Szerkesztővita:Moonwalkr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Üdvözlet! Köszöntünk a magyar Wikipédiában, Moonwalkr!

A Wikipédia szerkesztésének fortélyaihoz az első lépések oldalon találsz bevezetőt. Ha még nem tetted, érdemes elolvasnod az irányelveket és a gyakran felmerülő kérdéseket. A szerkesztést a homokozóban gyakorolhatod. Ha bármi kérdésed lenne, amire nem találsz választ a segítség lapokon, akkor a kocsmafalon érdeklődhetsz. Kérjük, különösen ügyelj a felküldött szövegek és képek jogtisztaságára!

Ha van kedved, írhatsz magadról pár szót a felhasználói lapodon (például érdeklődési körödről, nyelvtudásodról). A személyes vitalapokat üzenőfalként használjuk, ezen üdvözlet is példa rá. Kérünk, hogy a vitalapokon így írd alá hozzászólásaidat: ~~~~.

Jó szerkesztést és tartalmas szórakozást kívánunk! Iller 2006. október 18., 18:18 (CEST)[válasz]

Nuvola filesystems folder locked.png
Kapott üzeneteim archívuma

S-IC[szerkesztés]

Szia!

Az S-IC rakétafokozatról szeretnék tőled kérdezni. Lehetséges, hogy ez a rakétafokozat még szétbontható (vész esetén?) még további két különálló fokozatra? – B.Zsolt vita 2019. október 28., 23:20 (CET)[válasz]

@B.Zsolt: Abszolut nem. Ez a fokozat egyetlen integráns egész. Egyetlen fő üzemanyagtartállyal és szintén egyetlen oxidálótartállyal, alul pedig a csokorba szerelt 5 hajtóművel. Ha másért nem, azért nem szétválasztható, mert a tartályokból csak egy-egy van.Moonwalkr vita 2019. október 29., 09:01 (CET)[válasz]

Különös... Emiatt a kép miatt kérdezem amúgy: https://i.redd.it/b0k9hleq2m621.jpg Tudom, ez csak egy játék, de miért fektettek időt és energiát egy plusz hajtómű építésébe, ha a valóságban nincs is és még csak nem is látszik? Az USA felirat fölött látszik a hajtómű. Vagy esetleg az a rész valami mást próbál szimbolizálni? – B.Zsolt vita 2019. október 29., 10:54 (CET)[válasz]

@B.Zsolt: Hát igen...Legoék kissé leegyszerűsítették. Az igaziban ott semmiféle hajtómű nincs, ott „jönnek ki a csövek” a tartályból és futnak bele a turbószivattyúba, amelyik aztán szabályszerűen belenyomja a naftát a hatóművek torkába. azaz ez lehet a turbószivattyú háza, nem pedig egy „eldugott”, külön hajtómű. Fogalmam sincs, hogy az igaziban ez egy ilyen kúpos izé-e, de valószínű, mert még a Lego sem szokott nagyon eltérni a valóságtól.Moonwalkr vita 2019. október 29., 11:20 (CET)[válasz]
@B.Zsolt: A másik tippem, hogy valahol a hajtóművek és a tartályok között volt egy hőpajzs, hogy a hajtóművek működése folytán létrejövő hő ne hasson ki a tartályokra, illetve a kapcsolódó műszerekre, berendezésekre, esetleg a hőterhelés miatt nehogy repedés, vagy bármilyen vetemedés jöjjön létre. Ez a kúpos izé akár ez a hőpajzs is lehet.Moonwalkr vita 2019. október 29., 11:28 (CET)[válasz]

Köszönöm a válaszokat! :) Amúgy jól néz ki nagyon! Csak kicsit drága volt! :) – B.Zsolt vita 2019. október 29., 13:55 (CET)[válasz]

@B.Zsolt: November 7-én van a szülinapom, már nagyon dörzsölöm a tenyerem, hogy megkapjam (holdkompom már van:). De ha akkor nem, talán a Jézuska meghozza nekem is:) Moonwalkr vita 2019. október 29., 14:06 (CET)[válasz]
Biztos nem fogsz csalódni! :) – B.Zsolt vita 2019. október 29., 17:33 (CET)[válasz]

Megérkezett-e a Saturn V rakéta? :) És ha igen, elégedett vagy-e vele? :) – B.Zsolt vita 2020. január 7., 19:45 (CET)[válasz]

@B.Zsolt: Bizony! Jézuska meghozta:) Csak még nem álltam neki összerakni. De amit eddig láttam, attól mosolyog a szám:)Moonwalkr vita 2020. január 7., 20:37 (CET)[válasz]

Újabb érdekesség: A Sonic mozifilmben a gyerek a nagynéninél szintén ezt a rakétát építi! :) – B.Zsolt vita 2020. május 19., 22:55 (CEST)[válasz]

Közeleg „Az év szócikke 2019” verseny[szerkesztés]

Szia, Moonwalkr!
A 2019-es év folyamán jelentősen bővítetted az Apollo–12, az Apollo–14, az Apollo–16, a Buzz Aldrin, a Gemini-program, a Michael Collins (űrhajós) és a Neil Armstrong szócikket.
Ezt egyfelől köszönjük, másfelől értesítünk arról, hogy ezeket a szócikkeket a Wikipédia közössége jelölte a 2019-es „Az év szócikke” versenyen.
A szavazás hétfőn, január 20-án 0:00 órakor indul és a Wikipédia szerkesztői 2020. március 2-án éjfélig adhatják le voksukat az általuk legjobbnak ítélt szócikkekre több kategóriában is. Arra kérünk, vegyél te is részt a szavazásban, ismerd meg a 2019-es Wikipédia-termés legjavát, szavazatoddal erősítsd meg szerkesztőtársaid munkáját, megjelenéseddel buzdíts másokat is a közös munka értékelésében való részvételre, így végső soron mások is jobban megismerhetik a te hozzájárulásodat. (Arra felhívjuk azonban a figyelmedet, hogy a kiírás szellemében az általad indított vagy jelentősen bővített szócikkekre szavazni nem etikus.)
Hétfőtől várunk a lapon!
Pasztilla 2020. január 19., 18:15 (CET)[válasz]

Szia! Köszönjük, hogy szavaztál már a 2019-es év szócikkére. Még van egy hét a versengés lezárulásáig, és arra, hogy a hátrelévő 13 kategóriában is leadd a voksodat. :-) Pasztilla 2020. február 23., 11:24 (CET)[válasz]

A 2019-es Év szócikke verseny[szerkesztés]

PODY 2nd barnstar.svg Az év szócikke 2019
A 2019-es Az év szócikke versenyen a Neil Armstrong című szócikked a Történelmi életrajz kategóriában a második helyezést érte el! Gratulálunk! Pasztilla és Dodi123 vita 2020. március 3., 10:47 (CET)[válasz]
PODY 3rd barnstar.svg Az év szócikke 2019
A 2019-es Az év szócikke versenyen a Buzz Aldrin című szócikked a Történelmi életrajz kategóriában a harmadik helyezést érte el! Gratulálunk! Pasztilla és Dodi123 vita 2020. március 3., 10:47 (CET)[válasz]
PODY barnstar.svg Az év szócikke 2019
A 2019-es Az év szócikke versenyen a Gemini-program című szócikked a Műszaki és alkalmazott tudományok kategóriában az első helyezést érte el! Gratulálunk! Pasztilla és Dodi123 vita 2020. március 3., 10:47 (CET)[válasz]
PODY 2nd barnstar.svg Az év szócikke 2019
A 2019-es Az év szócikke versenyen az Apollo–16 című szócikked a Műszaki és alkalmazott tudományok kategóriában a második helyezést érte el! Gratulálunk! Pasztilla és Dodi123 vita 2020. március 3., 10:47 (CET)[válasz]
PODY 3rd barnstar.svg Az év szócikke 2019
A 2019-es Az év szócikke versenyen az Apollo–14 című szócikked a Műszaki és alkalmazott tudományok kategóriában a harmadik helyezést érte el! Gratulálunk! Pasztilla és Dodi123 vita 2020. március 3., 10:47 (CET)[válasz]

Hűha, ez aztán a szép teljesítmény! :) Gratulálok! – B.Zsolt vita 2020. március 3., 21:49 (CET)[válasz]

Apollo–4[szerkesztés]

Szia!

Gondolom még fogsz a cikkel foglalkozni. Célszerű lenne "tataroz" sablont tenni rá, mert most eléggé csonk szintűnek néz ki. misibacsi*üzenet 2020. március 16., 16:34 (CET)[válasz]

@Misibacsi: Tettem rá.Moonwalkr vita 2020. március 17., 11:37 (CET)[válasz]

OK, kösz, a többiek nevében is! misibacsi*üzenet 2020. március 17., 16:31 (CET)[válasz]

Saturn V[szerkesztés]

Szia!

Van egy ilyen kezdetű mondat a cikkben: "Később a Jupiter/Jionu rakétákat..."

Mivel szerepel a cikkben "Juno" rakéta, ezért kérdezem, hogy a fenti az elírás, vagy ilyen furcsa nevű is volt? (eléggé valószínűtlen, de nem írtam át). misibacsi*üzenet 2020. április 3., 15:44 (CEST)[válasz]

@Misibacsi: Szia. Elírás: Juno.Moonwalkr vita 2020. április 3., 16:08 (CEST)[válasz]

Az már a kiválasztásánál világossá vált, hogy a rakéta nem indítható egyetlen a Cape Canaveral Air Force Station területén rendelkező indítóállásból, illetve az azokat kiszolgáló létesítmények felhasználásával.

Kimaradt ebből a szakaszból a leglényegesebb dolog: miért? Tehát miért gondolták, hogy Cape Canaveral nem alkalmas az indítására? misibacsi*üzenet 2020. április 22., 16:20 (CEST)[válasz]

@Misibacsi: Nem CC, mint helyszín volt alkalmatlan, hanem a légierőbázis indítóállásai, mivel a legnagyobb is csak az 50 valahány méter magas rakéta indítására volt alkalmas, de ez a rakéta 110 m volt. Ráadásul még ha bármelyik alkalmas lett volna, más összeszerelési filozófia mentén fogadta a rakétákat, ez pedig az oroszokkal vívott késhegyre menő verseny tempója miatt volt így. Beleírhatok egy fél mondatot, hogy pl. “a rakéta méretei miatt nem volt alkalmas”, ha gondolod. Moonwalkr vita 2020. április 22., 20:51 (CEST)[válasz]

Szerintem egy ilyen félmondat hasznos lenne. Érdekes, hogy a magasságukban 2x különbség van. misibacsi*üzenet 2020. április 23., 07:20 (CEST)[válasz]

Neil Armstrong[szerkesztés]

Megkérlek, ne állítsd vissza a szócikket. Tudom, hogy okádsz ettől a változattól (azaz, szerinted szar), de ez nem indok a visszacsinálásra. A hozzáfűzött indoklásod már indoklás, de nem meggyőző. Amit a NASA-n belül csinált, még ha az ily jelentős is, a NASA-n belül kell kezelni. Ettől még nem lesz kevésbé jelentéktelen az esemény sem a WP-n belül sem azon kívül. Kérlek, próbáld elfogadni. Köszönöm a megértésedet! Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2020. április 11., 14:25 (CEST)[válasz]

Korábban nem, de most megnéztem más nyelvű WP-ken (angol, német, spanyol, olasz, cseh) és mindegyik az űrhajós karrier alá rendezi a holdutazást. Nem gondolom, hogy neked/nekünk pápábbnál kéne lennünk a pápánál, hogy jobban tudjuk, hogyan és hová kell helyezni ezt a részt. Az angol wikit amerikaiak is szerkesztik, és a NASA is amerikai, ahogyan Armstrong is. Ha ők is ezt az elrendezést preferálják (a többi nyelvű változat mellett), akkor nem hiszem, hogy nálunk indokolt lenne eltérni ettől, csak mert neked nem tetszik ez a változat. Kérlek, legalább erre legyél tekintettel, ha már a korábbi észérvekre nem vagy. Köszönöm a figyelmedet! Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2020. április 29., 20:32 (CEST)[válasz]

Saturn V#Mentőrakéta[szerkesztés]

Szia!

A fenti szakaszban van egy ilyen mondatrész:

a másik vége pedig egész lenne a 110 méter magas rakéta aljáig volt vezetve

Gondolom itt a "lenne" helyett például "lentre" szó kellene, vagy "lentig". Vagy ezt kihagyni, és csak: "egészen a 110 méter magas rakéta aljáig..."

A "Q-golyó"-t ismertető részt eggyel feljebb kellene rakni szerintem, mert most legalul van leírva, hogy mi is ez, tehát nem logikus a sorrend (az alsó két szakaszról van szó). misibacsi*üzenet 2020. április 20., 16:48 (CEST)[válasz]

@Misibacsi: a "lenne" kiszedve, elírás volt, de belátom nélküle is jó a mondat. A Q golyó nem alul, hanem felül van (a felvezető mondatban van, hogy alulról felfele). Az alsó két szakasz sorrendje elvben akár felcserélhető, bár igazából itt egyetlen részegységről van szó (mint a motor és a hengerfej), de mivel a fedőlap ilyen érdekes, a funkciójánál sokkalta bonyolultabb szerkezet, ezért választottam ketté (az angolban is ezt a megoldást választották). Így igazából nincs jelentősége, hogy mi van alul és felül. Nekem így jó, de ha gondolod és kicseréled, nem leszek sértődött. Moonwalkr vita 2020. április 21., 08:28 (CEST)[válasz]

Akkor maradjon így a sorrend, nekem amúgy is eléggé érthetetlen ennek a "Q golyó"-nak a működése. Ebben a cikkben olvastam róla először. misibacsi*üzenet 2020. április 21., 09:01 (CEST)[válasz]

Kiemelési javaslat: Apollo–16 link nem jó[szerkesztés]

Szia!

