Görögország

Görög Köztársaság
Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)
Görögország zászlaja Görögország címere
Nemzeti mottó: Ελευθερία ή θάνατος (magyar fordításban „Szabadság vagy halál!”) Nemzeti himnusz: Ύμνος εις την Ελευθερίαν
Fővárosa	Athén (Αθήνα, Athína)
é. sz. 37° 58′, k. h. 23° 23′37.9666666667, 23.3833333333
Államforma	parlamentáris köztársaság
Vezetők
Köztársasági elnök	Károlosz Papúliasz
Miniszterelnök	Andónisz Szamarász
Hivatalos nyelv	görög
Beszélt nyelvek	angol, francia
EU-csatlakozás	1981. január 1.
Népesség
Népszámlálás szerint	ismeretlen +/-
Rangsorban	74
Becsült	11 295 002 fő (2010-es)
Rangsorban	74
Népsűrűség	84 fő/km²
GDP	2008 (forrás:IMF)
Összes	357,549 milliárd USD (27) PPP: 261,018 milliárd
Egy főre jutó	32 004 USD (27) PPP: 23 518
HDI (2007)	0,942 (25) – magas
Földrajzi adatok
Terület	131 990 km²
Rangsorban	96
Víz	0,87%
Időzóna	EET (UTC+2) EEST (UTC+3)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	Euró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijel	GR
Hívószám	30
Internet TLD	.gr
Albánia Macedónia Bulgária Török- ország ATHÉN Kerkira Theszaloníki Kavala Alexandrúpoli Joannina Igoumenitsza Larisza Vólosz Kalkisz Patrai Eléfszina Lavrion Heraklion Olümposz Peloponnészosz Korfu Limnosz Leszbosz Kiosz Szamosz Naxosz Kosz Kréta Rodosz Földközi-tenger Jón- tenger Égei- tenger Krétai-tenger

Görögország (görögül Ελλάδα [Eláda] IPA: [ɛl’aða] vagy Ἑλλάς [Elász] [ɛl'as]; ógörögösen Ἑλλάς [Hellasz]), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία [Elinikí Dimokratía] [Elinik’i Dimokrat’ia])^f  állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli végén. Északon Albániával, Macedóniával és Bulgáriával, keleten pedig Törökországgal határos. A kontinentális Görögország keleti és déli partjait az Égei-tenger, míg nyugati partjait a Jón-tenger mossa. Mindkettő a Földközi-tenger keleti medencéjének része, mely sok szigetnek ad helyet.

Görögország Európa, Ázsia és Afrika találkozásánál fekszik. Itt megtalálhatóak mind az ókori Görögország, a Római Birodalom, a Bizánci Birodalom^f  valamint a török uralom négy évszázadának emlékei.^f  Görögország a demokrácia,^f  a nyugati filozófia,^f  az olimpiai játékok, a nyugati irodalom, a történettudomány, a politikatudomány, a nagyobb tudományok és a matematika alapjainak és a nyugati dráma bölcsője^f  Utóbbinak mind a tragédia, mind a komédia ága itt kezdett kifejlődni.

Görögország fejlett ország, mely 1981 óta tagja az Európai Uniónak,^f  2001 óta az Európai Gazdasági és Monetáris Uniónak, 1952 óta a NATO-nak, 1961 óta a OECD-nek,^f  1995-től a szervezet megszűnéséig a Nyugat-európai Uniónak, 2005 óta pedig az Európai Űrügynökségnek.^f  Az ország fővárosa Athén, nagyobb városai közé tartozik Szaloniki, Pátra, Iráklio, Vólosz, Joánnina, Lárisza és Kavála.

Két éve az ország a csőd szélére került, az EU-tárgyalások megszorításokkal jártak/járnak. 2012. június 18-án tartott előrehozott választásokon az Új Demokrácia párt nyert. Így egyelőre folytatódnak a tárgyalások és az ország megmenekült a csődtől.

Fekvése, határai

Északról Bulgária, Macedónia és Albánia határolja, keletről Törökország és az Égei-tenger, nyugatról és délről pedig a Jón-tenger és a Földközi-tenger. Legnyugatibb pontja: Korfu (Κέρκυρα: Kérkira / Kerkyra,) legdélebbi Kréta (Κρήτη: Kríti / Crete), legkeletibb Kasztelórizo szigete (Καστελλόριζο). Erősen tagolt partvonal jellemzi, partvidéke 15 000 km hosszú. Dél felé a part egyre inkább csipkéződik, a szárazföld parthossza 4000 km. Csak 107 000 km² az összefüggő szárazföld, 25 000 km² sziget.

Földrajz

Domborzat

Műholdfelvétel Görögországról és a környező területekről

Chora Sfakion Kréta déli részén

Szantorini, Fira

• Szárazföldi részei: a Balkán-félsziget és a Peloponnészoszi-félsziget. Peloponnészoszt 6 km széles és 79 m magas földszoros választja el a szárazföldtől. A Korinthoszi-csatorna tette önálló szigetté.
• Szigetvilága: 1300 szigete van, ebből 170 lakott.

• Tengerei:
  • Jón-tenger: a Földközi-tenger legmélyebb medencéje. Szigetei a Dinári-hegység külső övezetének tengerbe süllyedt hegyláncai, a
    • Jón-szigetek: Korfu, Lefkáda, Kefalóniá, Zákinthosz.
  • Égei-tenger: a Földközi-tenger sekély beltengere, medencéje a jégkorszakban süllyedt le, csak dél felé nyitott. Sótartalma max. 39‰. Nagyrészt itt csoportosulnak a szigetek:
    • Szporádok: Alóniszosz, Szkiáthosz, Szkópelosz, Szkírosz
    • Északkelet-égei szigetek (part menti szigetek): Évia, Szalamína, Thászosz, Szamothráki, Límnosz, Lézvosz, Khíosz, Számosz
    • Szaróni szigetek: Éjina, Ídra, Pórosz, Szpécesz
    • Kükládok: Míkonosz, Délosz, Párosz, Szantorini, Szífnosz
    • Dodekanéz szigetek: Ródosz, Kosz, Pátmosz, Asztipálea, Kálimnosz, Kárpathosz, Kászosz, Lérosz, Níszirosz, Szími, Tílosz, Kasztelórizo
    • Kréta

• Hegyláncai: kb. 2/3 részt 1500–2000 m magas, kopár, karsztos hegyek borítják Görögországot. Négy, alapvetően más felépítésű láncból áll:
  • Píndosz: a Balkán közepén, a legnagyobb tömegű görög hegység, a Dinári-hegységhez csatlakozik, leggyakoribb kövezete a krétakori mészkő,
  • Makedón-masszívum – a keleti oldalon fekszik, legmagasabb pontja az Olümposz (Olympos) 2917 m. Hozzá tartozik az Attika félsziget. 2000 m–nél magasabb hegyei: a Píndosz, a Parnasszosz, a Peloponnészosz és a Tajgetosz.
• Medencéi: feltöltődéssel keletkezett termékeny síkságok a hegyek között. Legnagyobbak a Thrákiai-medence, a Thesszáliai-medence, az Epiruszi-medence és a Szaloniki-medence.
• Görögországban sok a földrengés: Théra (Szantorini) szigete vulkánosság nyomán alakult ki. Másutt jellegzetesek az ásványvízfeltörések, gőz- és gázszivárgások. Az ország területén a mészkőhegyek miatt sok a barlang, számuk kb. 7500-ra tehető.

Vízrajz

• Folyói: Az országnak nincsenek nagy folyói, a legtöbb már rövid szakasz után mély szakadékokon át a tengerbe torkollik. Nyáron sok folyómeder kiszárad, nem hajózhatók. Fő folyója a Pineiósz, nagyobbak még az Évrosz (Hebrosz), a Sztrimónasz (Sztrümón), az Axiósz és az Aliákmonasz (Haliakmón).
• Tavai: Legnagyobbak a Prészpa-tó, a Trihonisz-tó, a Vólvi-tó, a Vegoritida-tó és a Korónia-tó.

Éghajlat

• A partvidék éghajlata általában mediterrán. A zárt medencékben szárazföldi jellegűvé válik a klíma. Az országban általában rendkívül tiszta a levegő és száraz. Sok a napsütés (300 nap/év, 3000 óra). A csapadék mennyisége nyugatról kelet felé egyre csökken.

Növény- és állatvilág

• Görögországban kevés az erdő, sok az örökzöld cserjés, bükk, tölgy, pálma. Jellemző export termények: narancs, citrom, szőlő, olajbogyó, dohány.

Lásd még: Kategória:Görögország állatvilága

Környezetvédelem

Nemzeti parkok

Szamariász-szurdok, Kréta

Görögországban tíz, a nemzetközi szabványoknak megfelelő nemzeti park van^f . Összes területük 68 732 hektár.

• Aínosz-hegy Nemzeti Park
• Víku–Aóu Nemzeti Park
• Szamariász-szurdok Nemzeti Park
• Oeta-hegy Nemzeti Park
• Olümposz Nemzeti Park
• Parnasszosz Nemzeti Park
• Párnitha-hegy Nemzeti Park
• Szúnio-fok Nemzeti Park
• Píndosz Nemzeti Park
• Prészpa-tó Nemzeti Park

A fentieken kívül van még két tengeri nemzeti park is:

• Zákinthosz Tengeri Nemzeti Park
• Aloníszosz Tengeri Nemzeti Park

Természeti világörökség

A meteorák egy része

Az UNESCO világörökség listájára természeti értékei miatt is felvett tájak:

• Athosz-hegy - kolostorok csodálatos természeti környezetben
• Meteorák - kolostorok olyan sziklákon, amelyek magukban is roppant különlegesek

Történelem

A Balkán-félsziget déli részén fekvő Görögország kellemes éghajlatú területén már a bronzkortól egész Európa fejlődését meghatározó kultúrák alakultak ki. A virágzó hellén Birodalmat az egyre erősödő Róma hódította meg az i. e. 146-ban. A Római Birodalom kettéválása után a 15. századig a Bizánci Császárság része volt, a Balkánon előrenyomuló török hódítás áldozatául esett, és az Oszmán Birodalom uralma alá került. A négy évszázados elnyomás után a görög szabadságharcban kilenc év alatt (1821–1830) sikerült elérni az ország függetlenségét. A londoni szerződés 1830. február 8-án ismerte el a Görög Királyság szuverenitását. Az ország 1924 és 1935 között köztársaság volt, 1936-tól pedig katonai diktatúra volt, amelyet 1941-ben a német megszállás követett. A felszabadult országban 1944-ben visszaállították a monarchiát, majd 1946 és 1949 között polgárháború dúlt. A hadsereg jobboldali elemei 1967-ben puccsal átvették a hatalmat, a király (II. Konstantin) külföldre menekült. Az országot köztársasággá nyilvánították, és 1973-ban népszavazás által a királyt megfosztották trónjától. Az ún. ezredesek rendszere 1974-ben bukott meg a ciprusi válság miatt, ekkor újabb népszavazáson a lakosság többsége a köztársaság fenntartása mellett döntött.

1981-ben elsősorban az ország politikai stabilitásának erősítése miatt vették fel az Európai Unióba.

Államszervezet és közigazgatás

A parlament épülete az athéni Alkotmány ([Szintagma]) téren

Alkotmány, államforma

Parlamentáris köztársaság az 1975-ben írt, majd 1986-ban módosított alkotmány szerint. Az államfő a fegyveres erők parancsnoka, a miniszterelnök és a miniszterek kinevezője.

Közigazgatási felosztás

Az országot 13 régióra (περιφέρεια [periféria]) és egy autonóm államra (αυτόνομη πολιτεία [aftónomi politía]) osztották (zárójelben a székhely szerepel):

Athosz-hegyi Köztársaság autonóm szerzetesi köztársaság (Kariész) Attika (Athén) Dél-Égei-szigetek (Ermúpolisz) Epirusz (Joánina) Észak-Égei-szigetek (Mitilíni) Jón-szigetek (Korfu) Kelet-Makedónia és Thrákia (Komotiní) Közép-Görögország (Lamía) Közép-Makedónia (Szaloniki) Kréta (Heraklion) Nyugat-Görögország (Pátra) Nyugat-Makedónia (Kozáni) Peloponnészosz (Tripoli) Thesszália (Lárisza)

A régió alatti közigazgatási egység Görögországban a prefektúra (nomosz, többes számban nomoi). Az ország 54 prefektúrára oszlik.

Politikai pártok

Görögország hagyományosan jelentős pártjai a diktatúra 1974-es összeomlása után jöttek létre vagy alakultak újjá. A kormányzásban 2011-ig a két nagy párt, az Új Demokrácia és a PASZOK váltotta egymást. 2011-től nagykoalícióban kormányoztak, de a megszorítások miatt megerősödtek a kisebb, részben radikális pártok, így a 2012. május 6-i előrehozott választások után sem nekik, sem más pártnak nem sikerült kormányt alakítania.

Név	Ideológia	Alapítás	Választási eredmény (2012. június 17.)	Mandátumok száma	Kormányzati pozíció
Új Demokrácia [Nea Dimokratia] (ND)	konzervatív liberális néppárt	1974	29,7%	129	Kormánypárt
Sziriza [Synaspismós Rizoszpasztikísz Ariszterász]	szélsőbaloldali párt	2004	26,9%	71	Ellenzék
Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK)	baloldali párt	1974	12,3%	33	Kormánypárt
Független Görögök [Anexartiti Ellinesz]	jobboldali párt	2012	7,5%	20	Ellenzék
Arany Hajnal [Hriszi Avgi]	szélsőjobboldali, neonáci párt	1993	6,9%	18	Ellenzék
Demokratikus Baloldal [Dimokratiki Arisztera] (DIMAR)	baloldali párt	2010	6,3%	17	Kormánypárt
Görögország Kommunista Pártja [Kommunisztiko Komma Elladasz] (KKE)	kommunista párt	1974 (1918)	4,3%	12	Ellenzék

Védelmi rendszer

Katonai költségvetés: 7,081 milliárd USD, a GDP 3,1%-a 2005-ben. Teljes személyi állomány: 177 600 fő, ebből 98 321 fő sorozott, (5520 nő) (2005-ben 109 000 fő). Szolgálati idő: 12-16 hónap.

Népesség

Gyerekek népviseletben

Általános adatok

• Lakosság: 10 645 000 fő.
  Korábbi adatok: 7,6 millió (1950), 8,8 millió (1970), 10,6 millió (1999)
• Átlagos népsűrűség: 80,7 fő/km2
• Népességnövekedési ráta: -0,2%, tehát csökken.
• Várható átlagos élettartam: 79 év
• Csecsemőhalandóság: 6,2‰

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Görögország nyelvi kisebbségei

A görög indoeurópai nép, már az i. e. 2. évezredben is lakta ezt a földet. A mai lakosság nagy részét is ők alkotják. Az ország többi lakója nemzeti kisebbség, a thrákiai görög muzulmánokon kívül azonban az állam nem ismer el más etnikai kisebbséget a területén.

