Putnok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Holdkóros (vitalap | szerkesztései) 2018. február 20., 01:42-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Belső hivatkozás létrehozása)
Putnok
A város látképe
A város látképe
Putnok címere
Putnok címere		 Putnok zászlaja
Putnok zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásPutnoki
Jogállásváros
PolgármesterTamás Barnabás (FIDESZ–KDNP)[1]
Irányítószám3630
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség6363 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség190,35 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület34,72 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 17′ 37″, k. h. 20° 26′ 12″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 37″, k. h. 20° 26′ 12″
Putnok (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Putnok
Putnok
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Putnok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Putnok témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A római katolikus templom
A Gömöri Múzeum
A Serényi-kastély

Putnok kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki járásban.

Fekvése

Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén helyezkedik el, a Sajó bal partján. Északi határa a Putnoki-dombság tagolt felszíni területére is kiterjed. Miskolctól 40 km-re (26-os főút), Ózdtól 20 km távolságra van közúton.
Vonattal elérhető a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonalon. Az Eger–Putnok-vasútvonalon a személyszállítás szünetel.

Nevének eredete

Nagy valószínűséggel szláv eredetű, és utast, útmentit jelent. Más forrás szerint a magyar királyi szőlőművelők felügyelőjének, a „puttonnok”-nak a nevéből is származhat. Ez tűnik valószínűbbnek, mivel ez a legészakibb terület, mely szőlőművelésre alkalmas.[3]

Története

Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta
Rangja
1950-ig nagyközség
1950–1966 önálló tanácsú község
1966–1970 községi közös tanács székhelye
1970–1989 nagyközségi közös tanács székhelye
1989–1990 város, városi-községi közös tanács székhelye
1990 óta város
Társközségei
1966–1990 Dubicsány
1973–1990 Hét, Serényfalva
1981–1988 Királd
1981–1990 Gömörszőlős, Kelemér
Területi beosztása
1910-ig Gömör és Kis-Hont vármegye, Tornaljai járás
1910–1923 Gömör és Kis-Hont vármegye, Putnoki járás
1923–1938 Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye, Putnoki járás
1938–1945 Gömör és Kishont vármegye, Putnoki járás
1945–1950 Borsod-Gömör vármegye, Putnoki járás
1950–1961 Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Putnoki járás
1962–1983 Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi járás
1984–1989 Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi városkörnyék
1989 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megye
1994 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi kistérség
Megyeszékhely
1920–1923 Gömör és Kis-Hont vármegye
Egyéb központi szerepköre
1910–1961 Putnoki járás székhelye

A terület feltehetőleg már a neolit korban is lakott volt. 1283-ig királyi birtok volt, a gömöri uradalom része, később székhelye. 1283-ban IV. László király a Rátolth (később: Putnoky) családnak adományozza. A család sokat tett a település fejlődéséért, de a dinasztiaalapító Miklós halála után családi viszály kezdődött, amitől birtokaik lakossága is sokat szenvedett. A Putnokyak építtették a putnoki várat 1412-től 1427-ig. 1460 augusztusában Mátyás király volt a vár urainak vendége (útban Gömör felé), miután meghódoltatta a szomszédos sajóvelezdi, husziták oldalára állt Kövér György kicsiny várát. A vár a török hódoltság és az azt követő idők viszontagságai során elpusztult, helyére 1834-ben udvarház épült.

A 19. században a Serényi grófok birtokaként a város fejlődött, kulturális intézményeket alapítottak, ennek ellenére 1881-ben Putnok elveszítette városi rangját.

A trianoni békeszerződést követően a kettészakított Gömör és Kis-Hont vármegye Magyarországnál maradt részének székhelye lett 1920 és 1923 között, akkor azonban a megyetöredék kis mérete miatt Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye része lett.

1944-nyarán 500-nál több zsidó származású magyart deportáltak Auschwitzba, akiknek többsége nem tért vissza. 2014-ben a putnoki vasutállomáson táblát állítottak a deportálás emlékére.

A második világháború utáni években Putnok folyamatosan veszített jelentőségéből, szerepét több értelemben is Ózd és Kazincbarcika vette át, 1989. március 1-jén azonban újra várossá nyilvánították. Putnok egyike annak a kevés észak-magyarországi településnek, amelyeknek a rendszerváltás inkább pozitívumokat hozott: a település fejlődésnek indult, bevezették a gázt a házakba, fejlődött a kulturális élet, a város egyre szépült. Putnok vezetősége hagyományt is teremtett a Gömöri Expóval, melyet már több alkalommal megrendeztek, valamint a kulturális jellegű Gömöri Nyár rendezvénysorozattal.

Népcsoportok

A 2001-es népszámláláskor a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
6810
6764
6398
6324
6363
20132014202120222023
Adatok: Wikidata

Kulturális élet

Putnokon 2000. augusztus óta működik Tamás István költő vezetésével a Tóth Ede Alkotókör. A csoportban a gyermekektől az időskorúakig alkotói és előadói tevékenységgel foglalkoznak. Rövid idő alatt országos ismertségre tettek szert.

Nevezetességei

Ismert emberek

Putnokon születtek, éltek

Testvérvárosok

Irodalom

Jegyzetek

  1. ↑ Putnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Putnoki Honismereti Szakkör: Bemutatjuk Putnokot. 1971. Putnok.
  4. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  5. ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Putnok&oldid=19647467”