A link nem jó helyre mutat, mert a korábbi, lezárt eljárás oldalára visz:

Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre#Apollo–16 (cikk, vita)

misibacsi*üzenet 2020. április 26., 10:20 (CEST)[válasz]

Szia!

Szerintem időnként majd frissítsd a kiemelési lapon legalul lévő összesítő táblázatot. Sajnos ez sem automatikus.

Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Apollo–16 (másodszor)#Összesítés

Nem azt mondom, hogy a te feladatod lenne, azért írtam, hogy "időnként nézz rá", és módosítsd az értékeket. Lehet, hogy az értékelők dolga lenne, de kicsit macerás egyenként végig menni a táblázat sorain. Vigyor misibacsi*üzenet 2020. április 28., 12:16 (CEST)[válasz]

Gemini-4 2.[szerkesztés]

Szia!

A bevezetőt néztem csak meg tüzetesen és az alábbi kérdéseim vannak:

  • A repülés során a két űrhajós 62 Föld körüli keringést tett meg (66-szor kerülve meg a Földet).
@Misibacsi:: Akkor nézzük sorjában. A keringés és a fordulat nem szinonim kategória. Az űrhajó a Föld körül keringve kb. másfél óra alatt tesz egy „kört”. Ez alatt a másfél óra alatt a Föld is elfordul alatta (az űrhajózásban az esetek 99%-ban ellenkező irányba). Így a végletekig leegyszerűsítve egy Föld körüli fordulat a földfelszín egy rögzített pontjához képest végzett keringést jelent, míg egy keringés egy teljes kört (értelemszerűen ebben a teljes kört bezárva alant nem ugyanaz a látvány). Innen a különbség.Moonwalkr vita 2020. május 4., 12:08 (CEST)[válasz]
Értem. misibacsi*üzenet 2020. május 4., 16:00 (CEST)[válasz]

Elírás? Hogyan kell értelmezni a két ellentmondó adatot?

  • randevút támogató radar nem készült el, így az űrhajósoknak csak a saját szemükre hagyatkozva kellett megkísérelniük egymás közelébe kormányozni a két űreszközt.

Egyáltalán látható volt számukra szabad szemmel, vagy túl messze volt, és ez volt a baj? Vagy közel volt, látható volt, de radar hiányában mégsem tudtak dokkolni? Egyáltalán gyakorolták-e a kézi dokkolást? Az egyik legnehezebb manőver.

Ettől sokkal bonyolultabb a helyzet. A megoldást úgy hívják, hogy orbitális paradoxon és a lényege, hogy a földi lényegében kétdimenziós (előre-hátra, jobbra-balra – és most vonatkoztassunk el attól, hogy az űrhajósok pilóták voltak, ezért számukra a fel-le is ismert:) mozgásrendszerhez szokott szemnek kell átállnia az űrbeli háromdimenziós mozgáshoz. Ugyanis odafönn nem működik az az idelenn bevált axióma, hogy „odamegyek”. Ha egy űrhajó egy pályán repül és mondjuk gyorsít, akkor párhuzamosan a pályamagassága is emelkedik és fordítva, ha lassít, akkor süllyed is. Ezért nem elég látni a célpontot és gázt adni, hogy „odamegyek”, mert akkor fölé is lövök egyúttal. A radar és a kapcsolódó komputer ehhez kellett (volna), mert egy másik objektum megközelítése bonyolult, szövevényes manőverek összessége. McDivitték erre nem voltak kellőképpen kiképezve, azaz a földi koordinátarendszerhez szokott szemük ezért volt kevés.Moonwalkr vita
Ezekkel tisztában voltam, de nem baj... Vigyor Esetleg beleírhatnád a cikkbe, hogy a cél látótávolságban volt, de mivel a megközelítés nehéz művelet és a Földön nem gyakorolták eléggé, ezért nem sikerült. misibacsi*üzenet 2020. május 4., 16:00 (CEST)[válasz]

@Misibacsi: Szerintem ezek benne vannak: "megpillantották...célkeresztbe állították...a sötétben látták a rakéta helyzetjelző fényeit" én ezt nem tupírozom tovább. Ahogy egyébként a fenti magyarázat is benne van, hogy nem a látásukkal volt baj, hanem az orbitális mozgás másfajta gondolkodást igénnyel. Moonwalkr vita 2020. május 5., 09:42 (CEST)[válasz]

  • az űrhajó csaknem egy teljes fordulatig volt kihermetizált állapotban

Milyen fordulatról van szó? Föld körüli v. az űrhajó tengelye körüli? Mert az első neve "keringés". misibacsi*üzenet 2020. május 4., 11:31 (CEST)[válasz]

Természetesen Föld körüli fordulatig (amely ebben a kontextusban az időtartamot, azaz a másfél órát akarta szemléltetni). Fentebb láthatod, hogy ennek neve nem feltétlenül keringés. Persze ha úgy érzed, hogy javítandó, akkor árjuk át.Moonwalkr vita 2020. május 4., 12:08 (CEST)[válasz]
Szerintem legyen odaírva vagy a "Föld körüli fordulat", vagy az is, hogy ez kb. 1,5 óráig tartott. misibacsi*üzenet 2020. május 4., 16:00 (CEST)[válasz]
Odaírtam. Moonwalkr vita 2020. május 5., 09:42 (CEST)[válasz]

Gemini–4[szerkesztés]

Szia! Lezártam a jó szócikk-eljárást, a Gemini–4 szócikk megkapta a státuszt, gratulálok! – Gerry89 vita 2020. május 21., 08:23 (CEST)[válasz]

Apollo-13 távolsági rekord?[szerkesztés]

Szia!

Látom régen szerkesztetted a cikket, de utána tudnál nézni annak a dátumnak, hogy kb. mikor volt az űrhajó a Holdnál vagy a Hold körül?

Ide jó volna beírni: Apollo–13#Létfontosságú pályakorrekciók

Felmerült, hogy vajon ez az űrhajó volt-e a legtávolabb a Földtől az Apollo expedíciók között, és most nézegetem a távolságokat, ehhez kellene a dátum. misibacsi*üzenet 2020. május 27., 16:23 (CEST)[válasz]

Közben megtaláltam a dátumot, de erősítsd meg, hogy ez jó: 1970. április 15., ők nagyjából ekkor kerülték meg a Holdat. misibacsi*üzenet 2020. május 27., 17:12 (CEST) @Misibacsi: Igenm 1970. április 15. 00:21:35 volt a Hold takarásába lépés időpontha, 00:46:10 pedig a kilépésé Apollo-13 timeline, ennek a közepén, tehát 00:33 körül volt a távolpont. Moonwalkr vita 2020. május 27., 20:16 (CEST)[válasz]

Rendben, kösz! misibacsi*üzenet 2020. május 27., 20:51 (CEST)[válasz]

AS–203[szerkesztés]

Szia!

Ki lehetne deríteni, hogyan viselkedett az üzemanyag a súlytalanságban? Engem roppant érdekelne. A cikkben csak annyi van, hogy "ahogy várták", tehát ebből semmi nem derül ki. Feltételezem, hogy esetleg cseppekre, vagy nagyobb "buborékokra" bomlott? Vagy a tartály falához tapadt? Volt-e az üzemanyagtartályhoz csatlakozó szivattyú? Feltételezem, hogy igen, mert az üzemanyagot valahogy mozgatni kellett, de erről sem esik szó. Ezekkel jó lenne kiegészíteni a cikket, persze csak ha sikerülne kideríteni megbízható forrásból. Tudom, hogy nem minden műszaki részletet szoktak ledokumentálni a nyilvánosság számára. Ezek egy része lehet akár katonai vagy nemzetbiztonsági titok is.

@Misibacsi: Szia. Megmondom férfiasan, kevés fehér folt van az Apollo-ban, de ez nekem az. Tudom, hogy van egy ilyen jelenség (elsősorban az Apollo–13-ról, ahol éppen azért támadt gond, mert a gáz fura viselkedése miatt kellett melegíteni és keverni a tartály tartalmát, hogy mérni lehessen), de én sehol se találtam megbízható leírást, hogy miben is merül ki ez a fura viselkedés, egyetlen utalást találtam rá, hogy rétegződik a gáz (de milyen alapon, hogyan, nem tudom).Moonwalkr vita 2020. június 1., 15:41 (CEST)[válasz]

Formázás: látom, hogy használod a "szám" sablont, viszont abba célszerű belerakni a dimenziót is, így egyben marad az egész. Egy függőleges vonal kell csak hozzá. Nézd meg, hogyan csináltam a cikkben. misibacsi*üzenet 2020. május 29., 16:40 (CEST)[válasz]

Értem. Ha nincs forrás hozzá, akkor ez egyelőre homályban marad... misibacsi*üzenet 2020. június 1., 17:02 (CEST)[válasz]

Apollo–4#AS–500F[szerkesztés]

Szia!

Apollo–4#AS–500F:

Hiányolom a súly/tömeg említését, ami szerintem fontos. Például a hernyótalpas jármű kipróbálásakor nem mindegy, hogy mekkora tömeget kell mozgatnia. Utána tudsz ennek nézni? Hátha megemlítik valahol. Vagy burkoltan, ha a kihagyott felszerelés tömegét ismerjük, abból ki lehetne számolni, hogy mennyi marad. misibacsi*üzenet 2020. július 20., 18:13 (CEST)[válasz]

@Misibacsi: Nem igazán értem, hogy mit szeretnél. Az 500F-fel nem azt próbálták ki, hogy elbírja-e a rakétát a hernyótalpas, hanem, hogy illenek-e a csavarok a fúratokba, be lehet-e dugni az elektromos csatlakozókat a konnektorba, ilyenek. Megpróbálhatok adatokat szerezni, bár eddig a világon sehol nem emlékszem az 500F tömegére. Nyilván sokkal kevesebb, a cikkben is írom, hogy mi minden volt üres (IU, CSM, egy csomó hajtómű és hozzá tartozó tartályok), mert a méret, a centiméteres voltak a lényeg és nem a kilók. Azt az Apollo-4-gyel tesztelték. Moonwalkr vita 2020. július 20., 21:31 (CEST)[válasz]

A kérdésem is az Apollo–4-re vonatkozik, illetve a cikk fenti részére.

Maradjunk a hernyótalpas jármű kipróbálásánál. Nemrég láttam egy dokumentumfilmet, amiben részletesen beszéltek a járműről. Ott szóba került, hogy milyen teljesítményű motorokat használtak a jármű mozgatásához.

Mivel a cikkben is az szerepel, hogy a hernyótalpas jármű is új, kipróbálatlan konstrukció volt, nagyon nem mindegy, hogy mekkora tömeg mozgatásával tesztelik: a majdani, éles üzemű rakéta tömegével megegyező tömeggel, vagy csak valami félig üres héjjal, aminek a súlya is mondjuk csak fele akkora.

Megemlíted a cikkben, hogy több ezer dolgot teszteltek, biztosan ez sem maradt el, legfeljebb nem hangsúlyozták eléggé. Egy másik cikkedben olvastam, hogy még az út anyaga is speciális volt, kimondottan a hatalmas súly miatt. misibacsi*üzenet 2020. július 21., 08:24 (CEST)[válasz]

@Misibacsi:Szia. Tömegadatot hosszú kutakodás után sehol sem találtam. Annyit azért igen, hogy az Apollo űrhajó egy üres makett volt, valamint az IU is üres volt, de a Saturn V-ben ami nem volt benn, azt ballaszttal helyettesítették. Elvileg a Saturn V 184 tonna volt üresen (a crawler ugye üres tömeget vitt mindig), ebben persze teljesen felszerelt IU értendő, aminek a teljes tömege ~2000 kg. Valamint az űrhajó üres tömege 11900 kg. Eddig az egzakt adatok. Ha azt feltételezem, hogy az IU fele a szerkezeti tömeg, fele a "töltet", valamint az űrhajónak is nagyjából ilyen arányú a tömege, akkor kb. 7000 kg hiányozhatott, ami a teljes üres tömeg 3%-a az 500F esetén. Az Apollo–4 már repképes volt, így ott ez a 3% sem hiányzott. Ezt lehet valahogy belefogalmazni, mert ezekre van forrás (kivéve természetesen a becslést). Szerinted? Moonwalkr vita 2020. július 21., 12:33 (CEST)[válasz]

Kösz az utánanézést. Ezek szerint nem lehetett nagy a különbség a kétféle terhelés között (3%), lehet, hogy ezért nem is nagyon foglalkoztak vele. Talán ezt érdemes volna megemlíteni a cikkben, hogy "bár sok mindent kiszereltek, de az össztömegben ez csak pár százalékot jelentett". misibacsi*üzenet 2020. július 21., 17:47 (CEST)[válasz]

@Misibacsi: Beletettem a következő mondatot: Ez az oda-vissza út egyben a hernyótalpas szállítójármű tesztje is volt, amely első ízben szállított rakétát. Ugyan a rakéta inkább csak mérethű, életnagyságú makett volt, működőképes rendszerek nélkül, a tömegére igyekeztek ügyelni, a hiányzó rendszereket a legtöbb esetben ballaszttal helyettesítették, csak az Apollo CSM és az IU volt üres héj, amely nem képviselt különösebb tömegcsökkenést, mindössze a tömeg 3-5 százaléka hiányzott csak, a hernyótalpas jármű tesztje így lényegében teljes értékű volt.'. Talán így vállaható. Moonwalkr vita 2020. július 22., 09:55 (CEST)[válasz]

Szerintem is, ez teljesen jó és korrekt, így ez az infó sem maradt ki. misibacsi*üzenet 2020. július 22., 17:37 (CEST)[válasz]

AS-500D vs SA-500D[szerkesztés]

Szia! Ezek ugyanazok a típusok? Az AS-500D cikkedhez nincs wikidataelem, és keresgélve az enwikin csak SA-500D-t találok. A tartalom alapján ez ugyanaz a rakétaprototípus, de akkor miért AS a neve a magyar cikkben? Összekapcsolható a wikidataában a két cikk? Köszi, üdv, Xia Üzenő 2020. július 23., 21:42 (CEST)[válasz]

@Teemeah: Az AS–500F/SA–500F nem egy rakétatípus, hanem egyetlen művelet kódjelzése (az összes Apollo művelet, tesztek, próba- és éles repülések kaptak ilyen kódot). A repülések a kód mellett nevet is kaptak, Apollo–8, Apollo–11, stb. az érdektelenebb tesztek pedig megmaradtak csak a kódjelzésnél. Az AS az Apollo-Saturn rövidítése (ahogy a korábbi programokban is volt Mercury-Redstone, vagy Mercury-Atlas, mindig az űrhajó/rakéta párosítás mindkét tagjának megnevezésével jelölték a repüléseket). Az irodalomban aztán keveredik, hogy AS vagy SA, azaz Apollo-Saturn, vagy Saturn-Apollo. A NASA azonban következetesen adta ki a kódneveket AS jelöléssel (AS-201, AS–202..AS–504, AS–505...stb.). Én csak ennél a következetességnél maradtam. Szerintem az SA is jó, annyifelé használják, csak az slendriánabb. Bátran összekapcsolható a wikidatában, ugyanarról van szó. Moonwalkr vita 2020. július 24., 08:55 (CEST)[válasz]
Köszönöm szépen! Xia Üzenő 2020. július 24., 09:49 (CEST)[válasz]

Apollo-4[szerkesztés]

Sajnálom, hogy nem kapta meg a jócikk-plecsnit a cikk. Szerintem kiemeltnek kellene jelölnöd. - Tündi vita 2020. augusztus 12., 10:45 (CEST)[válasz]

@Hujber Tünde, Tündi: Hát megint rosszkor voltam rossz helyen...Ugyanígy jártam az Apollo–14-gyel is, amit kiemeltnek jelöltem, de érdeklődés hiányában annak is elmaradt a minősítése, immár másodszor (talán nem nagyképűség, hogy a cikket jónak tartom, csak kevesen vannak, akiket érdekel). Most biztos nem húzok 19-re lapot, hogy nem sikerült a jó szócikk jelölés, akkor mehet kiemeltre, most azt hiszem egy darabig megint hanyagolom a jelöléseket. Moonwalkr vita 2020. augusztus 12., 11:20 (CEST)[válasz]
Szerintem csak nyár van. :) Ilyenkor mindig kisebb az aktivitás. No meg úgy általában nem lehet előre kiszámolni, mi vonzza az embereket. A legtöbb jócikk-jelöltön már a jelölés utáni félórában ott díszeleg két támogatás (ez se jó irány, szerintem), aztán meg van, hogy 2 hétig a kutya se szól hozzá, ezért nem kapja meg a plecsnit. - Tündi vita 2020. augusztus 12., 12:07 (CEST)[válasz]

Mercury/Redstone[szerkesztés]

Szia, ránéznél erre a cikkre – egészen pontosan a címére? Emlékeim szerint a hordozórakéta neve Redstone, az űrhajó pedig Mercury. --PallertiLapin.svgtcoC 2020. augusztus 29., 23:03 (CEST)[válasz]

@Pallerti, Pallerti: Ez így nem jó. Egyrészt ennek az a neve, hogy Redstone. Másrészt Mercury hordozórakéta lényegében kettő volt, mivel ott volt az Atlas is.Moonwalkr vita 2020. augusztus 30., 09:19 (CEST)[válasz]

Apollo-küldetéstípusok[szerkesztés]

Üdv! Egyetértenél velem abban, hogy az „A” típusú, „B” típusú stb. szerkezetekből elhagyjuk az idézőjelet? Egyszerűen csak A típusú, B típusú stb. Az idézőjelet (a magyar nyelvben legalábbis) nem használjuk ilyesmire. S látom, a témával kapcsolatos cikkek mind átvették ezt az írásmódot. Köszönöm, – Vépi Vita 2020. szeptember 21., 17:13 (CEST)[válasz]

@Vépi, Vépi: Miért ne értenék egyet? Igazából az én erősségem a tartalom, ezzel szemben a helyesírás nem zsibbadt annyira. Ha azt mondod, hogy úgy jobb, akkor legyen úgy, elfogadom. Bottal lehet cserélgetni? És neked van ilyen botod?Moonwalkr vita 2020. szeptember 21., 20:09 (CEST)[válasz]

Ha soknak tűnik, majd a botgazdákhoz fordulok. – Vépi vita 2020. szeptember 21., 20:25 (CEST)[válasz]

Egységekkel felszerelt űrszonda[szerkesztés]

Szia, rá tudnál nézni erre a szócikkre? Szükséges külön, vagy beépíthető az űrszonda cikkbe? Köszi! Xia Üzenő 2020. szeptember 25., 12:14 (CEST)[válasz]

@Teemeah: Baromi nehezet kérdezel. Egyrészt ha van olyan, hogy távközlési műhold, vagy felderítő műhold külön cikkben, akkor ez is elfér önállóan. Ugyanakkor nyilván a funkció szerinti osztályozás mentén van ezernyi alváltozat, ez azonban kevésbé a funkciót, mint inkább a felépítést takarja, akkor meg jobb a műhold alá gyűrni. Ha engem kérdezel, érzésre nálam 51-49 % arányban az győz hogy menjen a műhold alá, de nem vagyok benne sziklaszilárd. Moonwalkr vita 2020. szeptember 25., 12:30 (CEST)[válasz]

Holdkomp‎‎ 2020-10-22[szerkesztés]

Szia!

Megtennéd, hogy ha befejezted a cikk szerkesztését, akkor szólsz nekem? misibacsi*üzenet 2020. október 22., 17:23 (CEST)[válasz]

@Misibacsi, Misibacsi: Hát ez nem ma lesz...Moonwalkr vita 2020. október 23., 19:43 (CEST)[válasz]

Nem baj, ráérsz vele. misibacsi*üzenet 2020. október 23., 20:13 (CEST)[válasz]

@Misibacsi, Misibacsi: Szia! Lényegében kész vagyok a holdkomppal. Még egy helyesírás ellenőrzést kell csinálnom, de nem volt hozzá erőm:(Moonwalkr vita 2020. november 6., 14:06 (CET)[válasz]

Rendben, kösz, hogy szóltál! Megpróbálok holnap ránézni. Ma csak átfutottam, a cikk borzasztó hosszú, tehát lehet, hogy nekem is hosszabb idő lesz átnézni... Már bekapcsoltad a böngésződben a helyesírás-ellenőrző funkciót? Az nagy előrelépés volna! misibacsi*üzenet 2020. november 6., 14:20 (CET)[válasz]

Szia!

Átnéztem a cikket, és helyesírási szempontból sok helyen javítottam.

Az alábbi kérdések merültek fel:

"a Bell Aerosystems lett a leszálló hajtómű, a Hamilton Standard a létfenntartó rendszer, a Marquardt a reaktív kormányrendszer és a TRW's Space Technology Laboratories a leszálló hajtómű tervezője és beszállítója."

Két külön cég a leszálló hajtómű tervezője? Kellene érzékeltetni az időbeli vagy logikai sorrendiséget. Pl. hogy az első tervező nem vált be, ahogy később olvasható.

::@Misibacsi, Misibacsi: Nem, az egyik a TRW elírás volt, ők felszálló tervezték. Javítottam a cikkben.Moonwalkr vita 2020. november 7., 21:34 (CET)[válasz]

"Máig szokatlan, hogy a NASA megvétózzon egy beszállítói, alvállalkozó kiválasztási döntést"

Miért volna szokatlan, hogy a NASA a saját korábbi döntését felülbírálja?

@Misibacsi, Misibacsi: Olvasd el mégegyszer a mondatot. A NASA egy alvállalkozói vétózott meg, miközben ők a fővállalkozóval állnak kapcsolatban és elvileg nincs beleszólásuk, hogy az kikkel akar dolgozni. Moonwalkr vita 2020. november 7., 21:34 (CET)[válasz]
Értem. Azt nem figyeltem, hogy "alvállalkozó". Szerintem az a konkrét szerződéstől függ, hogy a megbízó mibe szólhat bele. misibacsi*üzenet 2020. november 8., 08:24 (CET)[válasz]

"az ivóvízkészlet is olyan volt, hogy a fejadagot napi 3 deciliterre kellett korlátozni"

Ez teljesen biztos adat? Az amcsi mértékegységek átszámításából adódhatnak hibák. Számszerűleg nagyon kevésnek tűnik a napi 3 deci víz. misibacsi*üzenet 2020. november 7., 09:01 (CET)[válasz]

@Misibacsi, Misibacsi: Akkor itt egy erős forrás: the astronauts cut their daily ration to about a fifth of a liter apiece, a small glass ful. Ez még az én 3 decimnél is kevesebbet ír. A teljes forrás itt: Apolló Lunar Surface Journal Moonwalkr vita 2020. november 7., 21:48 (CET)[válasz]
Rendben. Érdemes volna ezt a plusz forrást odatenni a mondat után (ha még nincs benne).
@Misibacsi, Misibacsi: Betettem az inkriminált mondatba a forrást. Moonwalkr vita 2020. november 9., 09:06 (CET)[válasz]
Még egy adalék, amit bele lehetne írni a cikkbe, hogy ezek szerint nem volt vízforgató vagy vizelet feldolgozó egységük, tehát rendelkezésükre állt az a vízmennyiség, amit felvittek magukkal(?), és egy decivel sem több. Vagy a felvitt víz egy része is elszökött az űrbe?
Manapság az ISS gyakran bekerül a hírekbe, és az emberek természetesnek veszik, hogy van fent vízforgató berendezés, tehát ők gyakorlatilag annyi vizet ihatnak, amennyit akarnak. misibacsi*üzenet 2020. november 8., 08:32 (CET)[válasz]
@Misibacsi, Misibacsi: Beleírtam a következőt: (Az Apollo űrhajók nem vittek magukkal vizet, azt mind az üzemanyagcella állította elő oxigénből és hidrogénből – melléktermékként – a repülés során. Az oxigénkészlet elillanásával ez lehetetlenné vált és csak a robbanás pillanatáig előállított és már tárolt készletekre lehetett támaszkodni.) Moonwalkr vita 2020. november 9., 09:15 (CET)[válasz]

Ez nagyon jó infó! Úgy emlékszem, a maradék oxigén kevés volt nekik a lélegzéshez is. misibacsi*üzenet 2020. november 9., 09:21 (CET)[válasz]

@Misibacsi, Misibacsi: Ez annyiban nem igaz, hogy a holdkomp éppen azért volt ideális mentőcsónak, mert önállóan is rendelkezett olyan készletekkel, amelyeket csak a holdfelszínen akartak felhasználni, ám mivel a küldetés azon része ugrott, ezért szabadon felhasználható volt. A holdkomp légkörének feltöltéséhez használt oxigénen kívül még ott voltak az első holdsétához teljesen feltöltött hátizsákok is, amely készlete szintén szabadon felhasználható volt, így a légzéshez volt elég oxigén. Moonwalkr vita 2020. november 9., 10:04 (CET)[válasz]

Apollo-1[szerkesztés]

Szia!

