Budakeszi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 193.225.200.93 (vitalap) 2021. május 25., 12:31-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Ismert budakeszi lakosok)
Budakeszi
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Budakeszi címere
Budakeszi címere		 Budakeszi zászlaja
Budakeszi zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásBudakeszi
Jogállásváros
PolgármesterDr. Győri Ottilia (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám2092
Körzethívószám23
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség15 473 fő (2023. jan. 1.)[3]
Népsűrűség375,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,1 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 30′ 40″, k. h. 18° 55′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 40″, k. h. 18° 55′ 48″
Budakeszi (Pest vármegye)
Budakeszi
Budakeszi
Pozíció Pest vármegye térképén
Budakeszi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budakeszi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Budakeszi (németül: Wudigeß) város a budapesti agglomerációban, Pest megyében, a Budakeszi járás székhelye és második legnépesebb települése Budaörs után.

A város nemzetközi jelentőségű hely, mivel itt működik a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gibier).

Földrajza

Budakeszi a fővárosi Margit-szigettel nagyjából megegyező földrajzi szélességen, a szigettől légvonalban mintegy 9 kilométerre nyugatra fekszik. Közúton a Széchenyi lánchídtól (Clark Ádám téri „0” kilométerkő) mért távolsága 14 kilométer. A települést keleti, északi és nyugati irányból hegyek határolják: a Biai-hegy, a Kis-Kopasz, a Nagy-Hárs-hegy és a János-hegy. Déli irányból egy löszös felszínű völgy található enyhén tagolt domborzattal. Domborzatát több tektonikus árok is tarkítja, melyek közül a legjelentősebbek: a Kavics-árok, a Szarvas-árok, a Hideg-völgy és Hosszú-hajtás-völgy. Szomszédos települések: Budapest (II. és XII. kerület), Budaörs, Biatorbágy, Páty, Nagykovácsi és annak enklávéja, Remeteszőlős. Szintén szomszédosnak számít a közvetlenül nem határos Telki is.

A település éghajlata hasonló Budapestéhez. A csapadék mennyisége megegyezik, azonban az átlaghőmérséklet 2 °C-kal alacsonyabb, viszont több a napsütéses órák száma. A levegő szennyezettsége jóval alacsonyabb a főváros hegyi kerületeinél.

A város környékének növényzete túlnyomórészt tölgyes erdő, amelybe északnyugati irányban egy kisebb szőlős ékelődik. Jóval nagyobb szőlős található a településtől délnyugatra, melyhez kisebb számú gyümölcsösök is társulnak. Délkeletre két üdülőövezeti egységben (Máriamakk és Nagyszénászug) kevert gyümölcsös és szőlős található. Távolabb a mesterséges növényzetet mezők váltják fel. Az északra és nyugatra található erdősség részei a Budai Tájvédelmi Körzetnek.

Közlekedés

22A busz a Dózsa György téren

Budakeszi a Szépilonához torkolló Budakeszi úton érhető el a fővárosból, a XII., illetve a II. kerület felől. Az út folytatódása a Páty–Zsámbék felé haladó 1102-es út. Az útról északnyugati irányba Telki–Budajenő–Perbál (1103-as út), délnyugati irányba Törökbálint–Budaörs/Diósd/Érd–Budapest XXII. kerülete/Tárnok/Sóskút felé (8102-es út) lehet közlekedni.

Közösségi közlekedéssel Budapest felől két irányból közelíthető meg, egyrészt a Budakeszi út felől a 22-es autóbuszcsaláddal (22, 22A, 222, 922), másrészt pedig Kelenföld felől Budaörsön keresztül a 188-as és a 188E buszjáratokkal. A buszok egyben a város helyi járataként is szolgálnak, az utazáshoz környéki jegy vagy bérlet szükséges a Budakeszin belüli közlekedéshez. A Széll Kálmán térről érkező 22-es család útvonala a Gyógyszertár megállóhelynél kettéválik, a 22-es és 22A busz a Fő utcán keresztül éri el a Dózsa György teret (innen a 22-es a Budakeszi úton folytatja útvonalát a Tescóig), a 222-es és a 922-es pedig a Temető utca és a Márity László úton haladva a Honfoglalás sétányig közlekedik, ez utóbbi a Dózsa György térhez közlekedik tovább, majd onnan tér vissza Budapestre. A Budapest–Páty/Perbál–Zsámbék autóbusztengelyen közlekedő a elővárosi Volánbusz-járatok (781, 782, 783, 784, 785, 786, 787, 789, 791, 793, 794, 795) is a település főutcáját használják.