Nemzetiségek: görög 95-98% egyéb 2%: macedón, török, bolgár, albán. Külföldiek aránya az országban 4%. A legújabb adatok szerint a görög többség aránya már csak 93%. Ázsiai eredetű etnikai kisebbségek 4,5%-nyian vannak. Ebből 1,5% török nemzetiségű, a szomszédos Törökországból, a török lakosság kitelepítéséig arányuk jóval magasabb volt, számottevő népcsoportnak számítottak. Mint szinte mindegyik európai országban, itt is élnek cigányok, erősen alábecsült arányuk 1,5°%. Az arab és perzsa bevándorlók aránya is 1,5%. Európai kisebbségek: a macedónok és a vlachok egyaránt 1-1%-os aránnyal. A vlachokat más néven arománoknak hívják, kizárólag a Balkánon elterjedt kisebbségi népcsoport, nyelvük a román nyelvvel rokon. Ezenkívül albánok és kisebb népcsoportok élnek még itt 0,5%-os arányban.^f 

Az újgörög nyelv az indoeurópai nyelvcsalád tagja, a 15. század óta használják, elődje az ógörög nyelv.

Vallás: görög-ortodox 97% (a State Department szerint). A török megszállás után a görögök egy része áttért a muszlim hitre de arányuk jelentősen csökkent a görög szabadságharc és az első világháborút követő lakosságcsere eredményeként. Hivatalos vallási kisebbségek a török nyelvű muzulmánok, és a muzulmán bolgárok (pomákok), arányuk 2%.

Sokáig kötelező volt a vallásoktatás az állami iskolákban, ám 2008-ban eltörölték ezt.^f 

Gazdaság

Athén, a főváros

Szaloniki, Észak-Görögország központja

Általános adatok

Görögország fejlett piacgazdasággal rendelkezik, amelyben a szolgáltatások adják a GDP több mint két harmadát. A legjelentősebb iparágak a turizmus, a hajógyártás, az élelmiszer-feldolgozás és a dohányipar. A bevándorlók teszik ki a munkaerő csaknem egy ötödét, ők főként a mezőgazdaságban és az építkezéseken dolgoznak. Görögország a bruttó hazai termék 3%-ának megfelelő támogatást kap az Európai Uniótól.

Költségvetési hiánya 2001 és 2006 között meghaladta az EU által megszabott maastrichti kritériumokat, 2007-08-ra végül sikerült teljesíteni őket, de 2009-ben a 12,7%-os deficit jóval túllépte a megengedett maximális 3%-ot. Az államadósság, az infláció és a munkanélküliség magasabb az euróövezet átlagánál.^f 

2003 és 2007 között a görög gazdaság évi 4,0%-os növekedést ért el, részben a 2004. évi athéni olimpiai játékokhoz köthető infrastrukturális fejlesztéseknek és a rekord méretű fogyasztásnak köszönhetően. 2009-re azonban a gazdasági világválság és a 2009 októberi választások előtti túlköltekezés következtében adósságválságba került. A gazdaság 2011-re 1993 óta a legsúlyosabb recesszióba zuhant, a működést hitelező európai bankrendszer és az euró összeomlásával fenyegetett. A kormány az euróövezeti tagság megtartása érdekében súlyos megszorításokra kényszerült.

Bruttó nemzeti termék: 124,6 milliárd USD, az egy főre eső bruttó nemzeti termék: 11 780 USD. Ennek szektorális megoszlása: mezőgazdaság 9%, ipar 22%, szolgáltatás 70%.

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

A szektor igen magas arányban részesedik a nemzeti termékből. A síkságokat részben mesterséges öntözéssel teszik a növénytermesztésre alkalmassá. Termékeny vidékei a Makedónia-síkság, Thesszáliai-síkság, Bóiótiai-síkság, Argoliszi-síkság. Mezőgazdaságának vezető ága a növénytermesztés, legfőbb terményei a szőlő illetve a mazsola, az olivabogyó, a citrusfélék, a zöldség és a gyümölcs. Juh- és kecsketenyésztése is jelentős.

Ipar

Alumíniumgyár Boiótia régióban

Kitermelt ásványkincsei: bauxit, vas, nikkel, réz, króm, barnakőszén, tőzeg, magnezit.

A görög ipar gerincét továbbra is az élelmiszer- és a könnyűipar képezi. Az építőipar gyorsan bővül. Jelentős a fémipar és vezető helyen áll a hajóépítésben.

