Nádi boglárka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nádi boglárka
Rajz a növényről
Rajz a növényről
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Rend: Boglárkavirágúak (Ranunculales)
Család: Boglárkafélék (Ranunculaceae)
Alcsalád: Ranunculoideae
Nemzetség-
csoport
:
Ranunculeae
Nemzetség: Boglárka (Ranunculus)
L.
Alnemzetség: Ranunculus subg. Ranunculus
Faj: R. lingua
Tudományos név
Ranunculus lingua
L.
Szinonimák
  • Flammula lingua Fourr.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nádi boglárka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nádi boglárka témájú médiaállományokat és Nádi boglárka témájú kategóriát.

A nádi boglárka (Ranunculus lingua) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.

Eurázsiában őshonos, a nedves élőhelyeket kedvelő ritka növény. A természetes nedves élőhelyek fogyatkozása és eltűnése miatt a nádi boglárka is veszélybe került, Magyarországon védett faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Eurázsiai faj (Európa, Kazahsztán, Szibéria, Észak-Kína). Elsősorban a sík- és dombvidéki területeken él. Magyarországon a Dráva mentén, Balatonnál, Kisalföldön, Duna-Tisza közén és Észak-Alföldön található meg. Ritka.[1][2]

Nedves, vízzel borított, tápanyagban gazdag élőhelyeken él: nádasok, magassásosok, fűzlápok, mocsarak, folyó-, árok- és tópartok.[3]

Megjelenése[szerkesztés]

A nádi boglárka évelő lágyszárú növény, 60-120 cm magas, vastag (10 mm átmérőjű) felálló szára van, ami hengeres és üreges. A szár a föld alatt rizómában folytatódik, tarackoló, a gyökerek a rizómából erednek. A szára alig vagy csak gyengén elágazó, csupasz vagy gyengén szőrözött.

A levelek ülők, szórtan helyezkednek el a száron. A levéllemez tagolatlan, a levelek hosszúkás lándzsa alakúak, ép vagy nagyon gyengén fogacskás szélűek, 10-20 cm hosszúak,1-2 cm szélesek.

Májustól augusztusig virágzik. A virágok tipikus élénksárga boglárka virágok, melyek 3-13 cm hosszú kocsányokon ülnek, a szirmok 15-20 mm hosszúak. A száron ernyős virágzatban 3-4, legfeljebb 5 virág ül. A virágok egylakiak, sugárszimmetrikusak. A többi boglárkaféléhez hasonlóan sok termője és sok porzója van, a portokok hosszúkásak.

A termőkből sok terméske alakul ki, melyek 2-3 mm hosszúak és 1,5-1,8 mm ármérőjűek, a terméske végén egy rövid csőr is kialakul.

Az eddigi vizsgálatok alapján a faj erősen polyploid, kromoszómakészlete: 2n=112 vagy 128.[4]

Életmódja[szerkesztés]

Nedves, vizes élőhelyeken élő faj. A szár üregessége a növény oxigén ellátását segíti amikor víz borítja az élőhelyét. A virágok rovarbeporzásúak (legyek, bogarak). A terméseket a víz képes terjeszteni. Ivartalanul is képes szaporodni a rhizomák segítségével.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Békaboglárka (Ranunculus flammula) - Ennek a boglárka fajnak is tagolatlan levelei vannak, de kisebb termetű és a szára inkább fekvő, illetve a leveleknek hosszabb levélnyelve van.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bartha D. – Király G. – Schmidt D. – Tiborcz V. – Barina Z. – Csiky J. – Jakab G. – Lesku B. – Schmotzer A. – Vidéki R. – Vojtkó A. – Zólyomi Sz. (szerk. / eds.) (2015): Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza / Distribution atlas of vascular plants of Hungary. – Nyugat-Magyarországi Egyetem Kiadó / University of West Hungay Press, Sopron, 329 pp.
  2. G Király, Virók (Viktor.), Szmorad (Ferenc.), Molnár (V. Attila.) (2009) Új magyar füvészkönyv: Magyarország hajtásos növényei: határozókulcsok; Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
  3. Erich Oberdorfer: Pflanzensoziologische Exkursionsflora für Deutschland und angrenzende Gebiete. Unter Mitarbeit von Angelika Schwabe und Theo Müller. 8., stark überarbeitete und ergänzte Auflage. Eugen Ulmer, Stuttgart (Hohenheim) 2001, ISBN 3-8001-3131-5, S. 408.
  4. Jaakko Jalas, Juha Suominen: Atlas Florae Europaeae. Band 8, Nymphaeaceae to Ranunculaceae. Helsinki 1989. ISBN 951-9108-07-6, S. 199.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Zungen-Hahnenfuß című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom[szerkesztés]