„MÁV Magyar Államvasutak Zrt.” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
67. sor: 67. sor:
* '''InterPici''' – Az [[InterPici]] az [[InterCity]] vonatokat egészítik ki a kevésbé forgalmas vonalakon.
* '''InterPici''' – Az [[InterPici]] az [[InterCity]] vonatokat egészítik ki a kevésbé forgalmas vonalakon.
* '''InterRégió''' - A regionális és távolsági forgalom teljesebb kiszolgálása érdekében vezetik be [[2009]]/[[2010]]. évi menetrendben.<ref>http://www.mav-start.hu/hirek/hir.php?mid=14b0fca48f093e 2009/2010 évi menetrend leírása</ref>
* '''InterRégió''' - A regionális és távolsági forgalom teljesebb kiszolgálása érdekében vezetik be [[2009]]/[[2010]]. évi menetrendben.<ref>http://www.mav-start.hu/hirek/hir.php?mid=14b0fca48f093e 2009/2010 évi menetrend leírása</ref>
* '''Sebesvonat''' - A [[személyvonat]]oknál kevesebb, de a [[gyorsvonat]]oknál több állomáson áll meg. Jelenleg két vonalon: [[Békéscsaba]] és [[Szeged]] között, valamint [[Pécs]] és [[Budapest]]-[[Déli pályaudvar]] közlekedik ez a vonatfajta.<ref>[http://elvira.mav-start.hu/elvira.dll/uf MÁV-START :: ELVIRA - belföldi vasúti utastájékoztatás<!-- Robot generálta cím -->]</ref><ref>[http://elvira.mav-start.hu/elvira.dll/xslms/uf MÁV-START :: ELVIRA - belföldi vasúti utastájékoztatás<!-- Robot generálta cím -->]</ref>
* '''Sebesvonat''' - A [[személyvonat]]oknál kevesebb, de a [[gyorsvonat]]oknál több állomáson áll meg. Jelenleg három vonalon: [[Békéscsaba]] és [[Szeged]] között, valamint [[Pécs]] és [[Budapest]]-[[Déli pályaudvar]] között, valamint [[Záhony]] és [[Budapest]]-[[Nyugati pályaudvar]] között közlekedik ez a vonatfajta.<ref>[http://elvira.mav-start.hu/elvira.dll/uf MÁV-START :: ELVIRA - belföldi vasúti utastájékoztatás<!-- Robot generálta cím -->]</ref><ref>[http://elvira.mav-start.hu/elvira.dll/xslms/uf MÁV-START :: ELVIRA - belföldi vasúti utastájékoztatás<!-- Robot generálta cím -->]</ref>
* '''Személy''' – A [[személyvonat]] minden állomáson és megállóhelyen megáll. Általában 2. osztályú, javarészt nemdohányzó kocsikkal közlekednek
* '''Személy''' – A [[személyvonat]] minden állomáson és megállóhelyen megáll. Általában 2. osztályú, javarészt nemdohányzó kocsikkal közlekednek
* '''Gyorsított''' – Csak forgalmasabb állomásokon áll meg, az [[Ingavonat|elővárosi]] vonatokat egészítik ki.
* '''Gyorsított''' – Csak forgalmasabb állomásokon áll meg, az [[Ingavonat|elővárosi]] vonatokat egészítik ki.

A lap 2012. május 5., 14:29-kori változata

Magyar Államvasutak Zrt.
[[Fájl:|150px]]
Típuszártkörűen működő részvénytársaság
Alapítva1868
SzékhelyBudapest, Magyarország
VezetőkSzarvas Ferenc - elnök-vezérigazgató
Dr. Mosóczi László - infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettes, megbízott pályavasúti főigazgató[1]
IparágVasúti szállítás
Formazártkörűen működő részvénytársaság
Árbevétel299 856 millió Ft
Alkalmazottak száma38 456 fő (2009)
Leányvállalatai
MÁV-START Zrt.,
MÁV-TRAKCIÓ Zrt.,
MÁV-Gépészeti Zrt.,
MÁV Északi Járműjavító Kft.,
MÁV Szolnoki Járműjavító Kft.,
MÁV Debreceni Járműjavító Kft.,
MÁV TISZAVAS Kft.,
MÁV Ingatlankezelő Kft.,
MÁV Vagyonkezelő Zrt.,

MÁV INFORMATIKA Zrt.,
MÁV VAGON Kft.,
MÁV Lokomotív Hotels Zrt.,
MÁV Nosztalgia Kft.
A Magyar Államvasutak Zrt. weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Államvasutak Zrt. témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Keleti pályaudvar, Budapest
InterCity-vonat V43 sorozatú mozdonnyal a Nyugati pályaudvaron

A Magyar Államvasutak (rövidítve MÁV) Magyarország állami vasúttársasága. A vasúthálózat teljes hossza 7183 km. A magyarországi vasúthálózat összeköttetésben áll más európai hálózatokkal, aminek következtében úgy személy-, mint teherszállítás terén szolgáltatásokat nyújt számukra. 1869-ben alapították.

