Rudabánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Atobot (vitalap | szerkesztései) 2018. november 13., 22:04-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ)
Nem tévesztendő össze a következőkkel: Rudabányácska és Ruda (Brád város).
Rudabánya
Az evangélikus templom
Az evangélikus templom
Rudabánya címere
Rudabánya címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásKazincbarcikai
Jogállásváros
Alapítás éve1299 (első okleveles említés)
1351 (városi rangra emelés)[1]
PolgármesterSzobota Lajos (független)[2]
Jegyződr. Novák Nikoletta[3]
Irányítószám3733
Körzethívószám48
Testvértelepülései
Lista
Szlovákia Dobsina, Szlovákia (2011)
Románia Borszék, Románia (2012)
Népesség
Teljes népesség2268 fő (2023. jan. 1.)[4]
Népsűrűség149,33 fő/km²[5]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság266 m
Terület16,46 km²
Földrajzi nagytájÉszaki-középhegység[6]
Földrajzi középtájAggtelek-Rudabányai-hegyvidék[6]
Földrajzi kistájRudabányai-hegység[6]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 22′ 30″, k. h. 20° 37′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 30″, k. h. 20° 37′ 15″
Rudabánya (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Rudabánya
Rudabánya
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Rudabánya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudabánya témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rudabánya város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai járásban. A megye északnyugati részén, Kazincbarcikától 15 kilométerre, a Rudabányai-hegység déli, délnyugati végén fekszik. Rendszeres autóbuszjárat köti össze Kazincbarcikával és Szendrővel, valamint a környező kisebb településekkel.

Nemzetközileg is ismert őslénytani lelőhely, továbbá itt található Borsod-Abaúj-Zemplén megye bányászattörténeti múzeuma, valamint a Borsodi Jegyzők Szakmai Egyesületének székhelye.[7][8]

Földrajzi fekvése

Rudabánya a Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén fekvő kazincbarcikai járásban, az Északi-középhegység részét képező Aggtelek-Rudabányai-hegység déli részén, a Rudabányai-hegység előterében és területén, az Ormos-patak völgyének északi végében helyezkedik el.

Felszínét a Rudabányai-hegység alacsonyabb, részben erdőkkel fedett hegyei (például Szőlő-hegy) és az Ormos-patak völgye uralja.[9]

Története

A település - amely már több ezer éve lakott vidéknek számít - közelében már az ókorban bányásztak vasércet és színesfémeket a kelták, akiket a kora középkorban a szlávok követtek. Rudabánya neve is szláv eredetű: a ruda szó jelentése érc, vasérc, vörös vasas föld. A falut is először „Ruda” alakban említi egy 1299-ben kelt oklevél.

A 14. században jelentősen fejlődött, és a század végére a hét felső-magyarországi bányaváros egyikévé vált (ebben az időben rezet és ezüstöt bányásztak). Ez az időszak volt a település fénykora, aminek eredményeként polgárai a század közepén hatalmas, katedrális méretű (33 méter hosszú) templomot emeltek kora gótikus stílusban. Az 1500-as években gyorsan leépült, az 1550-es években már csak jobbágyfalu volt.

1564-től egyre gyakrabban portyáztak erre a törökök, akik 1555-ben és 1576-ban is feldúlták és felégették a várost. A lakosság nagy része elmenekült, a megmaradtak református hitre tértek. Az 1660-as évek közepén mindössze 92 lakosa volt, és ez 1699-re tovább csökkent: ekkor csupán egy ekés jobbágy és tíz zsellér lakta.

A Rákóczi-szabadságharc idején rövid időre ismét bányászati tevékenység folyt a településen (rezet bányásztak), de a harcok befejeződése után ez ismét megszűnt.