Lehet, hogy furcsán fog hangzani és megharagszol érte, de szeretek minőségi munkát végezni, amihez nekem hosszabb idő kell. Jobb lett volna, ha pár héttel korábban, a cikk jelölésekor szólsz, akkor bőven lett volna időm rá, hogy átolvassam a cikket, szóvá tegyem a kérdéseimet és azokat megbeszéljük. A cikk borzasztó hosszú és részletes, tehát például a Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Apollo–1#Megszövegezés pontnál lévő kritériumnak szerintem nem felel meg:

"A cikk áttekinthető és jól tagolt, szövegezése világos és tömör" - A szöveg mindennek mondható, csak "tömör"-nek nem. Most nyilván jó lenne megbeszélni, hogy miért gondolom ezt, de pont arra nem elég 2-3 nap, hogy alaposan átolvassam a cikket (mivel eddig nem szerkesztettem a cikket, tehát nem ismerem a szövegét), példákat hozzak rá, hogy hol lehetne átfogalmazni, rövidíteni, stb., majd ezeket el is végezni. Például miért van szó a Apollo–1#Szojuz–1-ről, ráadásul külön szakaszban? Ez a szövegrész szerintem elhagyható. Bizonyára meg kell adni egy csomó háttérinformációt egy ilyen esemény kapcsán, de valahol meg kell húzni a határt. misibacsi*üzenet 2020. december 1., 06:40 (CET)[válasz]

@Misibacsi, Misibacsi: Persze, megértem, mindenkinek más a munkamódszere. Azt is megértem, ha szerinted nem üti meg a szintet. Bár én meg azt gondolom, hogy a részletes és a tömör egymás mellett jól meglevő dolgok, csak ha részletes, azaz kitér a lehető legtöbb információra, akkor hosszú is, de ettől még lehet tömör. Éppen ezért van benne például a Szojuz-1, hogy kitérjen minden információra, kontextusra. Mert például, ha muszáj lenne egyetlen mondatba sűríteni az Apollo–1 lényegét, akkor a következőt mondanánk: A Holdra tartó amerikaiak az oroszokkal vívott verseny miatti sietségben hanyagul kezelték az űrhajó gyártását, ami miatt az felrobbant és meghaltak az űrhajósai. Na ennek a mondatnak a fele arról szól, hogy sietség, meg az oroszokkal vívott verseny. Adódik a kontextus, hogy közben mi történt a Szovjetunióban. Hátha még azt a véletlent is mellétesszük, hogy az oroszok pont ott tartottak, mint az amerikaiak (ki akarták próbálni az új, Holdra szállásra tervezett űrhajójukat) és pont úgy jártak, mint az amerikaiak (tervezési hiba miatt az űrhajó balesetet szenvedett és az utasa, Vlagyimir Komarov meghalt), na ha ennek a kontextusnak nincs itt helye, akkor én megeszem a kalapom. De azért kösz a választ, tiszteletben tartom. Moonwalkr vita 2020. december 1., 08:38 (CET)[válasz]

Szócikk kiemelése - „Jurij Alekszejevics Gagarin”[szerkesztés]

Szia!

Még nem néztem meg a szócikket, de majd sort kerítek arra is. Most csak általánosságban arra szeretnék rámutatni, hogy miután befejezted a cikk szerkesztését, és jelölted kiemelt cikknek, még 44 db szerkesztés történt mások által. Ahogy felületesen láttam, ezek nagyrészt javítások voltak (elírások, nyelvtani hibák, hivatkozások javítása). Ez valószínűleg más szerkesztők cikkeivel is hasonlóképpen van. Több szem többet lát alapon.

A jelenség az, amire valakinek a vitalapján utaltam is, hogy szükség lenne a kiemelt cikknek jelölés előtt egy olyan fázisra, amikor a többi szerkesztő elolvassa és javítja a szócikket (ennek külön megadott időszaka lenne). Utána, a kiemelési eljárás után még újabb szerkesztők kapcsolódhatnak be a folyamatba, és tehetnek szóvá hiányosságokat, majd szavaznának a cikkről. Feltehetően a feljavítás után már kevesebb lenne a szócikkben a hiba, és a kiemelés gyorsabban menne. A feljavításra persze kellő időt kellene hagyni. (most is van lehetőség javítani a cikket, amikor a kiemelési próbapadon van, de úgy vettem észre, hogy a cikket "elkezdő" szerkesztő ilyenkor is módosít ezt-azt, tehát a cikk szövege változik - így nem könnyű másoknak javítani közben).

Korábban, évekkel ezelőtt létezett ilyen, úgy neveztük, hogy "referálás", nem tudom, hogy akkor itt voltál-e már. Szerintem ezt érdemes volna visszavezetni a gyakorlatba, hogy a kiemelési eljárás gördülékenyebben menjen, a funkciói szétváljanak, tehát amikor a cikket elindító szerkesztő úgymond "befejezte" a cikk szerkesztését, akkor lenne egy ellenőrzési / feljavítási fázis és utána egy értékelési fázis (ez a mostani kiemelés).

A mostani kiemeléssel nekem az az egyik problémám, hogy kevés az idő a cikk alapos elolvasására és javítgatására, ráadásul ilyenkor az elindító szerkesztő többször módosítani szokta a cikket, a kifogások rendezése miatt. Gondolom, ezt már átélted te is.

Nem tudom, mi a véleményed erről, hogy legyen egy ilyen feljavítási fázis? misibacsi*üzenet 2020. december 4., 12:51 (CET)[válasz]

@Misibacsi: Tudod mi volt erre az első gondolatom? Hogy most is lasszóval kell fogdosni az embereket, hogy bekapcsolódjanak egy kiemelt eljárásba. Lehet persze, hogy más témáknak nagyobb a tábora, akik érdeklődnek utána, de egy kétlépcsős eljárás soha nem menne végig. Tudom, az az én keresztem, hogy béna vagyok a helyesírással, meg az elütésekkel (be is vallhatom, hogy nem zsibbaszt igazán) és tényleg néha 44 szerkesztőnek kell utánam még elsöpörni a sittet...Ez van. Amit Te javasolsz, az egy nagyon szép, kerek, gondos történet. A világ viszont rég nem ilyen már. Erre Te nem fogsz embert találni...Moonwalkr vita 2020. december 4., 13:28 (CET)[válasz]
Persze, ez csak "jó lenne" ötlet szintjén van, és nem vagyok az a fajta, aki keresztülverekszi a javaslatát egy Kocsmafalon, ahol hasonlóképpen nem értenék meg... Vigyor
A lényeget kihagytam:
A lényeg az, hogy ez 2 db független fázis. Az 1. fázis lenne "a cikk átnézése, feljavítása". Ez nagyrészt szerkesztési munka, tehát az, amit a legtöbb szerkesztő jelenleg is csinál. Ehhez nem kell új ember, csak meg kell hirdetni, hogy van egy ilyen cikk (ez nagyjából az a fázis, amikor most a kiemelendő cikk a munkapadra kerül - ezt szerintem kevesen figyelik). Ha ez lezajlott, utána jöhet egy szünet, hiszen a kiemelést elindító szerkesztőn múlik, hogy most mit csinál: eszébe juthatott valami, amit átír a cikkben, kivesz belőle valamit vagy hozzátesz. Majd indítja a 2. fázist.
A 2. fázis a mostani kiemelésnek felel meg. Ekkorra a cikk már csillog-villog, tartalma, formája, helyesírása rendbe van téve, többen átnézték, javították, sok kifogás nem jöhet ellene, hogy megérdemli a csillagot. Ez egy eléggé formális szavazást jelent szerintem. Valóban kell hozzá 5 ember, de részükről a teendő minimális, csak annyi, hogy el kell olvasni a cikket és értékelni kell. (ezért jó, ha minél rövidebb a cikk szövege).
Ahogy a múltkor írtam, nekem a kiemelési eljárásban mondjuk 2-3 nap nem elég egy ilyen hosszúságú cikk átolvasásához és javításához (esetleg források kereséséhez). Nem szeretem a szoros határidőt sem. A jelenlegi eljárásban a kifogásokat az a szerkesztő válaszolja meg, illetve javítja a cikket, aki kiemelésre vitte, azaz ez 1 ember. Gondolom evidens, hogy több ember többet tud javítani egy cikken, mint az az egy szál ember.
Van még egy olyan feltétel is a kiemelési eljárás során, hogy a cikk hossza nem növekedhet túlságosan (azt hiszem nem szabad, hogy ez +10% legyen vagy afölötti, de utána kellene nézni). Tehát igazából ekkor már sem szabad bővíteni a cikket, csak a meglévő szöveget javítani, ami nem jár lényeges karakterszám-növekedéssel.
Tehát a jelenlegi eljárásban több olyan korlát van szerintem, ami akadályozza a produktív munkát. misibacsi*üzenet 2020. december 4., 15:30 (CET)[válasz]

Hip-hip és pezsgődurranás! Megvannak a szavazatok, gratulálok! Akár le is zárhatod, mert úgy láttam, nem maradt nyitott kérdés. (bár tüzetesen nem néztem át a kötetlen részt, de részemről rendben vannak a változtatások). misibacsi*üzenet 2020. december 25., 16:54 (CET)[válasz]

Apollo parancsnoki és műszaki egység - konvertálás[szerkesztés]

Szia!

Az infoboxban van pár számérték, amit feltehetően az enwikiről másoltál át, mert birodalmi egységek vannak benne megadva, ráadásul nálunk nem létezik "cvt" sablon, így mindegyik hibásan jelenik meg, pirossal. Hogy nem vetted észre?

A birodalmi egységek természetesen felejtősek, ezeket nehogy beleírd, helyette az egyenkénti konvertálást tudom javasolni, például ezen az oldalon, amit rendszeresen használok hasonló esetekben:

https://www.onlineconversion.com/

A hossz, távolság, illetve a tömeg ezeken az oldalakon vannak:

misibacsi*üzenet 2020. december 14., 10:37 (CET)[válasz]

@Misibacsi: Átírtam.Moonwalkr vita 2020. december 14., 11:19 (CET)[válasz]
Rendben, kösz. misibacsi*üzenet 2020. december 14., 12:21 (CET)[válasz]

Apollo parancsnoki és műszaki egység - kérdések[szerkesztés]

Szia!

Pár kérdés, illetve megjegyzés a cikk olvasása közben.

"Ekkor született meg az Egyesült Államokban a szándék, hogy ember juttat a Holdra" - Talán érdemes volna megemlíteni, hogy a CIA jelentések szerint a szovjetek is a Hold emberes elérésén dolgoztak, ez az infó is ebbe az irányba vitte a folyamatot, talán gyorsította is a végrehajtását. Azt hiszem, ez az Apollo-8 dokumentumfilmben hangzott el.

@Misibacsi: Na itt megálltam kicsit. Pont az a gondom, hogy hol találok forrást ahhoz, hogy a CIA is besegített a Kennedy-döntésbe. Mert nyilvánvaló, amit írsz, csak én nem emlékszem olyan forrásra, ami ezt a részletet alátámasztaná, az meg nekem kevésnek tűnik, hogy „Azt hiszem, ez az Apollo-8 dokumentumfilmben hangzott el”, bocs.Moonwalkr vita 2020. december 14., 15:23 (CET)[válasz]
@Misibacsi: Ja és a forráskeresés közben ugrott be, hogy nem is igaz! Mert a szovjetek Kennedy döntésének pillanatában még csak ott tartottak, hogy röhögjenek a markukba, hogy Gagarinnal megint borsot törtek a szovjetek orra alá és eszük ágában sem volt a Holdra menni. Az a döntés csak tényleg AZUTÁN született meg, hogy Kennedy kimondta az „A”-t. Tehát úgy igaz a mondat, ahogy leírtam: Amerikában megszületett a szándék, hogy embert juttatnak a holdra és ezt nem gyorsította semmi, mert az ellenszándék csak ezt követően született meg Moszkvában is. Moonwalkr vita 2020. december 14., 15:58 (CET)[válasz]

"6315 oxidálószert fogadott magába, amelynek teljes térfogata 4573 m3) volt."

Hiányzik a dimenzió. A második számérték túl nagy.

Kicsit lejjebb: "ugyanúgy azonos méretben, 3201 befogadó képesség mellett." Mi a dimenziója?

"áramerősségük pedig 1250 amper volt". - Ez elírás lehet, túl nagynak tűnik.

@Misibacsi: Szia! a 6315, a 3201 kapott dimenziót, a 4,573 m3 pontosításra került (nem volt benne tizedesvessző) és az 1250 amper is átalakult 1250 voltamperré (bár nagyon nem vagyok villanyszerelő) Moonwalkr vita 2020. december 14., 15:20 (CET)[válasz]

"tiszta oxigén légkört tartottak fenn" - Nem féltek az Apollo-1 tragédia megismétlődésétől? Az 1/3 légköri nyomás halálosan kevésnek tűnik. Nem "egyharmaddal kevesebb"?

@Misibacsi:Szia! Erre a felvetésre a legkönnyebb a válasz. Egyrészt azért nem féltek az Apollo–1 megismétlődésétől, mert a startkor még normál nyomású levegő (nitrogén-oxigén) atmoszféra volt az űrhajóban (csak a létfenntartó rendszerre kötött űrruhában volt tiszta oxigén), amelyet egy bonyolult mechanizmussal cseréltek kisebb nyomású oxigénre, ahogy emelkedett az űrhajó és csak a célérték volt a csökkentett nyomású tiszta oxigén. Másrészt: az 1/3 oxigén nyomás is igaz, mert ha a levegő tömegét kitevő 78%-nyi nitrogént kivonjuk, a maradék oxigén mindössze 21%-nyi nyomást képvisel, mégis alkalmas a légzés fenntartására, tehát az 1/3 nyomású tiszta oxigén még majdnem sok is, kis túlbiztosítás. Moonwalkr vita 2020. december 14., 14:15 (CET)[válasz]
OK, értem, oxigén rendben. misibacsi*üzenet 2020. december 14., 14:45 (CET)[válasz]

misibacsi*üzenet 2020. december 14., 12:34 (CET)[válasz]

Szovjet holdprogram[szerkesztés]

Szia!

