Ózd

Ózd
Ózd címere Ózd zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Ózdi
Jogállás	város
Polgármester	Janiczak Dávid (Ózdiakért Egyesület)
Jegyző	Almási Csaba
Irányítószám	3600
Körzethívószám	48
Testvér­települései	Lista Chorzów Rimaszombat Csíkszentsimon község Nyárádszentsimon Ózdfalu
Népesség
Teljes népesség	30 056 fő (2025. jan. 1.)
Népsűrűség	360,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	183 m
Terület	91,81 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 13′ 09″, k. h. 20° 17′ 13″48.219166666667, 20.286944444444
Ózd Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Ózd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ózd témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Ózd légi felvételen

A 300 m³-es nagyolvasztó makettje az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékparkban

Ózd város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található, az Ózdi járás központja, a vármegyeszékhely után a megye legnépesebb települése.

Elnevezése az úz népnévből ered. Az úzok a türkökkel rokon nép volt, akik a 11. század második felében az Al-Duna tájékán és az orosz sztyeppéken éltek. Szétszóródtak, egy részük ebbe a völgybe került, és ebből a névből alakult ki – a „d” kicsinyítő képző hozzáadásával – az Ózd név. Ez persze csak az egyik lehetséges magyarázat a név eredetére. 1325-ben Ouz formában találkozhatunk a település nevével. A 14. században találunk Ózd személynevet is. A település neve az alábbi alakokban írva fordult elő: 1272: Ovzd, 1323: Ouzd, 1388, 1471, 1549: Ozd, 1773: Oszd, 1780–81: Ózd, Ozd, 1785–86: Ózd, 1873-tól: Ózd.

Fekvése

Az észak-magyarországi iparvidéken, Miskolctól 60 kilométerre északnyugatra található. Az Északi-középhegységhez tartozó Heves–Borsodi-dombság vidékén, a Hangony a Hódos és az Uraj-patak völgyeiben kiépült település. Nevezik a „hét völgy városának” is, mivel hét irányból is meg lehet közelíteni.

Megközelítése

Ózd legfontosabb megközelítési útvonala a 25-ös főút, amely végighúzódik az egész városon délnyugat–északkeleti irányban. Ebből ágazik ki, illetve torkollik be jó néhány alacsonyabb rendű mellékút, amelyek a központtól távolabb eső városrészeket és a környező településeket tárják fel.

• Salgótarján vonzáskörzetével (Zabarral) a 2306-os út köti össze; Bolyok és Szentsimon településrészeknek is ez a főutcája.
• A város központját Farkaslyukkal és azon keresztül Szilvásváraddal a 2508-as út köti össze. Ezen út mellett van a város buszpályaudvara.
• A 25-ös főútból ágazik ki, annak 72+650-es kilométerszelvényénél – a Táblai temető mellett – lévő ózdi körforgalomból, déli irányban a 2522-es út, Dózsa György út néven, Sáta felé; mielőtt elhagyja a várost, elhalad Ózd alsó megállóhely mellett, átszeli Sajóvárkony városrészt, majd Kistó városrész keleti szélén húzódik végig.
• Az iménti útból ágazik ki Kistó déli részén a 2524-es út, amely a Jánossza-völgyben húzódik Borsodbóta és Uppony felé; még mielőtt kilép Ózdról, elhalad Kiskapud városrész és annak egykori vasúti megállóhelye mellett (utóbbit a mára funkciótlanná vált, mindössze 50 méter hosszú, 25 308-as számú mellékút szolgálta ki).
• Határszélét délkeleten érinti a Királdon át Putnok térségéig vezető 2525-ös út is.
• A 25-ös főút 69+300-as kilométerszelvénye közelében ágazik ki a 25 307-es számú mellékút, amely a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal Ózd vasútállomásáig tart.
• Belvárosának egyik belső útja volt a 25 122-es számú mellékút (bolyoki bekötőút), mely, úgy tűnik, 2022-es állapot szerint nem minősül önálló útnak, hanem a 25-ös főút része lett.

Története

1848 előtt

A környék az őskor óta lakott terület. A település nevét tartalmazó első hiteles írásos emlék 1272-ből való. A település a 13. század végétől lassú növekedésnek indult, de még sokáig kis községe volt Borsod vármegyének.

