszíria főhatalmát. Az őt követő III. Rusza uralkodásának eseményeiről semmit sem tudni, de az bizonyos, hogy a médek Asszíria leverése után, legkésőbb i. e. 609-ben Urartu területét is bekebelezték. Fővárosa, Tuspa i. e. 590-ben esett el.

Uvakhsatra keleten is nagy területeket hódított meg a mai Irán és Afganisztán térségében, egészen az Indusig eljutott, ekkor kerültek először a történelembe a közép-ázsiai szakák. Ekkor került méd fennhatóság alá Parsa, a későbbi Perszisz, azaz a perzsák fejedelemsége. Legyőzte a szkítákat is, akik ezután észak felé vonultak és többé nem játszottak szerepet a Kaukázus történetében. Fővárosát Ekbatanába helyezte. A babiloni évkönyvek ettől kezdve nem Média királyának nevezik, hanem az ummánmanda címet használják, azaz általában az északi térség nagykirálya.

Lüdia[szerkesztés]

A Méd Birodalom következő ellenfele az Anatóliát birtokló Lüdia lett. Anatóliában volt még egy állam ekkoriban, Hilakku (a későbbi Kilikia), amelyre azonban sem a médek, sem a babiloniak nem tartottak igényt, ehelyett Hilakku többször játszott közvetítő szerepet a térség konfliktusaiban.

Az összecsapás elkerülhetetlen volt, de két évtizedig tartott, mire a két nagyhatalom felkészült az egymás elleni küzdelemre. A médeket i. e. 590-ig az urartui törzsek kötötték le. I. e. 585 májusának végén a hadsereg felsorakoztak a Halüsz folyó két oldalán. A csatát május 28-ra tűzték ki. Aznap azonban napfogyatkozás volt (a hagyomány szerint Thalész előre „megjósolta”, azaz kiszámította), amely eseményt mindkét oldalon isteni beavatkozásként értékeltek és a csata elmaradt. Lüdia és Média békét kötött, Alüattész feleségül adta Arüénisz nevű leányát Uvakhsatra fiához, Istuvigához – e házasságból született Mandané, II. Kurus perzsa király anyja.

Uvakhsatra nem sokkal ez után meghalt, a trónt fia vette át.

Források[szerkesztés]


Előző uralkodó:
Khsathrita
Média királya
i. e. 625 – 585
Farvahar background.jpg
Következő uralkodó:
Istuviga
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap