Split
Split | |||
Split látképe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Megye | Split-Dalmácia | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Ivo Baldasar (SDP) | ||
Irányítószám | 21000 | ||
Körzethívószám | (+385) 021 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 160 577 fő (2021. aug. 31.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 63 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Split weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Split témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Split (magyarul: Spalató, latinul: Spalatum, olaszul: Spalato) Horvátország második legnagyobb városa Split-Dalmácia megyében, Dalmácia legnagyobb városa, igazgatási és gazdasági központja.
Fekvése
A város Közép-Dalmáciában a Jadro és Žrnovica folyók torkolatánál, a Kaštela-öböl és a Spliti csatorna által határolt félszigeten fekszik. Közép-Dalmácia igazgatási és gazdasági központja. Közlekedési csomópont, vasútvonal köti össze Zágrábbal.
Éghajlata
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 10,4 | 11,2 | 13,8 | 17,2 | 22,7 | 26,8 | 30,0 | 29,7 | 24,9 | 19,9 | 14,7 | 11,4 | 19,4 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 5,6 | 5,7 | 7,8 | 10,6 | 15,4 | 18,9 | 21,7 | 21,7 | 18,0 | 14,1 | 9,6 | 6,7 | 13,0 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 74 | 61 | 63 | 62 | 62 | 47 | 26 | 45 | 69 | 82 | 102 | 91 | 783 |
Havi napsütéses órák száma | 133 | 153 | 186 | 210 | 273 | 306 | 347 | 319 | 246 | 192 | 135 | 130 | 2631 |
Forrás: Croatian Meteorological and Hydrological Service[2][3] |
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 17,4 | 22,3 | 24,3 | 27,7 | 33,2 | 38,1 | 38,6 | 38,5 | 34,2 | 27,9 | 25,8 | 18,6 | 38,6 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | −9,0 | −8,1 | −6,6 | 0,3 | 4,8 | 9,1 | 13,0 | 11,2 | 8,8 | 3,8 | −4,5 | −6,3 | −9,0 |
Forrás: Croatian Meteorological and Hydrological Service[2][3] |
Nevének eredete
Neve a görög aszpalathosz (= tüskebokor) főnévből ered, de lehet, hogy illír eredetű, és a latin palatium (= palota) főnévhez igazították hozzá, mivel Diocletianus római császár 293 és 305 között palotát emelt a kis halászfaluban, és ide vonult vissza. A város hivatalos neve 1918-ig az olaszban használatos Spalato maradt, ezt követően vezették be a ma ismert szláv változatot: Split.
Története
Ókor
A város helyén eredetileg görög kolónia volt, majd római uralom alá került. A település első lakója Diocletianus császár volt, aki 293-ban palotát épített a barátságos tengeröbölhöz. Lemondása után ide vonult vissza és itt, ebben a 38700 négyzetméteres (180 x 215 méteres) luxuspalotában töltötte élete utolsó éveit. A népvándorlás során a 7. században a közeli Salona lakossága a hódítók elől a palota biztonságos falai közé menekült.
Középkor
A palota körül alakult ki a későbbi város, majd horvát uralom alá került. A 9. században elterjedt a kereszténység is és felépítették a város első templomát. A városi kikötőtől nyugatra lévő félszigeten a 10. században kezdték el építeni a bencés rendhez tartozó monostort, amelyet a vértanú Szent István tiszteletére szenteltek fel. Ezt a félszigetet később Sustipan-félszigetnek nevezték el. Split városa 1105-ben magyar uralom alá került, amikor Kálmán király hadjárata során, katonai beavatkozás nélkül diplomáciai úton megegyezett a várossal. Split elfogadta a magyar uralmat, az uralkodó esküt tett a város előtti gyűlésen Split szabadságainak a megtartásáról, majd pedig a város polgárai esküdtek hűséget a magyar uralkodónak. Ezt követően Kálmán ünnepélyes bevonulást (adventus) tartott Splitben, amelyekhez hasonlóra került sor más dalmáciai városokban az 1105. évi hadjárat során.[4] kölcsönös eskütételt követőebevonult a városba. Könyves Kálmán halálát követően, 1116-ban Velence foglalta el a várost. 1124-ben II. István rövid időre ismét elfoglalta, de 1125-ben újra Velencéé lett, egészen 1136-ig, amikor II. Béla hadjáratát követően közel harminc évig újra magyar fennhatóság alá került Split. 