Ózd az iparosodás időszakában (1848-1914)

A város mai területén a 20. század elején még hét másik község is volt Ózdon kívül. 1940-ben kebelezte be Ózd Bolyok és Sajóvárkony községeket, majd 1949-ben nyerte el a városi rangot. Az ötvenes évek végén felmerült, hogy újabb községeket (Hódoscsépány, Uraj, Susa, Szentsimon) csatoljanak a városhoz, ám akkor ezt hosszú időre − egészen a hetvenes évek végéig − sikerrel odázták el a helyi vezetők, a fejlesztési források szűkösségére és a lélekszám-növekedés okozta igények kielégíthetetlenségére hivatkozva. A további öt települést (Center, Hodoscsépány, Susa, Szentsimon és Uraj) 1978-ban csatolták Ózdhoz. 1999-ben a város egy része, Farkaslyuk önálló községgé alakult.

A várost és környékét messze elkerülték a történelem harcai, a hegyes-dombos vidéken az iparosodást megelőző évszázadokon a mindennapos küzdelmet a dús erdők, a kevés és csekély termőképességű szántóföldek hasznosítása jelentette. A nagy változás a XIX. század közepén történt, amikor feltárták a barnaszéntelepeket, és hasznosításukra megépítették a vasgyárat. A 150 évig tartó kohászkodás mára jórészt történelem, de megmaradt belőle az itt élők műszaki kultúrája, kreatív gondolkodása. Ez mindig is jellemző volt az itteniekre, hiszen a fővárostól való távolság, a kedvezőtlen történelmi sorsfordulók ellenére kellett itt megélniük, új utakat találniuk.

A két világháború között

Ózd jelentős zsidó népességgel rendelkezett, akik főként a kisipar és a kereskedelem területén helyezkedtek el. 1941-ben Ózdon 721 fő izraelita lakost tartottak nyilván.

A 2. világháború 1939-1945

A magyar Holocaust (1944-45)

1944 májusának végén felállították az ózdi gettót Ózd számottevő részében zsidók lakta kereskedelmi részén, a Gyújtón, ahova a környékbeli zsidóságot gyűjtötték össze Ózd vonzáskörzetéből, 1034 főt. Június 5-én a helybeli zsidókat 10 marhavagonba terelték a vasútállomáson, és elindították őket az Auschwitzi haláltáborba. Emellett több száz férfit vittek el munkaszolgálatra. Ózdon is volt munkaszolgálatos tábor. A vészkorszakot nagyon kevesen élték túl.

1945 és 1990 között

A zsidóság története 1945 után

Zsidóság 1945 után: Még alig tudtak azonban felocsúdni a holokauszt rémségeiből, amikor 1946. február 23-án újabb atrocitásokat kellett elszenvedniük: a második világháború utáni feszült társadalmi helyzetben több százan a visszatért, Gyújtón élő ózdi zsidó kereskedőket és iparosokat támadták meg. A pogrom 2 napon át tartott, mely után sokan elköltöztek a városból. Az ózdi izraelita hitközség vészkorszakot túlélő, Ózdon maradt tagjai 1947. szeptember 8-án egy emlékművet állítottak a mintegy 800 meggyilkolt Ózd környéki hittestvérük számára. Az ózdi hitközség létszáma a környékbeli falvakkal együtt 1949-ben 113 fő volt, mely a Kádár-rendszer évtizedeire 15-20 családra csökkent. A század utolsó harmadára a hitközség is megszűnt, a zsinagógát lebontották, az emlékművet Miskolcra szállították.

Általában

Az Ózdi Kohászati Üzemek (ÓKÜ) az észak-magyarországi iparvidék egyik legjelentősebb kohászati üzemegyüttese volt. Azonban az 1980-as évektől nehézipari jelentősége csökkent. Ez is hozzájárult a térség egyik legégetőbb problémájához, a munkanélküliséghez és az elvándorláshoz.

Az Ózdi Vasgyár első ismert ábrázolása (1847–1850 között készült rajz)

Az ózdi vaskohászat épített emlékei – a helyiek nyelvében „a gyár” és a hozzá kapcsolódó munkáskolóniák – 2005 óta műemléki jelentőségű területnek (MJT) minősülnek.

Az országban elsők között, az 1980-as évek második felében elinduló leépítések megnehezítették a város lakóinak megélhetését. A gyárnál 1991. február 26-án tartott tüntetés idejére a munkaképes korú helyi lakosságnak már a 10%-a maradt munka nélkül, 1993 januárjára pedig a 20 850 fő munkaképes lakosból 12 650 (60.5%) vált munkanélkülivé. Az Ózdi Kohászati Üzemek felszámolása óta gyors ütemben fogy a nagy múltú iparváros népessége. Az ipar megszűnésével arányosan sok ember költözött nyugatra a megélhetés reményében.

Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta
Rangja
–1949	nagyközség
1949–1950	megyei város
1950–1954	közvetlenül a járási tanács alá rendelt város
1954–1971	járási jogú város
1971–	város
Hozzá tartozó települések
1940–	Bolyok, Sajóvárkony
1978–	Center, Hodoscsépány, Susa, Szentsimon, Uraj
–1999	Farkaslyuk
Területi beosztása
–1923	Borsod vármegye, Ózdi járás
1923–1938	Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye, Ózdi járás
1938–1945	Borsod vármegye, Ózdi járás
1945–1949	Borsod-Gömör vármegye, Ózdi járás
1949–1950	Borsod-Gömör vármegye
1950–1954	Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi járás
1954–2023	Borsod-Abaúj-Zemplén megye
1994–2013	Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi kistérség
2013–2023	Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi járás
2023–	Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Ózdi járás
Központi szerepköre
1983–	Ózdi járás székhelye
1981–1990	Ózdi városkörnyék központja
1994–2014	Ózdi kistérség központja
2013–	Ózdi járás központja

Politikai élete

Tanácselnökei

• ...–1972: Tóth Istvánné
• 1972–1989: Varga Dezső

Polgármesterei

Időszak	Név	Jelölő szervezet	Megjegyzés
1990–1991	Seffer Ferenc	nem ismert
1991–1994	Strohmayer László	független
1994–1998		független
1998–2002		független
2002–2006	Benedek Mihály	MSZP
2006–2010		MSZP
2010–2014	Fürjes Pál	Fidesz-KDNP
2014–2019	Janiczak Dávid	Jobbik
2019–2024		Ózdiakért és Ózdért Egyesület
2024–		Ózdiakért és Ózdért Egyesület

A településen a 2014. október 12-én megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, mert a jelöltek egyike (Fürjes Pál, a korábbi polgármester) választási jogszabálysértések gyanújára hivatkozva megtámadta a helyi választási bizottság eredménymegállapító határozatát, és ennek helyt adva elrendelték a választás megismétlését. A döntés a Jobbik jelöltjének, Janiczak Dávidnak kedvezett: már október 12-én is ő győzött, csekély többséggel, november 9-én, a megismételt választáson viszont több mint 5000 szavazatos különbséggel választották polgármesterré.

A városi képviselő-testület (a 2010-es választás óta) a polgármestert nem számítva 14 tagú, ebből (a 2014–19-es ciklusban) 5 Fidesz-KDNP-s [a 2014-es választások után eredetileg 8 fős Fidesz-frakcióból 2014 decemberében hárman kiléptek], 5 Jobbikos, 3 független, 1 pedig MSZP-s volt.

A 2024-es önkormányzati választás eredménye

• A polgármester-választás eredménye

Jelölt neve	Jelölő szervezet(ek)		Szavazatok száma	Szavazatok aránya
Janiczak Dávid		Ózdiakért Egyesület	6768	55,92%
Dr. Csuzda Gábor		Fidesz – KDNP	5017	41,46%
Fidrus Péter		Független	184	1,52%
Szőcs Zoltán		Független	133	1,10%
Összesen			12 102	100%

• A képviselőtestület-választás eredménye

Párt		Mandátumok	Képviselő-testület
	Ózdiakért és Ózdért Egyesület	8	P
	Fidesz – KDNP	7

Népesség

Népességváltozás

A következő ábra bemutatja, miként változott Ózd lakosainak száma 1870-től:

Lakosságszám
Év	Népesség	Átl. vált.(%)
1870	5 809	—
1880	5 952	0,24%
1890	8 017	2,98%
1900	11 926	3,97%
1910	15 891	2,87%
1920	20 690	2,64%
1930	25 437	2,07%
1941	29 184	1,25%
1949	38 550	3,48%
1960	43 161	1,03%
1970	43 688	0,12%
1980	46 372	0,60%
1990	41 561	−1,10%
2001	38 405	−0,72%
2011	34 481	−1,08%
2021	31 234	−0,99%

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:

Lakosok száma	34 361	33 944	31 234	31 022	30 865	30 550	30 056
	2013	2014	2021	2022	2023	2024	2025

Adatok: Wikidata

Etnikumok

A 2022-es népszámlálás során a lakosság 85,8%-a vallotta magát magyarnak, 9,5% cigánynak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, szlováknak és románnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallás

2022-es népsz. alapján a vallásuk szerint 24,6% volt római katolikus, 5,7% református, 2,3% görög katolikus, 1,7% egyéb keresztény, 0,5% evangélikus, 18,5% felekezeten kívüli (45,9% nem válaszolt).

Vallási összetétel

A vallási összetétel (2011)

Vallási közösség	Arány (%)
Római katolikus	35,6
Evangélikus	0,7
Református	7,5
Görögkatolikus	2,3
Izraelita	0,0
Egyéb	2,7
Nem tartozik vallási közösséghez	24,4
Nem válaszolt	26,7

Látnivalók

Műemléki védettség alatt álló fúvógépház a törzsgyár területén

• Kaszinó. A gyári tisztségviselők számára 1884-ben, egy Jedech nevű építész tervei alapján épült neoreneszánsz stílusban.
• Városi múzeum. Helytörténeti gyűjtemény, a vasgyártás története, 19. századi kézműves kultúra, ásványgyűjtemény.
• Ipari skanzen. Egy szabadtéri műszaki skanzen.
• Ív úti római katolikus templom. A Szent Kereszt felmagasztalására felszentelve. 1891-től 1893-ig épült Szvoboda Jakab salgótarjáni építőmester kivitelezésében. Oltárképét Sajósy Alajos festette.
• Szentsimoni római katolikus templom. Szent Simon és Szent Júdás tiszteletére szentelték fel Szentsimonban. A 13. századi román stílusú templomot a 14–15. században gótikus stílusúra építették át. A templomhajó falképe 1423-ban készült. 1650-ben készült a festett kazettás famennyezete, orgonája 1720 körüli, az orgonakarzat 1750-ben készült.
• Sajóvárkonyi római katolikus templom. Szent Miklós a védőszentje. 13. századi eredetű, de mai alakja az 1780 körüli, copfstílusú átalakítás eredménye. Barokk főoltára a 18. században készült.
• Bolyok városrész. Rózsafüzér Királynéja templom és plébánia.
• Uraj. Szeplőtelen fogantatás-templom. Gótikus, 15. századi eredetű. A 19. században és a 20. században átalakították. Festett famennyezete 1733-ban készült. A 18. századi fa Nepomuki Szent János szobra értékes emléke a templomnak.
• Hodoscsépányi Keresztelő Szent János templom. Teljes nevén Keresztelő Szent János vértanúsága templom és plébánia.
• Görögkatolikus templom. 2000-ben készült, Bodonyi Csaba Ybl-díjas építész által tervezett, az Istenszülő oltalma tiszteletére felszentelt, bizánci stílusú templom.
• Evangélikus templom. Szvoboda Gyula építész által tervezett, 1902-ben átadott neogótikus stílusú templom.
• Református templom. 1905-ben épült Szvoboda Gyula építész tervei szerint. A hívek adományából és a Vasgyár támogatásával. Orgonáját Angster József építette 1912-ben.
• "Elek Imre" Uránia Csillagvizsgáló 1969-ben épült, társadalmi összefogással és munkával. Az első szakkört Elek Imre fizika-kémia szakos tanár indította. 40 cm-es főtükörrel rendelkező távcsöve a második legnagyobb volt az országban. A rendszerváltás után az eszközök eltűntek, az épület kiégett. Jelenleg az Ózdi Amatőrcsillagászok baráti társasága és a Sorsod Borsod Alapítvány gyűjt az épület megvásárlására és felújítására.

Városrészek

• Bánszállás
• Bolyok
• Center
• Hódoscsépány

Neve az Árpád-korban használatos Chepan alakban írt személynévből származik, amely az István (latinul Stephanus) név délszlávos alakjának, a Styepannak magyaros változata. A Hodos előtag 1904-ben, a községnevek országos rendezése során került a Csépány helynév elé, megkülönböztetésül más Csépány nevű településektől, és a Hódos-patakra utal.

Az addig önálló községet 1978-ban csatolták Ózdhoz. Nevét ma hosszú „ó”-val írják, ez a forma az Ózdhoz csatolás után keletkezett (az egyesítés előtt a község neve mindvégig Hodoscsépány volt).

A Hódos-patak völgyében, a Bükk hegység lábánál fekszik. Neve először 1323-ban fordult elő Chepan alakban. A településrészen található az 1848–49-es emlékmű is.

• 
  A település táblája
• 
  A római katolikus templom
• 
  A Hódos-patak

• Sajóvárkony

Neve 1263-ban fordul elő írásban először Warkun alakban. Később megtalálható Warkan, Warkon, Warkund alakokban is. Egyházi birtok volt. Itt halt meg Mekcsey István 1553-ban, azon a helyen, ahol megölték, 1985 óta emléktábla áll. Található még a településrészen egy hősi emlékmű is, amit az első és a második világháború áldozatainak emlékére emeltek. Sajóvárkony 1940 óta Ózd városrésze.

• 
  Mekcsey István emléktábla
• 
  Római katolikus templom
• 
  Sajóvárkony látképe

• Somsály

Ózdtól délnyugati irányban, a Hódos-patak völgyében fekszik. Az 1900-as évek elejéig teljesen elhagyatott, lakatlan terület volt, csak a szénbánya megnyitásával népesült be. A szénbánya 1972-ig működött, akkor bezárták. A település 1978-ig Hódoscsépány része volt, akkor lett az anyaközséggel együtt Ózd városrésze.

• 
  Látkép
• 
  A volt Sportcentrum
• 
  A volt Művelődési Ház épülete

• Susa
• Szenna
• Szentsimon
• Uraj
• Ráctag
• Bánszállás
• Sakta
• Tábla
• Kistó
• Velence telep

• 
  A telep kapuja

• Hétes telep
• Dankótelep
• Újtelep
• Istenmező

Kultúra

Múzeumok

Ózdon 1971-ben hozták létre a Gyártörténeti bemutatót, amely a nagy múltú vasgyártás történetét volt hivatott megjeleníteni. A hosszú évek során, a szorgos gyűjtőmunkának köszönhetően a gyűjtemény fokozatosan bővült a munkások életkörülményeit bemutató tárgyakkal, a város és annak körzetének kultúrtörténeti emlékeivel. 1994-től már kibővült gyűjtőkörrel, Muzeális Gyűjteményként az 1895-ben épített Gyári Iskola műemléki épületében kapott helyet. 2007 július 1-től az Ózdi Művelődési Intézmények tagintézménye. Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark

Az egykori Kohászati Üzemek területén található a Digitális Erőmű, melyben megtekinthető az úgynevezett Digitális Kárpát-medence kiállítás is. Az erőmű gyakran helyszíne kiállításoknak, rendezvényeknek.

A Nemzeti Filmtörténeti Élménypark otthonául szolgál a múlt- és korunk filmtörténeti kiállításához. Az épületben található a green box nevű fal, ami klip vagy filmforgatásra tökéletesen ideális választás lehet. A kiállítás legnagyobb és legkülönlegesebb eleme; egy T-34-es tank.

A Nemzeti Filmtörténeti Élménypark kiállítótermekkel szintén a Kohászat hagyatéka

Az Intézmény fogad gyermek és ifjúsági csoportokat, vagy osztálykirándulások célpontjául is bevált már.

A szecessziós csarnoktér konzervált elemei a kortárs építészeti megoldásokkal izgalmas kontrasztot biztosítanak kiállítások, tárlatok megrendezésére. A pinceszinten megőrzésre került elektromos elosztók alkotta folyosók, valamint a csarnoktérből lejutó természetesen fénnyel bevilágított íves rámpa által behatárolt területek tökéletes helyszínéül szolgálnak képző- és iparművészeti vagy interaktív kiállításoknak.

