Ráckeve

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Csigabi (vitalap | szerkesztései) 2021. május 28., 12:13-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:738:805:25F3:140F:4F6B:77DC:C5D4 (vita) szerkesztéséről 37.76.7.95 szerkesztésére)
Ráckeve
A szerb templom harangtornya
A szerb templom harangtornya
Ráckeve címere
Ráckeve címere		 Ráckeve zászlaja
Ráckeve zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásRáckevei
Jogállásváros
PolgármesterVereckei Zoltán (KEVE Egyesület)[1]
JegyzőMesterné Veszeli Mária
Irányítószám2300
Körzethívószám24
Testvértelepülései
Lista
Németország Calden Magyarország Baktalórántháza Románia Gyergyócsomafalva Szerbia Kevevára Szlovákia Lukanénye Szerbia Székelykeve Magyarország Dány Ukrajna Beregsom
Népesség
Teljes népesség11 043 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség165,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület64,09 km²
Földrajzi nagytájAlföld[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 09′ 39″, k. h. 18° 56′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 39″, k. h. 18° 56′ 44″
Ráckeve (Pest vármegye)
Ráckeve
Ráckeve
Pozíció Pest vármegye térképén
Ráckeve weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ráckeve témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ráckeve (németül: Rautzenmarkt, macedónul: Рацкеве, szerbül: Српски Ковин/Srpski Kovin) Pest megyében, a Csepel-sziget déli részén található, a Ráckevei-Duna partján. A város 1989-ben kapta meg ismét a városi jogot. A megye Ráckevei járásának székhelye.

Fekvése

A ráckevei Árpád híd

Budapesttől mintegy 50 kilométerre délre fekszik, a Csepel-szigeten, Ráckevei-Duna-ág mentén; itt található a folyóág legdélebbi, gépjárművel is igénybe vehető hídja, az 1896-ban épült Árpád híd.

Központja a Duna-ág jobb partján, tehát magán a Csepel-szigeten helyezkedik el, Újtelep városrész viszont a bal parton, vagyis a „pesti oldalon”, valamint tartozik hozzá néhány kisebb sziget is, amelyek ugyancsak lakó- vagy legalábbis üdülőterületeknek számítanak (Angyali-sziget, Kerekzátony-sziget, Somlyó-sziget). Ráckeve közigazgatási területe egyébként keresztülér a Csepel-szigeten, tehát érintkezik a Duna főágával is.

A szomszédos települések: észak felől Szigetújfalu és Szigetszentmárton, kelet felől Kiskunlacháza, délkelet felől Dömsöd, dél felől Szigetbecse, délnyugat felől Lórév, illetve a Duna túlpartján fekvő Adony, nyugat felől Iváncsa, északnyugat felől pedig Ercsi.

Megközelítése

Ráckeve legfontosabb közúti megközelítési útvonala az Csepel-sziget fő gerincútjának számító 5101-es út, ezen érhető el Budapest és az M0-s autóút felől éppúgy, mint a Duna bal parti településeit a fővárostól délre összekapcsoló 51-es főút kiskunlacházi szakasza irányából. Szigetszentmártonnal az 51 107-es, Makáddal az 51 112-es, Lórévvel pedig az 51 113-as számú mellékút köti össze.

Közösségi közlekedéssel a legegyszerűbben az egykori budapesti közvágóhídtól, a mai Közvágóhíd HÉV-állomástól induló H6-os HÉV-vel érhető el, melynek itt van a külső végállomása.

Története

Ráckeve területe már a rézkorban lakott volt.

A honfoglalás után az egész Csepel-sziget, így Ráckeve területe is a fejedelmi törzs szálláshelye volt.

Az Árpádok alatt itt állt Ábrahámtelke község és egy, a 12. században épült kolostor, első írásos említése 1212.

A 15. század közepén, 1440-ben a török elől menekülő szerb lakosság telepedett le, akik ekkor kezdték először Kiskevének (Kiskeue írásmóddal), majd később Ráckevének nevezni. Keve volt ugyanis az a város az Al-Duna mentén, ahonnan elmenekültek. (A szerbeket pedig akkoriban rácoknak nevezték.)

A 15. században fontos hely lett királyi kiváltságok adományozása folytán. A 16. században török uralom alá került. Szegedi Kis István prédikátor fellépésével kezdődött a reformáció térhódítása a városban, később a humanista reformáció fontos központja lett.

A török háborúk idején a várost feldúlták, lakói elmenekültek. A török kiűzése után a győztes hadvezér Savoyai Jenő kapta jutalmul az egész Csepel-szigetet. A városba német telepesek érkeztek. Ettől kezdve a város lakosságát három nemzetiség alkotja.

Leírás a településről a 18. század végén: 

"Magyar Mezőváros, kevés Németekkel, és Rátzokkal elegyítve, Pest Vármegyében, lakosai katolikusok, ó hitüek, és reformátusok, fekszik a’ kis Dunának partyán, Csepely Szigetében, Pereggel általellenben, Becséhez mintegy 200 lépésnyire; a’ Szigetben kevés vető földgye van, hanem a’ Bálványosi pusztán termesztik vagyonnyaikat; hallal, gyümöltsel bővelkednek; sok magyar kenyeret elárúlnak sütő aszszonyai esztendőnként a’ Pesti piatzon; szigettye három van, úgymint: az Angyali, Becsei, és Somlói. Hügye, és Bálványos pusztákat pedig árendában bírják, második osztálybéli." 
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)

