Ugrás a tartalomhoz

Harsány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A szó további jelentéseit keresd a Wikiszótárban.
Harsány
Harsány címere
Harsány címere		 Harsány zászlaja
Harsány zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállásközség
PolgármesterHazadiné Szilvási Mária (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám3555
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség1924 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség54,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület36,53 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájMiskolci-Bükkalja[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 58′ 11″, k. h. 20° 44′ 26″47.969850°N 20.740511°EKoordináták: é. sz. 47° 58′ 11″, k. h. 20° 44′ 26″47.969850°N 20.740511°E
Harsány (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Harsány
Harsány
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Harsány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Harsány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Nem tévesztendő össze a következővel: Harsány (keresztnév).

Harsány község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Miskolctól közúton 11 kilométerre délre fekszik, a Csincse-patak mentén.

A környező települések: északkelet felől Bükkaranyos (kb. 5 km), délkelet felől Emőd (10 km), dél felől Vatta (8 km), délnyugat felől Borsodgeszt, északnyugat felől pedig Kisgyőr (9 km). A két legközelebbi város Emőd, illetve a 11 kilométerre fekvő vármegyeszékhely, Miskolc.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, a Miskolctól Vattától húzódó 2515-ös úton; határszélét érinti még a Kisgyőrre vezető 25 117-es számú mellékút is.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A település nevének eredete vitatott. Egyes elképzelések szerint a 11. század végén, 12. század elején, a magyar hárs, hársfa főnévből alakult ki a falu neve, az eredetileg kicsinyítő funkciójú, de a valamivel való ellátottság kifejezésére is szolgáló -n(y) képzővel, így a település neve a hárs fanév kicsinyítő képzős származéka lenne. Elképzelhető azonban, hogy a település még korábban, a honfoglalás korában kapta nevét, ugyanis a honfoglaló magyarokhoz csatlakozott három kabar törzs egyikének, a „Wosciani”-nak lejegyzett törzsnek az elnevezése - hangtani változások következtében - településnevekben Varsány és Harsány alakban maradt fenn - például Körösnagyharsány nevét is ez utóbbira vezetik vissza.

Címerének leírása

[szerkesztés]

Harsány ma használatos hivatalos címerleírása: Kerek talpú pajzs kék mezejében a pajzstőben könyökben meghajlított, szőlőfürtöt tartó kar lebeg. Alatta „V” alakban keresztbe tett két pálmaág fogja közre a nyitott koronát. A címerkép motívumai aranyszínűek. A falu zászlaja sárga színű, alsó és felső szélén egy-egy keskenyebb kék sávval. A sárga, szélesebb mezőben látható a címer.

Története

[szerkesztés]

A falu története a régmúlttól 1945-ig

[szerkesztés]

A falu régi település. Már a bronzkorban jelentős szerepet töltött be. A honfoglalás előtt hun-avar település volt. Erre utalnak a község határában található avar-gyűrűk. Halom-vár, Leány-vár, Bagoly-vár, ezek a honfoglalás után fontos katonai szerepet töltöttek be. Ezek a közel 200 méter magasságú, kúp alakú dombok, a fontos kereskedelmi útvonal figyelő állomásai voltak. A dombok tetejéről jó kilátás nyílt az alacsonyabb területekre, ezért idővel itt földvárakat emeltek, melyek támaszpontul szolgáltak az itt állomásozó harcosoknak. Ezeket a földvárakat a tatárjárás könnyűszerrel lerombolhatta, elfoglalhatta. Az egyházszervezés nagy változást hozott az itt élők életében. A falu az egri püspökség birtoka lett, és az egyház fenntartására tizedet volt köteles fizetni. A 16. század közepén már jelentős település: oppidium (mezőváros).

A térség egyik központja, az egyik legjelentősebb szőlőtermelő hely. A reformáció tanításai eljutottak e vidékre is, ezzel megszűnt a katolikus vallás egyeduralma. A reformáció kezdetén Harsány áttért a református hitre, és a reformátusok önálló egyházat alapítottak 1576-ban.

1596-ban Eger vára török kézre került, s ezzel nyitva állt előttük az út a Felvidék felé. Az utolsó nagy csatát a törökkel Mezőkeresztes határában vívták. A háromnapos ütközetben a magyar sereg vereséget szenvedett. A törökök a győzelem után vagy száz környező falut dúltak fel és raboltak ki, így Harsányt is. Egyesek szerint egy kisebb csata zajlott le a Kisgyőr melletti Kék-mezőn. Harsány 1596 után török területté vált, az adót Hatvanba fizette, majd az egri pasának küldte a „harácsot”.

A Rákóczi-szabadságharc alatt a falu szegényei lelkesen csatlakoztak Esze Tamás kurucaihoz. Harsány nemcsak gabonával hanem borral is segítette a felkelőket. 1735-ben felépült a római katolikus templom, és a reformátusokat a katolikus papoknak vetik alá. A reformátusok száma az ezt követő üldöztetés miatt ezután folyamatosan csökken.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt földrajzi helyzetéből adódóan a falu gyakran volt a hadseregek felvonulási területe. A tavaszi hadjárat alatt Klapka György honvéd tábornok csapatai is táboroztak itt. 1831-ben és 1873-ban nagy kolerajárvány pusztított a környéken. Harsányban a 279 kolerában megbetegedett emberből 58 halt meg. A betegség leginkább a szegények közül szedte áldozatait.