A társaság három legfontosabb leányvállalata:

  • MÁV-START Zrt. – személyszállítás
  • MÁV-Gépészet Zrt. – vasúti járművek karbantartása és javítása
  • MÁV-Trakció Zrt. - vontatójárművek bérbeadása

A társaság székhelye Budapesten van, ezen kívül még fontos csomópont Szolnok, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Békéscsaba, Győr és Dombóvár.

Története

Bővebben: Magyarország vasúttörténete
Mikó Imre, a MÁV-ot megalapító miniszter

Már a kiegyezés évében felhatalmazást kapott az Országgyűléstől az első kormány államkölcsön felvételére vasút- és csatornaépítésekre. A pénz egy részéből a kormány 1868. július 1-jén felvásárolta a csődbe ment Magyar Északi Vasutat (Pest–Salgótarján). 1869. október 31-én a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium elrendeli, hogy az államkincstár kezelésébe vett Magyar Északi Vasút és a közeljövőben megnyíló Zákány–Zágráb vonal neve Magyar Királyi Államvasutak legyen. A Magyar Királyi Államvasutak (MÁV), amely 1945-ig fokozatosan felvásárolta vagy államosította az összes hazai magántulajdonú vasutat, és jelentősen bővítette is a hálózatot. 1949. március 15-én a MÁV formálisan a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium, vagyis az állam része lett, és ebben a formában működött a rendszerváltásig. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 1993. június 30-án létrehozta a Magyar Államvasutak Részvénytársaságot (MÁV Rt.) a Magyar Állam 100%-os tulajdoni hányadával, határozatlan időtartamra.[2] 2005. szeptember 1-jén a társaság zártkörűen működő részvénytársasággá alakult, amelynek alapítói jogait a gazdasági és közlekedési miniszter gyakorolja. Azóta hivatalos magyar rövidítése MÁV ZRt. A MÁV története hosszú időn át szinte egyet jelentett a magyarországi vasúttörténettel. 2006. január 1-je óta a MÁV felügyeleti szerve a Magyar Vasúti Hivatal.[3] Az Árufuvarozási Üzletág 2006. január 1-jétől MÁV Cargo Zrt. néven a MÁV Zrt. leányvállalata volt, mely a privatizáció után az Osztrák Szövetségi Vasutak magyarországi leányvállalata lett.

2007. július 1-jétől a korábbi Személyszállítási Üzletág feladatkörét a MÁV-START Zrt. vette át. Az új cég 100%-os tulajdonosa szintén a MÁV Zrt.

A MÁV évek óta veszteséges, 1995-2008 között a leányvállalataival együttes konszolidált adósságállománya 768 milliárd forintra nőtt, vagyonvesztése pedig meghaladta a kétbillió forintot.[4]

Pályavasút

Magyarország közforgalmú vasúti hálózata 2012-ben

A Pályavasúti Üzletág kezeli Magyarország vasúti infrastruktúrájának jelentős részét, leszámítva a BKV által üzemeltetett HÉV-et, a Győr-Soproni-Ebenfurti Vasutat és a legtöbb kisvasutat.

Az általa kezelt vonalak hossza 7606 km, ebből 7394 km a normál nyomtávolságú, 36 km széles nyomtávolságú (Záhony-Eperjeske térségében), és 176 km keskenynyomtávolságú vonal.

Pályaudvarok és vasútállomások

Magyarország legjelentősebb pályaudvarai a MÁV kezelésében vannak, például Budapesten a Keleti pályaudvar, a Nyugati pályaudvar, a Déli pályaudvar és a Kelenföldi pályaudvar, vagy Miskolcon a Tiszai pályaudvar és Szegeden a vasúti pályaudvar. A hazai vasúti infrastruktúra legnagyobb üzemeltetőjeként a MÁV kezeli a legtöbb hazai vasútállomást is. Az egykor, a MÁV központi pályaudvarának épült Keleti pályaudvar az ország legnagyobb személypályaudvara.

