„Szigetszentmiklós” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
aNincs szerkesztési összefoglaló Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
||
9. sor: | 9. sor: | ||
| járás = Szigetszentmiklósi |
| járás = Szigetszentmiklósi |
||
| rang = [[város]] |
| rang = [[város]] |
||
| polgármester = Nagy János ([[Demokratikus Koalíció (Magyarország)|Demokratikus Koalíció]]-[[Momentum Mozgalom]]-[[Jobbik Magyarországért Mozgalom]]-[[Magyar Szocialista Párt]]-[[Lehet Más |
| polgármester = Nagy János ([[Demokratikus Koalíció (Magyarország)|Demokratikus Koalíció]]-[[Momentum Mozgalom]]-[[Jobbik Magyarországért Mozgalom]]-[[Magyar Szocialista Párt]]-[[Lehet Más a Politika]]-[[Mindenki Magyarországa]])<ref>{{cite web |url=https://www.valasztas.hu/d4/onk19/szavossz/onkval/hu/M14/T134/tjk.html |title=Szigetszentmiklós települési választás eredményei}}</ref> |
||
| jegyző = dr. Matus-Borók Dóra |
| jegyző = dr. Matus-Borók Dóra |
||
| irányítószám = 2310 |
| irányítószám = 2310 |
A lap 2019. október 14., 22:04-kori változata
Szigetszentmiklós | |||
A lakihegyi adótorony | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Szigetszentmiklósi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Nagy János (Demokratikus Koalíció-Momentum Mozgalom-Jobbik Magyarországért Mozgalom-Magyar Szocialista Párt-Lehet Más a Politika-Mindenki Magyarországa)[1] | ||
Jegyző | dr. Matus-Borók Dóra | ||
Irányítószám | 2310 | ||
Körzethívószám | 24 | ||
Testvértelepülései | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 39 954 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 795,84 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 45,65 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 20′ 43″, k. h. 19° 02′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 43″, k. h. 19° 02′ 54″ | |||
Szigetszentmiklós weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szigetszentmiklós témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szigetszentmiklós város a budapesti agglomerációban, Pest megyében, a Szigetszentmiklósi járás székhelye.
Fekvése
A város Budapest déli határa mellett, a Csepel-szigeten található. A települést északról Budapest XXI. kerülete, keletről a Ráckevei-Duna (ezáltal Dunaharaszti és Taksony), délről Szigethalom, délnyugatról Tököl, nyugatról Halásztelek, északnyugatról pedig a Duna folyam (Budapest XXII. kerülete) határolja.
Története
Szigetszentmiklós 750 éves település, 1986. január 1. óta város.
A település területe már a neolitikum időszakában is lakott volt. A rézkor idején az ún. bádeni kultúra népe élt ezen a vidéken, emlékeik Szigetcsép és Szigetújfalu határából kerültek elő. Őket követte az ún. harangedényes kultúra képviselőinek megjelenése a térségben, akik sűrű rajokban lepték el a Csepel-szigetet. A hozzájuk köthető leletek Szigetszentmiklóson Háros területéről, Lakihegyről, valamint az Auchan áruház alatti területekről kerültek elő nagyobb számban, de az M0 autópálya építése során az Üdülő-sor környékén is feltárták temetkezési helyeiket. Még több lelet került elő a város területéről a bronzkorból, mégpedig a Vatyai kultúra időszakából; a leletek tanúsága szerint ekkor a helyi népesség száma meglehetősen gyarapodott.[3]
Ásatások alapján valószínűsíthető, hogy kelta és ókori római, ill. kora és késő középkori település állt a mai város területén. A településen végzett kutatások alapján, az őskor óta lakott helyen a honfoglaló magyarok fejedelmi törzse telepedett meg Árpád vezetésével. A sziget nevét Árpád főlovásza, Csepel ispán (aki itt telepedett le) kölcsönözte.
A Kossuth utcai református templom bővítése során 2012-ben ásatásokat végeztek, melyek során kiderült, a mai templom helyén már az Árpád-korban is templom állt.[4]
Szigetszentmiklós nevét elsőként 1264. október 14-én IV. Béla levele említette, melyben ír az akkori falu templomáról is. A tatárok pusztítása nyomán ez a helység elnéptelenedett, helyén a hagyomány szerint a Ráczkevei-szigeten megtelepített rácok alapítottak új települést 1440 táján. A mohácsi vész után ez a falu is elpusztult, a 17. század elején magyarok költöztek ide.
