Amerikai Egyesült Államok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Egyesült Államok szócikkből átirányítva)
Amerikai Egyesült Államok
United States of America
Amerikai Egyesült Államok zászlaja
Amerikai Egyesült Államok zászlaja
Amerikai Egyesült Államok címere
Amerikai Egyesült Államok címere
Nemzeti mottó: In God We Trust. (Istenben bízunk.)
E pluribus unum. (Sokból egy.)
Nemzeti himnusz: The Star-Spangled Banner
United States (orthographic projection).svg

Fővárosa Washington
é. sz. 38° 53′, ny. h. 77° 01′
Legnagyobb város New York
Államforma elnöki szövetségi köztársaság
Vezetők
Elnök Barack Obama
Alelnök Joe Biden
Hivatalos nyelv angol (de facto)[1]
Függetlenség a Brit Királyságtól 1783. szeptember 3.

Tagság ENSZ, NATO, OECD
Népesség
Népszámlálás szerint 318 697 314 fő (2014. aug 19.)
308 745 538 fő (2010. ápr 1.)[2]
248 709 873 fő (1990. ápr 1.)
281 421 906 fő (2000. ápr 1.)[3]
226 545 805 fő (1980. ápr 1.)
203 302 031 fő (1970. ápr 1.)
179 323 175 fő (1960. ápr 1.)
150 697 361 fő (1950. ápr 1.)
Rangsorban 3
Becsült 318 457 000 fő (2014. július)
Rangsorban 3
Népsűrűség 34 fő/km²
GDP 2011 (forrás: IMF)
Összes 15 094 milliárd[4] USD (1.)
PPP: 14 045,507 milliárd USD
Egy főre jutó 48 387 USD (8.)
PPP: 45 968 USD
HDI (2006) 0,950 (15.) – magas
Földrajzi adatok
Terület 9 826 630 km²
Rangsorban 3/4.
Víz 4,87%
Időzóna UTC (UTC)
Egyéb adatok
Pénznem Amerikai dollár (USD)
Nemzetközi gépkocsijel USA
Hívószám +1
Internet TLD .us
Közlekedés iránya jobb oldali
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Amerikai Egyesült Államok témájú médiaállományokat.

Az Amerikai Egyesült Államok, röviden az Egyesült Államok (angolul United States of America, röviden United States vagy USA), független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magába. Az ország Észak-Amerika középső részén terül el, ahol negyvennyolc állama és a fővárosi kerülete fekszik a Csendes- és az Atlanti-óceán között, északról Kanada és délről Mexikó által határolva. Alaszka állam a kontinens északnyugati részén található Kanada és a Bering-szoroson keresztül Oroszország között, míg Hawaii állam egy szigetvilág a Csendes-óceán közepén. Az Egyesült Államok birtokol még ezen kívül társult államokat, tengerentúli területeket és van egy bérelt területe is.

9,83 millió négyzetkilométeres területével és közel 318 millió fős lakosságával az Egyesült Államok a világ harmadik legnagyobb és harmadik legnépesebb állama. Az Egyesült Államokban él a világ nemzetileg és kulturálisan egyik legsokszínűbb társadalma a rengeteg bevándorlónak köszönhetően. Gazdasága a Föld országai közül a kiemelkedő, bruttó hazai terméke (GDP) több mint 14 300 milliárd amerikai dollár, ami a világ GDP-jének csaknem 21%-a.

Katonai, gazdasági, kulturális és politikai befolyása leginkább a 19. és a 20. században nőtt meg. A Szovjetunió felbomlása után az USA maradt az egyetlen szuperhatalom, a világ legjelentősebb gazdasági és katonai nagyhatalma , egészen addig, ameddig Kína és más országok nemzetközi tekintélye és gazdasági ereje jelentősen meg nem nő.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

US Locator Blank.svg
Albany
Albuquerque
Anchorage
Annapolis
Atlanta
Austin
Austin
Baton Rouge
Bismarck
Boise
Boston
Reno
Charleston
Cheyenne
Chicago
Columbia
Columbus
Concord
Dallas
Denver
Des Moines
Detroit
El Paso
Fargo
Frankfort
Harrisburg
Hartford
Helena
Honolulu
Houston
Indianapolis
Jackson
Jacksonville
Jefferson City
Juneau
Kansas City
Lansing
Las Vegas
Lincoln
Little Rock
Los Angeles
Milwaukee
Memphis
Miami
Minneapolis
Montgomery
Montpelier
Nashville
New Orleans
New York
Oklahoma City
Olympia
Philadelphia
Phoenix
Pierre
Portland
Providece
Raleigh
Richmond
Sacramento
Saint Louis
Saint Paul
Salem
San Antonio
San Diego
San Francisco
Salt Lake City
Santa Fe
Seattle
Springfield
Tallahassee
Tampa
Trenton
Topeka
Tucson
Washington
térkép szerkesztése

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország domborzati térképe
Az ország műholdas képe
Grand Canyon, az ország egyik legismertebb természeti látványossága

Az USA természetföldrajz szempontjából a következő nagytájakra és nagytájcsoportokra oszlik:

ÉK–DNY csapásirányú hegység a kontinens keleti felén, amelyet a Hudson-folyó két részre tagol. Az északi része a Kaledóniai-, a déli része a Variszkuszi hegységrendszer tagja. A Kaledóniai-hegységképződés első szakasza – amely az Amerikai Egyesült Államok területére esik – gyűrődés során keletkezett, üledékes hegységek. Majd főleg északon gránit benyomulások alakultak ki (Newfoundland, New-Brunswick). A Variszkuszi-hegységképződés során alakult ki a Déli-Appalache négy párhuzamos vonulata, amely nyugaton üledékes, keleten inkább kristályos kőzetekből áll.

  • Belső- vagy Központi-síkság

Az ország középső területét zömmel tengeri üledékkel borított síkságok jellemzik.

  • Öt-tó vidéke vagy Nagy-tavak vidéke

Öt hatalmas tó van itt egymással kapcsolatban, valóságos kis tengert alkotva:

Mindezek mellett a vidék tagjaira jellemző az, hogy az üledékek – olykor dőlt – rétegeket alkotnak, a rétegek pedig olykor réteglépcsőben szakadnak meg, ami olyan csodálatos tájak kialakulását vonta maga után, mint a Niagara lépcsője, a Niagara-vízesés. A jégkorszak következményeként morénavonulatok alakultak ki itt (például: Oak Ridge – Tennessee államban).

Északi részén főként morénák találhatók a felszínen, délen pedig elsősorban lösz. A pleisztocén kor jégtakarója a Missouri és Ohio (a Mississippi mellékfolyói) vonaláig húzódott a legkeményebb jégkorszak alatt.

  • Préri-tábla

Nyugat felé enyhén emelkedik, de igen nagy terület lévén a két „széle” között helyenként 1000 méteres magasságkülönbség is van. Leginkább krétakori üledék borítja egyhangú felszínét. Helyenként réteglépcsők, bazaltvulkánok találhatók. A pleisztocén jege néhol marta felszínét és az olvadás is ritkán 300 méteres vízmosásokat hozott létre. Éghajlata ma is szélsőséges, így jobbára csak fűfélék lepik.

