Öcs (település)
| Öcs | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| Kistérség | Ajkai | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Mészáros Tamás[1] | ||
| Irányítószám | 8292 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 205 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 14,96 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 13,70 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Öcs
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Öcs
Pozíció Veszprém megye térképén
|
|||
Öcs község Veszprém megyében, az Ajkai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Öcs község a Kab-hegy délnyugati lábánál, az ajka–nagyvázsonyi közút mellett elterülő kis település. Ajkától 14 kilométerre délre található.
[szerkesztés] Nevének eredete
Valószínűleg a név személyi eredetre mutat. A mai egyszerűbb írású név a nemesi kiváltságok csökkenésével a XIX. század közepén alakult ki.
[szerkesztés] Története
A településről az első írásos feljegyzés 1278 -ból származik Ech néven. 1378-ban nobiles de Ichy. 1734-ben Nemes Eöcsy. Öcs egytelkes nemesek faluja volt. A teljes határa nemesi kúriákhoz tartozott. A XVI. századig társadalma tiszta nemesekből állt. A XVII. században agilisekkel vegyült. 1828-ra megváltozott a helyzet. Olyan nagy volt a beköltözött házas és házatlan zsellérek száma , hogy ezek váltak uralkodóvá. A település többször volt lakatlan. A XVII. században többször puszta. A XVIII. században alakult ki a településen a négy felekezet. Ekkor lakói: 400 római katolikus, 301 evangélikus, 200 református, 150 zsidó hitű. A településen mindhárom felekezetnek saját temploma van. A zsidó zsinagóga jelenleg lakóház.
A jobbágy felszabadításkor 1 nagybirtok és 233 kisbirtok van. Határát az első kateszterben 2381 kataszteri holdban állapítják meg. Területének ekkor fele erdő a többi szántó, rét, legelő, mocsaras terület.
Népessége:
1785-ben 581
1910-ben 612
1970-ben 510
1986-ban 327
1998-ban 258
Az első termelőszövetkezet 1950-ben alakult Új Élet néven. 1956-ban feloszlott, majd Alkotmány néven alakult újra és 1959-ben Halimbával egyesült. A Tsz összevonások során először Nyiráddal, később Devecserrel egyesült. A Padragi termelőszövetkezettel kiváltak a Devecseri tsz -ből. A termelőszövetkezet felszámolással megszűnt. A település útjai portalanítottak. Minden lakos részére biztosított az egészséges vezetékes ivóvíz, mely 1980-ban lett megépítve. Ajka iparosodása nagy hatással volt a település népességének fogyására. Az aktív korú lakosság nagy hányada most is az ajkai üzemekben dolgozik. A Községi Tanács 1970-ben egyesült Halimbával, jelenleg mint Körjegyzőség működnek együtt.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus templom
- Református templom
- Evangélikus templom
- Falumúzeum
- Millenniumi emlékpark
- Öcsi Nagy-Tó
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Források
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||
