Navracsics Tibor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Navracsics Tibor
Navracsics Tibor Portrait.jpg
Európai Unió oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgársági ügyekkel foglalkozó biztosjelöltje
Előd Androulla Vassiliou és Martine Reicherts
Magyarország külgazdasági és külügyminisztere
Hivatali idő
2014. június 6.2014. szeptember 22.[1]
Előd Martonyi János (külügyminiszterként)
Utód Szijjártó Péter
Magyarország miniszterelnök-helyettese
Hivatali idő
2010. június 1.2014. június 6.
Magyarország közigazgatási és igazságügyi minisztere
Hivatali idő
2010. május 29.2014. június 6.
Előd Forgács Imre (igazságügyi és rendészeti miniszterként)
Utód Trócsányi László (igazságügyi miniszterként)

Született 1966június 13. (48 éves)
 Magyarország, Veszprém
Párt Fidesz

Foglalkozás politológus, politikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Navracsics Tibor témájú médiaállományokat.

Navracsics Tibor (Veszprém, 1966. június 13. –) magyar jogász, politológus, egyetemi docens, politikus. Kutatási területe az összehasonlító politológia és az európai belpolitika. 2006-tól országgyűlési képviselő, valamint a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség frakcióvezetője a 2006–2010-es parlamenti ciklusban. A második Orbán-kormányban közigazgatási és igazságügyi miniszter, egyben miniszterelnök-helyettes, a harmadik Orbán-kormányban külgazdasági és külügyminiszter (2014. szeptember 22-ig).

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja, id. Navracsics Tibor 1957-től 1967-ig tanár a balatonfüredi Lóczy Lajos Gimnáziumban, 1967–1977-es években igazgató a tapolcai Batsányi János Gimnáziumban. 1977 és 1984 között művelődési osztályvezető, 1984-től 1989-ig elnökhelyettes a Veszprém Megyei Tanácson. 1989 és 1994 között a Vetési Albert Gimnázium igazgatója Veszprémben. Édesanyja Simon Judit, tanár[2] A Navracsics család horvát származású;[3] ifj. Navracsics Tibor is beszél horvátul.[4]

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A veszprémi Lovassy László Gimnáziumban érettségizett 1984-ben. Sorkatonai szolgálatának teljesítése után 1985-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán. Itt szerzett 1990-ben jogi diplomát. Ennek megszerzése után a Veszprémi Városi Bíróságon volt fogalmazó 1992-ig, majd a Veszprém Megyei Önkormányzat közigazgatási és informatikai szolgáltatóirodájánál dolgozott kutatóként. Itt tette le 1993-ban az egységes jogi szakvizsgát. 1993-tól 1997-ig a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem politikatudományi tanszékének kapott tanársegédi beosztást, közben az 1996–1997-es tanévben ösztöndíjasként a Brightoni Egyetemen járt tanulmányúton. 1997-ben átkerült az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának politológiai tanszékére (később Politikatudományi Intézet) adjunktusi beosztásban. 2001-ben vette át egyetemi docensi kinevezését.

1999-ben szerezte meg PhD fokozatát politikatudományból. 1996-ban a Magyar Politikai Intézet Egyesület alelnökévé választották. A Magyar Politikatudományi Társaság tagja, 1997 és 2000 között a társaság főtitkára volt. 1999-ben a Politikatudományi Szemle szerkesztőbizottságának lett tagja. Európai belpolitikáról tart előadásokat, illetve kutatószemináriumokat. 2007-ben a hallgatók az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán az év oktatójának választották. Kutatási területe az összehasonlító politológia és az európai belpolitika, emellett számos, a volt Jugoszláviával foglalkozó elemzést is írt.

Közéleti pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Navracsics Tibor beszél a kommunizmus áldozatainak emléknapján 2014. február 25-én

1998-tól előbb a Miniszterelnöki Hivatal kommunikációs osztályának vezetőjeként dolgozott, majd 1999 és 2002 között a sajtó- és információs főosztályának vezetője volt. 2002–2003-ban a Fidesz – Magyar Polgári Párt politikai elemző osztályának vezetőjeként is tevékenykedett. 2003-ban a Fidesz elnöki kabinetfőnöke lett. 2004 őszétől a Polgári Kormányzás 2006 munkacsoport vezetőjeként irányította a Fidesz 2006-os választási programalkotó tevékenységét. A 2006-os országgyűlési választáson pártja Veszprém megyei területi listáról szerzett országgyűlési mandátumot. Szokatlan módon, első ciklusos képviselőként a Fidesz frakciójának vezetőjévé nevezték ki. Emellett az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságnak tagja lett. 2007 őszén több jobboldali értelmiségivel együtt elindította a Jobbklikk társasblogot, ahol hetente többször ír bejegyzéseket többek között bel- és külpolitikai, valamint történelmi témákban. Részt vett a Fidesz 2010-es programalkotásában is. A 2010-es országgyűlési választásokon a Veszprém megyei 7. számú egyéni választókerületben (Veszprém 2.) szerzett mandátumot már az első fordulóban. 2010. április 29-én Orbán Viktor kijelölt miniszterelnök az újonnan felállítandó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezetőjének, valamint miniszterelnök-helyettesnek jelölte.

2014. június 6-tól külgazdasági és külügyminiszter a harmadik Orbán-kormányban. 2014. szeptember 19-én lemondott miniszteri tisztségéről [5], mivel 2014. szeptember 10-én Jean-Claude Juncker az oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgársági ügyekkel foglalkozó európai uniós biztosjelölti posztra javasolta, amelyhez a sport is hozzá tartozik majd.[6] [7] [8] A külügyminiszteri megbízatása hivatalosan szeptember 22-ig szólt.[1]

Az Európai Bizottság biztosaként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Navracsics Tibor biztosjelölti meghallgatása 2014. október 1-én zajlott le az Európai Parlament kulturális és oktatási szakbizottsága előtt, amelyen meghívottként az ipari bizottság delegáltjai is részt vettek[9][10].

A meghallgatást követően Sabine Verheyen, az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottságának koordinátora kijelentette, hogy Navracsics Tibor egyértelműen megmutatta, hogy igazi európai. [11] Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság megválasztott elnöke pedig kijelentette, hogy az Európai Parlament szakbizottságai előtt a meghallgatott EU-biztosjelölt igazolta felkészültségét [12].

Habár személyét 2014. október 06-án 15:10 arányban elfogadta az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottsága, a portfóliójára azonban 14 tag nemmel szavazott, 12 igen szavazat ellenében és így nem támogatta, hogy az oktatási és kulturális területet kapja meg a magyar biztosjelölt [13] [14]. 2014. október 22-én, Jean-Claude Juncker vezetésével az új Európai Bizottságot az Európai Parlament (EP) megszavazta, 423 igen, 209 nem szavazat ellenében, 67 képviselő tartózkodása mellett. Navracsics Tibor a bizottságban kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos lett. [15]

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nős (2006), felesége Prevoz Anikó. Két lánya van (1990, 2009).[16]

Főbb publikációi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Európai belpolitika: Az Európai Unió politikatudományi elemzése (Budapest, 1998)
  • Többségi és konszenzusos demokráciák (könyvfejezet, Budapest, 2003)
  • Politikai kommunikáció 2004 (társszerzőkkel, 2004)
  • A Missing Debate? Hungary and the European Union (Brighton)
  • Egy európai néppárt születése: A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 2004-ben (könyvfejezet, 2005)
  • Területi érdekképviselet a Kádár-korszakban I-II. - Comitatus, 1999.okt/nov. - HU ISSN 1215-315X.
  • Az országos területfejlesztési koncepció országgyűlési vitája I-II. - Comitatus, 1999.ápr/máj. - HU ISSN 1215-315X.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]