Ózdi a világ legjobb épülete 2019-ben

Magyar siker koronázta a 70. alkalommal megrendezett FIABCI World Prix d’Excellence díjadó gálát. World Gold Winner-díjat nyert a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. Kultúrgyár Projekt – Ózd pályázata a Heritage Category elnevezésű szekcióban. A FIABCI – Nemzetközi Ingatlanszövetség – által odaítélt díjról a világ ingatlan fejlesztőiből álló nemzetközi zsűri döntött, amely méltatta a Kultúrgyár Projekt – Ózd társadalmi hasznosságát az épített örökség megóvása, a barnamezős területek revitalizációja, ipari örökségből kulturális közösségi tér létrehozása szempontjából.

Az olvasóegylet

Az Olvasó előadóterme a nézőtérről. Gyakran otthonául szolgál a Dumaszínház előadásainak

A településen 1884-ben alakult meg az Olvasó Egylet, amely hosszú évtizedeken keresztül biztosította a közkönyvtári szolgáltatást, az alkotó művelődési közösségek működését, a lakosság művelődési lehetőségeit. 1895-ben már működött a gyári fúvós zenekar, 1896-ban kezdte próbáit a színjátszó csoport, 1897-ben alakult meg a mai is működő dalárda. 1912-ben adták át a községben az első mozit. Az itt élőknek rendszeres és biztos kereseti lehetőséget nyújtott a gyár, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. Az Rt. a gyári tisztségviselőknek kaszinót épített, de a gyári munkásokról sem feledkezett meg. 1923-24-ben épült meg az Olvasó Egylet ma is impozáns háza, mely még ma is az akkori, megépített formájában áll.

Az Olvasó Egylet Székházát – a Rimaművek költségén – ünnepélyes keretek között 1924. október 19-én nyitották meg, ami igen jelentős eseménynek számított a település akkori életében.

Az épület vidéki viszonylatban hatalmas méretével – 40 m széles, 63 m hosszú – és korszerű felszereltségével tűnt ki.

Az előadóterem teteje részben üvegből készült, így a természetes fénnyel bevilágított terem korszerűnek számított a maga idejében

Nagyságát figyelembe véve a hazai színházak között a hatodik helyen állt. A színpadnyílás 80 méter széles, nézőtere eredetileg 840 személyes volt. Terveit a gyár műszaki igazgatóságán Zorkóczy Samu vezetésével Marschzalkó Béla építész, dr. Finály István főmérnök, Nahlik Béla és ifj. Finály Lajos mérnökök készítették.

A második világháború után a részvénytársaság a Vasas Szakszervezetnek adta át az épület tulajdonjogát és az ott lévő összes ingóvagyont. Az intézmény a Liszt Ferenc Művelődési Központ (LFMK) nevet kapta, s hamarosan pezsgő kulturális élet bontakozott ki az épületben. (A helyiek mind a mai napig Olvasó néven emlegetik a házat.)

Tiszti Kaszinó

Az Ózdi Tiszti Kaszinó épülete a századfordulós Ózd központját képező Gyár utca és az egyénien ívelt Tisztisor (ma Bajcsy-Zsilinszky utca) közötti területre, a Törzsgyár közvetlen szomszédságába települt. A város jelentős középületeit tartalmazó épületsor első tagja. A bejárati homlokzata északra, a Gyár utcára néz, síkja az utcavonaltól hátrahúzva áll, ami egykor parkosított tér elhelyezésére adott lehetőséget. A hátsó épületrész mögötti ligetes részen egykor kerthelyiség, illetve különféle szaletlik elhelyezésére is lehetőség nyílott.

Az épület emeletén található Tükörterem

A területre bevezető utak vonalvezetése ma is változatlan (kivéve az Ív úti átkötést), továbbra is a városszövet egyéni kialakítású része. A Kaszinó épületének kiemelt szerepe megmaradt, illetve növekedett is azáltal, hogy nyugati oldalán dísztér létesült (ma: Október 23. tér). Az épületegyüttes közvetlen környezete megváltozott, reprezentatív jellegét elvesztette (többnyire autóparkolásra használják), de a hátsókert ligetes jellege megmaradt.

