Tiszakarád
| Tiszakarád | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Cigándi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Karászi Zoltán (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3971 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2138 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 50,69 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 47,56 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 12′ 20″, k. h. 21° 43′ 41″48.205669°N 21.728061°EKoordináták: é. sz. 48° 12′ 20″, k. h. 21° 43′ 41″48.205669°N 21.728061°E | |||
 Tiszakarád
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Tiszakarád weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszakarád témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Tiszakarád község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Cigándi járásban.
Fekvése
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Bodrogközben fekvő Tisza-menti település, Sárospataktól délkeletre.
Története
Tiszakarádot 1411-ben említik először az oklevelek Karád néven. Birtokosai ekkor az Agárdiak voltak. 1417-ben már Perényi Miklósnak és Nagytárkányi Györgynek is birtoka volt itt. 1466-ban Begányi Benedeket is beiktatták Karád részeibe, ahol ekkor a Tőke és a Széchi családnak is volt birtoka. 1487-ben a Széchiek birtokrészüket elzálogosították a Tárczaiaknak.
A 16. és 17. században több birtokosa volt: a Kassai, Csalviti Horváth, Vékey, Valkóy, Palugyai, Rákóczi, Borbély, Sarkantyús, Tárkányi, Alaghy, Paczoth és Sennyey családok.
1751-ben Dőry Ferencet iktatták be Karád részeibe, azonban a Sennyeiek 1800-ban visszakapták itteni részüket. Ekkor a településen birtokos volt még a Petrovay család, a királyi kincstár és az Aspermont, valamint a gróf Almásy család is.
A 20. század elején Mailáth József volt itt a nagyobb birtokos.
Karádhoz tartoztak Csermely-tanya, és Nagyhomok puszta is, amelyet a korabeli oklevelekben 1367-ben Csaszlóczi Mihály birtokaként tüntettek fel. Nagyhomok-puszta a 15. században még község volt.
Tiszakarád környékén a Tisza árterében még az 1900-as évek elején is élt az ártéri gyümölcstermesztés.[1]
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Dr. Asztalos Viktor (független)[3]
- 1994–1998: Ungvári József (MSZP)[4]
- 1998–2002: Ungvári József (független)[5]
- 2002–2006: Ungvári József (Zempléni Településszövetség)[6]
- 2006–2010: Tompa György (független)[7]
- 2010–2014: Ungvári József (független)[8]
- 2014–2019: Karászi Zoltán (független)[9]
- 2019-től: Karászi Zoltán (független)[1]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2498 | 2465 | 2432 | 2250 | 2226 | 2166 | 2138 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 81%-a magyar, 19%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,2%-a magyarnak, 29% cigánynak mondta magát (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 11,9%, református 60,9%, görögkatolikus 3,4%, felekezeten kívüli 5,3% (16,8% nem válaszolt).[11]
Nevezetes tiszakarádiak
- Bruck Edith költőnő
- Kántor Pál költő, református lelkipásztor Kanadában
- Szintiboy - Zagyva Tibor előadóművész
Nevezetességei
- Református temploma 1884-ben épült.[2]
- Csendőrségi épülete
- Zsidó temető
- Határában található Európa legnagyobb ismert partifecske-fészkelőtelepe, melynek nagysága az 1980-2000-es években stabilan 1500-2500 pár körül mozgott (ez több mint tízszerese a faj átlagos tiszai telepméretének).[12]
A település díszpolgárai
- Kántor Pál (2017)[13] • Gál Béláné / posztumusz (2018) • Egresi László / posztumusz (2018) • Hörcsik Richárd (2018) • Tompa László (2018)[14] • Sánta Erzsébet / posztumusz (2019) • Dolgos Ferenc (2019)[15]
Jegyzetek
- ↑ a b Tiszakarád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Tiszakarád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Tiszakarád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Tiszakarád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
- ↑ Tiszakarád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
- ↑ Tiszakarád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
- ↑ Tiszakarád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Tiszakarád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
- ↑ Tiszakarád Helységnévtár
- ↑ Dr. Szép Tibor: Partifecske (magyar nyelven) (html). zeus.nyf.hu. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ A szülői ház viseli Kántor Pál nevét Tiszakarádon. Borsod Online.hu
- ↑ Négy új díszpolgára lett Tiszakarádnak. Borsod Online.hu
- ↑ Tiszakarád községnek két új díszpolgára van. Borsod Online.hu
Források
- Borovszky Samu: Zemplén vármegye.
