Taliándörögd
| Taliándörögd | |||
_3.jpg) | |||
| A taliándörögdi Űrtávközlési Földi Állomás látképe Öcs felől | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Tapolcai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Mohos József (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8295 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 721 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 26,35 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 28,08 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 58′ 50″, k. h. 17° 34′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 50″, k. h. 17° 34′ 02″ | |||
 Taliándörögd
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Taliándörögd weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Taliándörögd témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Taliándörögd község Veszprém megyében, a Tapolcai járásban.
Története
A község határa már régóta lakott hely volt. Római telep nyomaira is bukkantak a határban. Dörögd első említése 1249-ben történik, amikor az egri püspök birtokhatárait állapítja meg. Nemesek által lakott hely volt Drugd. Taliándörögd területén a középkorban négy település volt:
- A legkorábbi Tótdörögd
- Monostordörögdöt egyetlen esetben említik (1504)
- Felsődörögd a Szent András templommal és
- Alsódörögd (a Szent Szűz tiszteletére épített kápolnával) a 14. század elején tűnnek fel.[3]
Mind a négy település egyházas hely volt. 1187 lakosból 793 katolikust, 43 reformátust, 349 evangélikust és 4 izraelitát említ a krónika. A településsel szorosan összefügg a Dörögdi család neve és sorsa. A családnak birtoka volt többek között Felső-dörögd, Alsó-dörögd és Imár is.
_5.jpg)
1548-ban a török felégette a községet és sokáig lakatlan, 1718 után kezdett ismét benépesülni. Az új Dörögd nem a régi falu helyén, hanem „a sűrűben” épült újra. A törökök kiűzése után a települések több család között oszlottak meg. A Dörögdi család fiúágon való kihalása után vizeki Tallián Ferenc lovassági ezredest és feleségét iktatták be a birtokba. A mai Taliándörögd, vizeki Tallián Ferenctől kapta a nevét, megkülönböztetésül a középkori Tóth-dörögd – ma Ódörögd puszta – településtől. Az újratelepülő jobbágyok, közbirtokosok református lelkészt tartanak, aki az evangélikusokat is pasztorálja. 1745-ben még nagyrészt lutheránus a falu. 1760-ban fordul meg az arány, miután Tallián Ignácné földesúrnő a református prédikátort kitelepíti. 1773-ban a községet vegyes hitű magyarság lakja. A falu máig fennmaradt három temploma ennek emlékét őrzi. 1757-től van tanítója a községnek. A település 1785-ben a népesebb falvak sorába tartozott, lakosainak a száma már közel 1.000 fő volt.
1910-ben a lakosság 90% élt a mezőgazdaságból. 1925-ben a községnek szeszgyára, két vegyeskereskedése, két kocsmája és kilenc iparosa volt. Két felekezeti iskolájában katolikus és evangélikus tanítók oktattak. A község legnagyobb területe erdő és szántó. Nagyobb arányú foglalkozási átrétegződés 1949 után következett be. 100 ember járt el dolgozni Halimba, Ajka, Padragkút iparvidékeire, Sümegre és Tapolcára. 1970-től a kereső lakosság 51,9%-a bányászatból és iparból, 44,7%-a mezőgazdaságból élt.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994:
- 1994–1998: Fazekas Miklós (független)[4]
- 1998–2002:
- 2002–2006:
- 2006–2010:
- 2010–2014: Kajdi István (független)[5]
- 2014–2019: Mohos József (független)[6]
- 2019-től: Mohos József (független)[1]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 754 | 764 | 769 | 788 | 655 | 721 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,9%-a magyarnak, 1% németnek, 2,7% cigánynak mondta magát (15,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,3%, református 6,6%, evangélikus 10,3%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 1,8% (25,5% nem nyilatkozott).[7]
Nevezetességei
- Űrtávközlési Földi Állomás
- Művészetek Völgye – nyaranta tartott kulturális fesztivál
- A középkori templom romjai
Források és szakirodalom
- Ila- Kovacsics: Veszprém megye helytörténeti lexikona 1-2. k. (szócikk a 2. kötetben, p.: 393-396) - Akadémiai K. BP. 1988. - ISBN 963 05 4590 X ( ISBN 963 05 4591 8 > 2. kötet)
Jegyzetek
- ↑ a b Taliándörögd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Ila-Kovacsics, 2. k. 393. old. további bő információkkal
- ↑ Taliándörögd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Taliándörögd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Taliándörögd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Taliándörögd Helységnévtár