A Kaszinó díszterme

A gyári tisztviselők számára 1884-ben – Jedech nevű építész tevei alapján – épült az eklektikus stílusú kaszinó. Itt alakították ki a tiszti étkezőt, olvasót, tánctermet, biliárdszobát, valamint a vendégszobákat. Az épület mai formáját az 1938-as átalakítás után nyerte el, ám külső arculatán nem változtattak. A kaszinó legpompásabb termét, az ún. Tükörtermet rejtett világítással és mennyezeti stukkódíszítéssel látták el.

Az emeletre vezető folyosó a díszterem irányába

1945-ig használták kaszinóként, a második világháborút követő szocialista érában az épületben a Technika Háza, a MTESZ Klub, műszaki könyvtár és a kohászati üzemek egyes irodái működtek hosszabb-rövidebb ideig. Napjainkban, a felújított épületben oktatási intézmény – az Erkel Ferenc Zeneiskola működik. Az épülettömb másik részében, az Október 23. térre néző oldalán a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bólyai János Katonai Műszaki Kar volt található.

Az egykori táncterem – kiválóan alkalmas konferenciák megrendezésére, ünnepi összejövetelek lebonyolítására, s minden év tavaszán otthont ad az Ózdi Napok nyitóprogramjának, az ünnepi képviselő-testületi ülésnek. A felújított Kaszinóban talált otthonra a Zeneiskola is. Az épület a helyi felsőoktatás egyik helyszíne, hiszen itt a Miskolci Egyetem Ózdi Kihelyezett Tagozata előadásait vezénylik le, de korábban – ahogy följebb volt említve – itt volt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar kihelyezett levelező tagozata 2007-2010 között.

A vörös márvány talapzaton álló bronz szobrot Ózd város felszabadulási emlékműveként állították fel 1970. április 4-én. A talapzaton olvasható dátum a győzelem napjára, 1945. május 9-re utal. Alkotója Pátzay Pál kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész.

Urban legend a szoborhoz: amikor áthelyezték a város területén a buszpályaudvart, a szobor az új állomás felé mutatott, így kitalálták, hogy a nőalak a tájékozódást segíti, utat mutat a megállóban várakozóknak. Vagy valami ilyesmi, nem egyszerű megfogalmazni értelmesen. Próbálták humorral feloldani az emlékmű eredeti jelentését, valahogy.

Az Október 23. teret a Gyár út, és a Munkás út veszi közbe, tehát részben forgalomtól elzárt terület, de a közeli fogászati klinika és a valamikori Ózdi Kohászati Üzemek közelsége miatt, parkolót alakítottak ki. Az 1990 es évek elején a gyár bezárása előtti időszakra jellemző volt hogy a munkások a téren tüntettek a gyári vezetés ellen, a nagyszámú leépítések miatt. Tulajdonképpen a tér északi oldala a valamikori gyár – ma már Ózdi Ipari Park – egyik bejáratával összekapcsolódik.

Helyi média

• ÓVTV – városi televíziócsatorna

Sportélete

Egyesületek

• Ózd-Sajóvölgye Focisuli (labdarúgás)
• ÓAM-Ózdi KC (kézilabda)
• SALGÓZD TK (teke)

Létesítmények

• Ózdi Városi Stadion
• Marosi István Városi Sportcsarnok

Oktatás

Felsőoktatás

• Miskolci Egyetem Ózdi Kihelyezett Tagozata

Gimnáziumok

• Ózdi József Attila Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium
• Ózdi SzC Bródy Imre Szakgimnáziuma
• Széchenyi István Katolikus Gimnázium és Szakgimnázium

