Ugrás a tartalomhoz

Jósvafő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hollófernyiges (vitalap | szerkesztései) 2020. június 24., 15:40-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→Népesség)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. június 24.) ezen a változaton alapul.
 A településen világörökségi helyszín található 
Jósvafő
Jósvafő címere
Jósvafő címere		 Jósvafő zászlaja
Jósvafő zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásPutnoki
Jogállásközség
PolgármesterJóna Gábor (független)[1]
Irányítószám3758
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség233 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség10,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,55 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájAggtelek–rudabányai-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájAggteleki-hegység[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 29′ 01″, k. h. 20° 33′ 13″48.483481°N 20.553669°EKoordináták: é. sz. 48° 29′ 01″, k. h. 20° 33′ 13″48.483481°N 20.553669°E
Jósvafő (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Jósvafő
Jósvafő
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Jósvafő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jósvafő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jósvafő község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki járásban. A településen nyílik a Baradla-barlang.

Fekvése

A Jósva forrása (Medence-forrás)
A Baradla-barlang jósvafői bejárata

Miskolctól közúton körülbelül 65 kilométerrel északra, az Északi-középhegységben, azon belül az Aggteleki-karszt középső részén, az Aggteleki Nemzeti Park területén fekszik, a Jósva-patak forrásvidékén. Mindössze néhány kilométerre fekszik a szlovák határtól, de a falu közigazgatási területének nincs határszakasza, az államhatár melletti területek az Aggteleki-karsztnak ezen a szakaszán részben Aggtelekhez, részben Szögligethez tartoznak.

A település főutcája a Borsodi-dombságon és az Aggteleki-karszton teljes hosszában végighúzódó 2603-as út, utóbbiból ágazik ki, a 34,200-as kilométerszelvénye közelében nyugati irányban a Baradla–Domica-barlangrendszer itteni bejáratához, illetve az Aggteleki Nemzeti Park székházához vezető, mindössze pár száz méter hosszú 26 108-as út. A legközelebbi települések nyugat felől Aggtelek, kelet felől pedig Szinpetri és Tornakápolna.

Vasútvonal nem érinti a települést; a Miskolc–Tornanádaska-vasútvonal Jósvafő-Aggtelek vasútállomásának elnevezése megtévesztő: valójában Perkupa település közigazgatási területén található, Jósvafőtől mintegy 12 kilométernyi távolságra.

Története

A települést 1272-ben említik először, Ilsuafey alakban írva. Azt jelzi, hogy a település a Jósva patak forrásánál, fejénél épült. A víznév szláv eredetű, a kifejezés „égerfákkal szegélyezett vízfolyást” jelent. Zsigmond király idején már kőtemplom és hámor is állt a településen.

A trianoni békeszerződés előtt Abaúj-Torna vármegye Tornai járásának része volt.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Berecz Béla ("Jósvafőért" Baráti Kör)[4]
  • 1994–1998: Varga László (független)[5]
  • 1998–1999: Varga László (független)[6]
  • 1999–1999: Varga László (független)[7]
  • 2000–2002: Garan Béla (független)[8][9]
  • 2002–2006: Garan Béla (független)[10]
  • 2006–2010: Garan Béla (független)[11]
  • 2010–2014: Garan Béla (független)[12]
  • 2014–2019: Jóna Gábor (független)[13]
  • 2019-től: Jóna Gábor (független)[1]

A településen 1999. július 18-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, aminek oka feltehetőleg az előző képviselő-testület önfeloszlatása lehetett. A választáson az előző polgármester mellett hat kihívó is elindult, a mezőny szétaprózódottsága miatt pedig 37 % alatti eredmény is elegendő volt Varga László számára a posztjának megtartásához.[7] A képviselő-testületen belüli ellentétek azonban vélhetőleg nem múltak el, Varga ugyanis néhány hónappal ezután lemondott,[14] 2000. január 30-án már újra polgármestert választottak a jósvafői lakosok.[8]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
246
230
229
202
223
225
233
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámláláson a település minden lakosa magyarnak vallotta magát.[15] 2003-ban 374 lakosa volt.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,1%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 11,5%, református 65%, görögkatolikus 0,4%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 4,1% (18,1% nem válaszolt).[16]

