Badacsonytördemic
Badacsonytördemic | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Tapolcai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Horváth Zoltán (független)[1] | ||
Irányítószám | 8263 | ||
Körzethívószám | 87 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 874 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 86,63 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,25 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 48′ 36″, k. h. 17° 28′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 36″, k. h. 17° 28′ 26″ | |||
Badacsonytördemic weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Badacsonytördemic témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Badacsonytördemic község Veszprém megyében, a Tapolcai járásban. Korábbi neve Nemestördemic volt.
Fekvése
A 71-es főút mentén, a Badacsony északnyugati oldalán található, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park mellett.
Badacsonytördemic-Szigliget vasútállomás elérhető a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon. Badacsonylábdihegy megállóhely pedig Badacsonylábdihegy üdülőterület megállóhelye, amely a honfoglaló Lád nemzetségről kapta a nevét.
Szomszédos települések: Badacsonytomaj, Hegymagas, Nemesgulács, Szigliget.
Története
Területe már a bronzkorban is lakott volt. Első okleveles említése 1219-ből való, Turdemiz néven. A középkorban egytelkes nemesek lakták, erre utalt korábbi neve, a Nemestördemic is, amit 1950 előtt viselt. Eredetileg Zala vármegye Tapolcai járásához tartozott. Nemesi falu jellege 1848-ban szűnt meg. A 20. század elején a Badacsonyban nyitott bazaltbánya hatására a településen megindult a fejlődés, de máig megőrizte falusias jellegét.
A település a badacsonyi borvidék része. Lakói a szőlőtermesztés és bortermelés mellett főként idegenforgalomból élnek.
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 871 | 879 | 878 | 904 | 833 | 874 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 79,5%-a magyarnak, 4,1% németnek, 0,9% cigánynak mondta magát (19,7% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,7%, református 2,5%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,2% (24,4% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességei
- Rodostó-ház, mely II. Rákóczi Ferenc halálának 200. évfordulójára épült.
- Ignác-napi búcsú minden év augusztusában.
- Bazaltorgonák.
- Klasszicista stílusú római katolikus kápolna.
- A településen áthalad az Országos Kéktúra.
- Turul-szobor[4]
Képgaléria
-
Badacsonylábdihegyi présház
-
Badacsonylábdihegyi szőlők
-
Felújított badacsonylábdihegyi présház szigligeti látképpel
-
Badacsonylábdihegy - látkép a Szent György-heggyel
-
A Mélyépítési Tervező Vállalat (MÉLYÉPTERV) egykori lábdihegyi vállalati üdülője (2013)
-
Az egykori badacsonylábdihegyi strand romjai
-
Teljesen benőtte a nád a lábdihegyi strandot
Jegyzetek
- ↑ Megválasztottak három független polgármestert (magyar nyelven) (html). mno.hu, 2017. január 16. (Hozzáférés: 2017. január 16.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Badacsonytördemic Helységnévtár
- ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.