Története

A város területén már az újkőkorban laktak. A rómaiak idejében virágzó település volt itt egy kereskedelmi út mellett.

A település a honfoglalás idején a Keszi törzs szállásterülete volt, melyből a neve eredeztethető. Nevét először 1270-ben említik. Ekkorra már virágzó település alakult ki, mivel a Fehérvár–Buda kereskedelmi úthoz itt csatlakozott egy másik, Tinnye–Esztergom felé, amely lehetővé tette a visegrádi vám kikerülését.

Buda 1541-es elestével a település a törökök kezére került, nagyban elnéptelenedett. 1659-ben Zichy István szerezte meg a korábban császári birtokot, majd (főleg a törökök 1686-os kiűzése után) német telepeseket hívott. Ők nagyrészt szőlőműveléssel foglalkoztak errefelé, Buda, később Budapest piacot jelentett számukra.

1739-ben súlyos pestisjárvány pusztított a hegyközségben. Az 1870-es években a filoxéra elpusztította a szőlő nagy részét, így sokan Budapesten kerestek munkát, amely a millenniumi építkezések miatt bőven akadt. A 20. században megtelepült a helyi ipar is: elektromos műszaki gyár és festékgyár létesült.

A 19. század végétől egyre népszerűbb turisztikai célponttá vált a település. 1901-ben itt létesült az Erzsébet királyné szanatórium. 1928-ban buszjárat létesült a Szépjuhásznéhoz, ahonnan tovább lehetett utazni Budapest felé. 1937-ben már közvetlen BSzKRt-járat volt Budapest és Budakeszi között.

A második világháború alapvetően felborította a település életét. A háborús áldozatok veszteségeit az őslakosnak számító svábok kitelepítése még tovább fokozta és a község lényegében Budapest alvóvárosává vált.

Egyre több jómódú budapesti költözött a településre, ami a helyi szellemi életet is felpezsdítette. A város híres lakosa volt Erkel Ferenc.

2007-ben a Pilisvörösvári kistérségből átkerült a Budaörsibe. 2013-ban lett a Budakeszi járás székhelye.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990-1994: Szemereki Zoltán (nem ismert)[4]
  • 1994-1998: Szemereki Zoltán János (MDF-KDNP-MIÉP)[5]
  • 1998-2002: Szemereki Zoltán János (MDF-Fidesz)[6]
  • 2002-2006: Farkas Gyula (Budakesziért Függetlenek Egyesülete)[7]
  • 2006-2010: Tagai István (Keszi Kör – Vállalkozók Egyesület)[8]
  • 2010-2019: Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia (Fidesz-KDNP)[9][10]
  • 2019 óta: Dr. Győri Ottilia (Fidesz-KDNP)[1]
Név Párt Terminus Megjegyzés / Források
Szemereki Zoltán nem ismert 1990–1994 Az 1990-es választási eredmények: [4]
Szemereki Zoltán János MDF-KDNP-MIÉP 1994–2002 Az 1994. december 11-én megtartott választáson a 3955 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 2317 szavazatot szerzett meg, amivel 58,58 %-os eredményt ért el.[5]
MDF-Fidesz Az 1998. október 18-án megtartott választáson a 4724 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 2499 szavazatot szerzett meg, amivel 52,90 %-os eredményt ért el.[6]
Farkas Gyula Budakesziért Függetlenek Egyesülete 2002–2006 A 2002. október 20-án megtartott választáson az 5861 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 2237 szavazatot szerzett meg, amivel 38,17 %-os eredményt ért el.[7]
Tagai István Keszi Kör – Vállalkozók Egyesülete 2006–2010 A 2006. október 1-jén megtartott választáson a 6511 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 2727 szavazatot szerzett meg, amivel 41,88 %-os eredményt ért el.[8]
Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia Fidesz-KDNP 2010 óta A 2010. október 3-án megtartott választáson az 5245 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 2717 szavazatot szerzett meg, amivel 41,80 %-os eredményt ért el.[9]
A 2014. október 12-én megtartott választáson az 5116 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 3519 szavazatot szerzett meg, amivel 68,78 %-os eredményt ért el.[10]
Dr. Győri Ottília A 2019. október 13-án megtartott választáson a 6360 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 3720 szavazatot szerzett meg, amivel 58,49 %-os eredményt ért el.[1]

Gazdaság

Budakeszin az egykor fejlett mezőgazdaságot a korábbi privatizációt követően leginkább néhány professzionalizálódó vállalkozás élteti tovább, ezeknek sem gazdasági, sem foglalkoztatási jelentősége nem nagy, de eredményesen viszik tovább az egykori gyümölcs- és szőlőtermesztés hagyományait. A környező erdők alkalmat adnak arra, hogy a Pilisi Parkerdőgazdaság is jelentős tevékenységet végezzen itt. A várostól északnyugatra egy tangazdaság is működik.