Kereskedelem

Turizmus

Míg a 20. század első felében az ország bevételének fő forrását a mezőgazdasági termények exportja, a halászat és a külföldön élő görögök hazautalásai jelentették, a második világháborút követő fejlődést főként turizmusra alapozták. A tercier szektor súlya kiemelkedő. Az idegenforgalom a szolgáltatásokból származó bevételek mintegy 20%-át teszik ki. Évente körülbelül 12 millió turista látogat el ide, főként európai országokból (Nagy-Britanniából és Németországból). A magyar turistáknak is az egyik legkedveltebb külföldi üdülőhelye Görögország. A tengerpart, a csodálatos szigetvilág mellett az ókori Hellas emlékei vonzzák a legtöbb külföldi látogatót.

Külkereskedelem

Állandó deficittel küzd, melyet a turizmusból származó bevételek ellensúlyoznak. Kivitelének fő termékei: zöldség és gyümölcsfélék (narancs, szőlő, citrom, paradicsom, füge), valamint jelentős a textilipari és vegyipari termékek exportja is. A behozatal fő termékei: gépek, közlekedési eszközök, vegyipari termékek valamint a kőolaj és kőolajtermékek. Az Európai Unió tagjaként külkereskedelmének jelentős részét a tagállamokkal (főként Németországgal, Nagy-Britanniával, Olaszországgal, Franciaországgal és Hollandiával) bonyolítja le. Emellett jelentős exportpartnere az USA is. A nemzetközi bérfuvarozásból szintén jelentős bevételei származnak.

Közlekedés

A Rio-Antirio híd a Korinthoszi-öböl fölött

• Közutak hossza: 117 000 km
• Vasútvonalak hossza: 2571 km
• Repülőterek száma: 66
• Kikötők száma: 12

Kultúra

A hagyományos görög öltözet

A későbbi évezredek egész európai gondolkodásának, művészetének egyik legfontosabb, meghatározó alapja lett az ókori görögség kultúrája. Hatása akkora mint a Bibliáé. A középkorban ugyan háttérbe szorult, de a reneszánszban újra a görög kultúra felé fordultak. Világszemléletük legnagyobb újdonsága „az ember felfedezése”: az a felismerés, hogy minden élőlény között leghatalmasabb az ember: ő lett minden dolog legfőbb mércéje és végső célja.

A korai görög kultúra kötődik ugyan a régebbi keleti népek műveltségéhez, mitológiai képzeteihez, de az átvett elemekből, sajátos, a keletitől elütő világképet, világszemléletet alakítottak ki.

A görög ember: A görög ember szabadelvű volt, a boldogságot, az örömöt kereste, sokszor teljes erkölcstelenségben élt, a gazdagok állandóan ünnepeket rendeztek. A személyes dolgok nem érdekelték őket. A filozófusaik nem azt kérdezték, hogy én miért vagyok, hanem az érdekelte őket, hogy hogyan keletkezett a világ és hogyan lehetnének boldogok. A testkultúra is nagyon meghatározó volt az életükben. A küzdő szellem, küzdési vágy is jellemezte őket. Versenyeket rendeztek, mind a sportban, mind az irodalomban. "Azt látjuk az ókorból, amit a kései görögök megőrzésre méltónak találtak." A forrásoknak csupán 20%-a maradt fenn. Mindaz, amit nem másoltak, elveszett.

Kulturális intézmények

• Könyvtárak
• Múzeumok
• Zenei intézmények

Kulturális világörökség

Tholosz templomának romja Delphoiban

A Parthenón nyugati oldala

Görögország mai területén virágzott az ókori görög kultúra. A kereszténység kétezer éve is rányomta bélyegét az országra. Így itt nem az a kérdés, hogy mi kerüljön fel az UNESCO kulturális világörökséget számon tartó listájára, hanem az, hol húzzák meg a határt, hogy ez a lista ne váljon parttalanná.