A bányászat és ezzel Rudabánya a 19. század végén, a nagyüzemi módszerek bevezetésével fejlődött fel újra. Ehhez – mivel eddigre a lakók fő megélhetése a mezőgazdaság lett – a Felvidékről, elsősorban a Szepességből és Dobsináról telepítettek be tapasztalt bányászokat. A századfordulón itt üzemelt Európa egyik legkorszerűbb bányaüzeme.[10]

Az első világháborúban sok rudabányait hívtak be katonának, akik közül 107-en haltak hősi halált a harctereken. A települést a második világháború alatt, 1944. március 25-étől egészen december 14-ig a német csapatok tartották megszállás alatt. Mivel a térségben nem voltak komolyabb harcok, a környék súlyosabb károk nélkül megúszta a háborút (a németek csupán néhány vasúti hidat robbantottak fel).

A háború után, a kommunista időszakban ugrásszerű fejlődésnek indult a bányászat (vasércdúsító üzemet építettek, valamint fejlesztették az infrastruktúrát), és vele nőtt a falu is. 1965-ben öt halálos áldozattal járó szerencsétlenség következett be a bányában.[11] A vasércbányászatot és -dúsítást annak gazdaságtalanná válása miatt végül 1985. december 31-én szüntették be, és ezután sokan elköltöztek a településről.

2008. július 1-jén várossá nyilvánították, majd szeptember 6-án Gyenesei István akkori önkormányzati miniszter átadta Szobota Lajos polgármesternek a város kulcsát.[12]

Népesség

Népcsoportok

Nemzetiségi eloszlás (2011)[13]*[14]
Összesen Magyar Német Cigány Szlovák Lengyel
2624 fő 2246 42 323 5 4
100% 85,76% 1,6% 12,3% 0,19% 0,04%

2006 óta a helyi németeknek saját kisebbségi önkormányzata van.[15] A helyi német származású emberek többségében a 19. századtól a Felvidékről bevándorolt német bányászcsaládok leszármazottai.

Vallás

A településen egy református, egy római katolikus és egy evangélikus templom áll. A vallásos lakosok nagy része a római katolikus felekezethez tartozik, de jelentős még a református vallású emberek száma is. A korábban jelentős számú – elsősorban a Felvidékről származó bányászok alkotta – evangélikus közösség napjainkra szinte teljesen megszűnt a településen.

Vallási eloszlás[16]
Összesen Római katolikus Görögkatolikus Evangélikus Református Egyéb felekezethez Nem tartozik felekezethez Ateista Nem kívánt válaszolni
2624 fő 1139 43 19 439 35 304 11 593
100% 44,19% 1,64% 0,72% 16,73% 1,33% 11,58% 0,42% 22,59%

A református templom[17]

Bővebben: Református templom (Rudabánya)
Rudabánya ref. templom
Rudabánya ref. templom
A templom kazettás mennyezete

A református templom épületét Rudabánya középkori virágzása idején, az 1350-es években katedrális méretekben (33 méter hosszú volt), kora gótikus stílusban emelték. A 15. században késő gótikus stílusban átépítették. A templom később a törökök támadásai miatt elpusztult. A 16. század végén a reformátusok vették birtokukba a templomot, amelynek csak az épebben maradt nyugati harmadát állították helyre (1664 és 1666 között).

A templom belsejét 120 táblából álló, festett famennyezet borítja, s 1758-ban készítették jolsvai festőasztalosok.

A templomban két, vörösmárványból készült síremlék található: Perényi István (Zsigmond király asztalnokmestere) 1437-ben készült síremléke, illetve Saurer Erhard bányaprovizor 1576-ban elkészült síremléke.

A római katolikus és evangélikus templom[18][19]

Rudabánya lakossága egészen a 19. század végéig döntően református vallású emberekből állt. Ekkor azonban a nagyüzemi bányászat beindulását követő betelepülések átrendezték a település vallási összetételét: nagy számban érkeztek római katolikus és evangélikus vallású emberek.

Először a római katolikus felekezet temploma készült el 1912-ben. A templomban található festményeket Takács István (1901-1985)[20] mezőkövesdi festőművész készítette.

Az evangélikus templom építése 1932-1934 között zajlott (a rudabányai evangélikus közösség magját a felvidéki - elsősorban dobsinai - származású németek alkották). Az épület tervezője Lux Kálmán volt.

Nevezetességei

Bővebben: RUD 1 (Rudi)
Bővebben: RUD 200 (Gabi)
Bővebben: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum

Köztéri szobrok[27]

Gazdaság

1985-ig itt működött Magyarország egyetlen vasércbányája a kapcsolódó üzemekkel (ércdúsító), mely fénykorában több ezer embernek adott munkát. Az alsótelekesi bánya bezárásáig Rudabányán dolgozták fel az ott kitermelt gipszet.

A bányászathoz kapcsolódó ipari létesítmények többségét a bánya bezárása után felszámolták, elbontották.

A gipszfeldolgozó üzemet (mely az egykori vasércdúsító mű helyén található) leszámítva a településen nem található komolyabb ipari létesítmény. Napjainkban a lakosok többsége a környező nagyobb településeken (elsősorban Kazincbarcikán), illetve a település által fenntartott intézményeknél (általános iskola, óvoda) és vállalatoknál (városüzemeltetési vállalat) dolgozik.

Politika, közélet

Rudabánya 2013. április 1-től közös önkormányzati hivatalt tart fenn Izsófalvával és Alsótelekessel, Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal néven.[28]

Rudabánya polgármestere 2002 októbere óta a független Szobota Lajos.[29] 1990 és 2002 között a tisztséget Szögedi József töltötte be (akit 2004-ben Rudabánya díszpolgárává választottak).

Rudabánya képviselő-testülete jelenleg hét tagú:[2][30]

Név Pozíció Párt
Szobota Lajos polgármester független
Novák Péter Adrián alpolgármester-képviselő Fidesz
KDNP
Veres Lajos alpolgármester-képviselő független
Hadobás Sándor képviselő független
Jancsurák Árpád képviselő független
Szél Miklós képviselő független
Szögedi Szabolcs képviselő független

Díszpolgárok

Rudabánya díszpolgári címét 1998-ban hozták létre annak érdekében, hogy elismerjék a településért kiemelkedő tevékenységet folytató emberek munkáját.

Rudabánya díszpolgárai:[31]

Név Kitüntetés éve Megjegyzés
Vincze István 1998 Élt 1917-2001. Rudabánya oktatásügyének kiemelkedő szereplője, a rudabányai református egyház iskola tanítója 1940-től.[32]
Baffi János 2000
Nagy Sándorné 2006
Hernyák Gábor 2002 Az egykori vasércbánya főgeológusa, aki jelentős szerepet játszott a helyi őslénytani lelőhely feltárásában.
Veres Imre 2002
Szögedi József 2004 Rudabánya polgármestere 1990 és 2002 között.
Cziczlavicz Lajos 2006
Hadobás Sándor 2006 A helyi múzeum korábbi és a művelődési ház jelenlegi igazgatója.
Mangasi Sihombing 2010 Indonézia korábbi budapesti nagykövete.
Novák Géza 2012 Szobrászművész.

Közlekedés

Közúti közlekedés

Rudabánya közúton négy irányból (a 2607. számú úton Felsőtelekes, a 2608. számú úton Felsőkelecsény, a 2609. számú úton Ormosbánya, a 2611. számú úton pedig Szuhogy) felől közelíthető meg. Ormosbánya felé a 26-os főúthoz (Kazincbarcikán), Szuhogy felé pedig a 27-es főúthoz (Szendrőn) van összeköttetése.[33]

Közúti tömegközlekedés

Rudabánya autóbusszal közelíthető meg. Rendszeres autóbuszjárat (az Észak-magyarországi Közlekedési Központ menetrend szerinti járatai) köti össze Kazincbarcikával, Szendrővel, de indul innen autóbusz Felsőtelekesre, Kánóra, Szőlősardóra, Perkupára, Jósvafőre és Miskolcra is.[34]

Vasúti közlekedés

Bővebben: Kazincbarcika–Rudabánya-vasútvonal
A rudabányai vasútállomás 1996. szeptember 21-én. A képen egy Dacia mozdony által vontatott személyszállító szerelvény látható.