Látnivalók

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 11/1999. (VIII. 18.) számú rendeletével műemléki jelentőségű területté nyilvánította Jósvafő népi építészeti emlékeket (elsősorban lakóházakat és faszerkezetű gazdasági épületeket) őrző részeit, hogy védje a község tájba illeszkedő építészeti kultúráját, a település ősi szerkezetét, a szerkezet és az abba szorosan illeszkedő építmények összhangját. E szerkezetet négy patak, a Jósva, a Tohonya, a Kecső és a Kajta határozza meg; ezek a faluban folynak össze. A szalagtelkes falu házsorai, utcái a kanyargós medrek mellett alakultak ki. A védett értékek között jelentősek a 19. században emelt, tornácos lakóházak, az éghajlathoz igazodó méretű és szerkezetű, fából ácsolt csűrök, pajták és egyéb melléképületek.

  • Baradla Galéria – barlangi tárgyú festmények kiállítása
  • Kessler Hubert emlékház a Baradla-barlang kijáratánál.

A neves barlangkutató emlékházzá helyreállított lakóház földszintjén a látogató eredeti dokumentumok és másolatok segítségével megismerkedhet a ház történetével, a Törőfej-völgy fejlődésével, valamint általános képet kap a Baradla kialakulásáról, látványos képződményeiről, feltáró és tudományos kutatásáról, élővilágáról, régészeti leleteiről, védelméről, a munkálatokat végző személyekről, a turizmus fejlődéséről, neves látogatóiról, és arról, milyennek látták a művészek a természet e ritka alkotását.

  • Tengerszem-tó
  • Református templom kazettás mennyezettel, különálló harangtoronnyal
  • Turulmadaras hősi emlékmű
  • Millenniumi emlékpark
  • Ófalui főtér
  • Hucul-ménes - A szabadtartásban élő, hazánk egyetlen, génmegőrzés céljából tartott hucul ménes állományának nagyobb része Jósvafőtől 1,5 km-re található Gergés-lápán. A falu kúriájának udvarán bemutató istállóban lovaglási és kocsikázási lehetőség is van.
  • Temető, faragott fejfákkal
  • Jósvafői zsidótemető
  • Malom – az egykori kapahámor épülete ma már Öreg Malom Fogadó néven található meg, a Tájház szomszédságában, a templomtorony tövében
  • Középső malom – az épületet az 1900-as évek első felében zsidó imaházzá alakították, amire az oromzatot díszítő kőtáblák és liturgikus jelek emlékeztetnek. A 20. század elején leégett. Helyreállítását megkezdték.
  • Kúria Oktatóközpont, Hucul lovasbázis

A kisnemesi kúria épületében működik az Aggteleki Nemzeti Park Oktatóközpontja. Sokféle előadással, tantermi, terepi és kézműves foglalkozásokkal, erdei iskolai programokkal várják az óvodás és iskolás csoportokat.

A Baradla-barlang bejárata az emléktáblával

Érdekesség

  • Az országban utolsóként, 2005 októberében Jósvafőn kapcsolták ki a BHG által fejlesztett, tároltprogram-vezérlésű, ER256 típusjelű telefonközpontot.

Híres jósvafőiek

Környező települések

Képek

Jegyzetek

  1. ↑ a b Jósvafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Jósvafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Jósvafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  6. ↑ Jósvafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  7. ↑ a b Jósvafő települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. július 18. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
  8. ↑ a b A 2000. január 30-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. január 30. (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  9. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  10. ↑ Jósvafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  11. ↑ Jósvafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  12. ↑ Jósvafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  13. ↑ Jósvafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. április 27.)
  14. ↑ Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  15. ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001[halott link]
  16. ↑ Jósvafő Helységnévtár

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jósvafő&oldid=22782019”