Az 1634–1635 évi török kincstári adólajstromukban a kövi (ráczkevei) járás községei között volt feltüntetve; ekkor 14 házzal szerepelt.
A református egyház az 1626-29. években már jelen volt a településen. 1731–1739 között Patai János, a reformátusok szuperintendense a helységben lakott. Az első református templom építési ideje ismeretlen, annyi ismert, hogy 1798-ban helyreállították. Tornyát az 1853 évi nagy vihar ledöntötte, 1875-ben építették újra. A második világháborúban helyreállíthatatlanul megsérült a templom, a romokat 1948-ban bontották el. Az új templom alapkövét 1987-ben tették le, a gyülekezet négy év múlva, 1991-ben vehette birtokba.[5]
A hagyomány szerint 1707-ben, a rácok támadása alkalmával épült cinteremben húzta meg magát a lakosság Szőlős és Háros községek menekült lakosságával együtt.
Az 1715 évi összeíráskor 42, 1720-ban pedig 70 adóköteles magyar háztartást vettek föl e helységben.
1770-ben a Mária Terézia-féle úrbéri rendelettel kapcsolatban 73 16/32 negyedik osztályú úrbéri telket mutattak ki a településen. A 20. század elején még a település birtokában volt egy régi ezüst pecsétnyomó, keresztüllyukasztott fogantyúval, e pecsétnyomó még abból az időből származott, amikor a községbíró a helység pecsétjét a nyakába akasztott zsinegen hordta. A pecsétnyomón levő címerkép egy rúddal keresztülszúrt bárányt ábrázolt. A rúd végén kereszt volt, míg a helység 20. század eleji pecsétjén buzogány.
Az 1838, 1850 és 1876-os években árvíz pusztított a helységben.
A határrendezés, illetőleg a tagosítás, 1862-ben történt. 1848-ig a település a ráckevei uradalomhoz tartozott, majd a 20. század elején a királyi család ráckevei uradalma volt a helység legnagyobb birtokosa.
A község határában feküdtek egykor Háros és Szőlős elpusztult települések; előbbi a nagy Duna, utóbbi a Soroksári-Duna-ág mellett. Mindkét település templomának a romjai láthatók voltak az 1800-as évek végéig. Ugyancsak a községhez tartoztak mint lakott helyek: Hárossziget, Lakihegy, Felsőbuczka és Felsőtag is.
1898-ban a dunai védőgát építésekor őskori agyagedényeket találtak, ezek akkor a református iskola tulajdonába kerültek.
Szigetszentmiklós a 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Ráckevei járásához tartozott. 1910-ben 3997 lakosából 3974 magyar volt. Ebből 3233 református, 637 római katolikus, 53 izraelita volt.
A település és környezete a Kádár-rendszer alatt stratégiai fontosságú része volt az országnak, a közelben volt repülőgép-, autó- és acélgyár, katonai repülőtér, laktanya, valamint számos ipari és katonai létesítmény. A kiemelt szerepet az is jelzi, hogy a Duna-menti gátrendszer szigetszentmiklósi szakasza helyenként két-három méterrel magasabb, mint más szakaszok. A város fejlődésére jelentős hatást gyakorolt a Csepel Autógyár is.
A város kedvelt célpontja a (Budapestről kitelepülő) szuburbanizációs rétegeknek, ezért is erősödik az utóbbi időben a település kertvárosi, kisvárosi jellege. A város rendezési tervein is főként a fent említett két lakóövezeti formának szántak helyet a helyi önkormányzat szakemberei. A lakosság a 21. század első évtizedében negyedével gyarapodott.
Jelentős a környék idegenforgalma és a szuburbanizációs folyamatok mellékhatásaként emelkedik a térség gazdasági szerepe is. A leshegyi ipari park folyamatos növekedése és számos nagyvállalat letelepedése Szigetszentmiklóson az ország munkahelyekkel legellátottabb régiói közé emeli a várost. Érdekességképpen megemlíthető, hogy a munkavállalók egy jelentős része a Ráckevei kistérség más településeiről ingázik, míg a város lakosai közül sokan budapesti munkahelyeken dolgoznak.
Szigetszentmiklós határában észlelték Magyarországon először az agresszíven terjeszkedő harlekinkatica egy egyedét (egy áttelelő példányt), 2008 februárjában.[6]
Részei
Szigetszentmiklós integrált városfejlesztési stratégiája[7][halott link] az alábbi településrészeket különbözteti meg a lakosság mentális érzetére hivatkozva.
