Tiszai pályaudvar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszai pályaudvar
Miskolc, nádraží.jpg
Ország Magyarország
Hely Miskolc, Kandó Kálmán tér 1–3.
Építési adatok
Építés éve 1901
Megnyitás 1901
Tervező Pfaff Ferenc
Hasznosítása
Felhasználási terület vasútállomás
Tulajdonos MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Része ennek
Vasútvonalak
Szolgáltatások
Időzóna közép-európai idő
Elhelyezkedése
Tiszai pályaudvar (Miskolc)
Tiszai pályaudvar
Tiszai pályaudvar
Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 05′ 56″, k. h. 20° 48′ 35″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 56″, k. h. 20° 48′ 35″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszai pályaudvar témájú médiaállományokat.

A MÁV által üzemeltetett Tiszai pályaudvar Miskolc nagyobbik vasúti pályaudvara. A Kandó Kálmán téren található, építésekor a várostól több mint két kilométer választotta el. Nevét építtetője után, a Tiszavidéki Vasútról kapta.

Áthaladó vasútvonalak[forrásszöveg szerkesztése]

Története[forrásszöveg szerkesztése]

Már az 1832. évi országgyűlés megállapította a Pest és Miskolc közötti vasúti kapcsolat létesítésének fontosságát. Az előkészületek azonban elhúzódtak, a forradalom is közbejött, és így csak jóval később került sor a szolnok–debreceni vasútvonal meghosszabbításaként a Debrecen–Nyíregyháza–Miskolc vonal kiépítésére.

A miskolci szakasz építése 1857-ben kezdődött meg. A munkálatokat hátráltatta az egyet nem értés a városvezetés és a vasútépítő társaság között: a város szerette volna, ha a pályaudvar a Széchenyi és a Bajcsy-Zsilinszky utca találkozásánál épül meg (nagyjából ott, ahol ma a Szinvapark bevásárlóközpont áll), mert a társaság által kijelölt helyet a várostól túl távol esőnek tartotta. Az elmérgesedő vita következtében a városvezetés nem támogatta az építkezést, sem ingyenes telket, sem építőanyagot nem adott, és 1859. május 24-én, díszes avatóünnepség nélkül került sor a „miskolci” elnevezésű vasúti pályaudvar átadására. A Gömöri pályaudvar megépülése után Főpályaudvarnak nevezték.

1860-ban megépült a Kassa felé vezető vasútvonal, 1870-ben megnyílt a Pesttel közvetlen összeköttetést biztosító hatvani, majd az 1871-ben átadott gömöri vasútvonal (lásd Gömöri pályaudvar), ami közlekedési szempontból lényeges ugrás volt.

1944. június 2-án amerikai gépek bombázták a rendező-pályaudvart.

Forgalom[forrásszöveg szerkesztése]

Járat Útvonal Gyakoriság
személyvonat Miskolc-TiszaiMiskolc-GömöriSzirmabesenyőSajókeresztúrSajóecsegSajószentpéter-PiactérSajószentpéterBerenteKazincbarcika alsóKazincbarcika Kb. 2 óránként
személyvonat Miskolc-TiszaiMiskolc-GömöriSzirmabesenyőSajókeresztúrSajóecsegSajószentpéter-PiactérSajószentpéterBerenteKazincbarcika alsóKazincbarcikaSajókazaVadnaDubicsányPutnokPogonyipusztaBánréveBánrévei VízműSajónémetiÓzd alsóÓzd Napi 1 pár
személyvonat FüzesabonySzihalomMezőkövesdMezőkövesd felsőMezőkeresztes-MezőnyárádCsincseEmődNyékládházaMiskolc-TiszaiFelsőzsolcaOngaSzikszó-VásártérSzikszóAszalóHalmajCsobádInáncsForró-EncsMéraNovajidrányHernádszurdokHidasnémeti 1-2 óránként
személyvonat Miskolc-TiszaiMiskolc-GömöriSzirmabesenyő (– Sajókeresztúr) – SajóecsegAlsóboldvaBoldvaBorsodszirákEdelény alsóEdelénySzendrőládBüdöskútpusztaSzendrőSzendrő felsőSzalonnaPerkupaJósvafő-AggtelekBódvaszilasKomjátiTornanádaska Kb. 2 óránként
személyvonat TiszaújvárosSajószögedNagycsécsHejőkeresztúrNyékládházaMiskolc-Tiszai Napi 1 pár
személyvonat Miskolc-TiszaiFelsőzsolcaHernádnémeti-BőcsTiszalúcTaktaharkányTaktaszadaSzerencs – közvetlen kocsikkal: Sátoraljaújhely és Nyíregyháza felé Kb. 2 óránként
Expresszvonat Miskolc-TiszaiNyékládházaMezőkövesdFüzesabonyKál-KápolnaVámosgyörkHatvanJászberényÚjszászAbonyKecskemétKiskunfélegyházaKistelek (←) – Szeged Heti 1 pár
gyorsvonat Miskolc-TiszaiSzerencsTokajNyíregyháza Napi 1 pár
sebesvonat
gyorsvonat
Budapest-KeletiGödöllőAszódHatvanVámosgyörkKál-KápolnaFüzesabonyMezőkövesdNyékládházaMiskolc-TiszaiFelsőzsolcaHernádnémeti-BőcsTiszalúcTaktaharkányTaktaszadaSzerencsMezőzomborBodrogkeresztúrSzegiErdőbényeOlaszliszka-TolcsvaBodrogolasziSárospatakSátoraljaújhely 2-4 óránként
InterCity Budapest-NyugatiZuglóKőbánya-KispestFerihegyCeglédSzolnokPüspökladányHajdúszoboszlóDebrecenNyíregyházaTokajSzerencsMiskolc-TiszaiFüzesabonyBudapest-Keleti 1-2 óránként
InterCity Budapest-KeletiFüzesabonyMiskolc-TiszaiSzikszóForró-EncsHidasnémeti – tovább Kassa felé Napi 2 pár