Különösen nagy jelentőséggel nem bír az ipar a város életében, kisebb vállalkozások keretében működnek környezetbarát ipari létesítmények, lényeges szerepe van azonban a nagyrészt nagy- és kiskereskedelmi cégeket, szolgáltató vállalkozásokat tömörítő gazdasági területeknek, a gyors ütemben fejlődő Szőlőskert, illetve Hidegvölgy településrészekben.

Budakeszin teljes a szolgáltatási szektor, az egészségügy és a vendéglátás terén különösen kiemelkedő a város teljesítménye.

A városban két országos jelentőségű egészségügyi intézmény: az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet[2] és a Budai MÁV Kórház működött, de a Budapest XII. kerületi Országos Korányi Pulmonológiai Intézett[3] is Budakeszi infrastruktúráját használta.

Növekvő szerepe van a kereskedelemnek, több szuper- és hipermarket, valamint szakáruház is épült a településen. A lakosság kiszolgálására három pénzintézet és biztosítótársaság működik a városban.

A város élénk kirándulóturizmussal rendelkezik. A Vadaspark, Makkosmária és a környező erdőségek sok kirándulni vágyót vonzanak. Budakeszin egy szálloda, és több panzió működik.

A településen működik borászat, ahol borkóstolásra is van lehetőség. A boraikat a helyi Borháló üzletben értékesítik.

2001. július 1-jétől a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gébier) székhelye is itt van.

Borozó

Lakosság

Budakeszi lakossága nagyrészt magasan iskolázott, jómódú, városi életmódot folytató emberekből áll. Továbbra is akadnak a német nemzetiségi hagyományokat ápoló „őslakos” budakesziek.

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
13 707
13 724
15 088
15 575
15 575
15 473
201320142021202220222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 4,6% németnek, 0,5% románnak mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,1%, református 11,3%, evangélikus 1,6%, görögkatolikus 1,4%, izraelita 0,3%, felekezeten kívüli 17,5% (28,8% nem nyilatkozott).[11]

Kultúra, oktatás, sport

A városban óvoda, nagy általános iskola, zeneiskola, művészeti iskola és két gimnázium működik, amelyek leginkább a környék kisebb településeiről, másrészt Budapestről vonzzák a diákokat.

Budakeszi iskolái: Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium, Nagy Sándor József Gimnázium, Széchenyi István Általános Iskola.

A településen kiépült sportinfrastruktúra van, több országos jelentőségű sportoló lakhelye. A Bécs-Pozsony-Budapest Szupermaraton egyik fontos állomása.

Az Erkel Ferenc Művelődési Központ regionális jelentőségű. A településen sok kulturális rendezvényt szervez, melyek közül a legfontosabb az Erkel Napok, a Budakeszi Családi Napok, a Makkosi Búcsú, a Mezei Mária Művészeti Napok és a Budakeszi Búcsú.

Számtalan civil szervezet működik a városban, amelyek jelentős szerepet játszanak a település kulturális és közösségi életében.

A település adottságai miatt sok képzőművész él a városban, tevékenységüket a KesziArt Egyesület fogja össze.

Testvértelepülései

Ismert budakeszi lakosok

Az alábbi személyek egy időben Budakeszin éltek vagy jelenleg is a város lakói. Zárójelben a születési (és halálozási) évszámok szerepelnek.

