Ugrás a tartalomhoz

Felsőzsolca

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőzsolca
A felsőzsolcai vasútállomás
A felsőzsolcai vasútállomás
Felsőzsolca címere
Felsőzsolca címere		 Felsőzsolca zászlaja
Felsőzsolca zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállásváros
PolgármesterSzarka Tamás (független)[1]
JegyzőDr.Ispán Csilla
Irányítószám3561
Körzethívószám46
Testvértelepülései
Lista
Magyarkanizsa
Népesség
Teljes népesség6401 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség399,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,25 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 06′ 30″, k. h. 20° 51′ 20″48.108333°N 20.855556°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 30″, k. h. 20° 51′ 20″48.108333°N 20.855556°E
Felsőzsolca (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Felsőzsolca
Felsőzsolca
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Felsőzsolca weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőzsolca témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Felsőzsolca kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban. A vármegye 10. legnépesebb települése.

Fekvése

[szerkesztés]

A megyeszékhely Miskolccal közvetlenül határos, attól keletre fekszik, a Bükk-vidéken, a Sajó folyó bal partján, a borsodi tájegység Abaújjal határos keleti oldalán. Felszíne sík, enyhén hullámos, a talajképző kőzetét löszös anyag alkotja.

Megközelítése, közlekedése

[szerkesztés]

Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben a 3-as főúton közelíthető meg, amelyből az északi határában ágazik ki a 37-es főút. A környező települések közül Arnóton át Boldvával a 2617-es, Ongával és Gesztellyel a 3605-ös, Sajóláddal és Muhival pedig a 3606-os út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonal és a Miskolc–Hidasnémeti-vasútvonal érinti, melyeknek egy közös megállási pontja van a határai között. Felsőzsolca vasútállomás a település központjától körülbelül 3 kilométerre délre fekszik, a 3606-os út vasúti keresztezése mellett.

Felsőzsolca tömegközlekedését a szomszédos, miskolci közlekedési vállalat, az MVK Zrt. biztosítja. Jelenleg egy buszjárat, a 7-es busz szolgálja ki a lakosságot.[3] Ezen kívül számos helyközi járat áthalad a város területén (a Szent István úton, illetve a Kassai úton). 2012. február 16-ától a 7-es busz körbejár Felsőzsolcán, érintve a Kassai, Dózsa György, Kodály Zoltán, Kazinczy Ferenc és Ongai utcákat is, ezáltal a korábbi 5 helyett immár 9 autóbuszmegálló található a városban.

Földrajzi kapcsolatok

[szerkesztés]

Klíma

[szerkesztés]

Jelleg: kontinentális, a hőmérséklet -25 °C-tól +35 °C-ig, az éves átlaghőmérséklet 11 °C.

Vízrajz

[szerkesztés]

A város mellett, a nyugati oldalon folyik a Sajó és az abba ömlő Kis-Sajó (a helyi lakosok által gyakran használt nevén: Bódva). Régen egy Pap-tója nevű tó volt Miskolc és Felsőzsolca között, aminek legendája is van. Állítólag egy templom süllyedt el a Pap-tóban. A tavat 2008-ban feltöltötték.

2010 júniusában megáradt a Sajó folyó és a Kis-Sajó patak, valamint helyenként jelentős belvíz is súlyosbította a helyzetet. A város 95%-a víz alá került, 201 ház összedőlt. 2200 ingatlanból 1800 rongálódott meg. 2011 tavaszán megtörtént az árvíz során megsérült régi Kis-Sajó híd bontása, valamint elkezdődött a Kis-Sajó medrének kotrása, és egy, a települést védő gát építése is annak északi és nyugati határa mentén.

Története

[szerkesztés]

A terület a neolitikum óta lakott. Először 1281-ben említik egy okiraton, amely a Miskolc és Zsolca közti birtokvitát zárja le azzal, hogy a két település határa mindenkor a Sajó folyó.

A középkorban Zsolca virágzó település volt, a törökök azonban feldúlták. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során is veszteségeket szenvedett a falu, az oroszok felgyújtották. A zsolcai csata emlékére 1867-ben emlékművet emeltek, Zsolca az ország második olyan települése, ahol a szabadságharcnak emlékművet állítottak.

A 19–20. század fordulóján a település lakossága nagyjából fele-fele arányban foglalkozott mezőgazdasággal és iparral-kereskedelemmel.

A 20. században Borsod megye jelentős iparvidékké vált, Felsőzsolca népessége is nőtt, főként a Miskolchoz való közelsége miatt. 1980-ra már hétezernél is több lakosa volt. 1997. július 1-jén városi rangot kapott. Azóta minden évben tartanak városnapokat, 2007-ben a 10 éves jubileumi rendezvényeket.

Felsőzsolca – feltehetőleg a Sajónak mint természetes határnak köszönhetően – nem olvadt be Miskolcba, de a két város szoros szimbiózisban él. Felsőzsolca az agglomeráció egyetlen települése, ahová az MVK Rt. városi buszai járnak ki.

2009-ben korszerű társasház épült meg a város határán.

2010-ben minden idők legnagyobb árvize zajlott le a városban. Összesen 201 ház dőlt össze és mintegy 1800 ingatlan rongálódott meg a 2200-ból, az újjáépítés folyamatban. 2010. június 4-ét a tragédia napjának nevezték el.