• Apollón Epikuriosz temploma
• Delphoi romvárosa, Apolló-szentélye
• Akropolisz Athénban
• Athosz-hegy - szerzetesi köztársaság
• Meteorák - kolostorok megközelíthetetlen sziklákon
• Thesszaloniki ókeresztény és bizánci műemlékei - Szaloniki városban
• Epidaurosz régészeti feltárásai
• Rodosz középkori városa
• Olümpia régészeti feltárásai - ide nyúlik vissza az olimpiai játékok hagyománya
• Misztra
• Délosz szigete
• A Daphni- és a Hossios Lukas-kolostor, valamint a Nea Moni-kolostor Híosz szigetén
• A Püthagoreion és a Heraion Szamosz szigetén - Szamosz
• Vergina régészeti feltárásainak területe
• Mükéné és Tirünsz régészeti feltárása
• Pátmosz történelmi óvárosa a „Teológus” Szent János kolostorral és az Apokalipszis barlanggal
• Korfu óvárosa Korfu szigeten

Művészetek

Buzuki pengetős hangszer

• Irodalom: Lásd: ókori görög irodalom, bizánci irodalom, újgörög irodalom, Görög költők, írók listája
• Film
• Képzőművészet: Lásd: görög szobrászat
• Zene

Fájdalmat kifejező népi zenei műfaj a rembetika.

Gasztronómia

Muszaka

Nemzeti ételük a Magyarországon is jól ismert gyros (γύρος: jírosz / gyros), mely pitába töltött bárányhús zöldségekkel, de létezik csirkés változata is. További ismert görög ételek a muszaka, a pasticio, a szuvlaki, a bifteki, a szudzukaki, a kokkinisto, a kritharaki, illetve a gigantes plaki. Elterjedt saláta a tzatziki (τζατζίκι: dzadzíki / tzatziki) szósz, amely joghurtból, uborkából, fokhagymából és olajjal készül. Gyakori reggeli étek a mézes joghurt.

A görögök, tengeri nép lévén rengeteg halat és tengeri állatot esznek. Elterjedt a szőlőecetben áztatott aszalt olivabogyó, a fehér kecske-, juh- és tehéntejből készített sajt, a feta. Ez utóbbi az alapja a világszerte görög salátaként ismert vegyeszöldség-salátának, amelyet ők csak parasztsalátaként ismernek. Füstölt kecske, sonka gyakran kerül az asztalra.

Legelterjedtebb a bor fogyasztása, amelyből leghíresebb a gyantával készített fehérbor, a recína (Ρετσίνα), illetve a telt, vörös, mazsolabor, a mavrodáfi (Μαυροδάφνη). Emellett világhírre tett szert az ouzo (ούζο: úzo) nevű ánizsos párlat, a borpárlatból és fehérborból készült Metaxa, valamint a cípuro (Τσίπουρω), egy törkölypárlat.

Sport

Az athéni Olimpiai Stadion

Az iszthmoszi játékok az Ókori Görögországban a pánhellén játékok egyike volt, amit Korinthosz mellett tartottak, minden második évben.

Az iszthmoszi játékokat a nemeai játékokkal egy évben az olümpiai játékok előtti és utáni évben tartották – azaz az olümpiai ciklus második és negyedik évében –, Poszeidón tiszteletére. A hagyomány szerint i. e. 580-ban tartották először Küpszelosz türannosz bukásának örömére. Egy másik hagyomány szerint a játékokat Thészeusz alapította.

A játékok győztesei fenyőkoszorút kaptak jutalmul.

Titus Quinctius Flamininus az i. e. 196-os játékokat használta fel arra, hogy kihirdesse a görög államok szabadságát a makedón uralom alól. Amikor a rómaiak lerombolták Korinthoszt i. e. 146-ban, akkor Sziküón vette át a játékok szervezését, egész addig, amíg Korinthosz vissza nem szerezte a játékok tuljadonjogát valamikor i. e. 7 és i. sz. 3 között. Az iszthmoszi játékok ezután virágoztak egészen addig, amíg I. Theodosius be nem tiltotta őket, mint pogány ritusokat.

