Hercegszöllős

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Hercegszőlős szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hercegszöllős (Kneževi Vinogradi)
Kv.ulaz.jpg
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
Jogállás falu
Polgármester Sója Dénes
Irányítószám 31 309
Népesség
Teljes népesség1626 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hercegszöllős (Horvátország)
Hercegszöllős
Hercegszöllős
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 45′, k. h. 18° 44′Koordináták: é. sz. 45° 45′, k. h. 18° 44′
Hercegszöllős weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hercegszöllős témájú médiaállományokat.

Hercegszöllős (horvátul Kneževi Vinogradi) falu Eszék-Baranya megyében, Horvátországban, 1998-tól községközpont. Horvát nevének jelentése azonos a magyarral.

Hercegszöllős község települései[szerkesztés]

Zárójelben a horvát név szerepel.

Történelem[szerkesztés]

A helyén az ókorban egy Donatium nevű római kolónia volt, ami egy fontos útvonal mentén feküdt. A középkorban Baranyavár birtoka volt. A 15. században mezővárossá vált.[2]

1554-ben 37 család lakta.[3][2] A török hódoltság alatt Hercegszöllős lakői mind a magyar, mint a török uraknak adóztak.[2] A mezőváros rendezték meg a magyar reformáció első és egyben legfontosabb zsinatát ahol lefektették a Hercegszöllősi kánonokat 1576-ban.[2]

A település hamarosan kihalt, és csak az 1700-as évek elején nagyrészt magyar lakosokkal népesült be újra. Valószínűleg a Herczeg család tulajdonában volt. Ezután a bellyei uradalom részévé vált.

Hercegszőlősön tekintélyes borászat is működött; pincékkel, présházakkal, kádárműhellyel, szeszfőzdével, vendégfogadóval is, mely egyúttal postakocsi állomás is volt.

A trianoni békeszerződés előtt Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • későromán stílusú református temploma, amely a 16. századik római katolikus templom volt.[2]
  • Szent Mihály római katolikus templom: 1840-ben építettek.

Népesség[szerkesztés]

1910-ben 2806 lakosából 1492 fő magyar, 220 fő német, 229 fő horvát, 818 fő szerb, 3 fő tót és 43 fő egyéb (leginkább sokác) nemzetiségű volt. A lakosok közül 2288 fő tudott magyarul. Vallási megoszlás szerint 1366 fő római katolikus, 543 fő református, 834 fő görögkeleti ortodox volt.[4]

Hercegszöllős 1998 óta községközpont és a 2001. évi népszámlálás adatai szerint 1725 lakosa és 13 utcája van. A helység nemzetiségi összetétele jelentősen megváltozott 2001-re, magyarok 16,%, horvátok 43,2%, szerbek 30,5%, egyéb nemzetiségűek 7,4%.[5]

A teljes község etnikai összetétele a következő volt 2001-ben: 40,8% magyar, 34,3% horvát, 18,4% szerb, 1,9% német.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  2. a b c d e Zentai, 139. o.
  3. Káldy-Nagy, 1960, 112. o.
  4. Archivált másolat. [2018. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 16.)
  5. Dr. Lábadi, Károly. Drávaszög Lexikon (magyar nyelven). TIMP Kiadó (2008. január 23.). ISBN 978-953-7366-08-7 
  6. http://adatbazis.mtaki.hu/?mtaki_id=109671&settlement_name=

Források[szerkesztés]

  • Zentai, Tünde. Drávaszög és Szlavónia. Pécs: Pro Pannonia Kiadó Alapítvány, Molnár Nyomda (2012). ISBN 978 963 9893 59 7 
  • Káldy-Nagy, Gyula. Baranya megye XVI. századi töröök adóösszeírásai. Budapest: A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 103. szám (1960) 

További információk[szerkesztés]