Egy kis információ a témáról, hogy a szovjetek foglalkoztak-e a Hold meghódításával:

https://science.howstuffworks.com/5-secrets-about-soviet-space-program.htm#pt3

"As it turns out, it was a race — but the world didn't know for sure until 1989. That's when the Soviets let a group of U.S. scientists tour relics of the communist country's manned lunar program dating from the 1960s and 1970s. Among the equipment was an advanced lunar-landing craft and Earth-return module, indicating not only that the communist nation had a lunar program, but that they were actually quite serious about it [source: Wilford]. The Soviets might have even beaten the U.S. to the moon except for one problem: the rockets. They just didn't have the power to launch equipment with the complexity needed for a moon landing. Tests flights produced mixed results, and in the face of several American successes, the Soviets scrapped the program in the 1970s [source: Hardigree]." (formázás tőlem)

Nem mellékes, hogy a legnagyobb fejlesztőjük, Koroljov 1966-ban meghalt, majd 1969-ben az amerikaiak elérték a Holdat, utána már nem volt értelme ezen dolgozni a szovjetek részéről.

Egy másik oldal:

https://www.popularmechanics.com/space/rockets/a22531/why-didnt-russia-make-it-to-the-moon/

"On July 3, 1969, just 17 days before Neil Armstrong and Buzz Aldrin walked on the lunar surface, the USSR made its second attempt to test-fire its own moon rocket, known as N1.

No official announcement about the secret mission had ever been made, but in subsequent passes over the Soviet test range in Tyuratam, Kazakhstan, U.S. spy satellites glimpsed utter devastation at one of the two launch pads known to host the moon rocket.

The Soviet Union didn't know it at the time, but its hopes for reaching the moon also ended on that charred launch pad in 1969."

misibacsi*üzenet 2020. december 15., 10:02 (CET)[válasz]

@Misibacsi: Igen, ez mind igaz, azt nem vitatom, hogy a szovjeteknek is volt holdprogramjuk. Én azt mondom, hogy Gagarin (vagy a másik oldalon az első amerikai űrhajós) repülése utánra nem voltak hivatalos, a politika által is támogatott tervek az egyik oldalon sem, hanem amikor az USA vereséget szenvedett az első ember űrbe juttatásában, akkor kezdtek el vakarózni, hogy mi legyen, mert a vereségbe nem nyugodhatnak bele simán. Kennedy akkor mondta be az all-int az Apollo-programmal és szabott új irányt (emlékezhetünk arra is, hogy ők is tépelődtek, hogy űrállomás, esetleg holdszonda, vagy emberes holdraszállás). A szovjetek pedig csak válaszul indították be a maguk holdprogramját, amely így későbbi keltezésű, mint az Apollo-program és a CIA az Apollo-döntés előtt még nem tudott olyan híreket hozni, amelyek gyorsították, vagy segítették a döntést a holdra szállás elhatározását illetően. Minden, amit itt meghivatkoztál későbbi az egész folyamatot elindító döntésnél. Moonwalkr vita 2020. december 15., 11:45 (CET)[válasz]
Ennek az infónak most nem az volt a célja, hogy Kennedy bejelentését a szovjet tervekkel támassza alá, hanem csak annyi, hogy létezett az 1960-as évek elején szovjet Hold-program fejlesztés, tehát az oroszok "nem kezdtek el vakarózni, hogy mi legyen", hanem folyamatosan a saját Holdprogramjukon dolgoztak. Az N1 fejlesztéséről és kudarcairól nyilván többet tudsz, mint én. Tehát próbálkozásból nem volt hiány.
Mindig nehéz megállapítani, hogy ennek vagy annak ez vagy az volt a kiváltó oka, tehát az ok megjelölése nem szükséges a cikkbe, de szerintem nyilvánvaló, hogy mivel a szovjetek foglalkoztak a holdraszállással, arról a CIA-n keresztül az amerikai elnöknek is tudnia kellett. Ennek dátuma megkérdőjelezhető, nincs róla biztos infóm. De miért hagytak volna fel a fejlesztéssel 1961 után? Ennek nem látom okát. misibacsi*üzenet 2020. december 15., 12:06 (CET)[válasz]

Holdkomp LLRV/LLTV[szerkesztés]

Szia! Akartam kitenni érdekességnek a repülő ágykeret-sztorit, de a szakasz nincs forrásolva. Nem tudnál az állításra tenni esetleg egy lábjegyzetes forrást? Köszönöm előre is :) Xia Üzenő 2020. december 16., 20:28 (CET)[válasz]

@Teemeah, Xia: Köszi az észrevételt, mert nem vettem észre, hogy ezt a szakaszt nem forrásoltam. Most vannak benne alátámasztó ref-ek, így most már szabadon használható. Moonwalkr vita 2020. december 17., 09:25 (CET)[válasz]
Köszi! Xia Üzenő 2020. december 17., 13:19 (CET)[válasz]

Holdkomp infobox[szerkesztés]

Szia! Az ilyen infoboxokat nem szeretjük, nem csak nagyon elavulttá teszi a kinézetet, de kezelni is nehéz. Nincs egyetlen infobox sem, ami megfelelő erre a szerkezetre? Xia Üzenő 2020. december 22., 12:33 (CET)[válasz]

@Teemeah: Talán ott van az űrhajó infobox. Majd kipróbálom. Moonwalkr vita 2020. december 22., 17:04 (CET)[válasz]

Kennedy Űrközpont 39. indítóállás - jelölés jó szócikknek[szerkesztés]

Szia!

A legfontosabbat, az adminisztrálást nem vitted végig! Vigyor

Erre az oldalra kellene beszúrni, úgy látom legalulra: WP:JJSZ.

misibacsi*üzenet 2020. december 30., 11:29 (CET)[válasz]

Kennedy Űrközpont 39. indítóállás[szerkesztés]

Szia! A Kennedy Űrközpont 39. indítóállás szócikk megkapta a jócikk státuszt, gratulálok! – Gerry89 vita 2021. január 19., 09:10 (CET)[válasz]

Apollo-1[szerkesztés]

Szia Moonwalkr,

olvastam az Apollo-1 cikkedet, nagyon érdekes olvasmány volt. Pár elütést javítottam benne, meg néhány mondatot is átírtam. Néhány további észrevételem lenne:

  1. „… amely nehézségében és bátorságában messze megelőzi a szovjet teljesítményeket, mintegy anullálja azokat. Ez a cél a Holdra szállás volt, méghozzá 9 éven belül.” – Ez a mondat elég propagandisztikusnak tűnik számomra. Persze ettől még szerepelhetne a szövegben, de akkor idézetként talán jobb lenne beletenni. Esetleg kicsit oltva benne a fellengzős megfogalmazást, bele lehetne írni, hogy ez bizony egy fellengzős megfogalmazás :). Sok Wikipédia cikkben az idézeteket dőlt betűkkel írják, még ha csak mondattöredékek is. Jómagam is így szoktam, ajánlom figyelmedbe ezt a megoldást. A 9 év az szó szerint nem az évtized vége előttiként volt megadva egy Kennedy-beszédben?
@Andreas P 15: Szia. Bocs a hosszú gondolkodási időért, tényleg gondolkodtam a felvetéseiden egy csomót. Ez a pont volt talán a legnehezebb. Kicseréltem a „fellengzős” megfogalmazást: ...amely nehézségében és a közvélemény előtti látványosságában messze megelőzi a szovjet teljesítményeket, lényegében elhomályosítja, feledhetővé teszi azokat.... Nem védve a saját megfogalmazásomat, de engedtessék meg, hogy az akkori kor szellemére hivatkozzak, mivel az a bejelentés éppenhogy fellengzős és szenzációhajhász volt, mivel nem tudományos célok vezérelték, hanem pontosan propaganda céolk. Abban a mondatban a kor szelleme okozta a jelzőket és én hiszek benne, hogy egy enciklopédiának, amikor történelmi eseményeket idéz meg, akkor figyelemmel kell lennie a kor szellemére is. Ami a második felvetést, az idézet alkalmazását, sajnos nincs mit idézni, mivel ennek a szándéknak a kinyilvánítása a színfalak mögött, politikai játszmák részeként zajlott, nincs forrásolható, idézhető eredete, mivel a közvélemény számára szánt megnyilatkozásokban ezt gondosan a tudomány köntösébe bújtatták és a világért ki nem mondta volna senki nyíltan, hogy az Apollo űrhajók az oroszok ellenében mennek majd a Holdra. Végül a harmadik felvetés, a 9 éven belül: de, igen a Kennedy beszédben évtized vége volt, ameddig pontosan 9 év 6 hónap és 6 nap volt hátra. Nem hiszem, hogy akkora baj lenne, ha egy szerkesztő számol és nem szó szerint idéz. Ha baj, azt a mondatot is át lehet írni. Moonwalkr vita 2021. január 26., 12:28 (CET)[válasz]
Bocs, 8 év 6 hónap és 6 nap...:)Moonwalkr vita 2021. január 26., 13:57 (CET)[válasz]
  1. Van egy angol kifejezés, ami kötőjeles és anélküli formában is szerepel: plugs out ill. plugs-out. Az idegen kifejezéseket, főleg ha zárójelesek, én szintén megdönteném: (plugs out).
@Andreas P 15: Megdöntöttem.Moonwalkr vita 2021. január 26., 12:28 (CET)[válasz]
  1. „Webb ígéretet tett, hogy a vizsgálat beható és igazságos lesz az okok és a felelősség tekintetében” – A mondatban szereplő két szó meg ami utána van, az nyilván Webb szavait idézi. Esetleg ezt is macskakörmözni lehetne. Ha az „igazságos” szó eredeti alakja angolban a „just”, akkor talán érdemesebb lenne a „pontos” vagy „pártatlan” szóval fordítani.
@Andreas P 15: Az angolban „truthful” a kifejezés (és nincs mellette beható, azt csak én költöttem oda), ezért ez nem idézet. Hogy a truthful Webbtől jön-e, a fene tudja, mert asszem Webb NASA életrajzából vettem, ahol szintén nem jelzik, hogy ez idézet lenne, ezért ezt idézőjelesen neki tulajdonítani igencsak gyenge lábakon állna.Moonwalkr vita 2021. január 26., 12:28 (CET)[válasz]
  1. „(…) a kabinban alkalmazott gázkeveréket a tiszta oxigén helyett 60% oxigén és 40% nitrogén keverékére cserélték, (…)” – Mivel a tiszta oxigén nem gázkeverék, ezért a mondat talán pontosabban hangzana így: „a kabinban alkalmazott tiszta oxigént helyett 60% oxigén és 40% nitrogén keverékére cserélték, (…)”
@Andreas P 15: Cseréltem. Moonwalkr vita 2021. január 26., 12:28 (CET)[válasz]
  1. Az emlékpadokat említő mondat nem lenne így helyesebb?: „2005 januárjában az emlékhely kibővült három gránitpaddal, melyek mindegyikére az életét vesztett három űrhajós egyikének a nevét vésték fel.”
@Andreas P 15: Cseréltem.Moonwalkr vita 2021. január 26., 12:28 (CET)[válasz]

Köszi a nagyszerű cikket! – Andreas vita 2021. január 21., 23:07 (CET)[válasz]

Szerintem az első mondatba ha csak annyit beleteszel még, hogy "úgy vélték", azzal már pártatlannak tudsz tűnni. Az első műholdat, az első ember feljuttatását az űrbe nem lehet feledhetővé tenni. Mint tudományos teljesítményt nem, de ugye itt sokatmondóan te is szovjet teljesítményt írsz, amit a közvélemény előtt kellett volna "anullálni". Az amerikaiak inkább a kínos kudarcként megélt szovjet sikereket akarták elfeledni/feledtetni másokkal (a világ közvéleményével ugyebár). A mérföldkőnek minősülő tudományos teljesítményeket anullálni nem lehet, max. überelni. Nem ragaszkodom a mondat átírásához, nekem mindenesetre kissé még pártosnak tűnik.
@Andreas P 15: Beletettem. Moonwalkr vita 2021. február 3., 16:05 (CET)[válasz]
Egy kicsit még átírtam azt a mondatot. Bocs, hogy ilyen nagy feneket kerítettem neki, ha tudom az elején, hogy nem idézet, akkor egyszerűen beleírtam volna ezt a pár szót. – Andreas vita 2021. február 5., 19:04 (CET)[válasz]
A Kennedy-idézethez: az ilyen mellékes infókat le lehetne tenni sablonnal egy "Megjegyzések" részbe vagy csak simán a lábjegyzetek közé. Én újabban előbbit szoktam használni.
Még egy apró hiányosság: se itt, se az Apollo-program szócikkben nem szerepel, hogy honnan jön a program elnevezése (Apollo). Az angol szócikk szerint Abe Silversteintől, akit úgy is emlegetnek néha, mint az embert, aki feljuttatta az embert a Holdra. Hát ez nyilván nézőpont kérdése, de talán az ilyen megnevezések eredetét érdemes lenne megemlíteni a cikkekben, legalább az egyikben.– Andreas vita 2021. január 28., 01:27 (CET)[válasz]

Rocketdyne H–1[szerkesztés]

Szia!