- Lakótelep
- Falu
- Bucka (alsó és felső)
- Lakihegy
- Duna-part
- Ragád
A helyiek további városrészeket is megkülönböztetnek.
- Gyártelep
- Sóshegy
- Északi üdülő terület
- Páskom (alsó és felső)
- Cuczor-sziget
- Felsőtag
- Paptag
- Háros
- Vásártér
- Haszontalan
- Leshegy
A Gyártelep, a Cuczor-sziget, és Felsőtag kivételével az utóbbiak jobbára egykori dűlőnevek. Manapság mezőgazdasági területek, illetve ipari-kereskedelmi egységek találhatóak rajtuk.
Az integrált városfejlesztési stratégia megállapítja ugyanakkor, hogy a lakosság mentális városrész-térképei nem fedik le a város egészét, mint az a fenti felsorolásból is látható.
Népesség
Szigetszentmiklós lakosságát és területét tekintve a Csepel-sziget legnagyobb települése (a fővárost nem számítva).
Nemzetiségi kötődés
- magyar: 91,3%
- német: 0,6%
- szlovák: 0,6%
- cigány: 0,5%
- bolgár: 0,2%
- ukrán: 0,1%
- ismeretlen: 8,5%
Több nemzetiségnek van működő kisebbségi önkormányzata a településen (bolgár, cigány és német).
Vallás
A város hagyományosan református, ám napjainkban legtöbben római katolikusnak vallják magukat. Több keresztény felekezet is rendelkezik templommal a településen.
Templommal, imaházzal rendelkező közösségek
- Kossuth Lajos utcai Református Egyházközség (Szalkay László és Szalkayné Villányi Csilla lelkészek) Honlap
- Újvárosi Református Egyházközösség (Morva Ákos lelkész) Honlap
- Római katolikus egyházközösség (Hutóczky Béla plébános) Honlap
- Baptista Imaház (Paróczi Zsolt lelkipásztor) honlap
- Görögkatolikus Szervezőlelkészség (Deák Csaba parochus) Honlap
- Szabadkeresztyén Gyülekezet (Gere József lelkész) honlap
- Pünkösdi Gyülekezet (Mádai Tamás lelkész) honlap
Egyéb jelentős közösségek
- Evangélikus Gyülekezet (Varsányi Ferenc lelkész)
- Hit Gyülekezete (Eggendorfer Gábor lelkész)
Kisebb közösségek
A városban gyülekezeti alkalmakat tart többek között a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház is. A Szcientológia Egyház is képviseli magát egy Dianetika Misszióval a Bucka városrészben. Régebben nagyobb számban voltak jelen unitáriusok és zsidók, jelen pillanatban nincs jelentős bázisuk Szigetszentmiklóson.
A 2011-es népszámlálási adatok
- nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 9007 (25,95%)
- római katolikus: 7847 (22,61%)
- református: 4472 (12,88%)
- ateista: 817 (2,35%)
- görögkatolikus: 492 (1,42%)
- evangélikus: 265 (0,76%)
- ortodox keresztény: 81 (0,23%)
- izraelita: 17 (0,05%)
- más egyházhoz, felekezethez tartozik: 1018 (2,93%)
- ismeretlen, nem válaszolt: 10 690 (30,80%)[8]
Oktatási-nevelési intézményei
Bölcsődék
- Városi Bölcsőde
- 4 telephellyel működő bölcsőde
- Vackor Integrált Bölcsőde
Óvodái
- Szigetszentmiklósi Napraforgó Óvoda
- Szigetszentmiklósi Napraforgó Óvoda - Szivárvány Tagóvoda
- Szigetszentmiklósi Csicsergő Óvoda
- Szigetszentmiklósi Mocorgó Óvoda
- Szigetszentmiklósi Akácliget Óvoda
- Szigetszentmiklósi Napsugár Óvoda
- Szigetszentmiklósi Pitypang Óvoda
- Szigetszentmiklósi Konduktív Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
Iskolái
- Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium
- Szigetszentmiklósi József Attila Általános Iskola
- Bíró Lajos Általános Iskola
- Kardos István Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium
- Szigetszentmiklósi Ádám Jenő Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
- Érdi Szakképzési Centrum Csonka János Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
Közlekedés
Megközelítés gépkocsival
- Az M0-s autóút (körgyűrű) mindkét Csepel-szigeti lehajtója felől könnyedén elérhető a település.
