Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-17-1
A Sárga Császár (egyszerűsített kínai: 黄帝; hagyományos kínai: 黃帝; pinjin () hangsúlyjelekkel: Huángdì) az ókori kínai mitológia egyik legjelentősebb uralkodója és kultúrhérosza. Lehet, hogy alakját egy késő neolit kori törzsfő inspirálta. A hagyományos kronológia szerint i. e. 2697-től i. e. 2597-ig vagy i. e. 2698-tól i. e. 2598-ig uralkodott.
Alakja különösen a hadakozó fejedelemségek és a korai Han-dinasztia idején vált kiemelkedővé, amikor a központosított állam egyik korai megteremtőjének, egyúttal az ezoterikus művészetek pártfogójának tekintették. A hagyomány számos, a civilizáció megteremtéséhez nélkülözhetetlen találmányt, újítást, sőt írásművet is neki tulajdonít. Ma általánosan a kínai civilizáció létrehozójának és a kínai nép ősének tekintik.
A legendák szerint a Sárga Császár valószínűtlenül magas kort élt meg. Már elmúlt száz esztendős, amikor találkozott a legendás főnixszel (feng-huang ()) és az egyszarvúval (csi-lin ()), majd pedig elhunyt. A történetíró feljegyzései szerint a Csiao ()-hegyen (Csiaosan () 橋山) temették el. A mai Senhszi () tartományban található hegyen egy máig látható mauzóleumot építettek a számára.
a Sárga Császár portréjával
A jelenleg idegenforgalmi nevezetességként látogatható, téglafallal körülvett, 3,6 méter magas, 48 méter kerületű, ciprusokkal borított sírdombon a Ming-korban egy kősztélét emeltek a következő felirattal: „A Csiao ()-hegy sárkánylovasa” (Csiaosan lung-jü () 橋山龍馭), amely arra a történetre utal, amely szerint a Sárga Császár egy aranysárkány hátán szárnyalva utazott nyugatra (vagy szállt fel az égbe). A Sárga Császárnak további síremlékei találhatók Hopej (), Honan () és Kanszu () tartományban.
A kínai történelem egyes kutatói megkérdőjelezik valós történelmi szerepét. Feltételezik, hogy egyfajta isten lehetett, akit a Hadakozó fejedelemségek idején élt írástudók keltettek életre.