Hercegszöllős
Hercegszöllős (Kneževi Vinogradi) | |
A Szent Mihály római katolikus templom | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Megye | Eszék-Baranya |
Jogállás | falu |
Polgármester | Vedran Kramarić |
Irányítószám | 31 309 |
Körzethívószám | +385 031 |
Népesség | |
Teljes népesség | 1657 fő (2011)[1] +/- |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 89 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 45′, k. h. 18° 44′Koordináták: é. sz. 45° 45′, k. h. 18° 44′ | |
Hercegszöllős weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Hercegszöllős témájú médiaállományokat. |
Hercegszöllős (horvátul: Kneževi Vinogradi) falu és község (járás) Eszék-Baranya megyében, Horvátországban, 1998-tól községközpont. Horvát nevének jelentése azonos a magyarral.
Fekvése[szerkesztés]
Eszéktől légvonalban 21, közúton 27 km-re északra, Pélmonostortól légvonalban 10, közúton 12 km-re keletre, Baranyában, a Drávaszög középső részén, két tájegység, a Báni-hegység és a Kopácsi-rét találkozásánál fekszik.
Hercegszöllős község települései[szerkesztés]
Zárójelben a horvát név szerepel.
- Csúza (Suza)
- Hercegszöllős (Kneževi Vinogradi)
- Jeszeföld (Jasenovac)
- Karancs (Karanac)
- Katalinpuszta (Sokolovac)
- Keselyűs (Mirkovac)
- Kő (Kamenac)
- Sepse (Kotlina)
- Vörösmart (Zmajevac)
Történelem[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskorban is lakott volt. 2009-ben az általános iskola területén az eszéki múzeum munkatársai leletmentő ásatásokat végeztek. Ennek során több rétegben, a neolitikum időszakából számos régészeti leletet találtak. A Sopot kultúra időszakából egy korabeli padlószinten a kultúra jellegzetesen díszített kerámiái, egy tűzhely maradványai és sok mozdítható régészeti anyag került elő. Ennél vékonyabb és leletekben szerényebb volt a Starčevo kultúra rétege hulladékgödreivel és félig földbe süllyesztett házainak cölöphelyeivel. A leletek további értékes információkkal szolgáltak Baranya e legkorábbi népességének életéről.[2]
A helyén az ókorban egy Donatium nevű római kolónia volt, ami egy fontos útvonal mentén feküdt. A középkori Szöllős első írásos említése „villico de Zeleus” alakban történt a pécsi káptalan 1341. augusztus 30-án kelt, I. Károlyhoz írt jelentésében, melyben jelenti a királynak, hogy Pál országbíró ítélete következtében Veyki István és Miklós részére Kolosfia Laczk ellen Csabagáta nevű birtokot megbecsültette.[3] 1357-ben és 1424-ben „Zeuleus”, 1370-ben „Zewles”, 1460-ban „Zewlws”, 1494-ben „Zewlews” alakban említik a korabeli oklevelek. A középkorban részben Bodolya mezővároshoz tartozott, részben a szekcsői Herczegh családé volt.[4] Később előnevét is utóbbiakról kapta. A 15. században mezővárossá vált.[5] Valószínűleg elpusztult az 1526-os török hadjáratban, mely után az Oszmán Birodalom része lett. A török hódoltság alatt Hercegszöllős lakói mind a magyar, mint a török uraknak adóztak.[5] 1554-ben 37 család lakta.[5][6] A török uralom idején 1576-ban a mezővárosban rendezték meg a magyar reformáció első és egyben legfontosabb zsinatát, ahol lefektették a Hercegszöllősi kánonokat.[5] Szőlős néven mezővárosként 85 kapuval szerepelt az 1591-es török adókönyvben, a nevek alapján színmagyar lakossággal.[7]
A település a felszabadító harcok során kihalt és csak az 1700-as évek elején nagyrészt magyar lakosokkal népesült be újra. Ezután a bellyei uradalom részévé vált, mellyel együtt királyi adományként, hadi érdemeiért Savoyai Jenő herceg kapta meg. Savoyai 1736-os halála után, miután örököse nem volt, a birtok a kamarára szállt. Mária Terézia 1780. május 5-én leányának, Mária Krisztinának és férjének, Szász-Tescheni Albert hercegnek adományozta. Miután ők is gyermektelenek voltak, a birtokot Károly Lajos főherceg örökölte. Károly örököse fia Albrecht lett, majd halála után Albrecht testvérének fia, Frigyes lett a következő ura, egészen az első világháborúig.