- Budapestet és Szigetszentmiklóst három főút köti össze (51101-es számú főút, 5102-es számú főút és II. Rákóczi Ferenc út), melyek Csepelen a II. Rákóczi Ferenc útban folytatódnak, illetve egyesülnek.
- A Csepel-sziget települései felől a sziget keleti és nyugati oldalán húzódó főútvonalakon Szigetszentmiklóson áthaladva, illetve a Csepel-szigeti gerincúton érhető el a főváros.
- A Ráckevei Dunán Taksony felé híd segítségével lehetséges átkelni, itt az 510-es számú főútvonal halad az alföldi települések irányába.
Tömegközlekedés
- MÁV-HÉV
- A H6-os HÉV négy szigetszentmiklósi megállóval rendelkezik.
- BKK
- A 38-as busz, a 238-as busz és a 278-as busz Csepel, Szent Imre térről Szigetszentmiklós központjáig közlekedik. A 279-es, a 279B, a 280-as és a 280B busz Lakihegyről az Auchan és a Leshegyi Ipari Park érintésével járják be Szigetszentmiklóst.
- A 38A busz Szigetszentmiklós–Lakihegy közepéig szállítja az utasokat.
- A 138-as busz hasonlóan közlekedik Lakihegyen, mint a 38-as, de csak az Auchan-t, az áruházi bekötőutat, és a hárosi kertvárost érinti. (Ezután a busz átmegy Budatétényre az M0 autóúton.)
- Éjszaka a 938-as busz a 38-as busz útvonalán közlekedik.
- Volánbusz
- MAHART
Nevezetességei, látnivalók
- Magyar Rádió Lakihegyi adótornya (ipartörténeti műemlék, az ország legmagasabb építménye, a Magyar Rádió szimbóluma. Tulajdonosa és üzemeltetője az Antenna Hungária Zrt.)
- Duna menti tanösvény[10]
- Ádám Jenő síremléke
Múzeumok
- Helytörténeti gyűjtemény
- Ádám Jenő Emlékház [1] (Itt született 1896-ban a későbbi Kossuth-díjas (1957) zeneszerző, karnagy, egyetemi tanár, érdemes művész (1955))
- Molnár Imre Citeragyűjtemény
- Csepel Autó Gyártmánymúzeum
- Hungaricum Gombfoci Háza Múzeum
Híres szigetszentmiklósiak
- Dr. Czékus János Pál[11](1944. április 8.) vezérőrnagy, Magyarország NATO katonai képviselője (1999–2001)[12], Szent-Györgyi Albert-díjas egyetemi tanár (1993)
- Czékus Lajos (1941. 08. 14.) sportvezető, a Magyar Labdarúgó Szövetség ügyvezető igazgatója (1989–1991), majd főtitkára (1996–1998)
- Petri Sándor (1929. 01. – 2016. 12. 05.) FIFA játékvezető, Magyar labdarúgó Szövetség főtitkára (1972–1973), újságíró (a Játékvezető lap főszerkesztője, a Labdarúgás c. lap társszerkesztője).
- Patai János (szuperintendens) református szuperintendens
- Ádám Jenő (1896. december 12. – 1982. május 15. Budapest): zeneszerző, kóruskarnagy, zenepedagógus
- Dolinay Gyula (1850. augusztus 14. Nagyharsány – 1915. február 18.) újságíró, ifjúsági író
- Károly György (*1953. augusztus 31. Budapest – 2018. október 26.) költő, író
- Leskovics Gábor (Lecsó, *1966. június 17.) magyar rockzenész, énekes
- Borsos Vilmos (1968) sztárfocista, kapus, polgármester-jelölt, vállalkozó
- Pál Utcai Fiúk zenekar
- Vereckei Ákos (1977. augusztus 26.) kétszeres olimpiai és hatszoros világbajnok kajakozó.
- Ivanics László (1966) válogatott labdarúgó, középpályás
- S. Becz Pál (1899–1972) költő, író. Válogatott verseit, novelláit, színdarabját tartalmazzák fia, Dr. Becz Miklós által kiadatott Csendes lázadó, Őszintén és Melyik úton? című kötetek.
- Bíró Lajos, entomológus 1896 és 1902 között Német-Új-Guineában végzett természetrajzi és etnográfiai gyűjtést. Egykori lakóházán, a Rákóczi utcában emléktáblát helyeztek el 1956-ban.
