Balatonakali
| Balatonakali | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Balatonfüredi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Koncz Imre (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8243 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 690 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 17,24 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 36,2 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 53′ 01″, k. h. 17° 45′ 04″46.883661°N 17.751000°EKoordináták: é. sz. 46° 53′ 01″, k. h. 17° 45′ 04″46.883661°N 17.751000°E | |||
 Balatonakali
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Balatonakali weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonakali témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Balatonakali (1954-ig: Akali) község Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban, a Balaton partján. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
Üdülőfalu, hétszáz főnyi állandó lakosa van. A szezonban az üdülőkkel húszezer fölé is emelkedik a lakosok száma. A község területén 10 ifjúsági tábor, gondozott strand, parti sétány, kikötő, 3 nemzetközi kemping van. Nyáron kulturális programok, horgász és vízi sport lehetőség is fogadja a turistákat. A vendéglőkben magyaros ízekkel, a táj híres boraival fogadják a látogatókat. A vendégek magánszállásokat is igénybe vehetnek.
Megközelíthetősége
Autóval a 71-es főúton; Balatonakali-Dörgicse vasútállomás vonattal a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon.
Fekvése
A Balaton északi partján fekszik. Természeti adottsága a Balaton gazdag halállománya, a dús vízparti legelők, és a vadban gazdag part menti erdők. A mediterrán jellegű éghajlat kedvez a szőlőtermesztésnek is.
Története
A terület az őskortól lakott. Évszázadokon keresztül kelták és rómaiak éltek itt, a római korban Pannónia provincia része volt.
Az Árpád-korban a fehérvári uradalomhoz tartozott, mint Dörgicse része (először Dergecheként említik 1055-ben). Szent István király a Szent Korona és a koronázási jelvények őrizetét a fehérvári őrkanonokokra bízta, akik ezen szolgálataikért hatalmas birtokokat kaptak, ezek között volt a falu is.
A török hódoltság alatt a település elpusztult, kétszáz évig lakatlan maradt. 1807-ben I. Ferenc a piarista rendnek adományozta a területet, a rend telepítette be újból. Az 1945-ös földosztásig a rend tulajdona volt. Balatonakaliba költöztek Ság-puszta lakói is, amikor annak helyén a zánkai gyermek- és ifjúsági üdülő épült.
Az egyutcás falucska mára üdülőfaluvá fejlődött.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 644 | 647 | 658 | 711 | 638 | 690 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 76%-a magyarnak, 2,9% németnek, 0,2% cigánynak mondta magát (23,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,6%, református 6,2%, evangélikus 6,2%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 6,7% (34,3% nem nyilatkozott).[3]
Közélete
Polgármesterei
- Jelenleg
- Koncz Imre (független)
- Korábban
Nevezetes szülöttei
Balatonakalin született Molnár József geológus.
Testvérvárosok
Képgaléria
_for_J%C3%B3zsef_Moln%C3%A1r_geologist_in_Balatonakali.jpg)
Jegyzetek
- ↑ Balatonakali települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Balatonakali Helységnévtár