Hercegszöllősön tekintélyes borászat is működött; pincékkel, présházakkal, kádárműhellyel, szeszfőzdével, vendégfogadóval is, mely egyúttal postakocsi állomás is volt az Eszék-Bácska vonalon. Területének csaknem egyötödét szőlő fedte, így borairól is híres volt. Az uradalmi „nagypince” és két uradalmi vendégfogadó még Savolyai Jenő idejében épült. A pince befogadóképessége 7000 hektoliter volt. A falu lakói főleg Szlavóniában árultak bort és gyümölcsöt. A faluban sok iparos is élt: bognárok, csizmadiák, szabók, cipészek, szűcsök, kádárok, kalaposok és kovácsok, valamint kereskedők. 1824-ben Hercegszöllős a bellyei uradalom legnagyobb falva volt, 266 házzal, 1961 lakossal. Magyarok, németek, szerbek és sokácok vegyesen éltek a településen. A falunak ekkor már három temploma állt, a református, a pravoszláv és a torony nélküli kis katolikus templom. A falu közelében téglagyár épült.
A trianoni békeszerződés előtt Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, majd a háború után ismét Jugoszlávia része lett. A délszláv háború idején 1991 augusztusában a nem szerb lakosságnak menekülnie kellett a szerb csapatok elől. A menekültek csak 1997-ben térhettek vissza otthonaikba, ahol rögtön hozzáláttak az újjáépítéshez. A településnek 2011-ben 1657, a községnek összesen 4614 lakosa volt.
Gazdaság[szerkesztés]
A helyi gazdaság alapját a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és az egyre erőteljesebben fejlődő falusi, vadász és halász turizmus képezi. A szántóföldi növénytermesztés 13 ezer hektáron, szőlő- és gyümölcstermelés pedig 1800 hektáron folyik. A község nagyobb cégei a Belje Rt, a Borplastika Kft. és a Rabo Kft. Mellettük egyre nagyobb számú kisiparos és vállalkozó működik. Az ezeréves, a római időkből eredő hagyománnyal rendelkező szőlőtermelés és borászat mindinkább vonzza a turistákat. A vállalkozások élénkítése céljából vállalkozói övezetet létesítettek, ahol az érdekelt vállalkozásokat számos kedvezményben részesítik.
Népesség[szerkesztés]
1910-ben 2806 lakosából 1492 fő magyar, 220 fő német, 229 fő horvát, 818 fő szerb, 3 fő tót és 43 fő egyéb (leginkább sokác) nemzetiségű volt. A lakosok közül 2288 fő tudott magyarul. Vallási megoszlás szerint 1366 fő római katolikus, 543 fő református, 834 fő görögkeleti ortodox volt.[8]
1991-ben lakosságának 32%-a szerb, 31%-a horvát,18%-a magyar, 17%-a jugoszláv nemzetiségű volt.
Hercegszöllős 1998 óta községközpont és a 2001. évi népszámlálás adatai szerint 1725 lakosa és 13 utcája van. A helység nemzetiségi összetétele jelentősen megváltozott 2001-re, magyarok 16,%, horvátok 43,2%, szerbek 30,5%, egyéb nemzetiségűek 7,4%.[9]
A teljes község etnikai összetétele a következő volt 2001-ben: 40,8% magyar, 34,3% horvát, 18,4% szerb, 1,9% német.[10]
Lakosság változása[11][12] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
2.210 | 2.048 | 2.684 | 2.691 | 2.054 | 2.806 | 2.926 | 3.079 | 1.691 | 1.652 | 1.810 | 1.820 | 2.402 | 2.127 | 1.725 | 1.657 |
Nevezetességek[szerkesztés]
- Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplomát 1840-ben építették klasszicista stílusban. A templom kórusát 1857-ben építették és ebben az évben fejeződött be a templom építése is. A tetőt 1999-ben újították fel, az egész épület megújítása 2004-ben történt. A plébánia 1851-ben alakult. Karancs, Kő, Sepse, Keselyűs, Jeszeföld, Katalinpuszta, Bokroshát, Albertfava és Mitvárpuszta tartoznak hozzá. A templomnak 30 tagú énekkara van.