  • Partmenti síkságok

Délkeleten a Mexikói-öböl és az Atlanti-óceán határolja, tengeri (harmadidőszakból), illetve folyóvízi üledék fedi. A part folyamatosan épül, a tenger dűnéket és turzásokat rak a fenékre. Lagúnái látványosak.

  • Kordillerák

A Pacifikus-hegységrendszer tagja; a part menti Nyugati-Kordillerákból, a Keleti-Kordillerákból és a köztük húzódó belső medencéből, illetve fennsíkból áll.
A Nyugati-Kordillerák belső vonulatának része a Cascade-hegység, amely vulkáni kúpokkal teljes, és a zömében kristályos Sierra Nevada. A külső vonulata lényegében a Parti-hegység. A két vonulatot árkok választják el, mint a Kaliforniai-árok.

Mount Hood, Oregon Államban

A Keleti-Kordillerák legidősebb tagja. A középidő végén elkezdődött gyűrődése, a harmadidőszakban feldarabolódott, de tűzhányók továbbra is építették, így az üledékes kőzetek tetején kristályos kőzetek magasodnak az egykori vulkánok helyén.

  • Belső medencék és fennsíkok

A Kolumbia-medencén hatalmas (harmadidőszaki) „bazaltplató” terül el. A Nagy medence száraz területén sós tavak és sósivatagok találhatóak (például: Nagy-Sós-tó). A Colorado-fennsík különleges látványt nyújt, mert a Colorado folyó bevágódása kanyonokat hozott létre (Például: Nagy-kanyon, angolul: Grand-canyon). Ennek különleges jelentősége van a földtörténeti korok vizsgálatában, hiszen itt több száz kilométer szélesen 1500 méter mélyen tanulmányozható az egymásra rakódás egyetlen kapavágás nélkül.

Az USA legmagasabb pontja az alaszkai Mount McKinley 6194 m.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legfőbb folyók: Missouri, Mississippi, Yukon, Arkansas, Rio Grande, Colorado, Ohio, Vörös (Red)-folyó, Kolumbia, Kígyó (Snake)-folyó, Yellowstone.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egyesült Államokban a nagy méret és a földrajzi változatosság miatt többféle éghajlat alakult ki. A nyugati hosszúság 100. fokától keletre az éghajlat nedves kontinentális északon és esős szubtrópusi délen. Florida déli csúcsának éghajlata trópusi, akárcsak Hawaii-é. A nyugati hosszúság 100. fokától nyugatra a préri félsivatagi. Ilyen a nyugati hegyvidék nagy része is. Az éghajlat száraz a Nagy-medencében, sivatagi délnyugaton, mediterrán Kalifornia partvidékén, óceáni Oregon és Washington partvidékén, valamint Dél-Alaszkában. Alaszka legnagyobb része szubarktikus vagy sarkvidéki éghajlatú.

A szélsőséges időjárás nem szokatlan - a Mexikói-öböl partján fekvő államokban gyakori a hurrikán, Középnyugaton (Midwest) pedig a tornádó.

Környezetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egyesült Államok ökológiailag rendkívül változatos. Az 1973-as veszélyeztetett fajokról szóló törvény védi a veszélyeztetett fajokat és azok élőhelyeit.

Searchtool right.svg Lásd még: Kategória:Az USA növényvilága
Searchtool right.svg Lásd még: Kategória:Az USA állatvilága

Nemzeti parkok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Sziklás-hegységben alapították a világ első nemzeti parkját, Yellowstone-t. Jelenleg ötvennyolc nemzeti park van és több száz más szövetségi szinten kezelt park, erdő és vadon hagyott terület. Összességében a kormány tulajdonában van 28,8%-a az ország területének. Ennek nagy része védett terület, a többit bérbe adták kőolaj- és földgáz-bányászat, más bányászati tevékenység, fakitermelés, illetve marhatartás céljára; 2,4%-át használják katonai célokra.

Természeti világörökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UNESCO által elismerten a természeti világörökség része:

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az USA létrejötte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy-Britannia 13 amerikai gyarmata 1776. július 4-én a függetlenségi nyilatkozat elfogadásával alakította meg az Amerikai Egyesült Államokat. Az ezt követő függetlenségi háborút az új állam nyerte Nagy-Britanniával szemben.

A függetlenségi háborút követően az új állam gyors fejlődésnek indult. A 19. század elején megvásárolták I. Napóleontól Louisiana francia gyarmatot, a spanyoloktól megszerezték Floridát, majd Mexikótól háborúban elhódították a mai Texas, Új-Mexikó, Kalifornia, Nevada, Arizona és még néhány állam területét. A jórészt indiánok lakta területeket fokozatosan európai bevándorlók foglalták el, lényegében kiirtva az őslakosságot. Az új területeken a század folyamán egymást követően hozták létre az új államokat, amelyek csatlakoztak az Unióhoz.

Az amerikai polgárháború[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 19. század közepére mind élesebb ellentét alakult ki az északi, gyorsuló ütemben iparosodó államok és a déli, jórészt monokultúrás gyapottermeléssel foglalkozó főként Angliának eladó államok között. Utóbbiak munkaerő-szükségletét fekete rabszolgák biztosították. Az északi államokban ekkor már tilos volt a rabszolgatartás (szabad államok). A rabszolgaság ellen az 1850-es évektől mozgalom bontakozott ki. Amikor 1860-ban a rabszolgaságot ellenző, 1855-ben alakult Republikánus Párt elnökjelöltjét, Abraham Lincolnt választották elnökké, 11 déli állam (Texas, Louisiana, Mississippi, Arkansas, Tennessee, Alabama, Georgia, Florida, Dél-Karolina, Észak-Karolina, Virginia) kivált az Unióból, és Richmond fővárossal megalakították az Amerikai Konföderációs Államokat. Elnökké Jefferson Davist választották. Ezzel kitört a polgárháború (Észak-Dél háború) (18611865). Az öt éves háború az északiak győzelmével ért véget, amivel helyreállt az Unió egysége. 1867-ben Oroszországtól megvásárolták Alaszkát.

Nagyhatalommá válás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amerika zászlaja a Szuribacsi hegyen, az Ivo Dzsima-i csata után

A 19–20. század fordulóján jelentős volt az európai bevándorlás, ami biztosította a gyors gazdasági fejlődés által megkívánt munkaerőt. A 20. század elejére az USA felsorakozott a világ nagy ipari hatalmai közé. Az első világháború idején az USA az Antant-hatalmakkal szimpatizált, az amerikai közvélemény azonban sokáig idegenkedett attól, hogy beavatkozzanak az európai hatalmak ügyeibe. Amikor azonban 1917-ben Németország meghirdette a korlátlan tengeralattjáró-háborút Nagy-Britannia ellen, az USA belépett a háborúba, melyet 1918-ban meg is nyertek. (A Britek legfőbb katonai ellátója és hitelezője USA volt.)

Az ezt követő évek gyors gazdasági fellendülését a nagy gazdasági világválság szakította meg. A válságból való kilábalásra Franklin Delano Roosevelt elnök meghirdette a New Dealnek („új megállapodás”) nevezett politikát, mely szerint recessziós időszakban az államnak kell beruházásokkal segíteni a gazdaságot.

Az Egyesült Államok kezdetben a második világháborúba sem lépett be, de a kölcsönbérleti törvény alapján utánpótlással és hadianyaggal segítette Nagy-Britanniát, Kínát és a Szovjetuniót. Az amerikai közvéleményre azonban drámai hatást gyakorolt a Pearl Harbor elleni váratlan japán támadás, és a következő nap, 1941. december 8-án az USA hadba lépett a tengelyhatalmak ellen. A II. világháború 1945-ös szövetséges győzelmében az Egyesült Államok roppant gazdasági erejének fontos szerepe volt. A háborúban meggyengült Nagy-Britannia helyébe Amerika lépett, és a kapitalista világ vezető hatalmává vált.

A hidegháború[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második világháborúból az USA a világ legerősebb hatalmaként került ki, amellyel csak a Szovjetunió kelhetett versenyre. Így kialakult az úgynevezett kétpólusú demokratikus-kommunista világ, melyben két szuperhatalom szövetségi tömböket alakított ki, a Észak-Atlanti Szerződés Szövetségét (NATO-t) és a Varsói Szerződést. A szó szoros értelmében háború nem tört ki a két ország között, "csak" a két szuperhatalom által támogatott kisebb országok között (például koreai háború, vietnami háború, a harmadik világ polgárháborúi stb.). A korszak (a CIA-KGB által vívott titkosszolgálati csörtéket leszámítva) így leginkább ideológiai összecsapásokból állt, melyek legfontosabb következménye az atomháború fenyegetése volt, de része volt még a fegyverkezési verseny és az űrverseny is. Valójában a hidegháború utolsó éveire szinte már az élet minden területére kiterjedt, a kultúra, a sport és más, elvileg politikamentes tevékenységekre is (lásd az 1980-as moszkvai és a '84-es Los Angeles-i olimpiát).

1963-ban az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió aláírta az atomcsend egyezményt amely megtiltotta a légköri, víz alatti és a világűrben végrehajtott atomkísérleteket.

A 60-as években az USA fokozatosan belebonyolódott a vietnami háborúba. Az elhúzódó konfliktus egyre nagyobb elégedetlenséget váltott ki, az évtized közepétől erősödő tömegmozgalom követelte a háború befejezését. Ezzel párhuzamosan bontakozott ki a lakosság akkor mintegy 15%-át jelentő feketék polgárjogi mozgalma. A déli – jórészt az egykori Konföderációhoz tartozó – államokban ekkor még hivatalos volt a faji elkülönítés. 1964. július 3-án törvény született a feketék és a nők diszkriminációja ellen.

A közelmúlt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

F–16 Fighting Falcon vadászrepülőgép az Irak elleni bevetésen (1991)

Az USA 1989 decemberében megszállta Panamát. 1990. augusztus 2-án katonákat küldött a Perzsa-öbölbe, amikor Szaddám Huszein elfoglalta Kuvaitot. Az Öbölháború 1991 februárjának végére Kuvait felszabadításával befejeződött.

1993-ban az USA (ENSZ felhatalmazás mellett) néhány száz katonából álló elit egységeket küldött Szomáliába (Delta Force, Rangers) rendfenntartó feladatokra, ám több hónapos tétlenség, majd egy szerencsétlenül megszervezett, tizenkilenc amerikai katona és ezerötszáz szomáliai életét követelő akció után (melynek célja eredetileg a lázadó kormány tagjainak elfogása lett volna, ellenséges városi terepen) az egységeket kivonták.

A Világkereskedelmi Központ két tornya füstölög a terrortámadások után

2001. szeptember 11-én terrortámadás érte a New York-i World Trade Centert és a Washington melletti Pentagont, és az USA ezután szövetségeseivel megtámadta Afganisztánt, mivel a közép-ázsiai ország menedéket adott a támadás szervezőinek. Az afganisztáni háború alatt az ENSZ az ország újjáépítésében és humanitárius szerepekben vállal szerepet, míg a NATO katonailag is támogatja azt. Mindkét tevékenység túlnyomórészt amerikai erőforrások segítségével folyik.

Amerikai katonák Bagdadban 2007-ben

2002-ben George W. Bush elnök mások mellett Irakot is a „gonosz tengelyéhez” sorolta, így már csak idő kérdése volt, mikor születik meg az indok a háború megindítására. 2003-ban az USA kormánya a CIA jelentéseit meghamisítva (erről bírósági ítélet is született), az USA Szaddám Huszein iraki diktátor által állítólag felhalmozott (de valójában nem létező) tömegpusztító fegyvereire hivatkozva az iraki háború keretében megtámadta a húszmilliós országot. A nagyobb hadműveletek lezárultával, az amerikai győzelem bejelentésével megkezdődött az iraki polgárháború.

Mindkét országban jelenleg is harcok dúlnak, összesen körülbelül 170 ezer amerikai katona részvételével. Az amerikai harctéri veszteségek Irakban nagyjából 3500 katonát jelentenek. Az iraki lakosság körében esett halálos áldozatok száma vitatott. Az amerikai hadsereg szándékosan kerülte az iraki polgári áldozatok összeszámlálását,[5] az iraki hatóságok pedig képtelenek voltak arra, hogy pontos statisztikákat vezessenek.[6] Az Iraq Body Count projekt csak a hivatalos vagy médiaforrások által megerősített haláleseteket követi, és így a 90-100 ezer körüli halálozási adatuk alsó becslésnek tekinthető. A Lancet orvosi hetilap 2006 októberében megjelentetett egy cikket, amely statisztikai mintavétel segítségével 655 ezerre becsülte a halálos áldozatok számát. Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint a polgárháborúban 4,2 millió iraki vált földönfutóvá.[7]

Az iraki beavatkozást az amerikaiak mintegy kétharmada elutasította, többek között ennek is köszönhető, hogy George W. Bush a saját hazájában - mióta közvélemény-kutatási adatok léteznek - minden idők legnépszerűtlenebb elnöke lett.

2009. január 20-án hivatalába lépett Barack Obama, az USA 44. elnöke; ő az első afroamerikai, aki ezt a posztot betölti.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fehér Ház (az előtérben)

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még: Az Amerikai Egyesült Államok nagypecsétje

Lásd még: Az Amerikai Egyesült Államok zászlaja

Lásd még: Az Amerikai Egyesült Államok himnusza

Lásd még: Az Amerikai Egyesült Államok tagállamainak himnuszai

Az Egyesült Államok államformája szövetségi köztársaság, jogrendjének alapja az alkotmány. A jelenlegi alkotmány a világ legrövidebb és leghosszabb ideje érvényben lévő alaptörvénye, 1787. szeptember 17-én fogadták el. A tizenhárom alapító állam közül elsőként Delaware ratifikálta 1787. december 7-én, utolsóként pedig Rhode Island két év és öt hónappal később, 1790. május 29-én. A mai napig összesen huszonhétszer módosították, az első tíz alkotmánymódosítás Bill of Rights néven ismert. Felépítését tekintve áll preambulumból, hét cikkelyből és a huszonhét alkotmánymódosításból.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Barack Obama, az Egyesült Államok 44. elnöke

A végrehajtó hatalom feje az elnök (jelenleg Barack Obama), akit legfeljebb kétszer, maximum négyéves időszakra választ meg az 538 tagú elektori kollégium, az egyes államok, illetve a Szövetségi Kerület szavazatai alapján. Az elnök helyettese az alelnök (jelenleg Joseph Biden), aki az elnök akadályoztatottsága, lemondása, leváltása vagy halála esetén maga látja el az elnöki teendőket.

