Ugrás a tartalomhoz

Szudarázs

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szudarázs (Sudaraž)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségBaranyaszentistván
Jogállásfalu
Irányítószám31300
Körzethívószám+385 031
Népesség
Teljes népesség0 fő (2011)[1][2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság90 m
Terület0,72 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 45′ 00″, k. h. 18° 34′ 37″45.750000°N 18.577000°EKoordináták: é. sz. 45° 45′ 00″, k. h. 18° 34′ 37″45.750000°N 18.577000°E
SablonWikidataSegítség

Szudarázs (horvátul: Sudaraž) lakatlan falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Baranyaszentistvánhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 22, közúton 36 km-re északnyugatra, községközpontjától 4 km-re keletre, Baranyában, a Drávaszög nyugati részén fekszik.

Története

[szerkesztés]

A középkorban itt egy Szederjes nevű település állt. Ennek első írásos említése 1265-ben „Zederyes” alakban történt IV. Béla királynak abban az oklevelében, melyben Miklós mestertől a guethi monostor kegyuraságát elveszi, helyette pedig Szederjes és Momad helységeit adományozza.[3] A település 1269-ben „Scedereea”, 1289-ben „Scedyries” alakban szerepel a korabeli oklevelekben. Szársomlyó várának a tartozéka volt.[4] A középkori falu valószínűleg az 1526-os török hadjáratban pusztult el. Az 1591-es török adókönyvben „Szoderjás” alakban 8 adózóval szerepel. A nevek alapján ekkor már szerb lakossága volt. A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, de a falu a felszabadító harcok során elnéptelenedett.

A mai település csak a 19. század második felében keletkezett mezőgazdasági majorként. A harmadik katonai felmérés térképén a település „Zudrás-puszta” néven található. 1880-tól Pélmonostor határában tartják számon, de lakosságát csak 1900-ban számlálták meg először önállóan, amikor 108-an lakták. Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, majd a háború után ismét Jugoszlávia része lett. 1971-ben még 261 lakosa volt. Az 1970-es években lakossága a jobb megélhetés reményében elvándorolt.

Népessége

[szerkesztés]
Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 108 141 0 0 270 285 240 261 0 0 0 0

(1991-től önálló településként. 1880-ban, 1890-ben, 1921-ben és 1931-ben lakosságát Pélmonostorhoz számították.)

Oktatás

[szerkesztés]

A településen ma a pélmonostor-cukorgyári általános iskola négyosztályos területi iskolája működik.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)