Ugrás a tartalomhoz

Dunaharaszti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Tacsipacsi (vitalap | szerkesztései) 2021. május 25., 23:50-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Testvérvárosai: hibásan átirányító link javítása)
Dunaharaszti
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Dunaharaszti címere
Dunaharaszti címere
Dunaharaszti zászlaja
Dunaharaszti zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
Jogállásváros
PolgármesterDr. Szalay László (független)[1]
Irányítószám2330
Körzethívószám24
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség23 637 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség720,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület29,17 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 21′ 19″, k. h. 19° 05′ 04″47.355278°N 19.084444°EKoordináták: é. sz. 47° 21′ 19″, k. h. 19° 05′ 04″47.355278°N 19.084444°E
Dunaharaszti (Pest vármegye)
Dunaharaszti
Dunaharaszti
Pozíció Pest vármegye térképén
Dunaharaszti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaharaszti témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Dunaharaszti (németül: Harast) város Pest megyében, a Szigetszentmiklósi járásban, a budapesti agglomerációban.

Fekvése

A Ráckevei-Duna bal partján, a Pesti-síkságon fekszik, a budapesti agglomeráció dél-pesti részén. Közvetlenül határos Budapest XXIII. kerületével, a főváros belső kerületeitől mintegy 17 kilométerre helyezkedik el. Déli határszélén indul a Duna–Tisza-csatorna.

Mindössze négy települési szomszédja van: észak felől Budapest, délkelet felől Alsónémedi, dél felől Taksony, nyugat felől pedig Szigetszentmiklós; ez utóbbitól természetes határként a Ráckevei-Duna választja el.

Megközelítése

A város területén, a lakott terület északi részén áthalad az M0-s autóút, központját kelet felől elkerülve a Budapest-Baja közti 51-es főút, központján pedig végighúzódik az 510-es főút is, ezek révén az ország minden részéről könnyen megközelíthető. Szomszédai közül Alsónémedivel az 5201-es út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a H6-os HÉV és a MÁV 150-es számú Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonala is érinti, mindkettőnek két-két megállási pontja van a városban: a HÉV-nek Dunaharaszti felső megállóhely és Dunaharaszti külső HÉV-állomás, a vasútnak pedig Dunaharaszti vasútállomás és Dunaharaszti alsó megállóhely.

Története

A terület már a bronzkor óta lakott. A római korban egy kereskedelmi út vezetett át a térségen. A IV. században a határok védelmével megbízott légióknak egy táborhelye volt itt, melyet Contraaquincumnak is neveztek. E táborhely Diocletianus császárnak 293-ban kiadott rendeletére épült és a IV. század végéig állt fenn.

Dunaharaszti, Haraszti nevét 1229-ben említik először az oklevelek Haraszti néven.

1270-ben V. István Taksony faluval és Ráda pusztával együtt, melyek azelőtt Lóránd nevű birtokosé voltak, a margitszigeti apácáknak adományozta.

A 14. században az Imregi család birtokába, e család kihaltával 1453-ban a helység felét a Gecseiek nyerték adományul. 1482-ben Gecsei Esthre Kálmány felét Nagylucsei Dóczy Orbán győri püspöknek adta el.

A török hódoltság alatt elpusztult, 1690-ben az elhagyott és lakatlan helyek között említették. Csak 1694-ben kezdett ismét benépesülni, ekkor Ráday Gáspár volt a birtokosa, aki hatodrészét Forster Kristófnak, hatodát pedig Semléki Ádámnak adta zálogba. 1701-ben pedig Koroncsay János és Battik Péter birtoka volt.

Közvetlenül a szatmári békekötés után németek telepedtek le a helységbe, 1737-ben már német lakosai voltak, és ekkor a báró Laffert család birtoka volt. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint báró Laffert Nándor Antal örökösei voltak a helység földesurai. A Laffert család 1864-ig volt itt birtokos, ekkor a birtokot Földváry Móricz vásárolta meg.[3]

Petőfi Sándor két alkalommal, 1841 áprilisának első felében, illetve 1845. július 15-én rövid ideig a községben tartózkodott.

Fellendülését a HÉV-vonal kiépítésének köszönheti (19. század vége). Ekkortól üdülőhely, gyorsan polgárosodott, gyárak épültek. 1900-tól hívják Dunaharasztinak, korábbi neve Haraszti volt.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Kispesti járásához tartozott.

1910-ben 3861 lakosából 3845 magyar volt. Ebből 3428 római katolikus, 249 református, 118 izraelita volt.

1956-ban földrengés volt a településen.

Dinamikus fejlődésének érdemeként 2000-ben városi rangot kapott.

Karl György bírósága alatt a haraszti határ

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Luttenberger Gusztáv (nem ismert)[4]
  • 1994–1998: Luttenberger Gusztáv (független)[5]
  • 1998–2002: Luttenberger Gusztáv (független)[6]
  • 2002–2006: Dr. Szalay László (MSZP-SZDSZ-DVE-DTÉE)[7]
  • 2006–2010: Dr. Szalay László (MSZP-SZDSZ-DVE-FHE-DH IPOSZ-D…)[8][9]
  • 2010–2014: Dr. Szalay László András (LDKE-DKE-DNE-DH IPOSZ-DVE-DSE)[10]
  • 2014–2019: Dr. Szalay László András (független)[11]
  • 2019-től: Dr. Szalay László (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
20 396
20 619
21 901
23 536
23 579
23 637
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,6%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 1,2% cigánynak, 5,5% németnek, 0,5% románnak mondta magát (17% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,7%, református 9,6%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 18,4% (35,4% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei

Híres emberek

Testvérvárosai

Galéria

Jegyzetek

  1. a b Dunaharaszti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség
  4. Dunaharaszti települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Dunaharaszti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  6. Dunaharaszti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  7. Dunaharaszti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  8. Dunaharaszti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  9. A hivatkozott forrásból több jelölő szervezet teljes neve nem állapítható meg, sőt legalább egy esetében a nevének rövidítése sem.
  10. Dunaharaszti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  11. Dunaharaszti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  12. Dunaharaszti Helységnévtár
  13. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
  14. Testvérvárosi kapcsolat. dunaharaszti.hu. (Hozzáférés: 2021. május 25.)

További információk