A törvényhozói hatalom két házból áll: a Képviselőház és a Szenátus. Ezt a két házat összefoglaló néven Kongresszusnak hívják. A Képviselőház vezetője a házelnök (2011 januárjától John Boehner); a Szenátus elnöki posztját hivatalból az Egyesült Államok mindenkori alelnöke tölti be (jelenleg Joseph Biden).

Az igazságszolgáltatás feje az Egyesült Államok Főbírója (Chief Justice of the United States) (jelenleg John G. Roberts); ő vezeti a kilenctagú Legfelsőbb Bíróságot, amely a végső szintje a szövetségi fellebbviteli eljárásoknak, és elvi irányítást gyakorol az alacsonyabb szintű szövetségi bíróságok fölött. A szövetségi bírákat az elnök nevezi ki, és megbízatásuk élethosszig tart, de hivatalba lépésükhöz a Szenátus jóváhagyása szükséges, menesztésük pedig a Képviselőház indítványára a Szenátus jóváhagyásával történhet, ha törvénybe ütköző cselekményt követnek el.

Alabama Alaszka Arizona Arkansas Kalifornia Colorado Connecticut Delaware Florida Georgia Hawaii Idaho Illinois Indiana Iowa Kansas Kentucky Louisiana Maine Maryland Massachusetts Michigan Minnesota Mississippi Missouri Montana Nebraska Nevada New Hampshire New Jersey Új-Mexikó New York Észak-Karolina Észak-Dakota Ohio Oklahoma Oregon Pennsylvania Rhode Island Dél-Karolina Dél-Dakota Tennessee Texas Utah Vermont Virginia Washington Nyugat-Virginia Wisconsin Wyoming Delaware Maryland New Hampshire New Jersey Massachusetts Connecticut Nyugat-Virginia Vermont Rhode Island
Az Egyesült Államok térképe az ötven tagállammal

Közigazgatási beosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egyesült Államoknak 50 tagállama van + az egyik államhoz sem tartozó főváros („Szövetségi Kerület”). Nem tartoznak az Amerikai Egyesült Államok területéhez, de amerikai szuverenitás alatt állnak a következő területek:

Lakatlan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

360 fokos nézet a Midway-szigetek egy részéről
  • Midway-szigetek: A Hawaii-szigetsorhoz kapcsolódó két kis szigeten haditengerészeti támaszpont működik. 1867 óta tartozik az Egyesült Államokhoz. Jelenleg természetvédelmi terület.
    • Státusz: önkormányzat nélküli terület.
    • Népesség: a támaszpont személyzete
    • Hivatalos nyelv: angol
  • Palmyra-atoll
A Navassa-sziget sziklás tengerpartja
Légi felvétel a Wake-szigetről (atoll)
  • Wake-sziget: A Marshall-szigetektől északra található csendes-óceáni szigeten a légierő támaszpontja működik. Hozzátartozik még két kis sziget: Wilkes és Peale.
    • Státusz: önkormányzat nélküli terület
    • Terület: 7,8 km²
    • Népesség: a támaszpont személyzete
    • Hivatalos nyelv: angol
A trópusi éghajlatú Amerikai Szamoa Ofu nevezetű tengerpartja

Lakott[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szamoa-szigetek keleti, hét szigetből (Tutuila, Aunu'u, Ta'u, Ofu, Olosega, Swains-sziget, és Rose-atoll) álló csoportja, Hawaiitól 3700 km-re délnyugatra a Csendes-óceán déli részén. A lakosság mezőgazdaságból és halászatból él emellett jelentős az idegenforgalom is.

    • Státusz: önkormányzat nélküli terület
    • Székhely: Pago Pago 3520 fő, a Tutuila szigeten
    • Terület: 194,8 km²
    • Népesség: 62 000 fő (1997)
    • Népsűrűség: 318,3 fő/km²
    • Hivatalos nyelv: angol, szamoa (forrás: A világ országai című könyv)

A Karib-tenger északkeleti szegélyén a Kis-Antillákhoz tartozó három nagyobb lakott és 65 kisebb, zömmel lakatlan szigetből álló szigetcsoport.

    • Terület: 353 km²
    • Székhely: Charlotte Amelie 12 100 fő (2004)
    • Népesség: 119 000 fő (2003)
    • Státusz: önkormányzat nélküli tengerentúli terület
    • Hivatalos nyelv: angol
Saipan szigete az Északi-Mariana-szigetek közül

16 vulkáni szigetből álló terület a Csendes-óceán nyugati felében, a Hawaii-szigetektől 5300 km-re. Hat szigete lakott.

    • Státusz: társult állam teljes önkormányzattal
    • Székhely: Chalan Kanoa 3400 fő
    • Népesség: 76 300 fő (2003)
    • Terület: 477 km²
    • Hivatalos nyelv: angol, chamorro
San Juan, az Egyesült Államokhoz társult állam, Puerto Rico fővárosa

A Marianna-szigetek legnagyobb, legnépesebb és legdélibb fekvésű szigete Hawaiitól 5300 km-re a Csendes-óceánban. Fontos katonai támaszpont.

    • Státusz: önkormányzat nélküli tengerentúli terület
    • Székhely: Agana, 1140 fő
    • Terület: 549 km²
    • Népesség: 162 100 fő (2004)
    • Népsűrűség: 265,9 fő/km²
    • Hivatalos nyelv: angol, chamorro
  • Puerto Rico (társult állam)

A Nagy-Antillák legkeletibb tagja.

    • Státusz: társult állam teljes önkormányzattal
    • Székhely: San Juan, 433 900 fő
    • Terület: 9104 km²
    • Népesség: 3 949 200 fő (2003)
    • Népsűrűség: 434 fő/km²
    • Hivatalos nyelv: angol, spanyol

Hivatalos nyelv[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egyesült Államoknak szövetségi szinten nincsen hivatalos nyelve. Ez azt jelenti, hogy sem az alkotmány, sem a különböző törvények nem tüntetnek ki egyetlen nyelvet sem hivatalos nyelvként. A gyakorlatban a hivatalos ügyek intézésének nyelve az angol (bár az angolul nem tudók általában kapnak nyelvi segítséget), és rendszerint angol nyelven folyik a törvényhozás, a bíróságok és a végrehajtó hatalom szerveinek munkája. Angol nyelven alkotják meg a törvényeket, és bizonyos kivételektől eltekintve az angoltudás feltétele az állampolgárság elnyerésének.[8][9]

Az állami illetve helyi szintű közigazgatásban az egyes tagállamok, megyék, települések néha hivatalos nyelvként deklarálják az angolt, máskor az angolt és egy vagy több helyi kisebbség nyelvét, legtöbbször a spanyolt.