A Józsefvárosi pályaudvar

A MÁV első pályaudvara volt, amelyet a társaság elődjének államosításakor, 1867-ben adtak át a forgalomnak. 1867–1885 között az államvasutak budapesti főpályaudvaraként működött, ezt követően adta át a helyét a szintén a VIII. kerületben épült, nagyobb, korszerűbb Keleti pályaudvarnak.

Személyszállító vonatok

FLIRT villamos motorvonat
Egy lengyel gyártmányú Bo gyorsvonati fülkés személykocsi folyosója
Fájl:1912 Locomotive 200.jpg
100 éves a MÁV - emlékbélyeg (1968)

A MÁV Zrt. a vasúti személyszállítási tevékenységét egy leányvállalatba, a MÁV-START Zrt.-be szervezte ki, amely 2007. július 1-jétől rendelkezik vasúti személyszállítási engedéllyel[5], valamint Személyszállítási Üzletszabályzatát[6] a Magyar Vasúti Hivatal 2007. szeptember 7-én[7] hagyta jóvá.

Nemzetközi

  • RJ – Railjet nagysebességű vonat nemzetközi forgalomban, ÖBB kocsikkal, ÖBB 1116 sorozatú mozdonnyokkal, premium, first és economy osztályokkal, nemzetközi forgalomban helyjegy váltható rá. Belföldi forgalomban a pótjegy váltása kötelező.
  • EC – EuroCity vonat nemzetközi forgalomban, MÁV, ÖBB, ČD vagy DB kocsikkal, helyjegy váltható rájuk. Belföldi forgalomban a pótjegy váltása kötelező.
  • EN – EuroNight Nemzetközi minőségi éjszakai vonat Európa nagyvárosaiba MÁV vagy CFR kocsikkal, pótjegy váltható rájuk. Belföldi forgalomban a pótjegy váltása kötelező.
  • ER – EuroRegio, a szomszédos uniós tagországokba közlekedő nemzetközi személyvonat. Ilyen vonatok közlekednek Bécsújhelyről Sopronba, Bécsből Győrbe és Szombathelyre, valamint Grazból Szombathelyre.

Belföldi távolsági

  • IC – InterCity vonat, belföldi illetve külföldi távolsági vonat. Többnyire csak megyeszékhelyeken és fontos turisztikai központokban állnak meg. Felújított vagy új személykocsikkal közlekedik. Belföldi forgalomban hely- és/vagy pótjegy váltása kötelező.
  • Gyors – A normál gyorsvonat szerepét már régen átvették az InterCity vonatok, ma sokszor "lelakott" vasúti kocsikkal közlekednek. Megyeszékhelyeken, nagyobb városokban és vasúti csomópontokon is megáll. Ebbe a típusba 2000-ben beleolvadtak az egykori expressz- és sebesvonat fajták. Néhány szerelvényen nincs első osztályú kocsi.
  • Expressz - Az expresszvonatok általában csak kevés állomáson állnak meg. Rendszerint 2. osztályú kocsikkal közlekedik de ezek magasabb komfortfokozatú kocsik, mint a gyorsvonati 2. osztály. A menetrendben az expresszvonatokat vastagon szedett betűkkel jelzik, az állomási érkező - induló vonatok menetrendben piros betűkkel.

Belföldi helyközi és elővárosi

Kisvasutak

A MÁV 2009. december 13. óta csak két kisvasúton végez vasúti személyszállítást (Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút és Széchenyi-hegyi Gyermekvasút).

A 2009.december 13.-i menetrendváltáskor szűnt meg a Kecskeméti Kisvasúton és a Nyírvidéki Kisvasúton a személyszállítás.

Személyszállítás

Bővebben: MÁV-START Zrt.

Magyarországon a vasúti személyszállítással elsősorban a MÁV-START Zrt. foglalkozik. A vállalaton kívül az országban hét vasútvonalat a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (rövidítve GYSEV) üzemeltet.

Teherszállítás

A MÁV már a kezdetektől foglalkozott teherszállítással is. 2006. január 1-jén befejeződött a teherszállítás kiszervezése a különálló MÁV Cargo Zrt. leányvállalatba. Később ezt az üzletrészt privatizálták és a Rail Cargo Austria vásárolta meg 2008 január 2-án. A társaság nevét Rail Cargo Hungaria-re módosította 2010 első negyedévében.