1167-ben Bizánc szerezte meg a III. István magyar királlyal folytatott harcok során. Miután Manuel bizánci császár elhunyt, 1180-ban III. Béla magyar uralkodó visszafoglalta a korábban magyar fennhatóság alatt lévő dalmáciai területeket.[5] 1200 körül a város érseke Imre király korábbi nevelője, Perugiai Bernát lett. Itt szállt tengerre 1217-ben Szentföldre menvén II. András király. Ide menekült 1242-ben IV. Béla a tatárok elől, itt a székesegyházban vannak eltemetve lányai, Katalin és Margit.[4] Az Árpád-korban Split fontos szerepet töltött be a magyar uralkodók számára. Ez a város volt Dalmácia egyházi központja, a magyar királyok számára pedig fontos volt, hogy a város egyházi és világi életében is vezető szerepet betöltő érsek magyar származású, vagy a magyar királyhoz közel álló személy legyen. 1113 és 1294 között néhány kivételtől ez meg is valósult. Ezeknek a magyar kötődésű érsekeknek sorát Manasses nyitotta (1113-1116), őt követte Gaudius (1136-1158), Absalom (1159–1161), Lombardiai Péter (1161-1166), Kán nembeli Péter (1185-1190), Péter korábbi pannonhalmi apát (1191-1196), Perugiai Bernát (1200–1217), Guncel (1219-1242), István választott érsek és zágrábi püspök (1242–1243), Csák nembeli Ugrin (1244-1248), Rogerius (1249–1266), Buzád nembeli János (1266–1294).[6]
1322-ben a város Velencéhez pártolt, de 1357. július 8-án a magyarok visszafoglalták. 1420-ban azonban végleg Velence birtoka lett és a városállam uralma csak 1797-ben ért véget. Ekkor előbb osztrák, majd 1806 és 1813 között francia, végül ismét osztrák uralom alá került.
A 19-20. században
1805 - 1813 között Dalmácia és ezzel együtt Split is Napóleon uralma alá került. Ezt az uralmat ma egy utca a Marmontova utca őrzi. 1813-ban a Habsburg Birodalom része lett, azonban a városban erős belső konfliktus volt az olaszok és nem olaszok között.
1912-ben megépítették a vasutat, így Dalmácia összeköttetésbe került Horvátországgal.
A Monarchia felbomlásával a független Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1941-ben olasz megszállás alá került, de 1943-ban az olasz kapitulációval megszűnt az olasz uralom is. 1979-ben az UNESCO a belvárost a világörökség részévé nyilvánította.
Lakosság
A 2011-es népszámlálás szerint a város lakossága 178.102 fő volt, ebből 96,24% horvát, 1,42% szerb, 0,37% bosnyák és 1,97% egyéb nemzetiségű volt, köztük montenegróiak, macedónok, albánok, szlovének, olaszok és magyarok. A népszámláláskor a város lakosságából 108-an vallották magukat magyarnak (0,06%). A népszámláláskor a város lakosságának 98,27%-a horvát anyanyelvűnek vallotta magát.
Vallási szempontból a lakosság túlnyomó többsége római katolikusnak vallotta magát (86,15%), emellett jelentős felekezetnek számítanak az ortodox keresztények (1,18%), a protestánsok (0,2%), a muszlimok (0,54%). A fentiek mellett egyéb keresztény vallások, a zsidó vallás és különböző keleti vallások voltak még jelen a városban. A lakosság 1,61%-a agnosztikusnak, míg 6,56%-a ateistának vallotta magát.[7]
Politika
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/dc/SplitM1.jpg/250px-SplitM1.jpg)
Konzulátusok
- Egyesült Királyság
- Írország
- Finnország
- Németország
- Hollandia
- Dánia
- Szlovénia
- Olaszország
- Svédország
- Spanyolország
- Chile
- Ausztria
- Csehország
- Szlovákia
Látnivalók
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c9/Cathedral_of_Split1.jpg/188px-Cathedral_of_Split1.jpg)
- Az egykori Diocletianus-palota falai között található a tulajdonképpeni óváros.
- A Szent Doimus székesegyház 13. századi, eredetileg Diocletianus mauzóleuma volt.
- A Papalić-palota 15. századi, a város legjelentősebb gótikus emléke. Ma a városi múzeum van benne.
- Az Agubio-palota.
- A Cindro-palota, a város legszebb barokk épülete.
- A Szentháromság templom és a reneszánsz kolostor a város patrícius családjainak síremlékével.
- A püspöki palota neoreneszánsz stílusú.