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az USA hadereje a szárazföldi erőkből, a légierőből, a haditengerészetből, a tengerészgyalogságból, a különleges erőkből, a hadászati parancsnokságból, a parti őrségből és a Nemzeti Gárdából áll. Az Egyesült Államok védelmi költségvetése a 2008. évre 548,9 milliárd dollár, a GDP 3,9%-a.[10] Ez az egész világ fegyverkezésre és védelemre költött összegének 45%-a, többszöröse minden más államénak.[11]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az USA népsűrűsége (Alaszka és Hawaii nélkül, 2000-ben, fő/km²)

██ 72,79–19488,85

██ 29,12–72,50

██ 14,56–28,82

██ 7,28–14,27

██ 2,91–6,98

██ 1,46–2,62

██ 0,29–1,16

██ <0,29

Az USA agglomerációs térségei. Lila ponttal jelezve a legalább 10 milliós agglomerációk, pirossal az 5-10 milliós agglomerációk, narancssárgával a 2-5 milliós tömörülések.

Az Amerikai Egyesült Államok népesség a 2014-es adatok alapján 318 457 000 fő. A korábbi felmérések alapján az 1980-as évi népszámláláskor 226 millió főt, az 1990-es adatok alapján 248 millió főt, a 2003-ban 292 millió főt míg 2006-ban ez a szám elérte a 300 millió fős népességszámot. Az ország népsűrűsége 31 fő/négyzetkilométer. A népességnövekedés 0,9%-os, a születések száma 14 születés/1000 lakos, a halálozási ráta 8 halálozás/1000 lakos, míg a migráció 3 migráns/1000 lakos. Az országban lévő gyermekvállalási ráta 2,1 gyermek/nő. A születéskor várható élettartam 80 év. Az életkori megoszlás, 0 és 18 évesek a lakosság 27%-át, a 19 és 64 évesek a 60%-át, a 65 év felettiek pedig az ország 13%-át teszik ki. A Városi lakosság aránya: 75%.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szövetségi szinten az Egyesült Államoknak nincs hivatalos nyelve. Az angol 30 tagállamban hivatalos,[12] Hawaii államban az angol mellett hivatalos még a hawaii is.[13]

Lásd még: Amerikai indián nyelvek és Afroamerikaiak

Lásd még: Az Amerikai Egyesült Államok tagállamai hivatalos nyelveinek listája

Az USA népessége többségi származás szerint (2000)

██ németek

██ angolok

██ norvégok

██ hollandok

██ írek

██ franciák

██ olaszok

██ mexikóiak

██ őslakosok

██ spanyolok

██ afrikaiak

  • Etnikai megoszlás: fehér 80%, afro-amerikai 13%, ázsiai 4,5%, őslakos (indián, eszkimó, aleut) 1%, kettő vagy több etnikumhoz tartozó 1,5%, spanyol anyanyelvű (csikánó) 15,2%, cigány 0,4%.
  • Népességnövekedés

Az Egyesült Államok népességnövekedése kiemelkedően magas minden másik fejlett országhoz képest. A minden évben jelentős mértékű bevándorlás mellett magasak a születési és halálozási mutatók, valamint az átlagos gyermekvállalási ráta is magas. Ez a népességnövekedés azonban minden etnikumnál különböző értéket mutat, vonatkozik ez a születésekre és a migrációra egyaránt. 2050-re megváltozhat az ország etnikai megoszlása. Spanyol anyanyelvű lehet az akkori népességnek akár 25%-a is. Az ázsiaiak aránya 7% körül alakulhat. Az afro-amerikaiak aránya valószínűleg nem változik lényegesen a mostanihoz képest, tehát 14% körül lesz. A nem spanyol anyanyelvű fehérek aránya viszont 55% körüli értékre csökkenhet, népességszám alapján viszont a mostanihoz képest biztosan többen lesznek. 2050-re valószínűleg 420 millió körül alakul majd az Egyesült Államok lakóinak száma. Egyes adatok szerint ez akár a 438 milliót is elérheti. A népességszám változásában jelenleg is nagy jelentőségű a migráció alakulása. A jelenlegi bevándorlásoknak több, mint a 60%-a kizárólag a mexikói határ környékén összpontosul, de emellett jelentős a karibi és az ázsiai térségből irányuló bevándorlás is. Napjainkban jelentős problémákat okoz az országnak az illegális bevándorlás. Jelenlegi becslések szerint mintegy 12 millióan tartózkodnak engedély nélkül az országban. Az Egyesült Államokban 2007-es adatok szerint egy nőre átlagosan 2,1 gyermek jutott. Hasonlóan magas gyermekvállalási rátával a fejlett országok közül Nagy-Britannia és Franciaország rendelkezik. Sok középosztálybeli családban van legalább 2 gyermek. Azonban ez az adat is más értékeket mutat a különböző etnikumokra vonatkoztatva. A gyermekvállalás a legmagasabb a spanyol anyanyelvűeknél, ahol átlagosan egy nőre 3 gyermek jutott. Az afro-amerikaiaknál egy nőre 2,2 gyermek, az ázsiaiaknál egy nőre 1,9 gyermek, a fehér amerikaiaknál pedig egy nőre átlagosan 2 gyermek jutott. A bevándorlás és a születésszám alakulása mellett kis mértékben ugyan, de hozzájárul a növekedéshez a várható élettartam tartós növekedése és a csecsemőhalandóság csökkenése is. A növekedés mértékét illetően többféle előrejelzés van a jövőre, de 40 év múlva valószínűleg 400 millió felett lesz az Egyesült Államok lélekszáma, megtartva ezzel a 3. helyet az országok között.

  • Vallási háttér

Az amerikai népesség 85-90%-a tartozik valamelyik vallási felekezethez. Egyes adatok szerint a nem hívők és a válaszadást megtagadók aránya 10-15%. Habár egy 2003-as felmérésben a vallásosak aránya a 30 éven aluliak közt 85-88%. Ez az arány a 30 éven felüliek közt 92-95%. Egyes emberek idősebb korukban döntenek vallási felekezethez tartozás mellett.

Searchtool right.svg Lásd még: Bibliaövezet
Az Egyesült Államok legnagyobb városainak lakossága

New York
New York
Los Angeles
Los Angeles
Chicago
Chicago
Houston
Houston
AtlantaGeorgia
Atlanta
Miami
Miami

# Város (Állam) Város (2011) Agglomeráció (2011)

Philadelphia
Philadelphia
Phoenix
Phoenix
San Antonio
San Antonio
San Diego
San Diego
Boston downtown skyline
Boston
Seattle
Seattle

1 New York (New York) 8 244 910 19 015 900
2 Los Angeles (California) 3 819 702 13 000 000
3 Chicago (Illinois) 2 707 120 9 504 753
4 Houston (Texas) 2 145 146 6 086 538
5 Philadelphia (Pennsylvania) 1 536 471 5 992 414
6 Phoenix (Arizona) 1 469 471 4 263 236
7 San Antonio (Texas) 1 359 758 2 194 927
8 San Diego (California) 1 326 179 3 140 069
9 Dallas (Texas) 1 223 229 6 526 548
10 San José (California) 967 487 1 865 450
11 Jacksonville (Florida) 827 908 1 360 251
12 Indianapolis (Indiana) 827 609 1 778 568
13 Austin (Texas) 820 611 1 783 519
14 San Francisco (California) 812 826 4 391 037
15 Columbus (Ohio) 797 434 1 858 464
16 Fort Worth (Texas) 758 738 6 526 548
17 Charlotte (Észak-Karolina) 751 087 1 795 472
18 Detroit (Michigan) 706 585 4 285 832
19 El Paso (Texas) 665 568 820 790
20 Memphis (Tennessee) 652 050 1 325 000
.. Washington D.C. 630 000 5 700 000
.. Denver (Colorado) 630 000 2 600 000
.. Boston (Massachusetts) 625 000 4 500 000
.. Baltimore (Maryland) 620 000 2 700 000
.. Seattle (Washington (állam)) 620 000 3 500 000
.. Nashville (Tennessee) 620 000 1 590 000
.. Atlanta (Georgia) 420 000 5 200 000
.. Miami (Florida) 410 000 5 500 000

Bővebben: Az Amerikai Egyesült Államok városainak listája népesség szerint

Lásd még: Az Amerikai Egyesült Államok tagállamainak legnagyobb városai Lásd még: Az Amerikai Egyesült Államok tagállamainak listája népesség szerint, Az Amerikai Egyesült Államok tagállamainak listája területük szerint, Az Amerikai Egyesült Államok tagállamainak listája népsűrűség szerint

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasági mutatók
Munkanélküliség 5,8%[14] (2014. nov.)
GDP növekedés +2,4%[15] (2010. 2. negyedév)
CPI infláció 2,0%[16] 2009. maj.-2010. maj.
Államadósság $17 000 milliárd[17] (2014. nov.)
Szegénységi ráta 13,2%[18] (2008)
Detroit, az USA egyik ipari központja (a bal oldali felhőkarcoló-komplexum a General Motors központja)

Az USA a világgazdaság több mint 22%-át teszi ki. Fejlett ipari ország, a világ egyik meghatározó gazdasági hatalma. A Világgazdasági Fórum 2009-2010-es listája szerint a világ 2. legversenyképesebb országa.[19]

Searchtool right.svg Lásd még: Kategória:USA-beli vállalatok

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bányászat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • feketeszén: Appalache-hegység nyugati lábánál, Öt tó-vidéken
  • vasérc: Felső-tó vidékén,
  • színes- és nemesércek: Sziklás-hegység
  • uránérc: Sziklás-hegység
  • kőolaj, földgáz: Kalifornia, Mexikói-öböl partján (Texas, Louisiana), Alaszkában – kimerülőben
  • kősó: Texas
  • kén: Texas
  • foszfát: Florida

Energiagazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Naperőmű, Nellis Air Force Base, Nevada

Elsősorban a szénhidrogénekre épül, de nagyon jelentős az atomenergia felhasználása (21%) is. Nem elhanyagolható a széntüzelésű hőerőművek szerepe. Emiatt az egyik legnagyobb környezetterhelő ország. Intenzíven kutatják az alternatív és megújuló erőforrások felhasználási lehetőségeit, de ezek az eszközök még túl drágák és rossz a rendelkezésre-állási mutatójuk.

Nagyobb megújuló energiatermelők:

  • Vízerőmű: Columbia és Colorado folyó
  • Szélerőmű: Texas, Iowa, Kalifornia
  • Naperőmű: Colorado és a délnyugati államok

Feldolgozóipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Boeing 747-8 repülőgép összeszerelése

Szinte az összes iparág képviselője megtalálható itt. Korábban a nehézipar volt a legmeghatározóbb, de ma már a finommechanikai és elektronikai berendezések illetve az információs technológiák (számítógép) hozzák a fő bevételt.

Déli államok a polgárháborúban elszenvedett vereség és a rabszolga-felszabadítás után nem tudtak gazdasági versenyre kelni az erős, iparosodott Északkal. Az utóbbi néhány évtizedben azonban rohamos ipari fejlődés tapasztalható. A Mexikói öböl partján épültek legnagyobb kőolaj-finomítók. Nagyobb ipartelepek:

  • vaskohászat: Appalache-vidék (Pittsburgh, Bethlehem), Nagy Tavak vidéke (Buffalo, Cleveland, Detroit, Chicago-Gary, Duluth)
  • alumínium-kohászat: New Orleans, Mobile, Baton Rouge,
  • autógyártás: Detroit, Cleveland, Buffalo, Baltimore, Kansas City
  • repülő-, rakétagyártás: Baltimore, Philadelphia, Minneapolis-St. Paul, Denver, San Diego, Los Angeles, San Francisco, Houston, Atlanta, Seattle(Boeing)
  • elektronikai ipar: New York, Boston, Philadelphia, Baltimore, Los Angeles
  • kőolajfinomítás, vegyipar: Houston, Baton Rouge, Los Angeles (A texasi partvidéken bányászott kősó és kén, valamint Florida hatalmas foszfátlelőhelyei a szervetlen vegyipar (műtrágyagyártás) alapját képezik.)
  • élelmiszeripar: Minneapolis-St. Paul, St. Louis, Kansas City
  • Kordillerák erdei és folyói mentén: fatelepek, papírgyárak működnek
  • Hadi ipar a nyugati területeken összpontosult a II. világháború idején. Ez alapozta meg San Diego, Los Angeles, San Francisco hatalmas kikötővárossá fejlődését.
  • Észak-Atlanti-partvidék: Európából érkező bevándorlók virágoztatták fel nagy mennyiségű, olcsó munkaerőt kínálva, amely elsősorban a kohászatra és energiaiparra volt hatással, később a munkaerő felértékelődött és felváltották a hagyományos iparágakat a technológia és szolgáltatás szektor kínálta termeléssel.
  • A Nagy-tavak ((5)Tó-vidék) környékén ma is a hagyományos nehézipar-városok a jellemzőek.

Buffalo, Cleveland a szállítási útvonalak mentén jött létre, hogy feldolgozzák az alapanyagokat; sok más település keletkezésének prototípusa az övék, ahogy Pittsburgh is, amely a vasérc bánya-falvak kiterjedéseként egyesült.

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tőzsde épülete New Yorkban

A kereskedelem központja New York. Itt futnak össze a pénzügyi élet szálai. Itt van a legtöbb bank és monopólium is. Vasércből ma már importra szorulnak, amelyet Kanada (Labrador) elégít ki. Ez hozta magával a Szent Lőrinc víziút megépítését, amely a két ország kereskedelmét nagy mértékben élénkítette. Azonban a legfontosabb közlekedési csomópont Chicago, ahol a légi és vasút közlekedés a legélénkebb. New Orleans a kapcsolat Latin-Amerikával; ahonnan mezőgazdasági termékeket és érceket szereznek.

Mivel az űrbejutás könnyebb alacsonyabb szélességi fokról, Houston az űrkutatás központjává lett. Ma már a hosszúsági fok nem olyan lényeges, de a legnagyobb űrközpont mégis Floridában, Cape Canaveral-ben van. Korábban északon volt a textilipar központja, de ma már délen saját maguk termelik az alapanyagokat alkalmasabb vidékeken, így átköltözött Floridába, amely az idegenforgalom kedvelt célpontja is egyben. Atlanta ma már szintén (belső)kereskedelmi és pénzügyi központ, és híres a Coca-Coláról. Dallas pedig, ha máshonnan nem is, de a népszerű sorozatból biztosan ismert az olajáról.

