„Ároktő” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
6. sor: | 6. sor: | ||
| járás = Mezőcsáti |
| járás = Mezőcsáti |
||
| rang = [[község]] |
| rang = [[község]] |
||
| polgármester = Vargáné Kerékgyártó Ildikó Anna<ref |
| polgármester = Vargáné Kerékgyártó Ildikó Anna<ref name=”10önkvál”></ref> |
||
| népsűrűség = 23,83 |
| népsűrűség = 23,83 |
||
| terület = 46,41 |
| terület = 46,41 |
||
18. sor: | 18. sor: | ||
}} |
}} |
||
'''Ároktő''' község [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye]] [[Mezőcsáti járás]]ában |
'''Ároktő''' község [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye]] [[Mezőcsáti járás]]ában. |
||
==Fekvése== |
|||
A [[Tisza]] partján fekszik, [[Miskolc]]tól mintegy 45 kilométerre délre. A legközelebbi szomszédos települések [[Tiszacsege]] 8 és [[Tiszadorogma]] 9 kilométerre; a legközelebbi város a 10 kilométerre fekvő [[Mezőcsát]]. |
|||
⚫ | |||
== Története == |
== Története == |
||
26. sor: | 31. sor: | ||
A falu lakossága nagyrészt [[mezőgazdaság]]gal foglalkozik. |
A falu lakossága nagyrészt [[mezőgazdaság]]gal foglalkozik. |
||
==Közélete== |
|||
===Polgármesterei=== |
|||
* 1990-1994: |
|||
* 1994-1998: Dr. Ihászy Ernőné (független)<ref name=”94önkvál”>{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=11&MAZ=05&TAZ=022&W=4 |title=Ároktő települési választás eredményei |date=1994-12-11 |accessdate=2019-11-29 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref> |
|||
* 1998-2002: |
|||
* 2002-2006: |
|||
* 2006-2010: |
|||
* 2010-2014: Vargáné Kerékgyártó Ildikó Anna<ref name=”10önkvál”>{{cite web |url=http://www.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk2/05/tjk05022.htm |title=Ároktő települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2011-06-18 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref> |
|||
* 2014-2019: |
|||
* 2019-től: |
|||
{{csonk-szakasz}} |
|||
== Népesség == |
== Népesség == |
||
39. sor: | 56. sor: | ||
* A Tájház 1994-ben nyílt meg. |
* A Tájház 1994-ben nyílt meg. |
||
* Tiszai holtág, horgászhely |
* Tiszai holtág, horgászhely |
||
== Környező települések == |
|||
[[Tiszacsege]] (8 km), [[Tiszadorogma]] (9 km), a legközelebbi város: [[Mezőcsát]] (10 km). |
|||
== Közlekedés == |
|||
⚫ | |||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
A lap 2019. november 30., 18:23-kori változata
Ároktő | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Mezőcsáti | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Vargáné Kerékgyártó Ildikó Anna[1] | ||
Irányítószám | 3467 | ||
Körzethívószám | 49 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1056 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 23,83 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 46,41 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 43′ 51″, k. h. 20° 56′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 51″, k. h. 20° 56′ 32″ | |||
Ároktő weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ároktő témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ároktő község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Mezőcsáti járásában.
Fekvése
A Tisza partján fekszik, Miskolctól mintegy 45 kilométerre délre. A legközelebbi szomszédos települések Tiszacsege 8 és Tiszadorogma 9 kilométerre; a legközelebbi város a 10 kilométerre fekvő Mezőcsát.
Tömegközlekedéssel megközelíthető Mezőkövesd és Mezőcsát felől, a Volánbusz 4010-es járatával.
Története
A terület már az őskorban is lakott volt. Feltehetőleg errefelé húzódott az Csörsz árka nevű szarmata sáncrendszer. A települést először 1067-ben említik Aruk néven. A középkorban hol a cserépvári, hol a tokaji uradalom része volt. A török uralom idején súlyos csapások érték a falut, többek között sáskajárás is. A következő századok is sok megpróbáltatást hoztak, a kuruc korban a rácok, az 1848-49-es szabadságharc során az oroszok fosztották ki, 1869-ben pedig a falu nagy része leégett.
A község mellett húzódik a Római Birodalom egykori védelmi sáncrendszerének maradványa. A „Csörsz árka” című magyar népmonda Csörsz avar király és Délibáb királylány történetét fűzi a több kilométer hosszan elnyúló, Jászárokszállásig húzódó árok keletkezését, e monda meséli el Ároktő község keletkezését is. A mondát Tompa Mihály is feldolgozta „Népregék és mondák” című gyűjteményében, 1846-ban.
A falu lakossága nagyrészt mezőgazdasággal foglalkozik.
Közélete
Polgármesterei
- 1990-1994:
- 1994-1998: Dr. Ihászy Ernőné (független)[3]
- 1998-2002:
- 2002-2006:
- 2006-2010:
- 2010-2014: Vargáné Kerékgyártó Ildikó Anna[1]
- 2014-2019:
- 2019-től:
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1122 | 1121 | 1116 | 1039 | 1048 | 1056 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány volt.[4]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 26,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (12,3% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,3%, református 20,7%, görögkatolikus 1,4%, felekezet nélküli 5,1% (21,9% nem válaszolt).[5]
Nevezetességei
- Római katolikus templom
- A Tájház 1994-ben nyílt meg.
- Tiszai holtág, horgászhely
Jegyzetek
- ↑ a b Ároktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Ároktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Ároktő Helységnévtár