Infrastruktúra

Néhány adat a magyarországi vasúti infrastruktúráról:

  • a vasúthálózat (normál nyomtávú) hossza: 7183 km, ebből villamosított 2628 km (25 kV 50 Hz - váltóáram)
  • normál nyomtávú (1435 mm) vonalak hossza: 6972 km
  • keskeny nyomtávú (760 mm) vonalak hossza: 176 km, nem villamosított

Fejlesztések

Bővebben: Magyar vasútfejlesztések
  • A MÁV-GÉPÉSZET Zrt. szolnoki vasúti járműjavító telephelyén új, saját fejlesztésű InterCity kocsik gyártásába kezd. Az új kocsik várhatóan 2012 végére készül el, és 10 év alatt 200 db-ot tervez legyártatni a MÁV a Szolnoki leányvállalatánál.
  • Budapest – Cegléd – Szolnok – Lőkösháza vonalszakasz rehabilitációja (várhatóan 2013-as befejezéssel)
  • Budapest elővárosi vasútvonalak rehabilitációja (várhatóan 2011,2013-as befejezéssel)
  • Budapest – Székesfehérvár vonalszakasz rehabilitációja (várhatóan 2013-as befejezéssel)
  • Győr – Pápa – Celldömölk – Boba vonalszakasz rehabilitációja, villamosítása (várhatóan 2013-as befejezéssel)
  • Szolnok – Szajol – Debrecen vonalszakasz rehabilitációjának I. üteme (a kivitelezés kezdete várhatóan 2015)
  • Záhony Zászlóshajó Projekt (várhatóan 2013-as befejezéssel)

Rendező pályaudvarok

Magyarországi rendező pályaudvarok:

Fájl:Miskolc tiszai pu ferde.jpg
A Tiszai Pályaudvar főépülete

Magyarországi vasúti alagutak

A teljes lista megtekintéséhez látogasson el az Alagút szócikkre!

Vasútvonal Alagút neve Hossza (méter) Építési éve
78. Aszód - Balassagyarmat - Ipolytarnóc Becskei 210 1896
29. Székesfehérvár - Tapolca Balatonkenesei 96 1909
30. Bp. Déli - Nagykanizsa Kis-Gellérthegy 361 1861
2. Bp. Nyugati - Esztergom Piliscsabai 780 1895
40. Bp. Déli - Pécs Abaligeti I. 667 1973
Abaligeti II. 114 1979
Abaligeti III. 418 1979
7. Széchenyi-hegy - Hűvösvölgy Hárs-hegyi 198 1950
50. Dombóvár - Bátaszék Mőcsényi 607 1873
87. Eger - Putnok Szarvaskői I. 157 1908
Szarvaskői II. 76 1908
Sátai 190 1908
11. Győr - Veszprém Lókúti 242 1896
Porva-Cseszneki I. 37 1896
Porva-Cseszneki II. 31 1896
Porva-Cseszneki III. 110 1896
25. Boba - Zalaegerszeg - Őrihodos Nagyrákosi "Zsuzsi" alagút 375 2001
Pálháza - Rostalló Kőkapui 37 1903
Miskolc rendező - Diósgyőr Diósgyőri

Vasúti határátkelőhelyek

Schengeni övezeten belül, határellenőrzés nélkül

  • Szlovákia
  1. Rajka – Oroszvár
  2. Komárom – Révkomárom
  3. Szob – Helemba – Párkány (csak távolsági személyforgalom és teherforgalom)
  4. Nógrádszakál – Bussa
  5. Ipolytarnóc – Kalonda
  6. Somoskőújfalu – Fülek
  7. Bánréve – Sajólénártfalva
  8. Tornanádaska – Bódvavendégi
  9. Hidasnémeti – Hernádcsány
  10. Sátoraljaújhely – Újhely
  • Ausztria
  1. Hegyeshalom – Miklóshalma
  2. Fertőújlak – Pomogy
  3. Sopron – Sopronkertes/Somfalva
  4. Sopron – Lépesfalva
  5. Kópháza – Sopronkeresztúr
  6. Szentgotthárd – Gyanafalva
  • Szlovénia
  1. Bajánsenye – Őrihodos