- A Szent Arnir-kápolna, Juraj Dalmatinac alkotása.
- A Miasszonyunk templom barokk oltárral, 11. századi bizánci ikonnal és Mengello 1412-ben készített freskóival.
- A Szent Ferenc templom és kolostor a 13. századból.
- A Gripe erőd 17. század.
- 2011-ben Željko Kerum akkori polgármester, az ország egyik leggazdagabb embere bejelentette, hogy 39 méter magas Krisztus-szobrot állítanak a város fölött magasodó Marjan-dombon. Elkészítésének és felállításának költségeit magánvagyonából fizeti. A heves tiltakozás hatására elállt tervétől; a szobor nem készült el.[8]
Múzeumok
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/29/Split-Roman_walls.jpg/250px-Split-Roman_walls.jpg)
- Szent Domnius Katedrális kincstára
- Régészeti Múzeum
- Néprajzi Múzeum
- Meštrović Galéria
- Művészeti Galéria
- Horvát Tengerészeti Múzeum
- Meštrović citadella
- Városi Múzeum
- Horvát Régészeti Emlékek Múzeuma
- Természettudományi Múzeum és Állatkert
- Élő Múzeum
Templomok
Római katolikus templomok
A városban 20 római katolikus templom van:
Szt. Doimus | Szt. Péter-apostol | Mária szűzi anyasága - Brda |
Szt. Rok - Manuš | Segítő Szűz Mária - Kman | Szűz Mária "od Zdravlja" - Dobri |
Szt. Pál - Pujanke | Szűz Mária "od Milosrđa" - Žnjan | Szűz Mária "od Ružarija" - Lučac |
Szt. Megváltó - Mejaši | Szt. István - Meje | Gospe od Pojišana - Pojišan |
Szentháromság - Poljud | Szűz Mária "od Pohođenja" - Špinut | Szent család - Sukoišan |
Fatima asszonyai - Škrape | Szt. kereszt - Veli Varoš | Jézus szíve - Visoka |
Szt. Lipót Bogdan Mandić - Sirobuja | Szt. András apostol - Sućidar | Szt. József - Mertojak |
Szt. Keresztelő János - Trstenik | Sz. Máté - Ravne njive | Szt. Márk - Neslanovac |
Szt. Lukács evangélista - Kocunar | Szt. Mihály arkangyal - Šine, Kamen |
Protestáns templomok
Közlekedés
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c7/Split_train_station_2014.jpg/250px-Split_train_station_2014.jpg)
Split fontos közlekedési csomópont. Dalmácia hajóközlekedésének egyik központja, Anconával és Pescarával közvetlen nemzetközi hajójárat köti össze, amelyen három hajótársaság a SNAV, a Jadrolinija és a Blueline Ferry üzemeltet járatokat. Emellett menetrend szerinti hajójárat köti össze a főbb tengerparti városok közül Dubrovnikkal, Trogirral, Fiuméval, és a közép-dalmáciai szigetekkel: Brač, Hvar, Šolta, Korčula de távolabb Vis és Lastovo úticélok felé is. Repülőtere 20 kilométerre nyugatra Trogir mellett fekszik, és nemzetközi járatokat fogadását szolgálja. Splitben végződik a Dalmáciai vasútvonal déli ága, amelynek részeként 1874 és 1877 között Siverić és Split viszonylatban a vasút kiépült. 1888-ban átadták a Knin - Siverić közötti szakaszt. A Lika vasútvonal a Szerb-Horvát Királyság idején 1925-ben készült el, és csatlakozott a Zágráb felé menő vasúti hálózathoz. Az autóbusz közlekedés egyik központja, menetrend szerinti járatok közlekednek valamennyi fontosabb horvátországi városba.
2006. december 10-én kezdte működését a Spliti Helyiérdekű Vasút 17,8 km-es vonalával és 7 megállójával. Tervezik a vonal meghosszabbítását Trogirig.
2005 júliusában adták át az A1-es autópályán várost elérő szakaszát. A város és az autópálya között a 2x2 sávos autóútként átépített 1-es főút szolgál kapcsolatként. A belvárosi negyedet és a kikötőt 2x2 sávos és 2x3 sávos jól kiépített főútvonalak tárják fel. A történelmi óváros gyalogos zóna része, amelyben az árufeltöltést villamos meghajtású kézikocsikról biztosítják.
Parkolásai rendszere fizető parkolós.
Sport
A splitiek sokszor hangoztatják, hogy Split a legsportosabb város a világon.