• Az ókori olümpiai játékok az ókori Görögországban pánhellén játékok legfontosabbika, atlétikai és vallási ünnep volt Zeusz tiszteletére az éliszi Olümpiában. A történeti források szerint a játékokat i. e. 776 és 393 között négyévente tartották, összesen 292-t. Az olümpiai játékok a pánhellén játékok részét képezték, amelyek 2-4 évente megrendezett 4 eseményből álltak, és amelyek közül az olümpiai játékok voltak a legnagyobb presztízsűek.

A modern olimpiai játékok során sikeres az ország. Két modern olimpiát, az 1896-osat és a 2004-eset rendezték itt. Eddig 30 alkalommal nyert az ország aranyérmet. A legsikeresebb sportág az atlétika.

• Bővebben: Görögország az olimpiai játékokon

Labdarúgás

A Görög labdarúgó-válogatott eddigi legnagyobb eredménye a 2004-es labdarúgó-Európa-bajnokságon szerzett aranyérmük volt.

Ünnepek

A Szoúnio-fok Attikában, kilátással az égei szigetekre.

Január 1.	Az újév napja
Január 6.	Vízkereszt
Január 19.	Hamvazóhétfő
Március körül (változó)	A nagyböjt kezdete
Március 25.	A nemzeti forradalom kezdete (1821)
Április körül (változó)	Nagypéntek
Május 1.	A munka ünnepe
Június körül (változó)	A Szentlélek napja
Augusztus 15.	Nagyboldogasszony
Október 28.	A „NEM” napja (a nem Mussolini ultimátumára, és győzelem az olasz hadsereg ellen)
November 8.	Kréta nemzeti ünnepe
November 17.	Diáklázadás a katonai junta ellen (1973)
December 25.	Karácsony
December 26.	István napja
December 31.	Az óév búcsúztatása

Források

• ↑ MidiVilág 2003: Midi Világatlasz, Nyír-Kartal és Topográf Kiadó, 2003, ISBN 963-9516-63-5
• ↑ Esa.int 2005: Greece becomes 16th ESA Member State. European Space Agency. www.esa.int, 2005. március 22. (Hozzáférés: 2007. április 7.)
• ↑ Eb.com 2006: "Greece." Encyclopædia Britannica. 2006. Encyclopædia Britannica Online. 6 Sept. 2006 http://search.eb.com/eb/article-9106266.
• ↑ Világ 2008: A Világ országai, Nyír-Karta BT 2008
• ↑ Brockett 1991: Brockett, Oscar G. History of the Theatre. sixth ed., 1991. Boston; London: Allyn and Bacon.
• ↑ Finley 1985: Finley, M. I. Democracy Ancient and Modern. 2d ed., 1985. London: Hogarth.
• ↑ Copleston: Philosophy: History of Philosophy, Volume 1 by Frederick Copleston
• ↑ Runciman: Fall: Sir Steven Runciman, Conclusion, The Fall of Constantinople
• ↑ Hirado.hu: Szemléletváltás: Szemléletváltás: hittanóra helyett matekozhatnak is a görög diákok
• ↑ Visitgreece.gr: http://www.visitgreece.gr/pages.php?langID=2&pageID=744
• ↑ Europa.eu greece: Member States of the EU: Greece. European Union. europa.eu. (Hozzáférés: 2007. április 7.)
• ↑ Oecd.org: Convention on the OECD. Organisation for Economic Co-operation and Development. www.oecd.org. (Hozzáférés: 2007. április 7.)
• ↑ Cia.gov gr: CIA - The World Factbook -- Greece. CIA, 2010. január 19. (Hozzáférés: 2010. február 11.)

További információk

• Görögország.lap.hu – Linkgyűjtemény
• Hellasz.hu
• Görögország domborzati térképe
• Görögország online térképek
• Sarti autóval Szerbia és Macedónia felé, autópályadíj
• Sarti és Görögország információk