A vasércbányászat fejlődésével párhuzamosan már a 19. század második felében felmerült egy vasútvonal kiépítése Rudabányára. Az építkezést végül 1880-ban kezdték, 1881 augusztusában pedig már megindult a forgalom a vonalon.[35]

A kezdetben még 1000 mm nyomtávú vonalat 1925-ig fokozatosan normál nyomtávú vonallá építették át. 1956-ban megépítették a vasércbánya 500 mm nyomtávú, villamosított vasútját is. 1959 és 1962 között felújították a vasútvonal létesítményeit, valamint Rudabányán kialakításra került egy új vasútállomás.

A vasércbánya bezárást követően folyamatosan csökkent a vasút jelentősége. A bányavasutat felszámolták, a normál vasúton pedig néhány személy- és tehervonatra korlátozódott a napi forgalom. Végül a személyszállítást 2007-ben megszüntették, a teherforgalom pedig szintén szünetel a vonalon.[36]

Oktatás, kultúra

  • Rudabányán egy általános iskola és óvoda van (Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda), amelyet a város a környező kisebb településekkel (Felsőtelekes, Alsótelekes, Kánó) közösen tartott fenn. 2013. január 1-jétől az iskola a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ irányítása alá tartozik, míg az óvodát (Bóbita Óvoda) a helyi önkormányzat tartja fenn.[37][38]
  • A településen működik egy művelődési ház és könyvtár is (Gvadányi József Művelődési Ház és Könyvtár).[39]
  • A városban minden évben megrendezésre kerül a városnapi ünnepség (illetve ennek keretében testvérvárosi találkozó és ásványgyűjtő fesztivál is).[40][41]

Híres emberek

Gvadányi József

Sport

A településen hét salakos teniszpálya található, amelyekhez öltözőépület és klubház is tartozik. A férfi felnőtt teniszcsapat (Bányász SE) az országos bajnokság III. osztályában szerepel.[47]

Van egy szintén salakos labdarúgó-pályája is. A futballcsapat (Rudabányai Bányász Labdarúgó Club) a 2011-2012-es idénytől ismét a megyei II. osztályban szerepel.[48]

A településen ezen kívül működik egy testépítő klub,[49] valamint egy kulturális és sportegyesület is, ahol karate-oktatás folyik (Ruda-kai[50]).

Testvértelepülések

Képgaléria

  • Légi felvételek a településről és környékéről
    Légi felvételek a településről és környékéről