Több sportrendezvény is volt a városban: VIII. Mediterrán játékok (1979), úszás és vízilabda Európa-bajnokság (1981) és atlétikai Európa-bajnokság (1990)
- labdarúgás: HNK Hajduk Split, RNK Split, HNK Krilnik Split, NK Galeb Split, NK Dalmatinac Split
- kosárlabda: KK Split, KK Dalvin
- vízilabda: VK POŠK, VK Jadran, VK Mornar, ŽVK Bura, VK Lubinski porat, VK Pauk, VK Split, VK Veteran '70, VK Zenta
- kézilabda (férfi): RK Split, RK Brda
- kézilabda (női): RK Nada, RK Split Kaltenberg
- tekézés: KK Poštar
- evezés: VK Gusar, VK Mornar
- vitorlázás: JK Labud, JK Mornar, JK Split, JK Zenta], JK Špinut
- rögbi: RK Nada, FK Ragbi 59
- baseball: BK Nada]
- úszás: PK POŠK, PK Jadran, PK Mornar
- túrázási klub: HPK Dalmacija
- atlétika: ASK, AK Hajduk
- jéghoki: Hokej Klub Split[9]
- judo: JK Pujanke, JK Student
- karate: KK Sokol
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c2/Prokurative_082007.jpg/250px-Prokurative_082007.jpg)
Híres emberek
Zenészek, zeneszerzők, énekesek
|
|
Festők, szobrászok
- Emanuel Vidović, festő
- Vasko Lipovac, festő, szobrász
- Matko Trebotić, festő
- Josip Botteri-Dini, festő
- Kažimir Hraste, szobrász
- Kuzma Kovačić, szobrász
- Petar Grimani, festő, szobrász
- Ivan Meštrović, szobrász
Irodalmárok
- Marko Marulić, irodalmár, a horvát irodalom atyja
- Luka Botić, irodalmár és botanikus
- Bogdan Radica, publicista, irodalmár, diplomata
- Živko Jeličić, irodalmár
- Miljenko Smoje, író és újságíró
- Tonči Petrasov Marović, irodalmár
- Enzo Bettiza, irodalmár
Színészek, rendezők
|
|
Sportolók
Labdarúgók
Kosárlabdázók
Egyéb sportolók
|
Politikusok
- Diocletianus római császár
- Gajo Bulat ügyvéd, Split község polgármestere, képviselő a bécsi császári tanácsban
- Ivo Tartaglia ügyvéd, polgármester, Tengermelléki bánság bánja
- Ante Trumbić ügyvéd, politikus, az SzHSz Királyság külügyminisztere
- Ivo Sanader horvát miniszterelnök
- Željko Kerum üzletember, polgármester (2009–2013)
Oktatás
A városban működik a Spliti Egyetem, amelyet 1974-ben alapítottak. Rektora prof. dr. sc. Ivan Pavić, aki a közgazdasági kar dékánja is egyben.
Az egyetemen az alábbi karok működnek:
- Elektrotechnikai, hajóépítési kar (FESB)
- Közgazdasági kar
- Természettudományi-matematikai ismeretek és kinezológiai kar (PMF)
- Építészeti kar
- Katolikus Kar
- Kémiai-technológiai kar
- Orvostudományi kar
- Tengerészeti kar
- Jogi kar
- Művészeti akadémia
- Filozófiai kar
Testvérvárosok
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Split című horvát Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Split Marjan Climate Normals. Croatian Meteorological and Hydrological Service. (Hozzáférés: 2017)
- ↑ a b Mjesečne vrijednosti za Križevci u razdoblju1948−2016 (croatian nyelven). Croatian Meteorological and Hydrological Service. (Hozzáférés: 2017)
- ↑ a b Gál Judit: Az Árpád-házi királyok és hercegek ünnepélyes bevonulásai a dalmáciai városokba. In: Micae Mediaevales IV. Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországról és Európáról. Budapest, 2015.
- ↑ Makk Ferenc: The Árpáds and the Comneni. Political relations between Hungary and Byzantium in 12th century. Budapest, 2015.
- ↑ Gál Judit: "Qui erat gratiosus aput eum" A spliti érsekek szerepe az Árpádok királyságában. In: Magister historiae. ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola. Budapest 2014.
- ↑ A 2011. évi népszámlálás hivatalos adatai: http://www.dzs.hr/default_e.htm
- ↑ Kovács M. Dávid: A város szégyene lett a világ legnagyobb Jézus-szobra
- ↑ HK Split. [2008. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 15.)