Jeszeföld
| Jeszeföld (Jasenovac) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Hercegszöllős |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31309 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 80 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 43′ 43″, k. h. 18° 45′ 08″45.728611°N 18.752222°EKoordináták: é. sz. 45° 43′ 43″, k. h. 18° 45′ 08″45.728611°N 18.752222°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jeszeföld témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jeszeföld (horvátul: Jasenovac) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Hercegszöllőshöz tartozik.
Fekvése
Eszéktől légvonalban 19, közúton 24 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 2, közúton 3 km-re délkeletre, Baranyában, a Drávaszög közép-keleti részén fekszik.
Története
A 19. században keletkezett a bellyei uradalom mezőgazdasági majorjaként. A településen az uradalom munkásai éltek. A megtermelt javak szállítását a puszták között kisvasút biztosította, melynek építése 1906-ban kezdődött és 1915-ig tartott. A kisvasút Szentistvánpusztával illetve a Pélmonostor–Jeszeföld–Keselyűs–Katalinpuszta–Bokroshát–Kazuk kikötővonalon a Dunával kötötte össze a településeket. Az utolsó szakaszt Katalinpusztától Hercegszőlősig csak 1952-ben építették meg. A terményeket Hercegszöllősön a kisvasútról a normál nyomtávú vasútra rakták át és szállították szerte az országba. A kisvasút üzemeltetése egy idő után veszteségessé vált, ezért 1962-ben végleg megszüntették.
A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, majd a háború után ismét Jugoszlávia része lett. Az infrastruktúra, különösen az iskola, egészségügyi ellátás, a posta és egyéb intézmények hiánya, valamint az 1965-ös és 1972-es árvizek felgyorsították a puszták elnéptelenedését. Az elvándorlási folyamat az 1960-as évek elején kezdődött és különösen az 1970-es években gyorsult fel. 1991-ben lakosságának 68%-a horvát, 13%-a szerb, 10%-a jugoszláv, 3%-a magyar, 2%-a német nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben már csak 35 lakosa volt. Ma már kihalófélben van, fennmaradt lakosainak Hercegszöllősön és Csúzán terveznek házakat építeni. A megmaradt házakat lebontják, a nagyobb épületeket pedig elsősorban turisztikai célra tervezik hasznosítani.
Népessége
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 218 | 233 | 0 | 0 | 800 | 417 | 421 | 369 | 235 | 171 | 95 | 35 |
(1900-tól településrészként, 1991-től önálló településként. 1921-ben és 1931-ben lakosságát Hercegszöllőshöz számították.)
Gazdaság
A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezte a megélhetés alapját. A jövőt az egyre erőteljesebben fejlődő falusi, vadász és halász turizmus képezi.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