2010. augusztus 19-én Richter skála szerinti 3,1-es erősségű földrengés rázta meg a várost, december 14-én pedig egy 2,8-as erősségű.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Fehér Attila (független)[4]
  • 1994–1998: Fehér Attila (független)[5]
  • 1998–2002: Fehér Attila (független)[6]
  • 2002–2006: Fehér Attila (független)[7]
  • 2006–2010: Fehér Attila (független)[8]
  • 2010–2014: Dr. Tóth Lajos József (független)[9]
  • 2014–2019: Dr. Tóth Lajos József (független)[10]
  • 2019–2024: Szarka Tamás (független)[11]
  • 2024– : Szarka Tamás (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
6658
6605
6521
6292
6290
6405
6401
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 85%-a magyar, 15%-a roma nemzetiségűnek vallotta magát.[12] Ezen kívül még bolgárok és lengyelek is élnek kisebbségként Felsőzsolca területén.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,8%-a magyarnak, 11,8% cigánynak, 0,5% bolgárnak, 0,3% németnek, 0,2% ruszinnak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallási megoszlás szerint: római katolikus 42%, református 13,7%, görögkatolikus 8,6%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 10,5% volt (23,6% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 91,6%-a vallotta magát magyarnak, 7,6% cigánynak, 0,3% bolgárnak, 0,2% németnek, 0,0-0,1% görögnek, örménynek, románnak, szlováknak, ukránnak és ruszinnak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,9% volt római katolikus, 15% református, 7,8% görög katolikus, 0,6% evangélikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,2% ortodox, 7,6% felekezeten kívüli (30,8% nem válaszolt).[14]

Gazdasága

[szerkesztés]

A város határában ipari parkot létesítettek, ahol számos cég telepedett meg. Többek között a brit tulajdonú GKN Automotive Hungary Kft. is itt építette fel új autóalkatrész-gyárát, melyet 2023 szeptemberében adtak át. Az üzemben féltengely és kardántengely gyártása valósul meg, a gyártóüzemen kívül logisztikai csarnok, irodaépület és egy mérnöki központ is épül. Az avatóünnepségen elhangzott, hogy a létesítmény az indulás évében 200 főt, az építkezés második fázisának befejezésekor, 2026 végén 1500 főt foglalkoztathat majd.[15][16]

A címer leírása

[szerkesztés]

Hegyestalpú pajzs zöld mezejét felső harmadában ezüst hullámos sáv (pólya) osztja ketté. Alatta ezüst színű, hegyével lefelé álló, szembefordított csoroszlya és ekevas lebeg. A pajzstartó kiterjesztett szárnyú koronás fekete sas, jobb karmában ezüst kardot tartva.

A pajzsban a régi mezőgazdasági szerszámok (ekevas és csoroszlya) a hagyományos földművelést, az ezüst hullámos sáv a Sajót jelképezi.

A címertartó sas utal egyfelől a hajdani birtokos Rákócziakra, másfelől kifejezi a település harcok dúlta történetét is.

A község feudális kori pecsétnyomóját a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár őrzi. Ennek felirata: „F.ZSOLTZA.HELYSEGE. PETSETJE. 1817”. Ábrája: csoroszlya és ekevas, fölötte valószínűleg a folyót szimbolizáló barázdált sáv.

A pecsét jelképei a leggyakoribbak közé tartoznak, falvak egész sora rendelkezett hasonlóval, ill. csaknem azonossal. Tekintettel arra, hogy a község birtokosai közül a legnevezetesebb a Rákóczi-család volt, ezért ennek a családnak a címeréből szerepel a község címerében a kardot tartó sasmadár.

Intézmények

[szerkesztés]
  • Általános Művelődési Központ 2001-2011 (ide tartozott mint Intézményegység a Krisztina Napköziotthonos Óvoda, a Platty Ida Napköziotthonos Óvoda, a Szent István Két Tanítási Nyelvű Iskola, a Kazinczy Ferenc Általános Iskola, a Zeneiskola, az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, a Közművelődés, és a Városi Könyvtár) Hat telephelyen voltak az Intézményegységek.
  • Szent István Katolikus Általános Iskola (2012 óta)
  • Kazinczy Ferenc Református Iskola (2012 óta)
  • Csomasz-Tóth Kálmán Református Alapfokú Művészeti Iskola Felsőzsolcai Tagintézménye (2012 óta)
  • Felsőzsolca Napközi Otthonos Óvoda (két telephellyel)
  • Felsőzsolcai Közművelődési Intézet és Városi Könyvtár 2012 óta
  • Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató és Családgondozó Központ (?)
  • Felsőzsolca Városi Rendezvények Háza
  • ZsolcaTV Archiválva 2020. augusztus 9-i dátummal a Wayback Machine-ben (2005 óta)

Látnivalók

[szerkesztés]

Sportélete

[szerkesztés]

A Felsőzsolca Városi Sport Club (Felsőzsolca VSC) 1935-ben alapított labdarúgóklub. 2005-2006-ban megnyerte a megyei bajnokságot.[17]

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Felsőzsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 23.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ http://www.mvkzrt.hu/menetrend/?line=7 Miskolc Városi Közlekedési Zrt.
  4. ↑ Felsőzsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Felsőzsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. ↑ Felsőzsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  7. ↑ Felsőzsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  8. ↑ Felsőzsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  9. ↑ Felsőzsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  10. ↑ Felsőzsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
  11. ↑ Felsőzsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
  12. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  13. ↑ Felsőzsolca Helységnévtár
  14. ↑ Felsőzsolca Helységnévtár
  15. ↑ Felsőzsolcán építette meg új európai gyárát a jelentős járműipari beszállítói múlttal rendelkező GKN Automotive (Felsozsolca.hu, 2023-09-18. Hozzáférés: 2024-07-06)
  16. ↑ Elkaszálta a felsőzsolcai autóalkatrész-gyár 17 milliárdos állami támogatását az Európai Bizottság (hvg.hu, 2024-06-12)
  17. ↑ A Felsőzsolca Városi Sport Club oldala a magyarfutball.hu-n

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Felsőzsolca&oldid=27544424”