Az alábbi szakaszban van egy nekem homályos értelmű rövidítés:

Rocketdyne H–1#SA–7 (AS–102)

repülést irányító IU - Mi az az "IU"?

@Misibacsi: IU = Instrument Unit, minden egyes Saturn rakéta irányító egysége.Moonwalkr vita 2021. január 24., 11:45 (CET)[válasz]
Akkor nem gond, ha a fenti kifejezés helyett magyarul valami ilyesmit írok?: repülést irányító egység. misibacsi*üzenet 2021. január 24., 12:06 (CET)[válasz]
@Misibacsi: Hát...őszintén...szerintem suta. Ez olyan, mint amikor a Saturn V rakétát Szaturnusz V-nek hívjuk, vagy William Shakespeare-t, Sekszpír Vilmosnak. Majd kicsit gondolkodom rajta, hogy lehetne ezt jól átfogalmazni, hogy benne maradhasson az „IU” elnevezés is.Moonwalkr vita 2021. január 25., 09:31 (CET)[válasz]
Ne keverd össze a nevek lefordításával amit (egy-két kivételtől eltekintve, pl. Verne Gyula) nem szoktunk csinálni. Azt is nem mostanában. A lényeg, hogy az "IU" egy értelem nélküli rövidítés (nem olyan, mint mondjuk a CPU, vagy a RAM, amiről az emberek többsége hallott már - az IU nem ilyen), ezért is kérdeztem rá, mert nem tudtam kitalálni mi lehet az. Felőlem odaírhatod angolul is, hogy "instrument unit", ha ragaszkodsz hozzá, hogy ott legyen az eredeti megnevezés is, de mindenképpen legyen magyar neve. A szócikkeket magyarul olvasó embereknek írjuk, tehát alig van jelentősége, hogy angolul is oda legyen írva egy rövidítés, ami a magyar olvasónak semmit nem mond. Az "instrument" egyébként inkább "műszer"-t jelent, ezzel a szóval is próbálkozhatsz fordítani, vagy ami még eszedbe jut. Egy fordítás mindig többesélyes. misibacsi*üzenet 2021. január 25., 10:35 (CET)[válasz]

SA-8 nem volt? Gondolom, hogy nem, mert akkor az is fel lenne sorolva, de esetleg oda lehetne írni, hogy miért nincs, hogy az olvasók ne keressék. (például én olyan olvasó vagyok, aki az ilyen hiányzó infókat keresi). misibacsi*üzenet 2021. január 22., 15:48 (CET)[válasz]

De van, csak még nem értem oda. Felcserélték az SA-9-cel, azaz később indult a sorban. Sajnos az okát nem tudom.Moonwalkr vita 2021. január 24., 11:45 (CET)[válasz]
Rocketdyne H–1#SA–8 (AS–104)
A repülés 5275 napig tartott
Kicsit soknak tűnik az a fent töltött 14,4 év. misibacsi*üzenet 2021. január 25., 21:00 (CET)[válasz]
@Misibacsi: Hát egyrészt ez van az NSSDCA adattáblájában Decay Date: 1979.11.03, másrészt az alacsony Föld körüli pályák közül is elég magasan, 500 km felett keringett az űrhajó, onnan elképzelhető, hogy ilyen lassan fékeződött csak le. Moonwalkr vita 2021. január 26., 10:23 (CET)[válasz]
Értem, rendben. Nekem az NSSDCA oldal nem töltődött be, de elhiszem a dátumot. Tudod, ilyen kiugró értéknél mindig felmerül az elírás gyanúja, ezért kérdeztem, hogy biztos legyen az adat.
Érdekes, hogy 500 km-en ilyen ritka légkör, 400 km-nél meg már annyival sűrűbb, hogy az ISS-t rendszeresen meg kell emelni, különben lezuhanna. misibacsi*üzenet 2021. január 26., 10:32 (CET)[válasz]
@Misibacsi: Bonyolult dolog ez, de az ISS egy giga-mega bálna egy Pegasushoz képest, meg ágas-bogas hatalmas szerkezet, tehát a légellenállás (már ami a felsőlégkörben jelen lehet) nagyobbat is fog rajta. Természetesen majd lesznek benne források is, csak az nálam a szöveg megírása után esedékes, még nem értem el arra a lépcsőfokra. Moonwalkr vita 2021. január 26., 11:13 (CET)[válasz]

Az év szócikke 2020 verseny eredménye[szerkesztés]

PODY barnstar.svg Az év szócikke 2020
A 2020-as Az év szócikke versenyen a Wernher von Braun című szócikked a Tudomány kategóriában az első helyezést érte el! Gratulálok! Dodi123 vita 2021. március 1., 11:28 (CET)[válasz]


PODY 3rd barnstar.svg Az év szócikke 2020
A 2020-as Az év szócikke versenyen a James Webb című szócikked a Tudomány kategóriában a harmadik helyezést érte el! Gratulálok! Dodi123 vita 2021. március 1., 11:28 (CET)[válasz]


PODY barnstar.svg Az év szócikke 2020
A 2020-as Az év szócikke versenyen a Jurij Alekszejevics Gagarin című szócikked az Űrhajózás, űrkutatás kategóriában az első helyezést érte el! Gratulálok! Dodi123 vita 2021. március 1., 11:28 (CET)[válasz]


PODY 2nd barnstar.svg Az év szócikke 2020
A 2020-as Az év szócikke versenyen a Holdkomp című szócikked az Űrhajózás, űrkutatás kategóriában a második helyezést érte el! Gratulálok! Dodi123 vita 2021. március 1., 11:28 (CET)[válasz]


PODY 3rd barnstar.svg Az év szócikke 2020
A 2020-as Az év szócikke versenyen az Apollo–1 című szócikked az Űrhajózás, űrkutatás kategóriában a harmadik helyezést érte el! Gratulálok! Dodi123 vita 2021. március 1., 11:28 (CET)[válasz]


Kedves Moonwalkr! Szép termés. :) Hatalmas munkát tettél bele idén is a magyar Wikipédia űrkutatás témakörének bővítésébe. Gratulálok! Le a kalappal! = seba = vita 2021. március 7., 01:28 (CET)[válasz]

@Seba: Köszönöm szépen. Bár sajnos ebben a témában sok esetben saját magammal „versenyeztem”, ami kissé levon az elismerés mértékéből, de azért így is jólesett. Moonwalkr vita 2021. március 8., 10:57 (CET)[válasz]

LEGO Saturn V[szerkesztés]

Szia

Ha jól tudom, neked is van egy ilyen készleted és biztosan ez is tetszik majd: LEGO Ideas. Mikor láttam, egyből eszembe jutott, hogy neked is megmutatom! Remélem még nem láttad. :) – B.Zsolt vita 2021. március 28., 23:09 (CEST)[válasz]

@B.Zsolt: Szia! Nem, tényleg nem láttam még. Most a Shuttle+Hubble készletet lesem, várom, ami elvileg április 1-jén jelenik meg. Most ezt fogom megszerezni mindenáron, de rajta lesz a szemem ezen a másikon is:):) Köszi a tippet. Moonwalkr vita 2021. március 29., 09:14 (CEST)[válasz]
Na ezt meg én nem láttam! :) Ez az űrsikló úgy látszik nagyon népszerű téma, ez már a sokadik ilyen készlet. Nekem csak az van meg, amit egy kamion visz, de az nem is komoly ennyire! :) – B.Zsolt vita 2021. március 29., 10:17 (CEST)[válasz]
@B.Zsolt: Na akkor mindketten tudtunk újdonságot mondani egymásnak:) Az űrsikló nyilván nagyobb népszerűségnek örvend (mint mondjuk egy rakéta, ami lehet, hogy sosem repül majd, mert a kormány meggondolja magát és törli a programot). Van mondjuk egy olyanja is a Legonak, ami 455.000 Ft, de az már az értelmezhetetlen kategória, de most valószínűleg az lehet a csúcsmodell. Moonwalkr vita 2021. március 29., 13:22 (CEST)[válasz]

Challenger-katasztrófa[szerkesztés]

Szia!

Érdemes volna kitenni a cikk elejére a tataroz sablont, mivel úgy látom, hogy nagy mértékben és gyakran bővíted a szöveget. Ez a szokásos mértékben tartalmaz elütési hibákat, amiket érdemes lenne rögtön javítani, de ha még módosítod, akkor addig nem szeretnék belenyúlni. Nem lehet tudni, hogy most éppen szerkeszted-e, fogod-e még szerkeszteni, vagy esetleg már befejezted? Ennek jelzésére szolgál a sablon (a többi szerkesztő számára), illetve az olvasók számára azt jelzi, hogy a szöveg még nincs teljesen készen.

Kérlek tisztelj meg engem és az olvasókat is a sablon kihelyezésével. Amikor leveszed a sablont, abból tudni fogom, hogy át lehet nézni a szöveget (lehet, hogy akkor egy ideig én visszarakom a sablont... :-). Akkor ne piszkáld egy darabig. Nekem utólag elég sok minden eszembe szokott jutni, hogy ez vagy az kimaradt, vagy módosítok a megfogalmazáson, stb. Ilyenkor elég rosszul jön egy szerkesztési ütközés. Most részben emiatt is nem nyúlok még bele. misibacsi*üzenet 2021. május 25., 20:14 (CEST)[válasz]

@B.Zsolt: Kitettem. Ebben sosem voltam jó...Moonwalkr vita 2021. május 26., 10:47 (CEST)[válasz]
Kösz, ha kiraktad a sablont. Ezt sajnos neked kell tudni eldönteni (nagyjából amikor elkezded a cikket bővíteni, szerintem már sejted, hogy mit és mekkora anyagot fogsz bele írni), mert mi külső szemlélők nem tudjuk eldönteni, hogy csak egy-két bekezdést akartál hozzáírni (és azzal már készen is vagy), vagy esetleg több szakaszt (ami nyilván több időt, akár napokat igényel).
Az nem gond, ha a sablon pár napig ott marad, és te közben nem szerkeszted a cikket, mert éppen mással foglalkozol, vagy anyagot gyűjtesz hozzá. misibacsi*üzenet 2021. május 26., 15:42 (CEST)[válasz]
@Misibacsi: Levettem a sablont, mert részemről most értem el oda, hogy kész a cikk. Ha ránézel, megköszönöm, aztán megpróbálom vele a kiemelt eljárást. KösziMoonwalkr vita 2021. június 25., 12:11 (CEST)[válasz]

Láttam minden nap, hogy bővítetted! Rendben, kösz, hogy szóltál! Mindjárt bele is nézek. misibacsi*üzenet 2021. június 25., 12:30 (CEST)[válasz]

Készen vagyok az átnézéssel. Túl sok elírási hiba nem volt, azokat javítottam.
Pár kérdésem van a témával kapcsolatban:
  • "Előzetes viták az időjárási tényezőkkel kapcsolatban"
A hőképek 13 °C-ot mutattak. - Biztos a "plusz 13 Celsius"? Ez a plusz 4 fok kritikus érték fölött lenne, tehát miért kell aggódni, ha a plusz 4 alatt nincs garancia (illetve teszt elvégezve). Nem értem a plusz 13 fokot.
Az amcsik előszeretettel használnak ósdi mértékegységeket, nem lehet, hogy ez "+13 fok Fahrenheit"? Mert az "mínusz 10 C fok"-nak felel meg, ami bőven a veszélyes tartományban van. Ezért látszanak a jégcsapok is, amik +13C-nál nemigen tudnak megmaradni.
  • szabadesésben hullott alá az óceán felszínéig, miközben túlélhető 4 g erők hatottak rá - Ez a vége felé van, amiben a becsapódás előtti időszakról írsz. Azonban korábban, a szélerőknél meg szétesésnél 20 g erőkről van szó (a "g" az nem erő, hanem gyorsulás), ami nem túlélhető, (bár az időtartam nincs melléírva). (a "g"-re tettem linket, de nem ellenőriztem - a múltkor jó helyre mutatott). Ez azért érdekes, mert ha a 20 g fennállt pár másodpercnél tovább (lehet tudni az időtartamot?), akkor a legénység egy része meghalhatott tőle már akkor (és nem a vízbe csapódástól).
  • a legénység egészen a vízbecsapódásig (amely nagyjából 2 per 45 másodperccel a robbanás után történt meg) életben volt. - Kérdés: a kabinnak semmiféle önálló energiaellátása nem volt? Mert ha volt, akkor telemetriai adatok érkezhettek volna. Ez elég merész kijelentés (lásd: széteséskor 20 g).
Persze ez megint olyan dolog, hogy mit okoskodok én innen,Vigyor de ez a része műszaki kérdés is, én pedig mérnök vagyok, és talán pár dolgot tudunk mi is tisztázni (lehet közben félreértés, félreolvasás, félreértelmezés, stb - az enwiki szócikk írói részéről is!) Meg ugye a "Fahrenheit - Celsius" használat, amiről egyből eszembe jut a "mérföld - kilométer" félreértés egy Mars szondával kapcsolatban, ahol pár száz millió dollárt elfüstöltek egy ilyen hülyeség miatt (ezt már megbeszéltük, de mindig dühöngök rajta, ha eszembe jut Vigyor). misibacsi*üzenet 2021. június 25., 16:54 (CEST)[válasz]
@Misibacsi: Megpróbálok a magam eszközeivel – én meg közgazdász vagyok, nem mérnök...:) – válaszolni
  • a 13 C° elírás volt,, helyesen -13 C°, már javítottam
  • 20g vs 4g. A 20g csak néhány tizedmásodpercig tartott, mert a szerkezet rögtön összetört és azonnal megváltoztak az erőhatások(gyorsulások). Valószínűleg a legénység el is ájulhatott – ami mellett még élőnek számítottak – bár ennek ellentmondanak az üzembe helyezett PEAP-ok.
  • legénység a becsapódásig életben volt: ezt nem én mondom, hanem Joe Kerwin, űrhajós, orvos, tehát mindkét területen tőlünk hozzáértőbb valaki. Beszúrok oda egy vélhetően tompítást és akkor közelebb kerülünk az igazsághoz. Moonwalkr vita 2021. július 5., 13:01 (CEST)[válasz]

Ok, kösz, majd ránézek. A kabin energiaellátása mennyire volt önálló és meddig működött? misibacsi*üzenet 2021. július 5., 13:38 (CEST)[válasz]

@Misibacsi: Semennyire. Az energiaellátást lényegében 3 üzemanyagcella biztosította, amelyet az utaskabin mögött és alatt helyeztek el a géptörzsben, amelynek energiáját három áramelosztón keresztül juttatták el a fogyasztókhoz, így az utaskabinba is (a túlbiztosításra jellemző, hogy egyetlen cella is elég lett volna a shuttle áramellátásához). Tehát a kérdésedre a válasz: amikor a vezetékek elszakadtak a kabin törzsről való leválásakor, megszakadt az áramellátás is. Akkukról egy mukkot sem találtam forrást, így feltételezem, hogy nem voltak akkuk, amik akár átmenetileg is biztosították volna az áramot, inkább bíztak a 3-szorosan túlbiztosított rendszer megbízhatóságában. Egy link az áramellátásról és az üzemanyagcellák elhelyezésérőlMoonwalkr vita 2021. július 6., 08:49 (CEST)[válasz]
Köszönöm, hogy utánanéztél + a külső linket! misibacsi*üzenet 2021. július 6., 08:59 (CEST)[válasz]
Most éppen szerkeszti valaki, én meg nem szeretek ütközni, és utána problémázni, hogy hogyan oldjam fel...
Úgyhogy nem tudom, mikor... Talán csütörtök délelőtt rá tudnék nézni, ha nem felejtem el... misibacsi*üzenet 2021. október 6., 20:33 (CEST)[válasz]

Az indítás végül 1986. január 28-án, floridai idő szerint 11:38-kor (magyar idő szerint: 17:38) történt meg.

  • Az aktuális külső hőmérséklet nem ismert?
@Misibacsi: Hát erre csak az a forrás van, amit fentebb írtam, hogy hőkamerákat állítottak be és amikor az „kellemetlen” adatokat hozott ki, akkor ráfogták, hogy szabálytalanul használták az eszközöket. Illetve az van még, hogy a hajnali - 8 után az irányítás adott még egy órát a jégtelenítő csapatnak, hogy leverjék a jegeket – közben természetesen emelkedett a hőmérséklet is –, de nem azért, mert az hatással lett volna az O-gyűrűre, hanem nehogy azok a startnál szokásos rázkódás miatt lehullva sérülést okozzanak az űrhajón. A pillanatnyi hőmérsékletről én semmit sem találtam.Moonwalkr vita 2021. október 7., 09:27 (CEST)[válasz]
Nem ismerem a floridai időjárás sajátosságait, de a start végülis majdnem délben volt (nem 8-9-kor), ez nappal majdnem a legmelegebb időszak. Igaz, hogy van egy infó a cikkben, hogy hidegfront tört be észak felől.
Számszerűsíteni jó lenne beírni a cikkbe, hogy ott, akkor hány fok lehetett a levegő hőmérséklete.
Órára sajnos nem találtam meg, de a NOAA adatai szerint aznap Miamiban minimum / maximum +2...16 fok volt napközben (Celsius). Tehát igazából fagyás nem volt. Nem tudom, a jégcsapok hogyan keletkeztek aznap. Azt nem néztem, hogy a fénykép dátuma megegyezik-e.
https://www.weather.gov/wrh/Climate?wfo=mfl misibacsi*üzenet 2021. október 7., 12:40 (CEST)[válasz]
@Misibacsi: Na, megtaláltam, a legkézenfekvőbb forrásban, a baleseti vizsgálat jegyzőkönyvében: https://history.nasa.gov/rogersrep/v1ch3.htm. Eszerint az indítás pillanatában a helyszínen (tehát nem valahol Floridában) 36 Fahrenheit volt a hőmérséklet, azaz dél környékén csak +2 °C volt, vagyis éjjel és reggel, amikor a Challenger bőven kinn állt már az indítóállásban, simán fagyhatott, amit még súlyosbíthat az a cikkben egyébként asszem említett körülmény, hogy a hajtóanyag betöltése után folyton van egy kis kipárolgás a kriogén hajtóanyagból és cseppfolyós oxigénből, ami lokálisan (értsd az indítóállás pár tízméteres körzetében) tovább hűti a levegőt. Asszem az is benne van a cikkben (forrásolva), hogy éjjel - 8 fokot mértek Cape-en. Moonwalkr vita 2021. október 7., 13:35 (CEST)[válasz]

T+0 másodperc:[11] MS 2: (Intercom) Ez az!

Megjegyzés: Beindulnak a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták is.

  • Ez biztos? Azért kérdem, mert onnantól kezdve a felszállást nem lehet megszakítani, akármilyen problémát vettek volna észre. misibacsi*üzenet 2021. október 7., 08:03 (CEST)[válasz]
Igen, ez biztos. A start előtt végig arról írok, hogy a problémát ignorálták és hajtották előrefelé a startot, ez volt a baleset egyik fő oka. És igen, sikerült oda eljutni, hogy visszafordíthatatlan pontra értek és senki nem tett semmit, csak esetleg e-mailekben aggódott. Moonwalkr vita 2021. október 7., 09:27 (CEST)[válasz]

Holdjáró, hőszabályozás[szerkesztés]

Szia!

Holdjáró

Csak egy formai megjegyzés: a hőmérséklet mértékegységét eltévesztetted, mert helyesen így néz ki:

83 °C.

Te valamilyen okból fordítva írtad, azért gondoltam, hogy javítás helyett szólok: (ez a helytelen alak, ami most a cikkben van, talán csak 2x).

A számjegy után egy szóközt kell hagyni a °C előtt. Érdemes nem törő szóközt írni (nbsp). misibacsi*üzenet 2021. október 1., 10:31 (CEST)[válasz]

Apollo holdjáró[szerkesztés]

Szia! Lezártam a jó szócikk eljárást, megkapta a státuszt. Gratulálok! – Gerry89 vita 2021. október 23., 08:06 (CEST)[válasz]

Tiangong space station[szerkesztés]

Szia, nem lenne kedved megírni a Tienkung űrállomás szócikkét? Az Ázsia-hónapra is lehet vele nevezni. Tervezem megírni az első, űrsétát tett kínai női űrhajós szócikkét, de nincs mibe linkelni. :) Illetve a en:Shenzhou 13 űrrepülés is jól jönne. A nevek átírását én vállalom. Köszönöm a válaszod, üdv Xia Üzenő 2021. november 12., 19:10 (CET)[válasz]

@Xia: Persze, lehet róla szó. Habár eddig semmiféle érdeklődést nem mutattam a kínai űrkutatás, vagy ha úgy tettszik, a kínai technológia iránt. Megpróbálhatjuk. Persze az ázsiai hónapra esélyt sem látok, egy normális minőségű cikkhez nekem 2 hét nem elég, addigra aligha lesz kész. Hamarosan jelentkezem. Moonwalkr vita 2021. november 13., 20:54 (CET)[válasz]
Köszi! Nem sürgős :) Xia Üzenő 2021. november 13., 22:31 (CET)[válasz]

Szputnyik-1 kiemelésre jelölt cikk[szerkesztés]

Szia!

Most csak 1 kérdéses dolog van részemről:

a Szovjetunió maga is kérte a rádióamatőröket, hogy sikeres vétel esetén rögzítsék a műhold által sugárzott rádiójeleket.[50]

A mellékelt forrásban nincs "rögzítés"-ről szó, és nehezen tudom elképzelni, hogy a keleti blokkban akkoriban a magnetofonok annyira elterjedtek lettek volna (nem voltak).

Itt arról lehet szó, hogy magáról a vétel tényéről kívántak visszajelzést kapni, tehát azt kellett "rögzíteni", hogy "XY itt meg itt hallotta a műhold jeleit". Ez a rádióamatőröknél szokásos dolog, hogy egyfajta nyugtát küldenek a másik félnek a vétel körülményeiről: saját berendezés típusa, márkája, antenna mérete, a vett frekvencia pontos értéke, a vétel időpontja, erőssége, "tisztasága". Lásd: QSL-lap, ez egyfajta képeslapnak néz ki. Ilyen vételjelentő lapokat jogosan várhattak a szovjetek, főleg, ha esetleg megszervezték vagy szorgalmazták azok összegyűjtését (így külön postai díjat sem kellett fizetnie annak, aki visszaküldte a lapot).

Szerintem érdemes lenne ennek megfelelően átfogalmazni ezt a részt, mert így azt lehetne hinni, hogy hangfelvételt vártak vissza. misibacsi*üzenet 2021. november 22., 11:59 (CET)[válasz]

@Misibacsi: Igen, pont erről van szó, minden szavaddal egyetértek, csak - mivel nem vagyok rádióamatőr és finoman szólva sem tudom, hogy ez hogy zajlik – nem voltam elég pontos fogalmazásilag. Megpróbálom javítani, ez lett: „...sikeres vétel esetén rögzítsék a műhold által sugárzott rádiójelek vételének tényét és az ilyenkor – a rádióamatőr körökben – szokásos adatokat”Moonwalkr vita 2021. november 22., 12:13 (CET)[válasz]
Ez szerintem jó lesz. misibacsi*üzenet 2021. november 22., 12:16 (CET)[válasz]
Csak egy adalék: itt van a Szputnyikhoz a visszajelzéses QSL-lapokról egy hír. A cikk megemlíti, hogy a nyugati amatőröknek nehéz volt ilyen lapot megszerezni, bár elvileg tőlük is vártak visszajelzést.
https://www.rfcafe.com/references/popular-electronics/qsl-sputnik-november-1958-popular-electronics.htm
A cikk szerint igazolásképpen ilyen adatot vártak a szovjetek, hogy valaki tényleg hallotta az adást:
You will need transmission data to prove your reception. Easiest to obtain are the number of beeps per minute.
Tehát meg kellett számolni, hogy az illető 1 perc alatt hány csipogást számolt össze. Lehetséges, hogy ez az adat változott? misibacsi*üzenet 2021. november 22., 14:27 (CET)[válasz]
@Misibacsi: Igen, lehetséges. Benne is van valahol a cikkben, hogyha megváltozott pl. a műhold belsejében mért nyomás (mert pl. kilyukadt a gömb, mondjuk egy meteortalálattól), akkor megváltozott a bip-bip-bip jelek frekvenciája.Moonwalkr vita 2021. november 22., 14:32 (CET)[válasz]
Ezt akartam is kérdezni, csak elfelejtettem, hogy a hőmérsékletnél előfordult-e, hogy a megadott szélső értékeken "kívülre" ment? (tehát hogy a hőmérséklet túllépte a határt felfele vagy lefele?)
Nincs benne a cikkben, de feltételezem, hogy meteortalálat nem fordult elő a küldetés során (erre szerintem elég kicsi volt az esély - persze ők ezt akkor még nem tudhatták). Legfeljebb a sűrűbb légkörbe való visszaérkezéskor kipukkant az egész gömb, de lehetséges, hogy a rádió addigra már bekrepált a nagy melegtől, tehát nem tudott jelezni nyomásesést... misibacsi*üzenet 2021. november 22., 14:50 (CET)[válasz]

„Columbia-katasztrófa” - átnézés[szerkesztés]

Szia!