Jegyzetek

  1. ↑ http://www.rudabanya.hu/hu/rudabanya_tortenete.html
  2. ↑ a b Rudabánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. október 15.)
  3. ↑ Rudabánya jegyzője Dr. Novák Nikoletta 2017. október 1-jétől Rudabánya város jegyzője
  4. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  5. ↑ www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_05
  6. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  7. ↑ Borsodi Jegyzők Szakmai Egyesülete
  8. ↑ Jegyzői egyesületek. [2011. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 24.)
  9. ↑ Az Aggtelek-Rudabányai hegység földtana
  10. ↑ Rudabánya története.
  11. ↑ Az 1965-ös szerencsétlenség története.
  12. ↑ Rudabánya városi kulcsának átadásán az önkormányzati miniszter mellett megjelent Kordos László professzor, Ódor Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke, Gúr Nándor, a térség országgyűlési képviselője, valamint Mangasi Sihombing, Indonézia Budapestre akkreditált nagykövete is.
  13. ↑ A nemzetiségi népesség száma. KSH, 2011. (Hozzáférés: 2014. január 26.)
  14. ↑ A rudabányai német kisebbségi önkormányzat 2010-es összetétele. KSH, 2010. [2013. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 26.)
  15. ↑ Rudabányai Német Kisebbségi Önkormányzat
  16. ↑ A népesség vallás szerint. KSH, 2011. (Hozzáférés: 2014. január 26.)
  17. ↑ A református templom története
  18. ↑ A római katolikus templom története
  19. ↑ Az evangélikus templom története
  20. ↑ Takács István életrajza
  21. ↑ Rudabányai őslénytani lelőhely
  22. ↑ A rudabányai református templom
  23. ↑ Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bányászattörténeti múzeum, Rudabánya
  24. ↑ A rudabányai bányató
  25. ↑ Rudabánya: ősember-lelőhely
  26. ↑ A Rudabányán megtalált ásványok rövid leírása
  27. ↑ A településen található ezen kívül még egy, az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról megemlékező emlékmű, továbbá több második világháborús és 1956-os emléktábla.
  28. ↑ Borsod-Abaúj-Zemplén megye közös önkormányzati hivatalainak listája. [2014. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 20.)
  29. ↑ Szobota Lajos, Rudabánya polgármestere
  30. ↑ Rudabánya képviselő-testületének tagjai 2014-től
  31. ↑ Rudabánya díszpolgárai
  32. ↑ rivendel.hu: Rudabánya város honlapja | Iskola. www.rudabanya.hu. (Hozzáférés: 2016. március 15.)
  33. ↑ Magyarország közútjainak listája[halott link]
  34. ↑ A Borsod Volán helyközi vonalainak listája. [2014. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 18.)
  35. ↑ A 95. számú vasútvonal története
  36. ↑ 2007. március 3-án a 95. számú vasútvonalon felfüggesztésre került a személyszállítás.
  37. ↑ Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda
  38. ↑ A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tankerületeinek és iskoláinak listája. [2014. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 5.)
  39. ↑ Gvadányi József Művelődési Ház és Könyvtár
  40. ↑ Városnapok Rudabányán. [2014. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 1.)
  41. ↑ Ásványgyűjtő fesztivál Rudabányán
  42. ↑ Gvadányi József életrajza
  43. ↑ Dr. Görgő Tibor életrajza
  44. ↑ Veres Lajos életrajza[halott link]
  45. ↑ Viktor Gyula
  46. ↑ Meghalt Hernyák Gábor
  47. ↑ Országos Férfi Teniszbajnokság III. osztálya, F csoport
  48. ↑ Labdarúgó megyei másodosztály északi csoportjának tabellája. [2010. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 15.)
  49. ↑ Rudabányai sportszervezetek
  50. ↑ Ruda-kai Kulturális és Sport Közhasznú Egyesület
  51. ↑ Rudabánya és Dobsina 2011. április 30-án testvérvárosi szerződést kötött egymással
  52. ↑ Rudabánya és Borszék 2012. április 19-én testvérvárosi szerződést kötött egymással
  53. ↑ Rudabánya és Badaló 2017 szeptemberében testvértelepülési szerződést kötött egymással.

Források

További információk

Internet

Irodalom

  • Pantó Endre, Podányi Tibor, 1957: Rudabánya ércbányászata, Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület
  • Szakáll Sándor, 2001: Rudabánya ásványai, Kőország Kiadó
  • Hadobás Sándor, 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, p. 13–14.
  • Garami Evelin, 2005: A rudabányai vasércdúsító-mű története, Érc- és Ásványbányászati Múzeum, Rudabánya

Kapcsolódó szócikkek

Zubogy Felsőtelekes Alsótelekes
Felsőkelecsény

Észak
Nyugat  Rudabánya  Kelet
Dél

Szuhogy
Felsőkelecsény Ormosbánya Ormosbánya
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rudabánya&oldid=20646167”