Szakközépiskolák, szakképzők

• Ózdi SzC Gábor Áron Szakképző Iskolája

Ismert emberek

• Itt született 1888. március 14-én Hagyó-Kovács Gyula, Előszállás uradalmának jószágigazgatója, mezőgazdász, főrendiházi tag;
• Itt született 1913. március 3-án Paál Zoltán, az Arvisurák lejegyzője, „rovósámán”;
• Itt született 1923. október 25-én Somkuti Elemér magyar erdőmérnök, egyetemi tanár († 2004);
• Itt született 1936. január 21-én Dornbach Alajos politikus;
• Itt született 1940. február 23-án Győry Kálmán matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja;
• Itt született 1940-ben Bera Károly grafikus és festőművész (A magyarság története);
• Itt született 1941-ben Utassy József József Attila-díjas és Kossuth-díjas költő, műfordító;
• Itt született 1944. április 5-én Marosi István kézilabdázó;
• Itt született 1945. október 1-jén Molnár Piroska a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész;
• Itt született 1946. október 27-én Csank János labdarúgó-edző, szövetségi kapitány;
• Itt született 1949. augusztus 3-án Falvai Sándor Liszt-díjas, Bartók-díjas zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneműv. Főiskola rektora (1997–2004);
• Itt született 1949. augusztus 4-én Radványi György DLA, Ybl díjas építész, címzetes egyetemi tanár, Sátoraljaújhely (2006-) és Füzér (2007-) főépítésze. A BME Építészmérnöki Kar, Középülettervezési Tanszék tanszékvezető helyettese (1992–2004) majd 2000–2001 fordulóján megbízott tanszékvezetője;
• Itt született 1949. április 26-án Kiss Mária atléta;
• Itt született 1951. február 17-én Radványi Balázs Kossuth-díjas és Prima Primissima-díjas zeneszerző, előadóművész, zenész, a Kaláka tagja, Magyar Örökség díj kitüntetettje;
• Itt született 1954. október 5-én Szloboda Zsuzsanna kézilabdázó;
• Itt született 1958. január 7-én Balog Zoltán az Emberi Erőforrások Minisztériuma minisztere (2012–2018);
• Itt született 1958. február 14-én Váradi Gábor festőművész;
• Itt született 1959. július 5-én Stefanek Gertrúd tőrvívó;
• Itt született 1959. szeptember 20-án Csengeri Kálmán súlyemelő;
• Itt született 1960. május 3-án Fried Péter Liszt-díjas, Bartók-Pásztory-díjas operaénekes, a Magyar Állami Operaház magánénekese;
• Itt született 1960. december 29-én Várhelyi Dénes színész;
• Itt született 1961. április 29-én Juhász György színész;
• Itt született 1962. február 15-én Veres Pál, Miskolc polgármestere, a Földes Ferenc Gimnázium igazgatója;
• Itt született 1964. január 24-én Frenkó Zsolt színész, rendező, író
• Itt született 1967. június 23-án Berencsi Attila (Beri Ary) színész, zenész, festőművész, dalszövegíró;
• Itt született 1968. január 15-én Gerák Andrea énekesnő;
• Itt született 1969. március 23-án Timkó Eszter színésznő;
• Itt született 1970. január 26-án Barta Sylvia műsorvezető;
• Itt született 1974. augusztus 29-én Vincze Ottó labdarúgó;
• Itt született 1979. augusztus 5-én Majoros Péter („Majka”) rapper, műsorvezető;
• Itt született 1983. augusztus 23-án Nagy Nikoletta Európa-bajnoki ezüstérmes súlyemelő;
• Itt született 1988. szeptember 10-én Birta Brigitta a Shape magazin és a Runner’s World magazin főszerkesztője;
• Itt született 1988. július 21-én Elek Ákos magyar válogatott labdarúgó, a MOL Fehérvár FC játékosa;
• Itt született 1990. július 15-én Bata Adrienn („Barbee”) énekesnő.
• Itt született 1991. június 11-én Vincze Miklós Csengery- (2021), Podmaniczky- (2022) és Virág F. Éva-díjas (2024) újságíró, a 24.hu jelenlegi, illetve az amerikai Gawker Media korábbi munkatársa.

Kapcsolatok

Testvérvárosok

• Hódmezővásárhely, Magyarország

Partnerkapcsolatok

• Chorzów, Lengyelország
• Rimaszombat, Szlovákia
• Csíkszentsimon, Románia
• Nyárádszentsimon, Románia
• Magyarózd, Románia
• Ózdfalu, Magyarország

Források

• Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára 1–4. (Pest, 1851)
• Vendégváró. Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2006)
• Nagy Károly: Ózd város és környéke (Ózd, 1999)
• Ózdi kistérség INKA kiadó (Ózd, 2007)
• Ózd és térsége CEBA kiadó (Bp, 2003)
• A Herman Ottó Múzeum évkönyve. Paládi-Kovács Attila: Favágók és más erdőjárók Dél-Gömörben (591. oldal)

További információk

• Startlap linkgyűjtemény
• Ózd.lapozz.hu – linkgyűjtemény
• Erőmű kultúrára hangolva

|}