1848 májusában hatszázan álltak nemzetőrnek. A 19. század végén járási székhely lett. Ekkor építették az addigi fahíd helyett vasból az állandó hidat. A millennium alkalmából építették meg a városházát a lebontott régi helyére. A szovjet csapatok 1944. november 22-én szállták meg a várost. 1975-ben adták át a meleg vizű termál strandot. A szocialista időkben járási székhely volt, városi rangját 1989-ben kapta vissza.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Dr. Kulcsár István (független)[4]
  • 1994–1998: Dr. Kulcsár István (független)[5]
  • 1998–2002: Dr. Kulcsár István (független)[6]
  • 2002–2006: Dr. Kulcsár István (független)[7]
  • 2006–2010: Dr. Dávid László (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2010–2014: Szadai József (független)[9]
  • 2014–2019: Szadai József (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019-től: Vereckei Zoltán (KEVE Egyesület)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
9965
9972
10 446
10 956
10 719
11 043
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,9%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 2,9% cigánynak, 1,2% németnek, 0,3% románnak, 0,3% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,2%, református 18,2%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 13,1% (26,6% nem nyilatkozott).[11]

Gazdaság

Zöldség- és gyümölcstermesztés, hűtőház, élelmiszeripari gépgyár.

Neves szülöttei

Ráckevén éltek

  • Kép Ferenc a város nótáriusa, a szabad királyi jogállás önzetlen előmozdítója
  • Patay László (1932–2002) Munkácsy-díjas festőművész
  • Szegedi Kis István prédikátor, püspök, korának legjelentősebb teológusa

Látnivalók

Az ortodox szerb templom
Savoyai-kastély
Savoyai-kastély kupolája
A Savoyai-kastély légi felvételen
  • Ortodox szerb templom (gótikus, az építkezést 1487-ben fejezték be), a két oldalkápolna reneszánsz, a különálló középkori részletekkel bíró harangtorony építését 1758-ban fejezték be. A falfestés a 18. századból való. Lásd még: Szerb monostor (Ráckeve)
  • Keresztelő Szent János római katolikus templom (műemlék jellegű épület), a templomban Patay László hatalmas szekkója található
  • Református templom (1913-ban készült el neogótikus stílusban), érdekessége, hogy kisebb eltérésekkel a tiszakécskei református templom tervei alapján épült, a régi - kisebb méretű - barokk templom helyén
  • Savoyai-kastélyt (barokk) Savoyai Jenő építtette, az épület Johann Lukas von Hildebrandt tervei alapján 1702–1750 között épült
  • A Savoyai-kastély melletti kis téren áll Szász Gyula alkotása, az egyetlen vidéki Árpád-szobor, amelyet a millenniumi ünnepségek során 1897-ben avattak fel
  • Szent János téren láthatjuk a 18. századi Nepomuki Szent János szobrot
  • Horváth-kúria (Szent János tér 13., eklektikus stílusban átalakított)
  • Árpád híd, épült 1896-ban
  • Árpád Múzeum (Kossuth L. u. 34.) tájmúzeum, a tárlatában egy 12. századi Lantos Dávidot ábrázoló dombormű, és egy 16. századi festett fa Madonna található
  • Városi képtár (Kossuth L. u. 26.)
  • Keve Galéria (Kossuth L. u. 49.) időszaki kiállítások
  • A katolikus temetőben álló kápolna a 18. század végén épült, egyszerű barokk stílusban. Ugyancsak a temetőben található 19. század elején épült kör alakú kálvária.
  • Aqualand Termál- és Élményfürdő (Strand u. 1.), az 52 °C-os gyógyvíz 1040 m mélységből tör fel
  • Ráckevei Kis-Duna Natúrpark
  • Ráckevei Hajómalom - Magyarország első rekonstruált és egyben működő hajómalmát Ráckevén tekinthetik meg, amely a lakosság közösségi összefogásának köszönhetően 2007 és 2010 között épült fel. A ráckeveiek kedve a Hajómalom újbóli megépítésére a „Jelképünk volt és lehetne” gondolat mentén éledt fel, melynek köszönhetően a ráckevei vízimolnárság hagyományai felélesztésre kerültek.
  • A településen minden héten szerdán és szombaton hajnaltól tartanak piacot, majd egy kilométeres hosszan a Duna-ág partján

Visszatérő rendezvények

  • János Vitéz Napok (június első hétvégéje)
  • Kisdunai Népzenei és Néptánc Találkozó (augusztus második felében)
  • Szent István-napi lampionos csónakfelvonulás (augusztus 19.)
  • Nagyboldogasszony templom búcsúja (augusztus vége)

Testvérvárosai

Jegyzetek

  1. ↑ a b Ráckeve települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Ráckeve települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Ráckeve települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  6. ↑ Ráckeve települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  7. ↑ Ráckeve települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  8. ↑ Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni! (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  9. ↑ Ráckeve települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)[halott link]
  10. ↑ Ráckeve települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  11. ↑ Ráckeve Helységnévtár
  12. ↑ János vitéz emlékére Ráckeve város lakossága díszkutat állított a Szent István téren. Síremlékén olvasható: Itt nyugszik a boldog feltámadás reményében Nagyságos Horváth Nep. János kir. Magyar lovas őrnagy, a szicíliai Szent György, a pápai Krisztus rend gyémántcsillagos vitéze. 1774—1849.
  13. ↑ 3szek.ro: Ki volt János vitéz? (hu-HU nyelven). Háromszék, 2010. január 23. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
  14. ↑ Testvérvárosok. Ráckeve.hu, hozzáférés: 2020-06-24. [2020. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 24.)

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ráckeve&oldid=23903224”