Egely György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egely György
Született 1950. július 18. (63 éves)
Sátoraljaújhely
Nemzetisége magyar
Foglalkozása gépészmérnök,
szakíró

Egely György (Sátoraljaújhely, 1950. július 18. –) gépészmérnök (hőerőgépész), szakíró. Személyének és munkásságának megítélése vitatott az akadémikus tudománnyal szembehelyezkedő állításai miatt. Sokan tévesen fizikusként emlegetik.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1974-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen gépészmérnöki karának erőgépész szakán végzett. 1974-től a Központi Fizikai Kutatóintézet Atomenergiakutató Intézetének munkatársa volt. 1977-ben a milánói Hőfizikai Intézetben és 1981-től 1982-ig a brookhaveni National Laboratoryban is végzett tanulmányokat. 1982-ben kapott műszaki egyetemi doktori címet a Budapesti Műszaki Egyetemen, műszaki hőtanból. 1991-től Egely Kft. néven saját kutató-fejlesztő vállalkozást alapított.

1990 és 1991 között a Magyar Para-Kutatási Tudományos Társaság elnöke volt. 1992-1996 időszak: Egely György otthagyja a Para-Kutatási Tudományos Társaságot és a Pszichotronika felé mozdul el. Az Aquapool cég és Jakab István menedzseli. Ebben az időszakban mennek ki a manilai kézzel operáló csodadoktorokat megmérni a vitalitásmérővel. Több mint tíz éve végez intenzív kutatásokat a különleges energiaátadási folyamatok – elsősorban a gömbvillám és a parajelenségekkel összefüggő jelenségek – területén. Gyakran hivatkozik az Időviharok c. könyvre, mely gömbvillámról szóló beszámolók gyűjteménye. Az amerikai Society for Scientific Exploration tagja. Elméletei igen vitatottak. Jelenleg háztartási hidegfúziós berendezésen dolgozik. 2013 végén támogatást kap az Európai Uniótól, melynek segítségével Budapest közelében új laboratóriumot épít[1]

Egely-kerék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legismertebb alkotása az Egely-kerék, amely egy sűrűn fogazott fogaskerékre emlékeztető kereket tartalmazó mérőeszköz. Ha a kezünket kétoldalt a kerék mellé helyezzük, az forogni kezd, és a készülék kijelzi a fordulatszámot. Egely szerint a kereket a kezünkből kiáradó „vitalitás” vagy „életenergia” forgatja, a készülék így az egészségi állapotot méri, és képes lehet kimutatni a betegségeket azok tüneteinek megjelenése előtt. A kereket megvizsgáló egyéb csoportok a mozgást a tenyér hőkülönbségei által keltett légörvényeknek tulajdonították (bár tudjuk, hogy a dolog kesztyűben is működik, sőt van olyan ember, aki több méterről ránéz, mire a kerék forogni kezd[forrás?]), valamint hogy egyenlőtlenül melegített viasz kézutánzattal a kerék ugyanúgy forgásba hozható, mint az emberi kézzel.

Az Egely-kerék több nemzetközi feltalálói kiállításon szerepelt és több díjat is kapott. Ezeket a díjakat sokan félreértelmezik és magára a készülék működésére vetítik. Egyes kritikusai szerint a kerék egy, a 80-as években az USA-ban kereskedelmi forgalomba került szerkezet, az Energy Wheel[2] kissé továbbfejlesztett másolata.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Titokzatos erők tudománya? (Dús Magdolnával, Budapest, 1988)
  • A kulcs a negyedik dimenzióban? avagy esettanulmányok és különvélemény a titokzatos gömbvillámról (Háttér Könyvkiadó és Kulturális Szolgáltató Kft., Budapest, 1988) ISBN 963-7403-07-8
  • A manilai csodadoktorok (Ványi Bélával, Budapest, 1990)
  • Gömbvillám! Kulcs a negyedik dimenzióban? (Háttér Kiadó, Budapest, 1992) ISBN 963-7455-60-4
  • A titokzatos gömbvillám (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1988) ISBN 963-10-7667-9
  • Tiltott találmányok (Budapest, 1992)
  • UFO album – Minden, amit tudni akarsz az Ufókról, de eddig még nem láttad, csak hallottál róluk (Új Vénusz Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1993) ISBN 963-7755-76-4
  • Bevezetés a tértechnológiába I–X. (Budapest, 1993–2001)
  • Borotvaélen (Egely Kutató-Fejlesztő, Budapest, 2002) ISBN 9632026837
  • Titokzatos erők? A kötet az 1990-ben megjelent dr. Egely György – dr. Dús Magdolna: Titokzatos erők tudománya? avagy magánvélemény a parajelenségekről című könyv átdolgozott, bővített kiadása (Egely Kutató-Fejlesztő Kft., Budapest, 2004) ISBN 963-212-415-4
  • A vitalitásmérő (Budapest, 1995)
  • Kitörés a jövőbe (Kornétás Kiadó, Budapest, 1995) ISBN 963-7843-35-3
  • Elhallgatott találmányok
  • Kifordul a tér (Hargitay Károllyal, Budapest, 1994)
  • Parajelenségek (K.u.K., Budapest, 1993) ISBN 9637846158
  • Tértechnológia – Energetika (Kornétás Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963-7843-56-6
  • Apokalipszis 2012 (tanulmány)[3][4]

Kritikák vele és munkásságával kapcsolatosan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]