Kösz, hogy szóltál, hogy nézzem át a cikket a kiemelési javaslat miatt. Úgy látom, hogy én eddig nem szerkesztettem, azaz most az elejétől a végéig át kellene olvasnom. Kár, hogy nem hamarabb szóltál. Még nem tudom, hogy belevágjak-e, mert ez egy időigényes folyamatnak ígérkezik; a cikk borzasztóan hosszú, sok kitérő van benne. Ha elkezdem az átnézését, azt a "tataroz" sablonnal fogom jelezni. Egyébként nagyon nem szeretem, ha szoros határidővel kell valamit csinálnom, ezért is maradok távol a jelenlegi, rosszul kitalált kiemelési eljárástól. misibacsi*üzenet 2021. november 30., 05:49 (CET)[válasz]

@Misibacsi: Még véletlenül se érezd kötelezettségnek a kérést. Ha nem megy (és mindegy is, hogy miért nem, időhiányból, vagy akár ellenérzésből), akkor nem megy. Csak elég elkeserítő, hogy mostanában a kiemelések olyan nyögvenyelősek, amennyire csak lehet. Szerintem nem szélsőséges, vagy unalmas témákat dobok fel az eljárásokra és vagy a kutya se jár arra, vagy szanaszét szedik a cikkeimet, majd amikor kijavítottam, amiket kérnek, már a tanúsítást nem teszik rá. Erre a cikkre is már hosszabbítást kellett kérnem, egy másik szerkesztőtárs is megpingelt további szerkesztőket, de úgy látszik annyira érdektelen a téma, hogy nem jönnek. Téged azért szoktalak szólongatni, mert Rólad legalább tudom, hogy a világűrös, űrhajós cikkeim érdekelnek. De ha nem, akkor sem sértődöm meg. Moonwalkr vita 2021. november 30., 09:47 (CET)[válasz]
Beleolvastam itt-ott, de a téma nyomasztó volta és a cikk terjedelme miatt is kihagyom a cikk átnézését, ennek következtében a szavazást is.
A "kiemelési javaslat" oldalon még a már korábban lejárt lezárási dátum szerepel. misibacsi*üzenet 2021. november 30., 14:58 (CET)[válasz]
@Misibacsi: Én sem a vérben tunkolás miatt írtam meg, de az űrhajózástörténethez (már ami fenn van itt a wikin belőle baromi hiányosan és vázlatosan) ezek az események is hozzá tartoznak, sőt szerintem kiemelt jelentőséggel bírnak (természetesen itt nem a wikis kiemelésre gondolok). Mindenesetre köszönöm. Azért remélem a további érdeklődésed megmarad a munkáim iránt és ha a kiemeléseken nem is, de a végleges ráncba szedéseken számítok Rád:) Ja ami a lezárási dátumot illeti, az is mutatja, hogy mi megy a kiemelések háza táján, lassan egy hete senki nem vette a fáradtságot, hogy lezárja, vagy figyelembe vegye, vagy elutasítsa a dátum alá írt hosszabbítási kérésemet... Ez van. Moonwalkr vita 2021. november 30., 15:06 (CET)[válasz]
Más alkalommal szívesen átolvasom az űrhajózással kapcsolatos cikkeket.

Megjegyzem, hogy a terjedelem miatt is szerintem kezelhetőbb, ha egy ilyen hosszúságú cikknek egyszerre csak az egyik "fejezetét" kell átolvasni és javítani. Ezért szoktam a beírásod után ezt elvégezni (pár óra kihagyással). misibacsi*üzenet 2021. november 30., 15:29 (CET)[válasz]

Tienkung űrállomás[szerkesztés]

Szia!

Szépen alakul a cikk.

Pár megjegyzés:

  • Van egy ref-hiba, ezt nem bogarásztam, valami hiányzik neki. (a cikk legalján olvasható piros szöveggel)

@Misibacsi: Igen, láttam a ref hibát, de sehogysem tudok rájönni, honnan jön...Még keresem. Moonwalkr vita 2021. december 10., 09:24 (CET)[válasz]

Ebben van egy ilyen sor:

"Tudományos kesztyűtartó és fagyasztó tartály"
Nekem a "kesztyűtartó" nagyon furcsa, gondolom nem ez a legjobb fordítás.

@Misibacsi: Az eredeti szövegben és a belinkelt forrásban is egyaránt ez szerepel: glove-box. Tudom, hogy az autó kesztyűtartója glove compartment, de a glove annyira erős, csak a kesztyűre utaló kifejezés, és annyira nem vagyok tudományos kutató, hogy tudnám miért kell kiemelni egy kesztyű-dobozt. Szóval ha van tipp, szívesen fogadom.Moonwalkr vita 2021. december 10., 09:24 (CET)[válasz]

  • Az oroszoktól átvett technológiák közül hiányolom az űrruha említését.misibacsi*üzenet 2021. december 9., 15:52 (CET)[válasz]

@Misibacsi: Szerintem ott van az: „(amelyhez egyikük a saját fejlesztésű Feitian űrruhát, míg társa az annak alapjául szolgáló orosz Orlan–M űrruhát viselte)”. Ha gondolod, hogy több kell, meggondolom mit kéne beleírni.Moonwalkr vita 2021. december 10., 09:24 (CET)[válasz]

Ezt megtaláltam a neten: "science glove box"

Általában vegyészek vagy biológusok által használt eszköz. Lényegében egy átlátszó doboz, amihez kesztyűk vannak rögzítve, amik a belső térbe nyúlnak be. A delikvens odamegy és a kesztyűbe be tudja dugni a kezét, ezzel a bent lévő dolgokat meg tudja fogni. A belső és a külső tér légmentesen el van szigetelve egymástól.

Magyar neve: "kesztyűs kamra" lásd pl itt: https://www.carbolite-gero.hu/hu/termekek/egyedi-melegitoszekrenyek-es-kemencek/kesztyus-kamra/leiras-jellemzok/ misibacsi*üzenet 2021. december 10., 15:07 (CET)[válasz]

Ebben a szövegrészben nincs említve az űrruha:

"a kínai fél technológiai transzferként megkapott egy sor szovjet-orosz technikát, mint pl a Szojuz űrhajó, vagy az említett dokkolószerkezet. "

Szerintem az űrruha elég fontos, itt is meg lehetne említeni.

A ref hiba eltűnt. misibacsi*üzenet 2021. december 10., 15:17 (CET)[válasz]

Nyugalom bázis[szerkesztés]

Szia! Lezártam az eljárást, megkapta a jó cikk-státuszt! Gratulálok! – Gerry89 vita 2021. december 16., 07:28 (CET)[válasz]

Sencsou–13[szerkesztés]

Szia!

Láttam, hogy szép csendben áttértél a kínai űrkutatás cikkeire...

Csak felületesen futottam át a cikket, mert azt gondoltam, hogy éppen dolgozol rajta. A bevezetőben volt egy ragozott linkelés, azt javítottam, de nekem a "Jiucsuan műhold indító állomás" elég faramuci elnevezésnek tűnik, ami logikátlan. Hiszen innen nem csak műholdakat lehet indítani, hanem elsősorban rakétákat, amik vagy műholdakat visznek fel, vagy nem (hanem például űrhajókat). Tehát ez is talán inkább "űrkikötő", "űrközpont" vagy valami efféle.

Jelenleg piros linkje van, azaz nincs megírva. Érdemes lenne megnézni az amerikai és orosz hasonló állomások elnevezését, és azok logikájához közelíteni, hogy ha az olvasó a cikk címét elolvassa, abból már kapjon valami támpontot, hogy miről fog szólni a cikk. Mit gondolsz erről? Ha nagyon eltér a kínai elnevezés logikája, akkor is sok esetben lehet valamit így is, meg amúgy is fordítani, pláne kínai nyelvből, akik szeretik a költő kifejezéseket. Nem lepődnék meg, ha eredetileg "Az égi madár fészke" vagy valami hasonló jelentése lenne.

misibacsi*üzenet 2022. január 6., 11:35 (CET)[válasz]

@Misibacsi: Nem, nem, se szép csendben, se át nem tértem a kínai űrkutatásra. Nem is tervezem, hogy ott komolyabb munkát fejtsek ki. Pusztán nem sokkal ezelőtt az egyik szerkesztőtárs, Xia felkért, hogy ugyan írjam már meg ezt a két szócikket és én kötélnek álltam. A felkérés azt is tartalmazta, hogy ő majd a neveket karbantartja. Mivel én nem tudok kínaiul, csak az angolból (vagy a kínaiból Google fordítóval) tudom átvenni a neveket, így az lett, ami lett, gondoltam, majd a vállalás alapján Xia átírja, ha nem jó. Uff én beszéltem. Moonwalkr vita 2022. január 6., 11:58 (CET)[válasz]
Akkor jelzem neki is, hogy a bevezető szakaszban a fellövési hely neve egyelőre nyersfordítás, amit javítani kellene a fentiek miatt is.

@Xia: misibacsi*üzenet 2022. január 6., 12:08 (CET)[válasz]

@Misibacsi semmi baj nincs azzal a névvel, Jiuquan egy település neve, ez van legközelebb a kilövőállomáshoz. És az angolban is satellite launch site, vagyis nem rakéta-, hanem műholdindító állomás. Xia Üzenő 2022. január 6., 12:59 (CET)[válasz]
@Xia:
Mellékvágány, hogy angolul hogyan nevezik, mivel kínai elnevezésekről van szó, de ha már más nyelveket veszünk figyelembe, akkor itt van a hely egy korrektebb elnevezése a német wikin: de:Kosmodrom Jiuquan. Ennek van egy kis oroszos beütése, de legalább értelmezhető, aminek magyarul "űrkikötő" jelentése van (párhuzamban az "aerodrome"-mal: https://www.wikidata.org/wiki/Q62447)
Vagy itt van az orosz elnevezése: "ru:Цзюцюань (космодром)" Itt is koszmodrom-nak nevezik.
Egy műholdat szerinted hogyan lőnek ki, parittyával? A mai ismert eszközök közül rakéta viszi fel a rakományt (ami lehet műhold is, de itt ugyebár emberes űrutazásról van szó, azaz űrhajót vitt fel a rakéta, és nem műholdat). Fogalomzavar műholdindításról beszélni, amikor nem műholdról van szó.
Visszaérkeztünk a kínai szócikkhez (zh:中国酒泉卫星发射中心), ami a bevezetője végén ezt írja:
Belső-Mongólia Autonóm Terület közelében található, és a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg stratégiai támogató erőihez tartozik, Kína egyik rakéta- és műholdindító bázisa.
(kiemelés tőlem).
Lényeg a lényeg, ez utóbbi elnevezést javaslom, ebben a formában (mindjárt be is illesztem a cikkbe, amíg lendületben vagyok):
Jiucsuan rakéta- és műholdindító bázis.
Ezt én korrektnek érzem, mivel mindkét fogalom benne van, a műhold és a rakéta is (bár szerintem szakmailag fölösleges a "műhold" megnevezés). misibacsi*üzenet 2022. január 6., 13:49 (CET)[válasz]
Szerintem meg hagyd a kínai nyelvű szócikkek google fordítós megoldásait, thank you. Xia Üzenő 2022. január 6., 14:11 (CET)[válasz]
Google Fordítót nem használunk, itt lejjebb is erről beszéltünk. misibacsi*üzenet 2022. január 6., 19:28 (CET)[válasz]
@Misibacsi teljesen mindegy, ha kicsit sem értesz a nyelvhez, a deeplel se mész semmire, mert nem tudod megállapítani, ha hibázik. Márpedig szokott hibázni.
Moonwalkr, köszönöm még egyszer a Sencsou–13 cikket, a dátumokat kitörölgettem, dátumot akkor szoktunk linkesíteni, ha az az esemény maga olyan jelentőségű, hogy a dátum szócikkébe s bekerülhetne. A szócikkben háromféleképp szerepel a Csiucsüan, hol űrkikötőnek, hol űrközpontnak, hol műholdindító állomásnak van írva, ráadásul linkelve is, jó lenne egységesíteni, mert olybá tűnhet az olvasónak, hogy három különböző, de azonos elnevezésű helyszínről beszélünk. Üdv Xia Üzenő 2022. január 10., 09:18 (CET)[válasz]

Itt egyrészt nem egy komplett mondat, pláne nem hosszú szöveg lefordításáról van szó, hanem egy intézmény-szerű valami elnevezéséről. Ennek lefordítására a DeepL alkalmas. Ha kacifántosabb lett volna az eredmény, azt nem fogadtam volna el tőle. Ugyanakkor ki lett kérve a véleményed, hogy javítsd a kínai nevek átírását.

A háromféle elnevezésből a műholdast el kellene felejteni, mert szakmailag nem megalapozott. A másik kettő közül bármelyik jó: űrkikötő vagy űrközpont. Az űrkikötő talán egy fokkal jobb, mert ebben benne van az is, hogy a felbocsájtási helyhez fizikailag közel van. misibacsi*üzenet 2022. január 10., 09:59 (CET)[válasz]

Fordítóeszköz ajánlása[szerkesztés]

Szia

Nem tudom, hogy tudatosan használod-e a Google Translate-et, amiről párszor már leszedtük a keresztvizet, annyira rosszul fordít.

Helyette a DeepL ajánlható. Most megnéztem, és állításuk szerint kínai nyelvből is fordít:

https://support.deepl.com/hc/en-us/articles/360019925219-Languages-included-in-DeepL-Pro

A kínaiak nagyon rámozdultak az űrkutatásra is. Valószínűnek tartom, hogy szükség lehet még ilyen témájú cikkekre. misibacsi*üzenet 2022. január 6., 12:18 (CET)[válasz]

@Misibacsi: Mindenesetre köszönöm a fordítóeszköz ajánlást. De akkor lehet rosszul fogalmaztam: nem használok Google fordítót. Ennyire vagyok én is maradi, vagy büszke, vagy mittudomán, azaz csak olyat fordítok, amit nyelvtudással meg tudok tudok tenni. Természetesen a GF arra jó, hogy leellenőrizz dolgokat, hogy esetleg a valahol talált, de általad nem ismert nyelvű forrásban valóban benne van-e Jiuquan (Jiucsuan) városa, vagy a hivatkozott dátum, vagy ember neve, stb. De onnan cikket írni én nem akarok, nem merek. Mindenesetre kösz. Moonwalkr vita 2022. január 6., 13:15 (CET)[válasz]