Importtermékek: nyersolaj, feldolgozott olajtermékek, olajszármazékok, műszaki cikkek, gépkocsik, ipari termékek, élelmiszer. Exporttermékek: általános élelmiszeripari termékek, gépkocsik, ipari felszerelések és alkatrészek, mezőgazdasági termékek, luxuscikkek.

Főbb kereskedelmi partnerek (2012-ben)[20]:

  • Export: Kanada 19%, Mexikó 14%, Kína 7%, Japán 4,5%
  • Import: Kína 19%, Kanada 14%, Mexikó 12%, Japán 6,4%, Németország 4,7%

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kombájn aratja a szójababot Indiana államban

Mivel igen szerencsés helyzetben van a terület azáltal, hogy a legtöbb égövet átöleli és a legkülönbözőbb időjárási zónák megtalálhatóak területén, szinte az összes növényfaj termeszthető. Ugyanakkor sok problémát okoz az, hogy a területe északról nyitott, így gyakran előfordul, hogy az Északi sarkról tavasz közepén is fagyos léghullám érkezik, ami elpusztítja a fiatal növényeket.

  • Közép – Nyugat: kukorica, szója; sertés, szarvasmarha (a mezőgazdaság felértékelődött; legnagyobb: Indianában, Iowában és Illinois-ban)
  • Préri-fennsík: búza, legelők; szarvasmarha-tenyésztés
  • Mississippi-alföld: szója, földimogyoró, Texasban gyapot; a legelőkön szarvasmarha-tenyésztés, baromfi
  • Parti-síkság: Virginia – dohány, Mississippi delta – rizs, cukornád, Florida – zöldség, déligyümölcs; a legelőkön szarvasmarha-tenyésztés
  • Kalifornia: mérsékelt övi gyümölcstermesztés (alma, körte, barack, szőlő), zöldségfélék, délen citrusfélék, gyapot; a legelőkön szarvasmarha- és juh-tenyésztés; öntözéses gazdálkodással
  • Kordillerák: fűszertelepek
  • Szarvasmarha tenyésztés szinte mindenhol folyik hatalmas méretekben(Hamburger), valamint elterjedt a juhtartás is; legeltető tartással.
  • Minneapolis, St. Louis, Kansas City a malom és húsiparukról híres.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az államközi autópályák, amelyek több mint 75 000 kilométer hosszan szelik át az országot
Autópályakereszteződés Dallasban
Greyhound autóbusz

Közúti[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több mint 4 200 000 kilométer út található az Egyesült Államokban országszerte; ezeket lehetnek alacsonyabb és magasabb rendű utak egyaránt.

A mindennapos közlekedés egyik legelterjedtebb módja az autó. 1000 lakosra 759 autó jut, ami messze meghaladja az Európai Uniós átlagot (1000 lakosra 472 autó). Egy átlagos amerikai naponta 55 percet tölt vezetéssel, mialatt 47 kilométert tesz meg.[21]

A közúti tömegközlekedésben a Greyhound játssza a vezető szerepet, mint az ország legnagyobb autóbusztársasága, amely több mint 3700 városba közlekedtet autóbuszokat.

Vasúti[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Személyszállítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemzeti vasúttársaság az Amtrak. Elsősorban nagy távolságban közlekedtet személyszállító vonatokat, irányonként naponta átlagosan egyszeri vagy kétszeri alkalommal (kivéve az északkeleti országrészt). A Keleti-parton található Észak-Amerika legmodernebb vasútvonala, a Northeast Corridor. Itt közlekedik az Acela Express is, amely Washingtont köti össze Bostonnal.

Teherszállítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vasútvonalak túlnyomó részét (240 000 km) inkább csak teherszállításra használják, amelyeken több vasúttársaság is osztozik. A legtöbb tehervonat akár több kilométer hosszú is lehet, mutatva ezzel, hogy az Egyesült Államokban a teherszállításért elsődlegesen a vasút felel. A vonalak legnagyobb része nem villamosított.

Newark Liberty nemzetközi repülőtere New Jerseyben, a levegőből nézve

Légi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egyesült Államokban 2008-ban közel 15 000 repteret tartottak számon, amellyel világelsők. A nagyobb városok általában több repülőtérrel is rendelkeznek, amelyeket az utasszállító légitársaságok előszeretettel ki is használnak. Érdekesség, hogy az USA egyetlen ország, amelynek nincs nemzeti légitársasága. 2001. szeptember 11. óta különösen magas szintű a repülőterek biztonsági szintjei.

A legfrekventáltabb belföldi útvonal a New York - Los Angeles útvonal, amelyen évente megközelítőleg 1 800 000 ember utazik; a legfrekventáltabb külföldi útvonal pedig a New York - London útvonal, amit évente 3 000 000 utas használ.

Vízi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szabadság-szobor New Yorkban a szabadság és a demokrácia jelképe

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális világörökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pueblo de Taos ősi indián falu Új-Mexikó államban

A kulturális világörökség része:

Híres egyetemek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Film[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hollywood felirat a hollywoodi hegyekben, a világ filmgyártásának központjában, Kaliforniában.

Zene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Louis Armstrong a dzsessz egyik korai képviselője

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Searchtool right.svg Lásd még: Gyorsétterem
Searchtool right.svg Lásd még: Amerikai whisky és Bourbon whisky

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amerikai futball, az egyik legnépszerűbb sport az Egyesült Államokban

Az Államokban négy nyári és négy téli olimpiát rendeztek eddig. A nyári játékokon az atlétika, a téli játékokon pedig a gyorskorcsolya a legnépszerűbb az amerikai sportolók körében.

Motorsportok terén igen gazdag az Államok, ugyanis itt rendezik meg a nemzeti NASCAR sorozatot, és rivális sorozatát az Indycart, mindkettőt döntött oválpályákon bonyolítják le. Indianapolis a - nevezetes döntött kanyarjával - adott otthont az amerikai Forma 1-es futamnak. Forma 1-es világbajnokaik: Phill Hill (1961) és Mario Andretti (1978). 2010-től debütál volna a sorozatban az első amerikai F1-es alakulat; a USF1, de pénzhiány miatt csődbe ment, így nem sikerült megvalósítani az amerikai álmot.

Michael Phelps minden idők eddigi legsikeresebb sportolója az ötkarikás játékokon, a 2008-as Pekingi Olimpián úszásban megszerzett 8 egyéni aranyérmével világrekordernek számít.

Michael Jordan minden idők legnagyobb hatású sportolója, az amerikai NBA kosárlabda sorozatban mutatott játéka alapján a valaha volt legjobb és legsikeresebb kosárlabdázójának és egyben sportolójának is tartják.

A Red Bull Air Race műrepülő világbajnokságban 2004-től 2007-ig amerikai bajnokot avattak: Kirby Chambliss (2004, 2006), Mike Mangold (2005, 2007), akik az amerikai légierő vadászpilótából avanzsáltak műrepülő pilótává.

Muhammad Ali amerikai olimpiai és világbajnok nehézsúlyú ökölvívó (1960), a század egyik legnagyobb sportolójának tartják. Mike Tyson történelmet írt azzal, hogy csaknem 20 évesen lett a legfiatalabb nehézsúlyú ökölvívó-világbajnok (1986), aki arról várt híressé, hogy legtöbb ellenfelét KO-val (knock-out = kiütés) győzte le.