  • Albert Gábor (1929–2017) Kossuth-díjas és József Attila-díjas író
  • Albert Zsuzsa (1932–) Magyar Érdemrend Lovagkeresztje díjas író, költő, rádiós műsorvezető, szerkesztő
  • Balczó András (1938–) többszörös olimpiai és világbajnok öttusázó
  • Basa Péter (1964–2009) Ybl Miklós-díjas építész
  • Bártfai Szabó Gábor és Orsolya építészek, a „2010. Év Lakóháza” tervezői
  • Bíró Ildikó (1955–) a Duna Palota ügyvezető igazgatója, volt országgyűlési képviselő
  • Bohony Beatrix a „Marbushka” játékok tervezője és gyártója
  • Császár Mónika (Budapest, 1954. november 17. –) magyar tornásznő, a 1972. évi nyári olimpiai játékokon a bronzérmes olimpiai tornászcsapat tagja
  • Crespo Rodrigo (1973–) színművész, a tatabányai Jászai Mari Színház igazgatója
  • Csepregi Gyula (1958–2014) Liszt Ferenc-díjas dzsesszszaxofon művész
  • Csoma Gergely (1954–) fotó-és szobrászművész, csángó néprajzkutató
  • Dalotti Tibor (1963–) koreográfus, a többszörös show- és látványtánc-világbajnok Botafogo Táncegyüttes alapító művészeti vezetője, a Magyar Táncművészeti Egyetem tanára[12]
  • Darnyi Tamás (1967–) négyszeres vegyesúszó olimpiai bajnok
  • Deés Enikő (1943–) Munkácsy-díjas textilművész
  • Demszky Gábor (1952–) magyar jogász, szociológus, politikus, Budapest korábbi főpolgármestere 5 hivatali cikluson keresztül
  • Déry Attila Ybl-díjas építész
  • Détár Enikő (1964–) Artisjus- és Déryné-díjas magyar színésznő, előadóművész.
  • Dévényi János (1956–) festőművész, a KesziArt Egyesület elnöke, geometriai képei az arányok, színek, formák, a szépség és harmónia tengelyében születnek
  • Dira Zsófia (1991–) ifjúsági kajak világbajnok
  • Egely György (1950–) feltaláló, szakíró
  • Erkel Ferenc (1810–1893) zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakkmester
  • Farbaky Péter (1957–) építész, művészettörténész, a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának az igazgatója
  • Fehér Bence (1992–) többszörös országos és világbajnok harcművész
  • Fischer László (1962-) síugró, tizenkilencszeres országos bajnok
  • Gábor Emese (1973–) mesekönyv illusztrátor, szobrász, költő, többek között a budakeszi Széchenyi István és Wass Albert köztéri szobrok alkotója
  • Gellér-fivérek: László (1944–), Mihály (1947–) és Gábor (1958–) – síugrásban és északi összetettben 47 magyar bajnoki aranyérmet szereztek[13]
  • Giron Zsolt (1957–), 1975–1979 között a Ferencváros labdarúgója, ezüst- és bronzérmet szerzett a magyar bajnokságban, testnevelőtanár
  • Hargitay András (1956–) úszó, háromszoros vegyesúszó világbajnok, állatorvos, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje díjazott
  • Hámori József (1932–) Széchenyi díjas biológus, agykutató, az MTA rendes tagja, 1998-2000 között a kulturális örökség minisztere
  • Hámori Máté (1983–) az óbudai Danubius ifjúsági zenekar művészeti vezetője
  • Hellner Katalin (1941–1988) sokszoros országos sífutó bajnok
  • Heltay László karnagy, ő alakította meg Angliában a St. Martin is the Fields és Brighton Fesztivál kórusát és ő készítette el Milos Forman "Amadeus" filmjének kórusfelvételeit a St. Martin in the Fields kórusával. Jelenleg Spanyolországban és Budakeszin él.[14]
  • Illényi Katica (1968–) Magyarország Kiváló és Érdemes Művésze, Liszt- és Artisjus díjas hegedű-és theremin művész, a komoly- és könnyűzene, valamint a jazz világában is megbecsült, nagyra értékelt előadó, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja
  • Prof. Dr. Horváth Ildikó (1964–) MTA doktora, WHO magyarországi tagállami kapcsolattartó, Klinikai Tudományos Bizottság tagja, egyetemi magántanár, tüdőgyógyász kutató orvos, Európai Tüdőgyógyászati Elnökségi tag
  • H. Bóna Márta (1944–2011) meteorológus
  • Janicsák Veca (1989–) énekesnő
  • Jónás Rita (1968–) színművész, évekig vezette az RTL Klub Kölyökmagazin műsorát, Darnyi Tamás felesége
  • Józsa Lajos (1944–) szobrászművész, számos köztéri szobor megalkotója
  • Kály-Kullai Károly (1954–) neves drogügyi szakértő, a nemzeti drogstratégiát kidolgozó munkacsoport tagja
  • Kálmán C. György (1954–) irodalomtörténész
  • Prof. Dr. Kásler Miklós (1950–), Széchenyi-díjas magyar onkológus, tanszékvezető egyetemi tanár, az orvostudomány kandidátusa, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója, 2018-tól az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere
  • Keresztes Dóra (1953–) Balázs Béla díjas grafikus, animációsfilm készítő
  • Prof. Dr. Kéri Szabolcs (1972-), pszichiáter, az MTA doktora, az Academia Europaea választott tagja, egyetemi tanár, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet tudományos igazgatója és osztályvezető főorvosa