- A késő román stílusú református temploma a 16. század elején még római katolikus templom volt.[5] A falu népe a református vallás tanítását feltehetőleg Sztárai Mihály 1544 táján végzett prédikátori tevékenységének köszönhetően tette magáévá. A templom az egész Drávaszög egyik legrégibb egyháza. Tornyának alapjait állítólag a rómaiak rakták le a 3. század vége körül. Mai formáját a 19. század elején nyerte el. 1576-ban itt tartották meg a hercegszöllősi zsinatot, Veresmarti Illés itteni prédikátor és alsó-baranyai püspök elnökletével. A „Hercegszöllősi Kánonok” a református egyház és követőinek életét kívánja szabályozni. A templom mai formájában 1803-ban épült, 1839-ben javították és bővítették. A műemléktemplom nagyon rossz állapotban van, helyreállítása folyik.
- A szerb pravoszláv templom elődjét 1742-ben még fából építették és Szent István vértanú tiszteletére szentelték fel. A Szentséges Szűzanya Jelenésének (Vavedenju Presvete Bogorodice) tiszteletére szentelt új, szilárd építőanyagból készült késő barokk templomot 1775-ben szentelték fel. Egyhajós épület, félköríves apszissal, a nyugati kapuzat felett emelkedő két emelet magasságú harangtoronnyal. Ikonosztáza a 18. század második felében készült. A Hercegszöllősi Szerb Pravoszláv Egyházközséghez még Csúza, Vörösmart, Batina és Albertfalu települések tartoznak.
Kultúra[szerkesztés]
- A „Baranjski biseri” tamburabarátok egyesülete 2003-ban alakult azzal a céllal, hogy tanítsa a fiatalokat a tamburajátékra és a zenélésre. Az egyesületnek 62 tagja van számos önkéntessel.
- Az SKD „Prosvjeta” szerb kulturális egyesület a horvátországi szerbek hagyományos kulturális szervezete. Az egyesület tömöríti a szerbek meglévő és az új horvátországi kulturális és oktatási intézményeit. Hercegszöllősön 2007. október 30-án alakult meg az egyesület helyi csoportja, melynek jelenleg 23 tagja van.
- A József Attila Kulturális Egyesület a Magyar házban működik. A női karnak jelenleg 18 tagja van. Minden évben számos koncerten vesznek részt Horvátországban és külföldön egyaránt. Ezen kívül varrócsoport, rajzcsoport, gyermek folklór csoport és kreatív csoport működik a keretein belül.
- A Csárdás Kulturális Egyesület 1999-ben jött létre azzal a céllal, hogy a környező falvakból összehozza a fiatalokat. Ma mintegy 30 tagja van.
- A Jókai Mór kulturális egyesület elődje az 1882-ben alapított olvasókör. Az egyesület 1998-ban alakult. Szekciói a „Hajnalcsillag” gyermek folklór csoport, a „Szivárvány” kreatív csoport és a „Pódium” színjátszó csoport. Célja a nemzeti kultúra, a nyelv és a hagyományok ápolása, előadások, irodalmi találkozók, kiállítások, kulturális rendezvények szervezése.
- A Petőfi Sándor Kulturális Egyesület 1950-ben alakult. Az egyesületnek mára 63 tagja van, amelyek közül 21 a gyerek. Az egyesületen belül működik a „Kerekerdő” gyermek folklór csoport és a „Pipacs” magyar nyelvű játszóház.
- LU „KVIN-ART” Kneževi Vinogradi képzőművészeti egyesület. Az egyesület 2007. február 12-én alakult azzal a céllal, hogy a művészi-kreatív munkában résztvevőket összegyűjtse. Fő tevékenysége művészeti táborok és festménykiállítások szervezése.
- A KUD „Živojin Žiko Mandić” kulturális és művészeti egyesület 2011-ben alakult azzal a céllal, hogy ápolja és megőrizze a helyi folklórt. Az egyesületnek ma mintegy 60 tagja van, ifjúsági, felnőtt- és veteráncsoport, valamint tamburazenekar alkotja.
- A Hercegszöllősi Mihály magyar ifjúsági szervezet 2004-ben alakult azzal a céllal, hogy összegyűjtse a magyar nemzeti kisebbséget a faluban, kulturális programok és tevékenységek elősegítése érdekében. Az egyesület keretében működik a Triliom zenekar, mely a magyar kisebbség ünnepségeinek állandó szereplője.
