Ugrás a tartalomhoz

Nyíregyháza

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Nyáregyháza.
 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Nyíregyháza
Fentről lefelé, balról jobbra: A Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház, a megyeháza, a társszékesegyház szentélye, polgári ház a Kossuth téren és a Takarékpalota
Fentről lefelé, balról jobbra: A Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház, a megyeháza, a társszékesegyház szentélye, polgári ház a Kossuth téren és a Takarékpalota
Nyíregyháza címere
Nyíregyháza címere		 Nyíregyháza zászlaja
Nyíregyháza zászlaja
Becenév: A Nyírség fővárosa, Nyíregy
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNyíregyházi
Jogállásmegyei jogú város
megyeszékhely
járásszékhely
PolgármesterDr. Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4400
Körzethívószám42
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség115 359 fő (2024. jan. 1.)[6]
Népsűrűség424 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság116 m
Terület274,54 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 57′, k. h. 21° 43′47.950000°N 21.716667°EKoordináták: é. sz. 47° 57′, k. h. 21° 43′47.950000°N 21.716667°E
Nyíregyháza (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Nyíregyháza
Nyíregyháza
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Nyíregyháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyíregyháza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nyíregyháza (németül: Birkenkirchen, szlovákul: Níreďháza, románul: Mestecănești) megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése. 1990 óta megyei jogú város (előtte 1989-től megyei város). Dinamikusan fejlődő város, a térség gazdasági és kulturális motorja, vonzó turisztikai célpont. Az 1950-es megyerendezés előtt Szabolcs vármegyéhez tartozott és annak volt a székhelye. Ütemes fejlődésen a 18. században esett át, amely azóta is tart.

A Nyírség vidékének mezőgazdasági és ipari központja, amely gyümölcstermesztéséről, különösen a jonatán almáról ismert. Az M3-as autópálya megépülésével, valamint a földgázkészletek feltárásával és kitermelésének lehetőségével összefüggésben e régió üzleti vonzereje jelentősen megnőtt. A város turisztikai szempontból is vonzó, különösen Sóstógyógyfürdő rekreációs része mely termálfürdőkkel, modern aquaparkkal és Magyarország második legnagyobb állatkertjével rendelkezik. A több mint 500, köztük számos különleges fajt bemutató Állatparkja európai szinten is elismert.

A települést legelőszőr, 1209-ben említik meg, viszont több száz év múlva vált igen jelentős településsé, amikor is gróf Károlyi Ferenc földbirtokos 1753-ban igen kedvező kiváltságokat ígért az ide települőknek. Így nem is volt kérdéses a népességszám gyorsszerű megugrása.

Nyíregyháza 1786-ban megkaphatta mezővárosi kiváltságát, évente három-négy országos szintű vásárt is megtartott. A város annyira jómódú lett, hogy 1803-ban, majd 1824-ben örökváltsági szerződéssel kiválthatta magát a földesúri terhek alól. 1837-ben mindezt a fejlődést tovább növelte az a különleges királyi kiváltság, mellyel privilegizált mezővárossá vált. Ekkoriban épültek meg a fontos épületek, a városháza, a kórház, az iskolák és a Sóstón a fürdő és a vendéglő.

A vasút 1859-ben érte el a várost. Egy színház megépítésével pedig hozzáadtak a város kultúrájához. 1876-ban Szabolcs vármegye székhelye lett, 1911-ben pedig kiépült a város villamoshálózata.

A város 1924-ben ünnepelte az örökváltság 100. évfordulóját, mely a város életében addigi legnagyobb jelentőségű esemény volt.

A második világháború alatt sok emberi áldozatot követelt és mély sebeket ejtett a település épületeiben.

Az Észak-Alföld második legjelentősebb településének számít. 40 km-re fekszik Szlovákiától, 60 km-re Ukrajnától, 50 km-re pedig Romániától. A régió központjától, Debrecentől 50 km-re fekszik északra.

Fekvése

[szerkesztés]

Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében fekszik, az észak-alföldi régióban (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye). Az Észak-Alföld második legjelentősebb városa (Debrecen után). A Nyírség központjában fekszik mint mezőváros. A város határait igen tág keretekben szokták érteni, mivel általában ide sorolják a közelben fekvő bokortanyákat.[7]

A 4-es, 41-es, 36-os és a 38-as főutak keresztezésénél fekszik, ezáltal könnyen megközelíthető. Kárpátaljába, Románia északi részébe menet jóformán elkerülhetetlen.

Története

[szerkesztés]

Nyíregyháza vidéke már a honfoglalás idejében lakott terület volt. Nyíregyházát 1209-ben említik először, ekkor még Nyír néven. 1236-ban már temploma is volt a településnek, innen kapta nevének második felét. A 15. század közepén körülbelül 400-an lakták. A török időkben a várost sokan elhagyták, helyükre az 1600-as évek első felében hajdúkat telepítettek be, hajdúvárosi rangot szerzett. Bocskai István 1605-ben foglalta el, halála után a várost 1620-ig Erdélyhez csatolták. 1750 táján csak 500 lakosa volt.

A Rákóczi-szabadságharc után a város népessége növekedésnek indult, elsősorban azt követően, hogy 1753-ban a település felének birtokosa, gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért az ide települőknek. Az újonnan letelepedők többsége Békés vármegyéből és a Felvidékről érkező szlovák evangélikus bevándorló volt, akik megalapították első gimnáziumukat az akkori professzori iskolát, ez ma a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium. A növekedés még jobban megindult, mikor 1786-ban a város mezővárosi rangot kapott és négy vásárt tarthatott évente. Ekkor 7500 lakosával már a vármegye legnépesebb települése volt. A 19. században Nyíregyháza pénzen megváltotta magát földesuraitól, 1803-ban a Dessewffy, 1824-ben pedig a Károlyi családtól, 1837-ben pedig különleges királyi kiváltságot kapott. A város egyre inkább virágzásnak indult, új városháza és kórház épült, iskolák alapultak, a közeli Sóstón fürdő és vendéglő üzemelt.

Nyíregyháza polgárai részt vettek az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban, amelynek bukása után több polgár börtönbe került, köztük a polgármester, Hatzel Márton is.

A 19. század második felében Nyíregyháza tovább urbanizálódott: a várost 1859-ban érte el a vasút, rengeteg új épület épült – színház, távírda, posta- és pénzügyi palota –, majd elindult a villamosközlekedés is a Nyírvidéki Kisvasút a város és Sóstó közti szakaszán. Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs vármegye székhelye lett.

A Nyíregyházi Királyi Törvényszéki Fogházat 1891-ben létesítették. A Tanácsköztársaság ideje alatt a városban munkás- és katonatanács alakult, majd áprilistól Nyíregyháza tíz hónapig román megszállás alatt állt.

A két világháború között a lakók nagyszabású ünnepséggel ünnepelték az Örökváltság 100. évfordulóját. Ekkor Nyíregyháza Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye székhelye volt.

A második világháború alatt több mint 6000 nyíregyházi zsidó vallású lakost deportáltak, további kétezer embert pedig orosz munkatáborokba küldtek. Sok épület is elpusztult. A háború után több száz családot telepítettek át a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében.

1952-ben Nyírpazonytól Sóstóhegyet, 1954-ben pedig Orostól Borbányát átcsatolják Nyíregyházához, majd 1978. december 31-től maga Oros is Nyíregyháza részévé vált.

Az 1960-as évektől a város folyamatosan fejlődik. Napjainkban Nyíregyháza fontos kulturális és oktatási központ, és Debrecen után az Észak-Alföldi régió második legfontosabb városa.

Ma a 120 ezres lélekszámot meghaladó megyei jogú város gazdag programokat kínáló közművelődési és sportintézményekkel, közgyűjteményekkel, Múzeumfaluval, Állatparkkal, festői szépségű Sóstóval, magas színvonalú művészeti élettel büszkélkedhet.

Címere

[szerkesztés]

Nyíregyháza címere:

Hengerített pajzs alakú, vízszintesen két mezőre osztva. A felső égszínkék (kék) mezőben kétfelől magasan kinőtt és természetes színnel festett nyírfák között egy vörös fedésű fehér (ezüst) templom áll, tornyán ezüstcsillaggal – a város nevét jel által kifejezve. A pajzs alsó, vörös mezejében pedig egy búzavirág (kék) színű karmányba öltött emberi kar, markában aranykalászokkal – a mezőgazdaság legfőbb ágát szemléltetve. A pajzson pedig egy ötágú, gyöngyökkel és drágakövekkel – alsó részén kék-vörös-kék-vörös-kék, öt ágában pedig vörös-kék-vörös-kék-vörös színekkel – ékesített aranykorona fekszik, s az egészet aranyszálakba foglalt fehér környezet veszi körül. A pajzsot – a korona két alsó széléig – két oldalán egy-egy kifelé néző stilizált griff tartja, alattuk indás díszítéssel.
– Nyíregyháza város – Magyar Állami Jelképek

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Név Párt Terminus Megjegyzés / Források
Mádi Zoltán Fidesz[8] 1990–1994 Az 1990-es választási eredmények:[9]
Csabai Lászlóné MSZP 1994–2010 Az 1994. december 11-én megtartott választáson a 23 643 érvényesen leadott szavazatból, öt jelölt közül 7449 szavazatot szerzett meg, amivel 31,51 %-os eredményt ért el.[10]
Az 1998-as választási eredmények:[11]
A 2002-es választási eredmények:[12]
A 2006-os választási eredmények:[13]
Dr. Kovács Ferenc Fidesz-KDNP 2010– A 2010-es választási eredmények:[14]
A 2014. október 12-én megtartott választáson a 35 613 érvényesen leadott szavazatból, nyolc [illetve egy visszalépés miatt valójában hét] jelölt közül 16 864 szavazatot szerzett meg, amivel 47,35 %-os eredményt ért el.[15]
A 2019. október 13-án megtartott választáson a 38 518 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 20 351 szavazatot szerzett meg, amivel 52,84 %-os eredményt ért el.[16]
A 2024. június 9-én megtartott választáson az 50 701 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 23 271 szavazatot szerzett meg, amivel 45,90 %-os eredményt ért el.[1]

A 2024-es önkormányzati választás eredménye

[szerkesztés]
  • A polgármester-választás eredménye[17]
Jelölt neve Jelölő szervezet(ek) Szavazatok száma Szavazatok aránya
Dr. Kovács Ferenc Fidesz – KDNP 23 271 45,90%
Jeszenszki András Szövetség Városunkért – Függetlenek Egyesülete – Momentum – LMP – MSZP – Párbeszéd – A Zöldek Pártja – Nép Pártján – MMM 21 075 41,57%
Kovács Koppány Zoltán Mi Hazánk 4887 9,64%
Nagy László Független 1468 2,90%
Összesen 50 701 100%
  • A képviselőtestület-választás eredménye[18]
Párt Mandátumok Képviselő-testület
Fidesz – KDNP 14 P                              
Szövetség Városunkért – Függetlenek Egyesülete – Momentum – LMP – MSZP – Párbeszéd – A Zöldek Pártja – Nép Pártján – MMM 6                                
  MKKP 1                                
  Mi Hazánk 1                                

Népesség

[szerkesztés]
Lakosságszám[19][20]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 21 038 —    
1880 22 625 0,73%
1890 26 607 1,62%
1900 33 204 2,21%
1910 39 273 1,68%
1920 44 850 1,33%
1930 53 527 1,77%
1941 61 493 1,26%
1949 56 334 −1,10%
1960 65 607 1,39%
1970 81 949 2,22%
1980 108 235 2,78%
1990 114 152 0,53%
2001 118 795 0,36%
2011 119 746 0,08%
2022 116 282 −0,27%
2024 115 359 −0,40%

Nyíregyháza lakónépessége 2022. október 1-jén 116 282 fő volt, ami Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye össznépességének 22%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 3464 fővel csökkent a város lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 424 ember volt. Nyíregyháza népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a város lakónépességének a 14%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 20% volt. 2022-ben a férfiaknál 71, a nőknél 77,5 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a városban 35 446 fő, utánuk a következő nagy csoport a diplomával rendelkezők 29 033 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 86%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 6,1%-a, mintegy 7040 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül cigány, ukrán és német nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.

A trianoni határváltozások miatt Nyíregyháza sokáig a megye egyetlen városa volt, mivel a megyehatár közelében levő központok a határon kívülre rekedtek (Ungvár, Beregszász, Szatmárnémeti, Nagykároly). Mindezek miatt a város hosszú évtizedeken át magához vonzotta a népesség költözésre kész rétegét. A beköltözések mind a mai napig fontos szerepet játszanak a népesség alakulásában. Nyíregyháza népességnövekedése – a legtöbb megyeszékhelyhez hasonlóan – az 1960-as években felgyorsult, a népességszám megduplázódott a szocializmus évei alatt. A kilencvenes évektől azonban új jelenség tanúi vagyunk, mivel Nyíregyházát is elérte a szuburbanizáció, azaz sokan költöznek ki a környező településekre, az agglomerációt adó falvakba (Nyírpazony, Nyírtura, Napkor, Kótaj, Kemecse, Nyírtelek). Ezzel egyidejűleg a megye távolabbi területeiről (főként az értelmiségiek körében) továbbra is erősnek mondható beköltözéseket regisztrálnak. A város lakossága a 100 000 főt 1978-ban lépte át. A város történetében csak a II. Világháború idején akadt meg a fejlődés. A legtöbben 2011-ben éltek a városban, 119 746-an. 2011-es népszámlálás alapján, soha nem éltek még ennyien Nyíregyházán, mint 2011-ben. Nyíregyháza gyermekvállalási adata rendkívül produktív, hiszen azon megyeszékhelyek közé tartozik ahol továbbra is magas a születések száma. Kecskemét után Nyíregyháza gyermekszületési számai a legjobbak. Napjainkban említésre méltó népességnövekedési tényező, az ukrajnai emigránsok városba való letelepedésük, ez a jelenség nem csak Nyíregyházára jellemző, hanem szinte az egész vármegyére.[21]

A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló nyíregyháziak túlnyomó többsége reformátusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban még a római katolikusok.

Iskolai végzettség

[szerkesztés]
Iskolai végzettség[22]
fő
Általános iskolát nem végezte el
  
 10 271
Általános iskola
  
 16 931
Szakmunkás
  
 17 086
Érettségi
  
 35 446
Diploma
  
 29 033
A 2022. évi népszámlálás szerint.

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Nyíregyházán a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 30 319 fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezőek voltak 28 478 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 18 258 fővel, a szakmunkás végzettségűek 18 724 fővel, végül a diplomások 14 832 fővel.[23]

A 2011-es népszámlálási adatok alapján, Nyíregyházán a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 33 464 fővel. Második legnagyobb csoport a diplomás végzettséggel rendelkezők voltak 23 667 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 22 649 fővel, a szakmunkások 19 605 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőek 12 177 fővel.[24]

A 2022-es népszámlálási adatok alapján, Nyíregyházán a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 35 446 fővel. Második legnagyobb csoport a diplomai végzettséggel rendelkezők voltak 29 033 fővel, utánuk következett a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 17 086 fővel, az általános iskolai végzettségűek 16 931 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőek 10 271 fővel.[25]

Etnikai összetétel

[szerkesztés]
Jelentős nemzetiségi csoportok[26]
Nemzetiség Népesség (2022)
Romani Cigány 1122
Ukrán Ukrán 757
Német Német 494
Román Román 200
Ruszin 155

A 2001-es népszámlálási adatok szerint a város lakossága 118 795 fő volt, ebből a válaszadók 114 539 fő volt, 114 314 fő magyarnak, míg 1133 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 252 fő német, 208 fő ukrán és 134 fő szlovák etnikumúnak vallotta magát.[27]

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a város lakossága 119 746 fő volt, ebből a válaszadók 103 417 fő volt, 103 126 fő magyarnak vallotta magát, az adatokból az derül ki, hogy a magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek egyik fő oka, hogy többen nem válaszoltak.[28] Az elmúlt tíz év alatt a cigányok (2208 fő), németek (613 fő), és az ukránok (465 fő) száma megkétszereződött. A magukat románnak vallók száma (305 fő) szinte megötszöröződött, az elmúlt tíz év alatt. A megyén belül, Nyíregyházán él a legtöbb magát orosznak (337 fő), ukránnak, cigánynak, németnek és románnak valló nemzetiségi.[29]

A 2022-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 116 282 fő volt, ebből a válaszadók 103 219 fő volt, 102 857 fő magyarnak vallotta magát. Az elmúlt tizenegy év alatt, a nemzetiségiek közül a legjelentősebben a ukránok (757 fő) és a ruszinok (155 fő) száma nőtt, miközben jelentősen csökkent a cigányok (1122 fő) és a németek (494 fő) száma. A népszámlálás adatai nem részletezi az el nem ismert nemzetiségeket, de a számuk jelentősen nőtt, 2011 óta 1323 főről 3967 főre.[26]

Nemzetiségi eloszlás [30]
Időszak Magyar Romani Ukrán Német Román Egyéb/Nem válaszolt Összesen
2001 92,97% 0,94% 0,17% 0,21% 0,05% 0,03% 3,78% 100%
2011 83,87% 1,77% 0,37% 0,49% 0,24% 0,09% 14,14% 100%
2022 83,65% 0,91% 0,62% 0,40% 0,16% 0,13% 13,85% 100%

Vallási összetétel

[szerkesztés]





Nyíregyháza lakóinak vallási összetétele 2022-ben[31]

  Reformátusok (16,3%)
  Római katolikusok (16,1%)
  Görögkatolikusok (9,7%)
  Evangélikusok (5,5%)
  Egyéb (1,9%)
  Vallási közösséghez nem tartozik (9,4%)
  Nem válaszolt (41,1%)

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Nyíregyházán a lakosság több mint háromnegyede (77,3%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.[32] A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (44,2%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 33 497 fő, míg a görögkatolikusok 19 045 fő. A városban népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (25 618 fő) és evangélikusok (12 361 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (138 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 54 fő. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (9,7%). Felekezeten kívülinek a város lakosságának 12,6%-a vallotta magát.[32]

A 2011-es népszámlálás adatai alapján, Nyíregyházán a lakosság több mint a fele (56,8%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. Az elmúlt tíz év alatt a városi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (21%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma felére esett vissza. A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 25 132 fő, míg a görögkatolikusok 12 742 fő. A városban népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (19 662 fő) és evangélikusok (8391 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (127 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. A zsidó vallási közösséghez tartozók száma 68 fő. Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz, zsidó valláson kívül, minden más egyházi felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (28,6%), tíz év alatt a triplájára nőtt a számuk. Felekezeten kívülinek a város lakosságának 14,6%-a vallotta magát.[33]

2022-es népszámlálás adatai alapján, Nyíregyházán a lakosság fele (49,4%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. Az elmúlt tíz év alatt a városi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a városban a református (18 854 fő). A második legnagyobb vallási közösség a katolicizmus (26,1%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma negyedével esett vissza. A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 18 627 fő, míg a görögkatolikusok 11 193 fő. A városban népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (18 854 fő) és evangélikusok (6372 fő). Ma már többen vannak reformátusok, mint római katolikusok a városban. Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (ukránok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk az elmúlt 11 év alatt jelentősen nőtt (209 fő). A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 55 fő. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (41,1%). Felekezeten kívülinek a város lakosságának 9,4%-a vallotta magát.[34]

Gazdaság

[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye székhelye a térség legellátottabb települése, hiszen a rendszerváltást követően több külföldi érdekeltségű cég jelent meg a városban. A 2000-es évek elején Nyíregyháza legnagyobb munkáltatói a Hübner, a Flextronics és a Hirsch Kft.-k voltak, azonban a gazdasági recesszió időszaka alatt több cég is megszűnt, elbocsátva több ezer dolgozót. Ma a megyeszékhely két legnagyobb dolgozói létszámmal rendelkező cége a Lego manufacturing Kft. és a Michelin Hungária Abroncsgyártó Kft, amelyek mintegy 3000 embernek biztosítanak állást.

Legnagyobb munkáltatók

[szerkesztés]

1000–1999 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek:[35]

  • LEGO Manufacturing Kft.
  • Michelin Hungária Abroncsgyártó Kft.

500-999 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek:

  • Hübner Gumi és Műanyagipari Kft.
  • Nyírvv Városüzemeltető Kft.
  • Nyírerdő Erdészeti Zrt.

300-499 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek:

  • Nyírségvíz Csatornamű Zrt.

200-299 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek:

  • Eissmann Automotive Autóipari Kft.
  • Ricosta Cipőgyár Kft.
  • Vibracoustic Légrugógyártó Kft.
  • Fémszerkezetgyártó Kft.
  • Alfi-ker Kereskedelmi Kft.
  • Szabolcs-Coop Kereskedelmi Kft.

Munkanélküliség

[szerkesztés]

Nyíregyháza sokáig az ország egyik legrosszabb helyzetben lévő megyeszékhelye volt a munkanélküliek rendkívül magas arányát tekintve. A következő táblázat szemlélteti, miként változott a város munkanélküli személyeinek létszáma és aránya 2000-től napjainkig.[forrás?]

Év Munkanélküli (fő) Munkanélküli (%) Munkaképes népesség (fő)
2000 4 256 5,57% 76 426
2001 4 015 5,21% Csökkenés 79 270
2002 3 315 4,18% Csökkenés 79 270
2003 3 430 4,29% Növekedés 79 994
2004 3 459 4,33% Növekedés 79 908
2005 3 739 4,65% Növekedés 80 357
2006 3 621 4,58% Csökkenés 80 775
2007 4 269 5,24% Növekedés 81 447
2008 4 582 5,62% Növekedés 81 496
2009 6 107 7,42% Növekedés 82 294
2010 6 740 8,18% Növekedés 82 321
2011 7 086 8,63% Növekedés 82 054
2012 7 330 9,00% Növekedés 81 136
2013 6 700 8,30% Növekedés 80 550
2014 5 766 6,77% Csökkenés 85 206
2015 5 264 6,20% Csökkenés 84 868
2016 4 079 4,84% Csökkenés 82 180
2017 3 429 4,09% Csökkenés 82 180
2018 3 190 3,85% Csökkenés 82 900

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Városháza
    Városháza
  • Korona Szálló
    Korona Szálló
  • Megyeháza
    Megyeháza
  • Takarékpalota (OTP)
    Takarékpalota (OTP)
  • Falumúzeum
    Falumúzeum

Belváros

[szerkesztés]
Az állatkert
  • Városháza (Kossuth tér)
  • Korona Szálló és Casino (Dózsa György u): a város egyik patinás épülete.
  • Megyeháza (Hősök tere): a magyar eklektika nagymestere, Alpár Ignác tervezte.
  • Jósa András Múzeum (Benczúr tér): jelentős őskori és népvándorlás-kori leletekkel.
  • Nyírvíz-Palota (Széchenyi u. 1.): emeletén a Kállay-gyűjtemény gazdag rendjel-, és kitüntetés-kollekciója.
  • Városi Galéria (Selyem utca)
  • Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház (Kossuth tér)
  • Evangélikus templom (Luther tér): barokk stílusban épült, homlokzatán harangjátékkal.
  • Református templom (Kálvin tér)
  • Görög katolikus templom (Bethlen Gábor utca)
  • Görög katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény
  • Szent Atanáz Görög katolikus Hittudományi Főiskola (Bethlen Gábor utca)
  • Bizánci Kápolna és Egyházművészeti Gyűjtemény.
  • Felső-Tiszavidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény
  • Tuzson János Botanikus Kert (a Nyíregyházi Főiskola területén – Sóstói út)

Sóstó

[szerkesztés]

Sóstógyógyfürdő évszázadok óta kedvelt üdülőhely. 2000 m² területű park veszi körül a meleg, kb. 26 °C hőmérsékletű tavat. Az érintetlen természet hangulatát idéző Sóstófürdő, az üdülni és gyógyulni vágyók kedvelt pihenőhelye. Erdei környezetben található itt strand, csónakázótó, gyógyító hatású termálvíz, tavon kialakított szabadfürdő, parkok, gyönyörű épületek. A Sóstói Állatpark (Nyíregyházi Állatpark), ahol az állatok többsége szabadon, ketrecek nélkül él, a világ minden kontinensének állatvilágát bemutatja. Akvárium és lepkeházzal, valamint a trópusi állatokat bemutató házzal is rendelkezik. Magyar parasztudvar is található a parkban, ez a régi gazdálkodók életét és háziállatait mutatja be. A panoptikum az emberiség fejlődéstörténetét mutatja be. A Zöld Piramisban megtekinthető többek között a komodói varánusz az (indonéziai sárkánygyík) és sok más trópusi állat (krokodil, különböző kígyó, illetve rovarfajok stb.). Ugyanitt nyitották meg az Óceánáriumot is, ahol hal illetve cápa fajok láthatók egy üvegalagúton keresztül.

A Sóstói Múzeumfalu a vármegye tájegységeinek népi építészetét, illetve életviszonyait mutatja be; 12 holdas területével az ország egyik legnagyobb szabadtéri néprajzi múzeuma.[36]

Nyíregyháza-Sóstón áll a Lengyel Menekülttábor Emlékműve, amely Bíró Lajos szobrászművész alkotása, és amelyet 2002. októberében avattak.[37]

Igrice mocsár: Az egykori nyírvíz lápok utolsó hírmondója a 70 hektáros védett területté nyilvánított Igrice mocsár.

Sóstói erdő: Zömében a Nyírerdő Zrt. által kezelt parkerdő, mely az itt őshonos homoki kocsányos tölgyesek maradványa. É-D irányban a Sóstói út és a Budapest-Záhony vasútvonal szeli ketté. Az így kialakult keleti erdőtömb a kirándulók kedvenc úti célja, itt található a Nyírerdő Zrt. által létrehozott szabadtéri színpad, játszótér, körszín, konditerem. A nyugati tömböt természeti kincsekben gazdagabb erdőállományok alkotják, számos védett élőlény otthona: magyar nőszirom, fekete gólya stb. Az erdő része a Natura 2000 hálózatnak. További információ: nyirerdo.hu oldalon.

Fürdők

[szerkesztés]
  • Sóstói Parkfürdő: Sóstógyógyfürdőn.
  • Júlia Fürdő: Nagy része fedett. A hűvösebb nyári napokon kiváló.
  • Aquarius Élményfürdő: Nyíregyháza aquaparkja.
  • Tófürdő: Sóstógyógyfürdőn.
  • Sóstói Fürdőház: Sóstógyógyfürdőn

Tavak

[szerkesztés]

Horgászati lehetőségek Nyíregyházán:

  • Császárszállás-oláhréti víztározó: Jellemző halak: ponty, amur, csuka, harcsa, süllő, kárász, keszegfélék
  • Bujtosi-tó: Jellemző halak: ponty, amur, kárász, csuka, busa, compó, keszeg, fogassüllő, sügér, bodorka, razbora
  • Orosi-tó: Jellemző halak: kárász, keszeg, ponty, busa, csuka, folyami harcsa, afrikai harcsa és compó (védett)
  • Sóstói-tó
  • Szatmári-tó: Jellemző halak: ponty, amur, süllő, csuka, harcsa, kárász, compó, más keszegfélék, afrikai harcsa
  • Tüskevár Horgásztó
  • Verba Tanya Horgásztó: Jellemző halak: tükör és pikkelyes ponty, amur, csuka, busa, balin, közötti dévér és kárász
  • Erdélyi-tó (Oros)

Városrészek

[szerkesztés]

Az újranépesített Nyíregyháza területét 1759-ben négy részre, úgynevezett palétákra osztották: az északnyugati rész lett az Orosz, az északkeleti a Pazonyi, a délkeleti a Debreceni, a délnyugati a Szarvas paléta.[38] Később ezeket kerületekké alakították, I-től IV-ig sorszámozva, az óramutató járása szerint. Bár közigazgatási funkciójuk ma már nincs, a belső városrészek utcanévtáblái továbbra is őrzik ezt a területi beosztást.

Ipari területek

[szerkesztés]

Külterületi lakott helyek, tanyák

[szerkesztés]

Oktatás

[szerkesztés]

Felsőfokú intézmények

[szerkesztés]

Középfokú intézmények

[szerkesztés]

Alapfokú intézmények

[szerkesztés]
  • 13.sz Általános Iskola
  • Benczúr Gyula Általános Iskola
  • Bem József Általános Iskola
  • Bethlen Gábor Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola
  • Gárdonyi Géza Általános iskola
  • Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
  • Herman Ottó Általános Iskola – Oros
  • Hunyadi Mátyás Általános Iskola
  • Jókai Mór Református Általános Iskola
  • Kazinczy Ferenc Általános Iskola
  • Kodály Zoltán Általános Iskola
  • Kertvárosi Általános Iskola
  • Móra Ferenc Általános Iskola
  • Móricz Zsigmond Általános Iskola
  • Nyíregyházi Apáczai Csere János Általános Iskola és AMI
  • Petőfi Sándor Általános Iskola
  • Szabó L. Általános Iskola
  • Szőlőskerti Általános Iskola – Nyírszőlős
  • Túróczy Zoltán Evangélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda
  • Váci Mihály Általános Iskola
  • Vécsey Károly Általános Iskola
  • Zelk Zoltán Általános Angol-Német Kéttannyelvű Iskola
  • Vikár Sándor Zenei Alapfokú Művészeti Iskola
  • Nevelési Tanácsadó
  • Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Kultúra

[szerkesztés]
Móricz Zsigmond Színház
Légi fotó

Intézmények

[szerkesztés]
  • Móricz Zsigmond Színház: Épült Alpár Ignác tervei szerint 1894-ben, társulata van 1981 óta
  • Jósa András Múzeum; alapítva 1868-ban, alapítója nevét 1918-tól viseli
  • Váci Mihály Kulturális Központ: épült 1981-ben (Váci Mihály Városi Művelődési Központ néven), jogelődje 1974-től működött
  • Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár: alapítva 1952. november 22-én a Nyíregyházi Körzeti és a Városi Könyvtár egyesítésével, jogelődje az 1898-ban alapított Szabolcs Vármegyei Törvényhatósági Könyvtár
  • Magyar Nemzeti Levéltár – Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár: alapítva 1950-ben Nyíregyházi Állami Levéltár néven, a korábbi vármegyei levéltárak egyesítésével. 1968-ban Szabolcs-Szatmár megye, 1989-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye levéltára lett.
  • VOKE Vasutas Művelődési Ház és Könyvtár – alapítva 1916-ban. Olyan közösségi tér, ahol az oktatás, a művészeti nevelés együttesen segíti az egész életen át tartó tanulást, kiemelt figyelemmel a hátrányos helyzetű csoportokra. Akadálymentesített és Baba-barát Terület.

Rendezvények

[szerkesztés]
  • Vidor Fesztivál, vagyis a Vidámság és Derű Országos Seregszemléje, amely az ország egyik legnagyobb színházi és szabadtéri fesztiválja – minden év augusztus-szeptemberében
  • Nyírségi ősz 2003-ig minden év szeptember 2. hetében megrendezésre került gyümölcsfesztivál
  • Gyümölcskarnevál 2003-ig minden szeptember 1. szombatján megrendezésre került karnevál, melyen gyümölcskocsik vonulnak végig a városon.
  • Kóstoljuk meg Magyarországot a nyíregyházi múzeumfaluban minden szeptember 3. szombatján és vasárnapján megrendezésre kerülő fesztivál, amelyen ételeket lehet kóstolni Magyarországról, és a környező országokból.
  • Cantemus Fesztivál, a kétévente megrendezésre kerülő fesztiválra számos országból érkeznek kórusok, hogy népszerűsítsék a kórusmuzsikát. A fesztivál során rengeteg hangverseny és egyéb rendezvény szórakoztatja az ide látogatókat. Központja a Kodály Zoltán Általános Iskola.
  • Helló Nyíregyháza!
  • Szelektív Szombat
  • Tirpák Fesztivál

Vallások, egyházak

[szerkesztés]
Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház
Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház
Szent Miklós Görögkatolikus Székesegyház, tőle balra a Szent Miklós Gimnázium
Szent Miklós Görögkatolikus Székesegyház
Evangélikus templom
  • római katolikus – A 2011-es népszámlálás során 25 132 fő, a lakosság 20,1%-a vallotta magát a felekezethez tartozónak (2001-hez képest 8365 fős csökkenés). A város a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye társszékhelye. Templomok a városban: Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház, Szent Antal-templom, Kertvárosi Fatimai Szűz templom, Örökösföld lakótelepi Isteni irgalmasság templom, Kamilliánus rendházi Szent László-templom (Borbánya), Szent István király templom (Nyírszőlős), Sóstói Szent József-templom (Sóstóhegy), Szent Kereszt templom (Oros), Jósa András Kórház Szent Lázár-kórházkápolnája és Sóstói úti misézőhelye. Az egyház által fenntartott iskola a Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, amelynek tagóvodája is van.



  • református – A 2011-es népszámlálás során 19 662 fő, a lakosság 16,4%-a vallotta magát a felekezethez tartozónak (2001-hez képest 5956 fős csökkenés). A város a Tiszántúli református egyházkerülethez tartozik. Templomok a városban: Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség temploma, Nyíregyháza-Kertvárosi Református Egyházközség temploma, Nyíregyháza-Sóstói Református Egyházközség temploma, Orosi Református Egyházközség temploma. Az egyház által fenntartott intézmények: Jókai Mór Református Általános Iskola, Magdaléneum – Fogyatékosok Református Ápoló, Gondozó Otthona, Mustármag Bölcsőde, Kálvineum Idősek Otthona.
  • evangélikus – A 2011-es népszámlálás során 8391 fő, a lakosság 7%-a vallotta magát a felekezethez tartozónak (2001-hez képest 3970 fős csökkenés). A város a Hajdú-Szabolcsi egyházmegye székhelye, elsősorban a Nyíregyházát a 18. században újranépesítő tirpákok miatt vannak itt jelentős hagyományai az egyháznak. Az 1947-es magyar–szlovák lakosságcsere nagymértékben hozzájárult a hívek számának csökkenéséhez. A felekezet legrégibb és legnagyobb itteni temploma a Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség Nagytemplom, további templomok: Evangélikus Kistemplom, Nyíregyháza-Kertvárosi Ágostai Hitvallási Evangélikus Egyházközség gyülekezeti háza, Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség III. körzet borbányai temploma, Rozsrétszőlősi Betlehem Evangélikus gyülekezeti háza, Nyírszőlősi Evangélikus Egyházközség temploma. A Nyíregyházi Főiskolán a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetemmel együttműködve hittanárképzés is folyik. Az egyház által fenntartott oktatási intézmények: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium, Túróczy Zoltán Evangélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda. Az egyház intézménye az EMMAUS Evangélikus Szeretetotthon és Egyházközség is.
  • ortodox – A 2011-es népszámlálás során 127 fő vallotta magát a felekezethez tartozónak, ez a mennyiség százalékban kimutathatatlan. Templomként a Szent György nagyvértanú ortodox kápolna szolgál. A Magyar Ortodox Egyházmegye alá tartozik.
  • izraelita – A hívek száma a holokauszt miatt nagy mértékben lecsökkent: 1944 nyarán a magyar hatóságok – pontos feljegyzések alapján – 4753 zsidót deportáltak Nyíregyházáról (csecsemőket, gyerekeket, nőket, férfiakat, időseket), akiknek többségét a nácik Auschwitzban gyilkolták meg. A 2011-es népszámlálás során 68 fő vallotta magát a felekezethez tartozónak, százalékban kimutathatatlan (a 2001-es adatokhoz képest 14 fővel több). A Nyíregyházi Zsidó Hitközség zsinagógával rendelkezik.
  • Egyéb felekezethez tartozónak a 2011-es népszámláláson 2021 fő, a lakosság 1,7%-a vallotta magát (2001-hez képest 788 fővel többen).
  • A 2011-es népszámláláson a magát vallási közösséghez nem tartozónak vallók száma 16 143 fő (13,5%), ateistának 1297 fő (1,1%) vallotta magát, a nem válaszolók száma 34 115 fő (28,5%) volt (2001-ben 14 866 fő vallotta, hogy nem tartozik egyházhoz, 11 523 fő nem kívánt válaszolni, tehát mindkét szám növekedett, főleg utóbbi).

Temetők [39]

[szerkesztés]
  • Borbányai Temető – Béke utca
  • Izraelita Temető – Kótaji út 5
  • Orosi Temető – Magyar utca
  • Északi Temető – Pazonyi tér 5
  • Sóstóhegyi Temető – Temető utca

Helytörténeti kiadványok

[szerkesztés]
Bővebben: Mesélő Nyíregyháza

A Nyíregyházi Városvédő Egyesület rendszeresen ad ki helytörténeti kiadványokat. Mesélő Nyíregyháza címmel városvédő füzeteket jelentet meg.

Média

[szerkesztés]

Tévéstúdiók

[szerkesztés]

Rádióállomások

[szerkesztés]

Korábbi rádióállomás

[szerkesztés]

Hírportálok, és újságok

[szerkesztés]
A Takarékpalota épülete

Sportélete

[szerkesztés]

Sportegyesületek

[szerkesztés]

Létesítmények

[szerkesztés]
  • Városi Stadion
  • Continental Aréna (korábban Bujtosi Szabadidő Csarnok)
  • Nyíregyházi Egyetem – Testnevelési és Sporttudományi Intézet létesítményei: tornacsarnok, atlétikai csarnok és szabadtéri pálya, fedett uszoda (25 m, 5 sáv), aerobikterem, fitneszterem, lovarda, kézilabdapályák, streetballpálya, teniszpálya
  • NYVSC-sporttelep
  • Volán-sporttelep
  • a volt Mezőgazdasági Főiskola labdarúgópályája
  • örökösföldi labdarúgópálya
  • orosi labdarúgópálya
  • Polgári Lőtér (Stadion u. 7.)

Közlekedés

[szerkesztés]

Közúti közlekedés

[szerkesztés]
Solaris Urbino a 23-as vonalon

Az országos közúti forgalmat az ország fővárosa, Budapest felé az M3-as autópálya, továbbá négy országos főút (4-es, a 36-os, a 38-as, a 41-es számú főútvonalak) és az alsóbbrendű állami utak, pedig az ország más városai, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye települései felé biztosítanak összeköttetést. A régió jelentős városai és az ország nagyobb települései felé a Volánbusz indít távolsági járatokat.

Nyíregyháza közúthálózatára – a város csomópont jellege miatt – nagyon nagy terhelés hárul. A belvárost egy 2X2 sávos „nagykörút” veszi körül. A szűk városközpontot pedig a „kiskörút” határolja, aminek az északi, a keleti és a déli része már elkészült. A várost nemrégiben elérő M3-as autópálya remélhetőleg csökkenteni fogja a belvároson átmenő utak forgalmát, terhelését. Az autópálya átadásával egy időben átadták a keleti elkerülő utat (403-as főút) ami lehetőséget ad, hogy Budapest felől, Záhony felé közlekedők elkerülhessék a várost, illetve a Záhonytól Budapest ill. Debrecen felé érkezőknek sem kell áthaladniuk a városon. Nyíregyháza-körgyűrűnek része a már kész 403-as főút és a várostól délre fekvő M3-as autópálya. A körgyűrű még hiányzó nyugati része a 338-as főút (már engedélyezve, de az építkezés kezdete még nem ismert) és az északi szektor.

Néhány alsóbbrendű út is érinti a város területét. Ilyen például a 3317-es út, amely Hajdúdoroggal, a 3822-es út, amely Kótajjal, a 3834-es út, amely Nagyhalásszal, a 4101-es út, mely Nyírpazonnyal, a 4911-es út, mely Nyírbátorral teremt összeköttetést, vagy a 4925-ös út, mely Butyka és a déli ipari park elérését szolgálja. Nyírszőlős városrész elérését segíti, a városközpont elkerülésével a 3813-as út. Épp csak érinti nyugati határszélét a Nyírtelek-Nagycserkesz közti 3636-os út.

Vasúti közlekedés

[szerkesztés]
A vasútállomás bejárata

Vasúti kapcsolatai közül a legfontosabb a 100, Szolnok – Záhony közötti kétvágányú, villamosított fővonal, amelyből itt ágazik ki a Tokaj felé vezető 100c számú, a Mátészalka felé vezető 113-as számú és a Vásárosnaménybe vezető 116-os számú vasútvonal. Nyíregyháza a végállomása a Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonal vonatainak, melyen Tiszalökig van személyforgalom. Az állomás mellől indultak a Nyírvidéki Kisvasút vonatai Dombrádra és Balsára. A kisvasúti vonalakon 2009 decemberében szűnt meg a közlekedés. A nyíregyházi egyike az ország legforgalmasabb vasútállomásainak. Budapestre óránként indulnak InterCity járatok, Debrecen illetve Miskolc felé. Nyíregyháza a városba érkezőket új és korszerű állomásépületben fogadja. A város központi vasútállomása közvetlenül az autóbusz-pályaudvar mellett helyezkedik el.

Légi közlekedés

[szerkesztés]

Közösségi közlekedés

[szerkesztés]
Bővebben: Nyíregyháza tömegközlekedése

Nyíregyháza rendkívül fejlett tömegközlekedéssel rendelkezik, amit a Volánbusz által üzemeltetett buszhálózat lát el. A buszok útvonala főleg a vasútállomás, a Vay Ádám körút, Örökösföld és a Sóstói úti kórház köré koncentrálódott. A belterületi buszjáratok száma huszonkilenc, emellett működik a városban hét, zöld számmal jelölt, H kezdőbetűvel ellátott járat is, ami a legkülső területeket köti össze a belvárossal. Távolsági buszok indulnak innen minden irányba. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szinte összes fontosabb vagy nagyobb települését érinti egy távolsági járat, illetve a város irányít buszokat a régió nagyobb településeire, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves vármegyébe is.

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Neves emberek

[szerkesztés]

Itt születtek

[szerkesztés]

Itt éltek

[szerkesztés]

- Dr. Danku Csaba jogász, címzetes egyetemi oktató, volt helyettes államtitkár, a Nemzeti Választási Iroda alapító elnökhelyettese

Díszpolgárok

[szerkesztés]
Bővebben: Nyíregyháza díszpolgárainak listája

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Nyíregyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)
  2. ↑ http://www.iserlohn.de/leben-in-iserlohn/stadtportraet/partnerstaedte-europaarbeit/partnerstaedte/nyiregyhaza-hu.html
  3. ↑ a b c d e f g h i http://www.nyiregyhaza.hu/testvervarosok/
  4. ↑ http://www.mvk.if.ua/news/4114
  5. ↑ Nyíregyháza, Węgry (lengyel nyelven). (Hozzáférés: 2022. január 29.)
  6. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  7. ↑ wikt:bokortanya
  8. ↑ https://www.youtube.com/watch?v=bLbLEd7MjAY
  9. ↑ Nyíregyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. ↑ Nyíregyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  11. ↑ Nyíregyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  12. ↑ Nyíregyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  13. ↑ Nyíregyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  14. ↑ Nyíregyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  15. ↑ Nyíregyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  16. ↑ Nyíregyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
  17. ↑ https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/16/telepulesek/119?tab=results&filter=mayor
  18. ↑ https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/16/telepulesek/119?tab=results&filter=representative
  19. ↑ https://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_15
  20. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZMzMoAX2pWTFwCEjIIkDsHBBi4hOS0jKQQADk0VVw0AA1CigoCgqA===[halott link]
  21. ↑ Archivált másolat. [2018. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  22. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZMzMoAX2pWLS4sXkEIkDsHBBi4hOS0jKQQAEYADhyATkLi1ExcAhIyKpro2PiaJvSA5AxFHABpNoSF5fyadaWAZjXFpYAWfeWhLYOAOUJ1PooCgqA===
  23. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZsgEZKAF9qVkxcAhIyCJA7BwQYuITktIykEAxFHABpApoO7syE_q6AZiHOroAWce6hPomAOUJ1IpLULS4sXkFq2ujY-Jpm9IDkPIB2HIA2VYpCwqA===[halott link]
  24. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAYARlzKAF9qVkxcAhIyCJA7BwQYuITktIykEAxFHABpApoO7syE_q6AZiHOroAWce6hPomAOUJ1IpLULS4sXkFq2ujY-Jpm9IDkXIB2HIA2VYpCwqA===[halott link]
  25. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZMzMoAX2pWTFwCEjIIkDsHBBi4hOS0jKQQDEUcAGkARgT2rvyafs6AZj6OzoAWca6hIYmAOUJ1QuLULS4sXkEqmujY-Jom9IDkboB2HIA2VYoCgqA===[halott link]
  26. ↑ a b https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZMzMoAX2pWLS4sXkEIkDsHBBi4hOS0jKQQAEYAdhyANkLi1ExcAhIyKpro2PiaJvSA5AAhNG4sAAkOBMXlvg2lrAA5Qh3l-fWaTfLFI_K2K4BhG7Pd9W3H5d4rwgeQc7YX793OFccGggQBpIEYK4ccGvLB6ChFBEFIA=[halott link]
  27. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  28. ↑ http://www.origo.hu/itthon/20111010-nepszamlalas-2011-nepszamlalobiztosok-nehezsegeikrol-tapasztalataikrol.html
  29. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAYARlzKAF9qVi0uLF5BCJA7BwQYuITktIykEFyAdhyANiKS1ExcAhIyatro2PiaZvSA5AAhNG4sAAkOBMXlvg2lrAA5Qh3l-fWaTYrFI4q2K4BhG7Pd9W3H5d4rwgeQc7YX793OFccGggQBpIEYK4ccGvLB6CjFBGFIA=[halott link]
  30. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAYARlyEnMzMwuy8ygBfalYtLixeQQiQOwcEGLiE5LSMpBBcgHYcgDZK6tRMXAISMiaW6Nj4mi70gOQAITRuLAAJDgSNrb59zawAOUJjrbW9mgP6xUv6tkeAYWfbk_Ujj63eR8J3iA7mxvkCTpxHjg0JCANKQjCPDhwn5YPQUKroipAA==[halott link]
  31. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZMzMoAX2pWLS4sXkEIkDsHBBi4hOS0jKQQAEYAdhyANkLi1ExcAhIyKpro2PiaJvSA5DY1AGEEhaw2ZZpV7g2QVcXCFbUMDkOsPh29vU21AClT86vdtQA5PnJrrGeDiiKfgqA===
  32. ↑ a b http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/06/01/data/tabhun/4/load01_10_0.html
  33. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAYARlzKAF9qVi0uLF5BCJA7BwQYuITktIykEFyAdhyANiKS1ExcAhIyatro2PiaZvSA5DY1AGEEhaw2ZZpV7g2QVcXCFbUMDkOsPh29vU21AClT86vdtQA5PnJrrGeDimKfwqA===[halott link]
  34. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZMzMoAX2pWLS4sXkEIkDsHBBi4hOS0jKQQAEYAdhyANkLi1ExcAhIyKpro2PiaJvSA5DY1AGEEhaw2ZZpV7g2QVcXCFbUMDkOsPh29vU21AClT86vdtQA5PnJrrGeDiiKfgqA===[halott link]
  35. ↑ http://www.cegfurkesz.hu
  36. ↑ Szabadtéri néprajzi múzeum, más néven skanzen
  37. ↑ Buskó András (szerk.): Lengyel emlékhelyek. Budapest, 2003. 103. o. Archiválva 2016. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, wysocki.hu
  38. ↑ Nyíregyháza újratelepítése a helytörténeti irodalomban
  39. ↑ https://holmivan.valami.info/sirkert-lista-176/temeto,Ny%C3%ADregyh%C3%A1za

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Nyíregyháza
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyíregyháza témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyíregyháza&oldid=27596589”