  • Kiss Iván (1949–) grafikus, animációs film készítő
  • Kiss József (1966–2018) színművész, az Argo című magyar akció-vígjáték Tysonja
  • Kisszabó Gábor (1959–) az Első Emelet együttes basszusgitárosa, kulturális manager
  • Kovács András Péter (1978–) Karinthy-gyűrűs humorista, író, a hazai stand up comedy egyik meghatározó alakja
  • Lieber Éva (1932–2005) festő- és textilművész, Tornyai díjas
  • Major István (1949–2014) magasugró, háromszoros fedettpályás Európa-bajnok, olimpiai 6. helyezett, háromszor volt Magyarországon az év atlétája
  • Makk Attila (1963–), belsőépítész, grafikus, 2003-ban az "Év belsőépítésze" díjazottja
  • Mayer István síugró, 1977-ben síugró csapatban országos bajnok
  • Mezey Mária (1909–1983) érdemes- és kiváló művész, színművésznő
  • Müller Sándor (1948–) 17-szeres válogatott labdarúgó, az 1982-es spanyolországi vb-n szereplő válogatott csapat tagja
  • Molnár Gergely (Mr Jupiter, 1945–) világhírű bűvész, a Manilai Bűvészegyetem díszdoktorává avatták, 2013-ban az Izraeli Bűvészszövetség díszelnökévé választották. 2002-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetést kapott, majd 2014-ben a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével ismerték el szakmai életútját
  • Nagy Gáspár (1949–2007) Kossuth-díjas költő, író
  • Nagy Kálmán (1909–2010) huszár ezredes, hadtörténész
  • Michna György (1920–2013) a Magyar Királyi Légierő legendás Puma századának a pilótája
  • Németh Zsigmond (1944-) társával, Krúg Lászlóval, 1981-ben megismételte Endresz György és Magyar Sándor legendás 1931-es Atlanti-óceán átrepülését motoros géppel
  • Navracsics Tibor (1966–) magyar jogász, politológus, egyetemi docens, politikus. 2014-től az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa.
  • Nemcsik Zsolt (1977–) vívó, olimpia ezüstérmes kard egyéniben, világbajnoki aranyérmes kard csapatban
  • Nyulász Péter (1968–) meseíró, gyermekversköltő, 2011-ben Helka című könyve elnyerte az Év Gyermekkönyve díjat, a Magyar Rádió korábbi szerkesztőjeként a „Krónika” műsorvezetője volt
  • Orosz István (1951–) Kossuth-díjas grafikus, rajzfilm készítő
  • Pap Ferenc (1945-) Balázs Béla díjas operatőr, rendező. A Békeidők, a Vörösföld, a Családi tűzfészek, a Filmregény képi megfogalmazója. A dokumentarista játékfilmet először viszi nemzetközi sikerre Erdőss Pál Adj király katonát CANNES-I ARANYKAMERAJAVAL.
  • Pléh Csaba (1945–) Széchenyi-díjas pszichológus, nyelvész, az MTA rendes tagja
  • Palkovics Tibor (?–2010) a 70-es évek sokszoros sílesikló bajnoka
  • Pálinkás György híres vitorlázó és motoros repülő, az 50-es évek elején a Hármashatár-hegyi reptér parancsnoka volt, több, mint 1 millió kilométert tett meg motoros repülővel
  • Poczik Ferenc (1894–1974) szőlőnemesítő, Gyöngyösön született, Budakeszin nemesítette a ma is kedvelt csemegeszőlőt, a Pannónia Kincsét
  • Ravasz Etele Koppány (1992–), junior vívócsapat világbajnok, vívóedző
  • Rákay Philip (1972–) médiaszemélyiség, az MTV Zrt. vezérigazgató-helyettese
  • Ring Anna sokszoros vitorlázó repülő csúcstartó az 50-es években
  • Riskó Géza (1949–) az MTV sportrovatának Prima Primissima díjas vezetője
  • prof. emeritus, dr. Riskó Tibor (1923–2017) tüdőgyógyász, ortopéd sebész, ortopédiai tanszékvezető egyetemi tanár
  • Rodics Katalin neves természetvédő, a Greenpeace munkatársa
  • Rékasi Zsigmond (2001–) magyar költő
  • Ruszák Mátyás Európa-bajnok lovasíjász, a jordán királyi lovasverseny győztese
  • Sarlós Erzsébet 20-szoros magyar bajnok evezős
  • Sarlós György (1940–), olimpiai ezüstérmes kormányos nélküli négyes evezésben
  • Sarlós Katalin világbajnoki bronzérmes evezős
  • Sarlósné Mózer Erzsébet, Európa-bajnoki bronzérmes női egypár evezésben, képzőművész
  • Simon Zsolt (1971–) a TV2 vezérigazgatója és résztulajdonosa
  • Somos Miklós (1933–2009) Munkácsy-díjas festőművész
  • Szél Bernadett (1977–) közgazdász, politikus, a Lehet Más a Politika országgyűlési képviselője
  • Széles Tamás (1973–) színművész, az egyik legfoglalkoztatottabb szinkronhang, díszlettervező, a Magyar Ó-Katolikus Egyház püspöke
  • Szokolay Balázs (1961–) Liszt-díjas zongoraművész
  • Tagai Róbert 2000. évi magyar ralibajnok
  • Tagai Tamás 2000. évi magyar ralibajnok
  • Dr. habil. Türke András István (1980-) történész, biztonságpolitikai elemző, az Europa Varietas Institute igazgatója
  • Prof. Dr. Vörösmarthy Dániel (1929–2019) szemészprofesszor, az MTA doktora
  • V. Majzik Mária (1949–) Magyar Örökség díjas, Príma díjjal kitüntetett képzőművész, a budakeszi Himnusz-szobor alkotója
  • Zákányi Zsolt (1925–2007) Liszt díjas karnagy, a róla elnevezett vegyeskar alapítója