Sportélete
Labdasportok
- Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre - futball, asztalitenisz
- Szatelit Tenisz Klub
- Szigetszentmiklós Női Kézilabda Sport Egyesület[13]
- Szigetszentmiklósi Kézilabda Sport Kör[14]
- Batthyány Kázmér Gimnázium Diáksport Egyesület - kosárlabda
- Dunapart Sportegyesület - tenisz
- Sziget DSE Női Röplabda Szakosztály
Jégkorong
- Szigeti Bikák Jégkorong Egyesület
Tánc sportok
- Felamon Modern és Jazz tánc Egyesület
- Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre - Ritmikus gimnasztika szakosztály
- DancEarth Táncsport Egyesület - akrobatikus rock&roll
- Mézeskalács Néptáncegyüttes
- Sziget Dance Táncsport Egyesület
- Sziget Diáksport Egyesület - Ritmikus gimnasztika szakosztály
- Szigetszentmiklósi Tornádó DSE Napraforgók Néptánccsoportja
Kerékpár
- Csepel-szigeti Kerékpáros Triatlon SE
- Szigeti Szabadidő És Kerékpáros Egyesület
- Szigetszentmiklósi Szabadidő és Kerékpáros Egyesület
Harci sportok
- Acél Ököl Shaolin Kung Fu és Szabadidősport Egyesület
- Diák Vívóegylet
- Seinchin Karate Sportegyesület
- Sziget 2008 Judo Club
- Sziget SC Birkózó Szakosztály
- Sziget Szabad Íjász és Vívó Egylet
- Szigetszentmiklós - Tököl Sportegyesület - kickbox
- Szigetszentmiklósi Tőregylet
Horgászat
- Csepel-sziget Horgász Egyesület
- Dolgozók Szigetszentmiklósi Horgász Egyesület
- Lakihegyi Szabadidő Sportegyesület - horgászat
További sportélet
- Benfica-Mundiál 93 FC - asztali labdarúgás
- Griff Siklóernyős Club és Sportegyesület - siklóernyőzés
- Lakihegyi Szabadidő Sportegyesület - szabadidősport
- Szigeti Túrázók természetjáró csoport
- Szigetszentmiklós Petanque Club
- Szigetszentmiklósi Lovas Klub
- Szigetszentmiklósi Tornádó DSE Sakk szakosztály
- Szigetszentmiklósi Futó Klub Egyesület
Testvérvárosai
- Haukipudas (1992 - Finnország)[15]
- Gyergyószentmiklós (1996 – Székelyföld (Románia))[15]
- Busko-Zdrój (2003 – Lengyelország)[15]
- Specchia (2003 – Olaszország)[15]
- Steinheim (2003 – Németország)[15]
- Gorna Orjahovica/Горна Оряховица (2004 – Bulgária)[15]
- Kočani/Кочани (2004 – Észak-Macedónia)[15]
- Muraszentmárton (Horvátország)[15]
- Waren (Müritz) (Németország)[15][forrás?]
Tervezett testvérvárosi kapcsolatok
Források
- Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
- ↑ Szigetszentmiklós települési választás eredményei
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ IN:Simon Albert: Szigetszentmiklós középkori krónikája p.11, Szigetszentmiklós, 1998
- ↑ amivarosunk.hu TV: Ásatás Szigetszentmiklóson https://www.youtube.com/watch?v=97Kr3LzYXgw
- ↑ http://www.szszm-reformatus.hu/ Bemutatkozás
- ↑ Merkl Ottó: Rövid közlemény: A harlekinkatica (harmonia axyridis pallas) Magyarországon (Coleoptera: coccinellidae). Növényvédelem, (2008. április 9.) 239–242. o.
- ↑ http://joszai-rakosi.hu/index.php?option=com_content&task=blogcategory&id=27&Itemid=73
- ↑ KSH Vallás, felekezet
- ↑ http://www.volanbusz.hu/hu/menetrendek/vonal-lista/vonal/?menetrend=2620
- ↑ http://szigetszentmiklos.hu/index.php?p=contents&cid=73
- ↑ http://www.nato.int/cv/milrep/hu/czekus-e.htm
- ↑ http://helpdesk.hupont.hu/8/natohttp://www.honvedelem.hu/nyomtat/12854
- ↑ A Szigetszentmiklós Női Kézilabda Sport Egyesület honlapja
- ↑ A Szigetszentmiklósi Kézilabda Sport Kör honlapja
- ↑ a b c d e f g h i http://szigetszentmiklos.hu/index.php?p=contents&cid=211