Punta Arenas
| Punta Arenas | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Chile | ||
| Alapítás éve | 1848. december 18. | ||
| Irányítószám | 6200000 | ||
| Körzethívószám | 61 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 123 403 fő (2017)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 34 m | ||
| Terület | 37,62 km² | ||
| Időzóna | UTC−3 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 d. sz. 53° 09′ 45″, ny. h. 70° 54′ 29″53.162500°S 70.908056°WKoordináták: d. sz. 53° 09′ 45″, ny. h. 70° 54′ 29″53.162500°S 70.908056°W | |||
| Punta Arenas weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Punta Arenas témájú médiaállományokat. | |||
Punta Arenas város Chile délkeleti végében, a Magellán-szoros északi partján. A Magellán-szoros és Chilei Antarktika nevű régió (Región de Magallanes y de la Antártica Chilena) székhelye.
Éghajlata
[szerkesztés]Punta Arenas a mérsékelt övhöz tartozik. A hőmérséklet-ingadozás meglehetősen csekély. Az éves átlaghőmérséklet 6 °C körül ingadozik. A csapadék az egész év folyamán eloszlik, havonta körülbelül 25–45 mm csapadék hull. A városban valaha mért legalacsonyabb hőmérséklet 1964. június 25-én -16,4 °C volt.
Története
[szerkesztés]A chiléhez tartozó kolóniát 1848. december 18-án alapították, miután Puerto del Hambre egy katonai felkelés során elpusztult.
A település a kezdetekben büntetőkolóniaként, majd később szabadkikötőként működött, amely a szén 1872-ben való felfedezése után és az angolok által bevezetett juhászat miatt egyre fontosabbá vált. Lakossága 1875-ben még csak 915 fő volt, 1884-ben már 4000 fő volt.
A város a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalának állomásaként rövidesen virágzóvá vált. Első nagyobb fellendülése a kaliforniai aranyláz idején következett be, amikor a klipperhajók kikötőjeként szolgált. A Panama-csatorna megnyitása után azonban a kikötő elvesztette jelentőségét, majd később, második fellendülésének idején a gyapjúkereskedelem chilei központjává vált.
A 19. század végén az asztúriai bevándorló José Menéndez (1846-1918), a portugál származású bálnavadász vállalkozó José Nogueira és a Braun család, amelynek lánya, Sara Braun és bátyja házassága után a három család összes vállalkozását az irányítása alá vonta, a város legerősebb gazdasági szereplőivé váltak. Vállalatuk jelentős szerepet játszott Dél-Patagónia és Tűzföld gazdasági fejlődésében, ennek azonban egyik mellékhatása az őslakos selk'nam nép erőszakos megtizedelése lett.
Gazdaság
[szerkesztés]Fontos kikötő; 1977 óta Chile két szabad kikötőjének egyike, egyuttal a Déli-sarkra tartók indulóhelye is.[2] A juhtenyésztés központja. Kikötőjéből húst és gyapjút egyaránt exportálnak.[3] Jelentős a halászat és a régió erdőgazdálkodása.
Nevezetes személyiségek
[szerkesztés]- Ramón Díaz Eterovic, író
- Mateo Martinic (1931-), történész, író
- Mariana Cox Méndez (1871-1914), író, feminista
Panoráma
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2017-es chilei népszámlálás. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Archivált másolat. [2017. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 18.)
- ↑ Readers Digest: Világjárók lexikona, 1995
Források
[szerkesztés]- Volker Skierka: Im Wilden Süden. In: Manfred Bissinger, Will Keller (Hrsg.): Merian – Chile – Patagonien. Nr. 2/49. Hoffmann und Campe Verlag, Hamburg 1996, ISBN 3-455-29602-5, S. 74–83.
- Oficina Meteorologica de Chile (Hrsg.): Anuario Meteorologico de Chile. 1964, S. 113 (gob.cl [PDF]).
- Congreso Mundial Croata – Los Croatas de Chile. Abgerufen am 9. August 2020 (es-cl).
- Museo de Historia Natural Río Seco. Abgerufen am 7. Februar 2020.
- Ez a cikk részben vagy egészben a német wikipédia hasonló cikke alapján készült.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Galéria
[szerkesztés]-
A Laurence M Gould jégtörő és lakóhajó a kikötőben. -
-
Kikötő -
Déli sarkra tartó repülőgép pihenője Punta Arenasban -
Nao Victoria
_DC-3T_aircraft_taxiing_on_the_ramp_on_a_snowy_day_at_the_Punta_Arenas,_Chile,_airport.jpg)
