Mezőkeresztes
Mezőkeresztes | |||
![]() | |||
Városháza | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Mezőkövesdi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Majoros János[1] | ||
Irányítószám | 3441 | ||
Körzethívószám | 49 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3515 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 50,44 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 74,26 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Mezőkeresztes weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőkeresztes témájú médiaállományokat. | |||
Mezőkeresztes város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi járásban. A megye déli részén fekszik, Mezőkövesdtől 11, Miskolctól közúton 35 kilométerre délre található. Vasútállomása a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonalon Mezőnyáráddal közös.
Nevének eredete
IV. Béla magyar király a Nyárádhoz tartozó és besenyők lakta földet 1238-ban a jeruzsálemi johannita kereszteslovagoknak ajándékozta. A középkori falu ezekről kapta a nevét.
Története
A terület az őskor óta lakott. A szkíta korból rendkívül értékes leletek kerültek elő a településhez tartozó Zöldhalompusztán, köztük a híres aranyszarvas. A "Csörsz árka" is a közelben húzódott.

A 14. században Mezőkeresztes a diósgyőri uradalom része volt. V. László 1456-ban városi rangra emelte a települést. A török uralom idején, 1596-ban itt zajlott a mezőkeresztesi csata. A török uralom után a település fejlődésnek indult, de a 19. században veszített jelentőségéből.
Mezőkeresztes város a megye déli csücskének egyik legrégebbi, sok történelmi vihart megért ősi települése. Borsod megye területe már 40 ezer éve lakott, ezen belül Mezőkeresztesé is. Tipikus településmagként, valamikor a történelmi idők előtt jöhetett létre a Kács-Sályi patak partján, a Csincse-patak és a Tardi-ér között. A belterületén ugyan nem végeztek régészeti ásatásokat, de beszakadt vermekből, alapásásokból a bükk-vidéki barlangi leletekhez hasonló ősrégi használati tárgyak, eszközök kerültek elő. A korai népvándorlás megindulása után a feltételezett szórványtelepülést a szkíták foglalhatták el, akik nagyon érdekes és értékes nyomot hagytak maguk után: az Aranyszarvast. A gyönyörű aranylelet a régebben a településhez tartozó Zöldhalompusztán került elő 1928-ban (Zöldhalompuszta 1995. január 1. óta Csincse része). A 3. században a kelták, az 5. században a jazigok és a szarmaták telepedtek le itt, őket követték az avarok és a hunok.
A 14. században Mezőkeresztes Diósgyőrhöz tartozott. A település 1456-ban V. László királytól városi rangot, címert és pecsétet kapott. Mátyás király 1471-ben további kiváltságokkal ruházta fel a várost. Az egri ostrom után három évvel Bornemissza Gergely itt ütközött meg a nyílt mezőn a törökkel, a sokszoros túlerő miatt azonban csúfos vereséget szenvedett. A törökök őt magát is elfogták, rabláncra fűzve Sztambulba vitték, ahol felakasztották. 1596-ban szintén nagy csatára került sor, ez volt az ún. mezőkeresztesi csata vagy a "borsodi Mohács". Az ütközetben a keresztény hadak fényes diadalt arattak, a török megfutamodott. Sajnos, több okból, mégis fordult a kocka: a zsákmányra éhes zsoldosok nem törődtek a törökök üldözésével, akik egy idő után visszafordultak a menekülésből, és csapást mértek az ellenfélre. Korabeli adatok szerint több mint 30 ezer ember holtteste maradt temetetlenül a csatatéren. A török bosszúvágyában az egész környéket feldúlta, az élet csak kiűzésük után indulhatott meg újra. Mária Terézia 1755-ben minden addigi jogába visszahelyezte a várost, amely azonban a 19. század végére egyre inkább háttérbe szorult. 1950-ben Mezőkeresztes és Keresztespüspöki Mezőkeresztes néven nagyközséggé egyesültek.
2009. július 1-je óta város.[3]
Vályi András szerint "Püspöki. Keresztes Püspöki. Magyar falu Borsod Vármegyében , földes Ura az Egri Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Kereszteshez nem meszsze, határja jól termő, vagyonnyai jelesek, első osztálybéli.[4]
Lakosság
A település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[5]
Év | Lakosság (fő) |
---|---|
1930 | 5517 |
1941 | 5622 |
1949 | 5391 |
1960 | 5443 |
1970 | 4861 |
1980 | 4674 |
1990 | 4510 |
2001 | 4192 |
2010 | 4220 |
Lakosok száma | 3868 | 3882 | 3818 | 3563 | 3565 | 3545 | 3515 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Nevezetességek
- Mezőkeresztes egyik nevezetessége a Hoffmann-kastély, ahol Hoffmann Julianna (Munkácsy Emilné) élt. A szájhagyomány szerint járt náluk Munkácsy Mihály, aki Mezőkeresztesen és Tardon találta meg az "ősmagyar typusokat" a készülő Honfoglalás (1895) c. munkájához, amely ma is az Országház ékessége.
- Református templom
- Római katolikus templom
- A Mezőkeresztesi csónakázótó és szabadidőpark a város déli határánál található.További információ és aktuális hírek a tóról
- Tájház. További információ a tájházról
Gazdaság
1950-ben kőolajat találtak a falu határában, amit az 1980-as évekig kitermeltek.
Híres emberek
- Jakab István (1798–1876) drámaíró, műfordító, zeneszerző, publicista, az MTA tagja itt született.
- Gomba Károly botanikus itt született 1889. június 11-én.
- Fekete Gyula író született 1922-ben.
- Koncz Gábor Kossuth-díjas színész született 1938-ban.
- Filep Tibor újságíró, történész, nemzetközi sakkmester született 1935-ben.
- Ádám Zoltán NB I-es labdarúgó.
- Kudász József szívsebész született 1904-ben az egykori Keresztespüspökin.
- Nagy László történész, egyetemi tanár (1927 június)
- Dobrosi István ügyvéd, Kossuth Lajos titkára (1810. november 12.–?)
- Kozma Károly templomépítő, egri püspök (1824. március 12.–?)
- Berecz György parasztköltő, Kossuth Lajos barátja, nótaszerző (szül: 1842)
- Berecz Bertalan (B. György fia) parasztköltő (1884. június 13.)
Környező települések
Mezőnagymihály kb. 4, Mezőnyárád 4, Szentistván kb. 8 km-re. A legközelebbi nagyobb város, Mezőkövesd 11 km-re található.
Jegyzetek
- ↑ Mezőkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. [2015. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 12.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ BOON.HU - Mezőkeresztes és Sajóbábony város lett...[halott link]
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként