„Kötegyán” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
25. sor: | 25. sor: | ||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
||
Békés megye északkeleti részén, [[Békéscsaba|Békéscsabától]] 33 kilométerre, [[Gyula (település)|Gyulától]] 22 kilométerre, [[Sarkad]]tól 9 kilométerre fekszik a [[Románia|román]] határ mellett. |
Békés megye északkeleti részén, [[Békéscsaba|Békéscsabától]] 33 kilométerre, [[Gyula (település)|Gyulától]] 22 kilométerre, [[Sarkad]]tól 9 kilométerre fekszik a [[Románia|román]] határ mellett. Természetföldrajzi szempontból a [[Körös menti sík]] délkeleti peremén, a [[Kis-Sárrét]]től délre terül el.{{jegyzet|{{CitLib|tit=Magyarország kistájainak katasztere|edi=Második, átdolgozott és bővített kiadás|ass=Szerkesztette Dövényi Zoltán|red=MTA Földrajztudományi Kutatóintézet|loc=Budapest|ann=2010|isbn=978-963-9545-29-8|pag=270}}}} |
||
=== Megközelíthetősége === |
=== Megközelíthetősége === |
||
70. sor: | 70. sor: | ||
{{Portál|Magyarország|-|Földrajz}} |
{{Portál|Magyarország|-|Földrajz}} |
||
{{DEFAULTSORT:Ko~tegyan}} |
|||
[[Kategória:Békés megye települései]] |
[[Kategória:Békés megye települései]] |
||
[[Kategória:Bihar vármegye települései]] |
[[Kategória:Bihar vármegye települései]] |
||
[[Kategória:Körös menti sík]] |
A lap 2019. március 17., 12:40-kori változata
Kötegyán | |||
Kötegyán vasútállomása | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Békés | ||
Járás | Sarkadi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Nemes János (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 5725 | ||
Körzethívószám | 66 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1193 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 33,6 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 42,95 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 44′, k. h. 21° 29′Koordináták: é. sz. 46° 44′, k. h. 21° 29′ | |||
Kötegyán weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kötegyán témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kötegyán község Békés megye Sarkadi járásában.
Fekvése
Békés megye északkeleti részén, Békéscsabától 33 kilométerre, Gyulától 22 kilométerre, Sarkadtól 9 kilométerre fekszik a román határ mellett. Természetföldrajzi szempontból a Körös menti sík délkeleti peremén, a Kis-Sárréttől délre terül el.[3]
Megközelíthetősége
- Vonattal a MÁV 128-as számú Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonalán közelíthető meg. A vasútállomás (a 128-as vonalat figyelembe véve) Sarkad vasútállomás és Méhkerék megállóhely között található, de vonattal el lehet innen jutni Nagyszalontára (Románia) is.
A közúti határátkelőhely 3 km távolságra van a településtől. Fontos vasúti csomópont, és vasúti határátkelőhely is.
Története
A falu környéke már a bronzkorban is lakott volt, erre utalnak a régészeti ásatásokból előkerült tárgyak, eszközök. A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
A honfoglalás idejére tehető a település kialakulása. A település első írásos említése 1213-ban, a Váradi Regestrumban történik. Nevét feltehetően Gyán falu Kethe nevű birtokosáról kapta a 15. században. A török hódoltság alatt a falu elnéptelenedett, csak a 17. század végén népesült be újra. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye nagyszalontai járásához tartozott. 1951 óta Békés megye része.
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1506 | 1473 | 1463 | 1263 | 1200 | 1193 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 4%-a cigány, 1%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,8%-a magyarnak, 9,8% cigánynak, 0,6% németnek, 2,4% románnak mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,5%, református 40,9%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 27,6% (22,5% nem nyilatkozott).[5]
Nevezetességei
- Műemlék Református templom
- A falu határában ökopark és kopjafagyűjtemény
- A községháza mellett álló épület, amely egykor kocsma volt, és feltételezések, legendák szerint egy része zsidó imaházként funkcionált.
- A nyaranta megrendezett Kötegyáni Turisztikai Falunap
- A főtéren áll az első- és második világháború helyi áldozatainak emlékműve, közülük az utóbbi egy helyi, fiatal szobrász, Szőke Sándor alkotása.
- Római katolikus templom. Fájdalmas Szűzanya tiszteletére felszentelt.
Ismert emberek
- Fényes Imre elméleti fizikus, egyetemi tanár, a fizikai tudományok doktora itt született 1917-ben.
Kötegyánon éltek
A református lelkészlakban élt álnéven az 1848-49-es szabadságharc bukását követően a bujdosó Táncsics Mihály, aki a lelkész árpádi birtokán gazdálkodott.
Testvértelepülése
Jegyzetek
- ↑ Kötegyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 270. o. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Kötegyán Helységnévtár