Az állomásépület[forrásszöveg szerkesztése]

A pályaudvar fényképe 1908-ból

A Pályaudvar fogadóépülete 1901-ben épült Pfaff Ferenc tervei alapján, eklektikus, angol romantikus stílusban. Az épület műemlék, utoljára 2003-ban újították fel, megtartva az eredeti hangulatot. A felújítás során többféle módon akadálymentesítették, például a vakok számára a padlón vezetőcsíkokat létesítettek, és a régiek megfelelően újították fel, így a tető a egykori palafedését visszakapta, az óra visszakerült eredeti helyére és a belső is megújulhatott. Az épület mellett a közösségi közlekedés megállóit és a peronokat is aluljáró köti össze.

A felvételi épület az eredeti 1901. évi állapotot mutatja. A teljes hosszában egyemeletes épület vágányok felőli oldalát végig fedett peron tölti ki. Falait téglaburkolat és fehérre meszelt kő nyíláskeretek, párkányok borítják. Az épület hangsúlyos középrizalitának két oldalát tornyok uralják és teszik még impozánsabbá az építményt. A tornyok földszintjét egykor emléktáblák díszítették, ezeket később a tornyok oldalain lévő ablakokkal megegyezőre cserélték. A földszint összes nyílása-beleértve ebbe az ablakok és ajtók nyílásait-szegmensíves. Az emeleten annyiban változik, hogy a tornyok első emeleti ablakai egyenes záródásúak. A pályaudvar épülete pavilonokra és ezeket összekötő részekre osztódik. A központi pavilonon három ajtónyílás van, felettük ikerablakokkal. Ezek mindegyike felett gótizáló viktoriánus stílusú oromzatok vannak. A központi és az ezek melletti pavilonokat összekötő épületrészeknek a főhomlokzati oldalán baluszteres teraszok kaptak helyet. Az oldalsó pavilonok különböznek kialakításukban a többiektől, ezeknek nincsen középrizalit a homlokzatukon.

A homlokzatán látható évszámok az állomás létrejöttére (1859), az épület elkészültére (1901), és az utolsó felújításra (2003) utalnak. Az 1859-es és az 1901-es évszámot a tornyokon, az utolsó felújítás évszámát pedig a rizalit középső ikerablaka feletti félkör oromzati ablak alsó, balusztermellvédes részén örökítették meg.

Kandó Kálmán tér[forrásszöveg szerkesztése]

A Kandó Kálmán tér az állomásépület és a Szinva hídja között található, körforgalom, parkolóhely, és autóbusz-villamos végállomás.

A téren van a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. egyik csomópontja, több busz (1, 8, 21, 30, 31, ME jelzésű) és villamos (1-es, 2-es) végállomása.

A tér közepén a rendszerváltásig a Tanácsköztársaság páncélvonata állt, ennek a helyén jelenleg Kandó Kálmán szobra áll.

Források[forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszai pályaudvar témájú médiaállományokat.
  • Bekes Dezső – Veres László (szerk.): Fejezetek Miskolc történetéből. (Miskolc, 1984) 93-94. o. ISBN 963-03-1973-X
  • Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben. I. kötet. (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc, 2006) 79-81. o. ISBN 963-9311-49-9