Az első világháború kitörésekor, 1914. július 13-án este érkezik el Harsányba az általános mozgósítást elrendelő parancs. Ekkor számos gazda kocsiját, lovát volt kénytelen átadni a kincstárnak. A háború okozta rendkívüli állapotot jelzi, hogy az iskolák sokáig hadikórház céljára voltak lefoglalva. A világháborúba a falu 382 katonát küldött, akik közül 60 halt hősi halált. Az ő emlékükre állított emlékművet, 1938. június 19-én leplezték le. A Tanácsköztársaság ideje alatt a faluban is megalakul a helyi direktórium, és a Vörös-hadsereg több alkalommal is állomásozik a környéken. A második világháború alatt, 1944-ben Harsány a német, majd Miskolc szovjet megszállása után a szovjet csapatok átvonulási területe. A falut 1944. november 14-én adták fel a német csapatok. A környéken dúló harcokban elesett német katonák sírját előbb egy vaskereszt, majd egy kis sírkert jelezte, amire 1994-ben került egy márványlap. Ebben a háborúban 46 harsányi vesztette életét, többségük Szovjetunió területén halt hősi halált.

1945-ben megalakult Harsányban is a Nemzeti Bizottság, a falu irányítására.

A településen keresztülfolyó Csincse-patakon régen vízimalom működött, melynek a faluban a Malom utca elnevezése állít emléket.[4]

Fontosabb események 1945-től napjainkig

[szerkesztés]

A lakásokban az első villanykörték csak 1962 nyarán kezdtek el világítani, a közvilágítás szeptemberre készült el. A vezetékes ivóvízhálózat az 1980-as évek végére épült ki mindenhol. Az új, hat tantermes iskolát, a két óvodai foglalkoztatót, a konyhát, valamint a kiszolgáló létesítményeket is magában foglaló épületegyüttest 1985 januárjában adták át. A fejlesztéseknek köszönhetően a község egész területén rendelkezésre áll a vezetékes földgáz, 2002 novemberében pedig befejeződött a szennyvízhálózat kiépítése. 2003 májusában került beüzemelésre a kábeltelevíziós hálózat. 2004 májusától működik a Teleház. A faluban háziorvos, fogorvos, védőnő, gyógyszertár, szociális gondozó, gyermek és családsegítő szolgálat működik.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Papp Dezső (MDF)[5]
  • 1994–1998: Papp Dezső (független)[6]
  • 1998–2002: Papp Dezső (független)[7]
  • 2002–2006: Papp Dezső (független)[8]
  • 2006–2010: Papp Dezső (független)[9]
  • 2010–2014: Szabó Gergely (független)[10]
  • 2014–2019: Szabó Gergely (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2019–2019: Szabó Gergely (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2020–2024: Bihari Lajosné (Fidesz-KDNP)[13]
  • 2024– : Hazadiné Szilvási Mária (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2020. február 23-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[13] mert az előző polgármester, nem sokkal a 2019. októberi újraválasztása után, november 22-én[14] lemondott posztjáról[15] (őt a megyei közgyűlés alelnökévé választották, ezért nem tudta tovább ellátni feladatait a település élén).[16]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2041
2022
2016
1975
1929
1951
1924
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[17]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 4,5% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (10,5% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,3%, református 21,8%, görögkatolikus 2,1%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 9,2% (17,5% nem válaszolt).[18]

2022-ben a lakosság 88,5%-a vallotta magát magyarnak, 3,7% cigánynak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% örménynek, bolgárnak, ukránnak, szlováknak, szerbnek és románnak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33% volt római katolikus, 19,3% református, 1,6% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 0,1% ortodox, 7,9% felekezeten kívüli (36,4% nem válaszolt).[19]

Nevezetességek

[szerkesztés]
Mackó Mama Kuckója
  • Mackó Mama Kuckója. A 2015-ben nyílt állandó kiállítás az ország legnagyobb plüssmackó kiállítása. A gyűjtemény több, mint 7500 darabból áll.
  • Harsányi-tó
  • Harsányi Kalandpark

Civil szervezetek

[szerkesztés]
  • Harsányi Hunyadi Mátyás Általános Iskoláért Oktatási Alapítvány
  • Kék Nefelejcs Hagyományőrző Népdalkör Egyesület
  • Harsányi Polgárőr Egyesület
  • Harsányi Sport Egyesület
  • Harsányi Gazdatárlatért Alapítvány

Testvértelepülés

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Hunyadi Mátyás Általános Iskola falutörténeti tablója

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Harsány települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Elhelyezkedése. harsany.hu. [2020. szeptember 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 18.)
  5. ↑ Harsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Harsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  7. ↑ Harsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  8. ↑ Harsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  9. ↑ Harsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  10. ↑ Harsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  11. ↑ Harsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  12. ↑ Harsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 3.)
  13. ↑ a b Harsány települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. február 23. (Hozzáférés: 2020. június 26.)
  14. ↑ 2023. november 7-én e-mailben kapott válasz közérdekű adatigénylésre.
  15. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019 (Hozzáférés: 2020. június 26.)
  16. ↑ Új polgármestert választottak Harsányon. Boon.hu, 2020. február 23. [2020. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 26.)
  17. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  18. ↑ Harsány Helységnévtár
  19. ↑ Harsány Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Harsány&oldid=27338114”