Nevezetességek

A mai római katolikus templom udvarában 1997-ben végzett ásatások az 1761–66 között épült barokk templom alatt a település nagyságához képest jelentős méretű középkori templom falcsonkjaira bukkantak
Református templom
Hősi emlékmű
  • Álomvölgy[15]
  • Budakeszi Arborétum
  • Első világháborús emlékmű (a református templom felett, Fő utca)
  • Erkel Ferenc mellszobra (Fő tér)
  • Erkel Ferenc emléktáblája (Erkel utca)
  • Gőzmozdony (Rózsa utca)
  • Himnusz-szobor (Budapest városhatárnál, Fő utca)
  • Katonasírok
  • Metodista templom (V. Majzik Mária kerámia díszítésével (állandó kiállítás az altemplomban)) (Rákóczi utca)
  • Mezey Mária-emlékház (Petőfi utca)
  • Minden Magyarok zászlaja (Budapest városhatárnál, Fő utca)
  • Nagy Gáspár költő mellszobra (Fő tér)
  • Templomrom (román stílusú) (a római katolikus templom mellett, Fő utca)
  • Vadaspark
  • Vitorlázó-repülőtér (Farkashegyi repülőtér)
  • Wass Albert mellszobra (Fő tér)
  • '56-os emlékkő (Szanatórium utca Fő utca sarok)

Budakeszi média

Források

Jegyzetek

  1. ↑ a b c Budakeszi települési választás eredményei (hu-HU nyelven). Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  2. ↑ a b c d e f g Testvérvárosi kapcsolatok – Budakeszi Város Önkormányzata. (Hozzáférés: 2021. február 22.)
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  4. ↑ a b Budakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ a b Budakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  6. ↑ a b Budakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  7. ↑ a b Budakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  8. ↑ a b Budakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  9. ↑ a b 2010-es önkormányzati választás. static.valasztas.hu, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  10. ↑ a b Budakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
  11. ↑ Budakeszi Helységnévtár
  12. ↑ A Dalotti család honlapja
  13. ↑ Sídinasztiák, Schäffer János írása
  14. ↑ [1]
  15. ↑ BUDAKESZI „ÁLOMVÖLGYRŐL” TÉNYSZERŰEN (magyar nyelven). Budakeszi Hírmondó, 2019. március 27. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
Szikla a Budakeszi Vadasparknál

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Budakeszi&oldid=23895507”