Malachit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Malachit
Malachite Kolwezi Katanga Congo.jpg
Általános adatok
Kémiai név réz-hidrokarbonát
Képlet Cu2CO3(OH)2
Kristályrendszer monoklin
Ásványrendszertani besorolás
Osztály Karbonát- és rokon ásványok
Alosztály Pótanionos vízmentes karbonátok
Csoport rézásványok
Azonosítás
Megjelenés véglapos (pedionos), sokszor bekérgezés
Szín zöld (matt, smaragd)
Porszín allokróm (zöld)
Fény üveg- vagy selyemfényű
Átlátszóság átlátszó, áttetsző, átlátszatlan
Keménység 3,5-4,0
Hasadás nagyon jó
Törés egyenetlen
Oldhatóság vízben oldódik
Sűrűség 3,9-4,1 g/cm³
Szép rajzolatú vesés malachit

A malachit a karbonátásványok közé tartozó réztartalmú ásvány. Rendszerint rostos, szálas vagy vesés, fürtös megjelenésű, néha fenn-nőtt vékony tűs kristályokban is megtalálható.

Keletkezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Másodlagosan keletkezik rézérctelepek oxidációs zónájában, az oxidációs öv leggyakoribb ásványa. Az érctelepek felszínre kibúvó részében az oxigénben dúsabb beszivárgó csapadékvíz kilúgozza, majd az áramló talajvíz átitatja a kőzeteket. Gyakori jelenség, hogy az azurit malachittá alakul.

Kísérő ásványok: azurit, termésréz, kuprit, limonit, kalkopirit, kalkozin.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyakori rézérc ásvány. Telepszerű előfordulásai találhatók Oroszországban az Ural-hegységben, Zaire Katanga tartományában, Zambiában, Namíbiában, Chilében, Ausztráliában a déli területeken, az Amerikai Egyesült Államokban Arizona és Utah területén, Németországban, Franciaországban, Románia erdélyi részén Rézbányán. Bányászták Olaszországban Elba és Szardínia szigetén.

Magyarországi előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apró kristályok halmazaként Balatonfüreden, Martonyiban, Nagybörzsönyben, Szabadbattyánban, Pécs környékén Erdősmecske határában, Recsken tartósan bányászták, Velemben is előfordul a kalkopirit mállási maradványaként. A Velencei-hegységben a Szűzvári malom teléreiben apró tűkként és sugaras gömbökben található. A rudabányai ércesedés oxidációs zónájában az azurit mellett sugaras és rózsa alakú csoportokban fordul elő, melynek nagy részét hasznosították, de szépen fejlett kristályai ma is megtalálhatók.

Díszítő felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Malachit ékszer

A réz kinyerésén túl, tömött tömbös előfordulásait díszítőkőként is felhasználták. Szép példája látható ennek Oroszországban Szentpéterváron a Téli Palota és az Izsák-székesegyház burkolása. A San Paolo fuori le mura bazilika szentélyét az orosz cár által adományozott malachittal burkolták. Festékalapanyagként is használatos volt. Ékszerek készítésére is gyakran használják a vesés, szép rajzolatú példányait.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
  • Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
  • J. Arem: Rocks and Minerals. Toronto. 1974.
  • http://webmineral.com
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Malachit témájú médiaállományokat.