Oktatás[szerkesztés]
- Hercegszöllősön az első iskolát 1843-ban alapították a katolikus templom közelében. 1874-ben felépült az új iskolaépület egy osztályteremmel. A mostani iskola 1961-ben épült. A Hercegszöllősi Általános Iskola területi iskolái a következő településeken működnek: Jeszeföld (Jasenovac), Keselyűs (Mirkovac), Katalinpuszta (Sokolovac), Albertfalva (Grabovac), Mitrovác, Karancs (Karanac) és Kő (Kamenac).
- A „Zeko” központi óvoda Hercegszöllősön található, területi óvodái vannak Karancs, Csúza és Vörösmart településeken.
Sport[szerkesztés]
- Az NK Borac Kneževi Vinogradi labdarúgóklubot 1929-ben alapították. Borac néven 1952-től szerepelnek. Az 1960-as évek elején a szövetségi bajnokságban szerepeltek, az 1960-as évek végén megnyerték a bajnoki címet a baranyai ligában. 1971-ben megnyerték a Baranya kupát. A legnagyobb sikert a csapat az 1990/91-es szezonban érte el a területi bajnokság első helyének megnyerésével, mellyel feljutott a nemzeti liga keleti csoportjába.
- A „Kneževi Vinogradi” taekwondoklub 2004-ben alakult. Jelenleg a klubnak 23 tagja van.
- „Vinogradar” Kneževi Vinogradi sakk-klub.
- A „Baranjac” Kneževi Vinogradi lövészklub 2005-ben alakult.
Egyesületek[szerkesztés]
- A Hercegszöllősi önkéntes tűzoltó egyesület 1890-ben alakult. Mintegy 20 aktív és 20 támogató tagja van. Rendszeresen vesznek részt tűzoltó versenyeken különböző korosztályokkal a megyei és magyarországi versenyeken.
- A „Srndać” vadásztársaságot 1920-ban alapították. Ma 55 alap és 5 társult tagja van.
- A hercegszöllősi nyugdíjasok egyesülete 1999 június 4-én alakult. Ma közel 180 tagja van.
- A Baranyai szőlőültetvények bortermelőinek és borászainak egyesülete 2008-ban alakult azzal a céllal, hogy szervezze a közös piaci megjelenést a Hercegszőllösi Járás szőlőtermelőinek piacán. Ma 22 termelőt egyesít, akik gyakran megjelennek a helyi rendezvényeken és kiállításokon, borkóstolókon és vásárokon.
- A „Zamijenite nam tugu osmijehom” ifjúsági szervezet 2001-ben alakult. Célja, hogy összehozza a fiatalokat a szabadidő minőségi eltöltésére. A szabadidő szervezésével és tervezésével, nyilvános események megrendezésével, koncertek, kiállítások, sportesemények, színházi előadások és egyéb kulturális események szervezésével foglalkoznak.
- Az „Izvor” nőszervezet 2001-ben alakult. Az egyesület alapvető célja, hogy javítsa az életminőséget elsősorban (de nem kizárólag) a nőknek tanácsadással, oktatással, támogatással, munkalehetőségek növelésével, stb.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Hrvatski arheološki godišnjak 6/2009.24. o.. [2014. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
- ↑ Anjou okmánytár IV. kötet 130.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
- ↑ a b c d e Zentai, 139. o.
- ↑ Káldy-Nagy, 1960, 112. o.
- ↑ Vass Előd: A szekcsői — mohácsi szandzsák 1591. évi adóösszeírása – A Baranya megyei Levéltár évkönyve Pécs, 1979.
- ↑ Archivált másolat. [2018. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 16.)
- ↑ Dr. Lábadi, Károly. Drávaszög Lexikon (magyar nyelven). TIMP Kiadó (2008. március 21.). ISBN 978-953-7366-08-7
- ↑ http://adatbazis.mtaki.hu/?mtaki_id=109671&settlement_name=
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források[szerkesztés]
- Hercegszöllős honlapja
- Zentai, Tünde. Drávaszög és Szlavónia. Pécs: Pro Pannonia Kiadó Alapítvány, Molnár Nyomda (2012). ISBN 978 963 9893 59 7
- Káldy-Nagy, Gyula. Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. Budapest: A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 103. szám (1960)
További információk[szerkesztés]
- Kiss Mária Magdolna: Együtt a Duna-Dráva közén. Eszék 2007.
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
|