Rudabányait

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rudabányait
Általános adatok
Képlet (Ag,Hg)4(AsO4)Cl
Kristályrendszer köbös
Ásványrendszertani besorolás
Osztály Foszfát- és rokon ásványok
Alosztály Pótanionos vízmentes foszfátok és rokonaik
Azonosítás
Szín narancssárga, barna
Fény gyémántfényű
Rudabanyait (Ag, Hg)4(AsO4)Cl.jpg

A rudabányait vízmentes, klórtartalmú ezüst-higany-arzenátásvány, a foszfát- és rokon ásványok ásványosztályba tartozik, összegképlete (Ag,Hg)4(AsO4)Cl. 2017 márciusáig ez a kilencedik ásvány, amelyet Magyarország jelenlegi területén fedeztek fel: az egykori rudabányai vasércbánya területéről került elő, nevét ennek köszönheti. Típuspéldánya a miskolci Herman Ottó Múzeumban kapott helyet.

Tulajdonságai[szerkesztés]

A rudabányait apró, mintegy 0,1–0,6 mm-es, gyémántfényű kristályokat alkot, melyek fényérzékenyek: fénymentes helyről kikerülve kristálykái narancssárga színűek, a fény hatására azonban lassan barnás olajzölddé, később sötétbarnává válnak. Kristályszerkezete köbös. Azok közé az arzenátásványok közé tartozik, amelyek kristályrácsa nem tartalmaz vizet, s amelyek rácsába pótanion – a rudabányait esetében kloridion – épül be a kationok által okozott pozitív töltéstöbblet semlegesítésére.

Kis méretű ezüst-higany-halogenidekkel együtt fordul elő ritkán a rudabányai érctelep oxidációs zónájának kovásodott limonitjában.

Története[szerkesztés]

2010-ben Koller Gábor pilisborosjenői amatőr ásványkutató ismeretlen ásványt talált az egykori rudabányai vasércbánya Adolf bányarészében, s meghatározása végett a talált példányt beküldte a miskolci Herman Ottó Múzeumba. A kémiai és a kristályszerkezeti vizsgálatok eredményeiből egyaránt kiderült, hogy valóban új ásványról van szó, így elfogadtatására a kutatók 2016 őszén benyújtották javaslatukat az International Mineralogical Association (IMA), azaz a Nemzetközi Ásványtani Társaság új ásványok elfogadásával foglalkozó bizottságához, névjavaslatuk a rudabányait volt.

A harminctagú bizottság mind az új ásványt, mind a nevet elfogadta és regisztrálta. A rudabányait meghatározását Szakáll Sándor, a Miskolci Egyetem professzora,[1] a Bécsi Egyetemen dolgozó Herta Effenberger,[2] a Herman Ottó Múzeum osztályvezetője, mineralógusa Fehér Béla,[3] valamint a Miskolci Egyetemen dolgozó Zajzon Norbert[4] végezte el.[5]

2017. március 11-12-én a 35. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztiválon megtekinthető volt a rudabányait, továbbá Szakáll Sándor előadást is tartott az ásványról.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Dr. Szakáll Sándor. geology.uni-miskolc.hu (magyarul). Miskolc: Ásványtani-Földtani Intézet (2012. máj. 24.) (Hozzáférés: 2017. márc. 7.) (php)
  2. Herta Effenberger, Ao. Univ.-Prof. Dr. univie.ac.at (németül). Wien: Institut für Mineralogie und Kristallographie (2014. jún. 5.) (Hozzáférés: 2017. márc. 7.) (htm)
  3. Fehér Béla. hermuz.hu (magyarul). Miskolc: Herman Ottó Múzeum (2012. máj. 24.) (Hozzáférés: 2017. márc. 7.) (php)
  4. Dr. Zajzon Norbert. geology.uni-miskolc.hu (magyarul). Miskolc: Ásványtani-Földtani Intézet (2012. máj. 24.) (Hozzáférés: 2017. márc. 7.) (php)
  5. Szakáll, Sándor – Effenberger, Herta – Fehér, Béla – Zajzon, Norbert: Rudabányaite, IMA 2016-088.: CNMNC Newsletter No. 35. (angolul) Mineralogical Magazine, LXXXI. évf. 1. sz. (2017) 211 (209–213). o. Hozzáférés: 2017. márc. 7.
  6. XXXV. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál: Program. asvanyfesztival.hu (magyarul). 35. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál (Hozzáférés: 2017. márc. 7.) (html)

Források[szerkesztés]