Schengeni övezeten kívül, határellenőrzéssel

  • Románia
  1. Tiborszállás – Nagykároly
  2. Nyírábrány – Érmihályfalva
  3. Biharkeresztes – Biharpüspöki
  4. Kötegyán – Nagyszalonta
  5. Lőkösháza – Kürtös
  • Horvátország
  1. Murakeresztúr – Kotor
  2. Gyékényes – Kapronca
  3. Magyarbóly – Pélmonostor
  • Szerbia
  1. Kelebia – Szabadka
  2. Röszke – Horgos
  • Ukrajna
  1. Záhony – Csap
  2. Eperjeske – Szalóka

Mozdonyok és motorvonatok

A MÁV-nál rendszeresített, Szili becenéven ismert V43-as villamosmozdony, amiből az államvasút összesen 379 darabot vett át
Bővebben: MÁV mozdonysorozatok

A MÁV-START Zrt. több típusú mozdonyt üzemeltet: villamosmozdonyokat, dízelmozdonyokat és motorvonatokat. A MÁV Zrt. ezenfelül üzemeltet keskeny nyomközű járműveket is. A MÁV legtöbb közlekedtetési (személy,teher) leányvállalatának saját mozdony és kocsiparkkal rendelkezik.

Különvonatok

A MÁV-START Zrt. rendszeresen indít kiránduló, illetve különvonatokat az ország bármely részére. Lehetőség van saját különvonatok rendelésére is, mely a megadott úti cél alapján közlekedik.

Szignál

A pályaudvarok hangosbemondójának szignáljára 1972-ben írtak ki pályázatot, melyre számos pályamű érkezett, köztük híres zeneszerzőktől is. A győztes a Székely Tamás – a rádió- és elektronikai részleg vezetője, aki egyébként a szignál lejátszásához szükséges eszközök kifejlesztésével foglalkozott – által jegyzett mű lett, melyet 1974-től használnak. A dallamnak számos feltételnek kellett megfelelnie, többek között annak, hogy jól kellett szólnia a kor műszaki színvonalán álló hangosbemondókon is. (A folklór szerint ritmusa a „vizvezetékszerelő” szóra rímel.)[11]

Gazdálkodás

Keresztfinanszírozás a MÁV-nál

A MÁV gazdaságilag veszteséges intézmény, és a személyszállítás veszteségeit a teherfuvarozás eredményéből volt kénytelen finanszírozni. A keresztfinanszírozást a vasúti törvény is tiltja, de a Magyar Vasúti Hivatal létrejöttéig nem volt olyan intézmény, aki ezt ellenőrizhetné. „A keresztfinanszírozás tilalmának az a logikája, hogy a tartósan állami kézben maradó kincstári infrastruktúráért az adófizetők vállalnak felelősséget. A személyszállításért, ami közszolgáltatás, mert mindenki érdeke, részben az állam, részben az utasok, azaz szintén az adófizetők lesznek felelősek. Az áruszállításért azonban az adófizetők nem felelősek. Mindenütt a világon meg tud állni a maga lábán.”[3]

MÁV Csoport

A MÁV Zrt. leányvállalatai:

Egyéb

Gépészet

A MÁV Gépészeti Üzletága felel a vasúti járműpark jelentős részének működtetéséért, különös tekintettel a vontatóállományra (mozdonyok).

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Vezetők : MÁV Zrt. mav.hu, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2011. március 17.)
  2. ↑ www.mav.hu
  3. ↑ a b Antal Dániel a Magyar Vasúti Hivatal miniszteri biztosa (A vasút jövője) Lelegzet.hu, 2005. december
  4. ↑ "Vagyonvesztése meghaladja a kétbillió forintot" - Antal Dániel, a Magyar Vasúti Hivatal elnöke, Magyar Narancs, 2008. január 17.
  5. ↑ A Magyar Vasúti Hivatal 80/2007. számú határozata
  6. ↑ A MÁV Start Zrt Személyszállítási Üzletszabályzata PDF
  7. ↑ A Magyar Vasúti Hivatal 116/2007. számú határozata
  8. ↑ http://www.mav-start.hu/hirek/hir.php?mid=14b0fca48f093e 2009/2010 évi menetrend leírása
  9. ↑ MÁV-START :: ELVIRA - belföldi vasúti utastájékoztatás
  10. ↑ MÁV-START :: ELVIRA - belföldi vasúti utastájékoztatás
  11. ↑ Hírszerző (az eredeti szöveg a nationalgeographic.hu-n jelent meg)

Források

Külső hivatkozások

Commons:Category:State Railways of Hungary
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Államvasutak témájú médiaállományokat.

Sablon:Mav csoport

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=MÁV_Magyar_Államvasutak_Zrt.&oldid=11651717”