Legnépszerűbb sport a futball,ami nem keverendő össze az európai labdarúgással, a soccer-ral.Leghíresebb csapatok: Indianapolis Colts, New England Patriots,San Francisco 49'ers

Lásd még: Kategória:Az USA sportélete

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szövetségi ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egyesült Államokban tíz szövetségi ünnepnap van; ezek közül négynek a dátuma kötött, öt mindig hétfőre, egy pedig mindig csütörtökre esik.[22] Az ezekre a napokra vonatkozó munkaszüneti nap csak szövetségi alkalmazottakra érvényes. A magánszektor dolgozóinak munkaszüneti napjáról a munkaadó dönt.

Oakland mormon temploma és környéke karácsonyi fényekben

Állandó dátumú szövetségi ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Újév - január 1. - Az újév megünneplése hasonló, mint Európában. Országszerte tűzijátékokat tartanak. A legnagyobb esemény ezen a napon a New York-i Times Square-en a visszaszámlálás.
  • Függetlenség napja - július 4.
  • Veteránok napja - november 11.
  • Karácsony - december 25.
  • Ha egy szövetségi ünnep hétvégére esik, a munkaszüneti napot átteszik a következő munkanapra.

Változó dátumú szövetségi ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felvonulók a Kolumbusz-napi parádén San Franciscoban
  • Martin Luther King születésnapja - január harmadik hétfője
  • George Washington születésnapja - február harmadik hétfője
  • Háborús hősök emléknapja - május utolsó hétfője
  • A munka ünnepe - szeptember első hétfője
  • Kolumbusz-nap - október második hétfője
  • Hálaadás napja - november negyedik csütörtöke

Egyéb ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar szokással ellentétben az Egyesült Államokban (és sok más országban is) nem május első, hanem második vasárnapján ünneplik az anyák napját.
Nem ér fel az anyák napja népszerűségével.
Halloween-napi jelmezek
George Washington, az USA első elnöke 1732. február 22-én született. Az ünnepet minden amerikai elnök tiszteletére tartják.
Az ír származású amerikaiak ünnepe a március 17-ei Szent Patrick napja. A legnagyobb ünnepségeket New Yorkban, Bostonban és Chicagóban tartják. Az emberek tetőtől talpig zöldbe öltözve mutatják ki a Írország iránti szeretetüket.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy forgalmas kaliforniai autópálya
  • Jelképesen 2006. október 17-én, magyar idő szerint 13:42-kor érte el az ország népessége a 300 milliót.[23]

Az amerikaiak életében központi helyet foglal el az autó. A családok négyötödének van legalább egy kocsija. A személyforgalom 83%-át ezzel bonyolítják le. A kipufogógáz okozta szennyeződés így egyre több államot késztet arra, hogy szigorúan ellenőrizze a gépkocsik szennyezőanyag-kibocsátását.[forrás?]

Lásd: Az amerikai álom

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Times Square egy képe New York városában

A leglátogatottabb turisztikai célpontok 2008-ban [24]:

Név Helyszín Látogató (millió fő)[25]
Walt Disney World Resort Orlando, Florida 45
Mall of America Bloomington, Minnesota 40
Times Square New York, New York 35
Las Vegas Strip Las Vegas, Nevada 31
National Mall and Memorial Parks Washington, D.C. 24
Disneyland Resort Anaheim, California 22.1
Faneuil Hall Marketplace Boston, Massachusetts 20
Fisherman's Wharf/Golden Gate Area San Francisco, California 14
Niagara-vízesés New York (állam) 12
Great Smoky-hegység Nemzeti Park North Carolina and Tennessee 9.4
Navy Pier Chicago, Illinois 8.6
Lake Mead National Recreation Area Las Vegas, Nevada 7.6
Empire Mall Sioux Falls, Dél-Dakota 7
Universal Orlando Resort Orlando, Florida 6.2
SeaWorld Orlando Orlando, Florida 6
San Antonio River Walk San Antonio, Texas 5.1
Salt Lake Temple Salt Lake City, Utah 5
Delaware Water Gap National Recreation Area New Jersey and Pennsylvania 4.8
Universal Studios Hollywood Los Angeles, Kalifornia 4.7
Metropolitan Museum of Art New York City, N.Y 4.5
Waikiki Beach Oahu, Hawaii 4.5
Grand Canyon Arizona 4.41

Magyar vonatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. nincs hivatalos nyelv az Államokban
  2. 2010. évi népszámlálás
  3. 2000. évi népszámlálás
  4. IMF World Economic Outlook Database, April 2012. (Hozzáférés: 2012. április 20.)
  5. Transcript: Donald Rumsfeld on 'FOX News Sunday'
  6. Iraq Body Count: Why is it so hard to count, anyway?
  7. The Continuing Needs of Iraq's Displaced. [2007. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva].
  8. Official Language of the U.S.. USA.gov. Az Egyesült Államok szövetségi kormányzata. (Hozzáférés: Hiba: érvénytelen idő)
  9. Study Materials for the English Test. U.S. Citizenship and Immigration Service. (Hozzáférés: 2014. június 21.)
  10. Department of Defense (PDF). (Hozzáférés: 2010. április 1.)
  11. Népszabadság
  12. English in the 50 states. proenglish.org. (Hozzáférés: 2009. április 15.)
  13. The Constitution of the State of Hawaii – Article XV – Section 4. Hawaii Legislative Reference Bureau. (Hozzáférés: 2009. április 15.)
  14. Employment Situation Summary. U.S. Department of Labor, 2014. november 1. (Hozzáférés: 2014. november 12.)
  15. Gross Domestic Product (XLS). Bureau of Economic Analysis, 2009. február 27. (Hozzáférés: 2009. március 19.)
  16. Consumer Price Index: November 2008. U.S. Department of Labor, 2008. december 16. (Hozzáférés: 2009. január 23.)
  17. The Daily History of the Debt Results. U.S. Department of the Treasury. (Hozzáférés: 2014. november 12.)
  18. Household Income Rises, Poverty Rate Unchanged, Number of Uninsured Down. U.S. Census Bureau, 2008. augusztus 26. (Hozzáférés: 2009. január 23.)
  19. A világ 58. legversenyképesebb országa vagyunk (magyar nyelven). index.hu, 2009. szeptember 8. (Hozzáférés: 2009. szeptember 9.)
  20. CIA World Factbook
  21. A közlekedési hatóság 2001-es felmérése
  22. Federal Holidays - Office of Personnel Management
  23. 300 millióan az amerikaiak. Index.hu, 2006. október 17. (Hozzáférés: 2010. április 1.)
  24. http://www.forbestraveler.com/best-lists/most-visited-us-tourist-attractions-story.html
  25. Baedeker, Rob (May 5, 2008), "America's 25 Most Visited Tourist Sites", ForbesTraveler (Forbes), <http://www.forbestraveler.com/best-lists/most-visited-us-tourist-attractions-story.html>. Retrieved on May 19, 2008
  • TOPOGRÁF TÉRKÉPÉSZETI Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
  • Life Lines, pre-intermediate student's book

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Amerikai Egyesült Államok témájú médiaállományokat.
Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Wiktionary-logo-hu.png
Nézd meg Amerikai Egyesült Államok amerikai egyesült államok címszót a Wikiszótárban!