Alsópáhok
Alsópáhok | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Keszthelyi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Czigány Sándor[1] | ||
Irányítószám | 8394 | ||
Körzethívószám | 83 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1480 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 73,75 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 18,02 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 45′ 38″, k. h. 17° 10′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 38″, k. h. 17° 10′ 25″ | |||
Alsópáhok weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsópáhok témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Alsópáhok község Zala megyében a Keszthelyi járásban. A településen polgárőrség működik.[3]
Fekvése
Hévíztől nyugatra elterülő észak-déli irányban közel 4 km hosszan elnyúló település a 75-ös főút mellett. A település része Nemesboldogasszonyfa.
Története
Az Alsópáhok elnevezés csak 1622-től ismeretes, a korábbi írásos emlékekben mint „Hosszúpáh” szerepelt.
Szórványos régészeti leletek bizonyítják, hogy a terület már az őskorban is lakott volt. Kerültek elő leletek a rézkorból, bronzkorból, a kora vaskorból, megtalálhatók a vonaldíszes kerámia népének és a péceli kultúrának a nyomai. 2009-ben a Hévízdombon a 76-os számú főút építésekor több kor embereinek nyomait találták meg.[4]
Szintén régészeti leletekből ismeretes a falu középkori, Szent Margit tiszteletére szentelt román templomának helye, amelyet a források 1369-ben említenek először, de valószínűleg a 11. században épült. A templom 1778-ban pusztult el. Szintén elpusztult a területről ismert másik középkori templom, az 1354-ből való, Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templom, amelynek utolsó említése 1763-ból ismert. Ez a templom a Boldogasszony Páh, a későbbi Nemesboldogasszonyfa település temploma volt.
A falu a középkorban a zalai vár földje volt, első írásos említése egy 1259-ben kelt adománylevélben található, „Paah” néven. 1350-ben adományként az óbudai apácák kapták meg Hosszúpáht, de birtokos a Gersei Pethő család is. A 14. században Keszthely birtokba veszi Páhszigetet, amelyet Zsigmond rendeletére 1405-ben visszafoglalnak.
A 16 – 17. században Alsópáhok két birodalom határán volt, ami komoly terheket rótt a falura. A jobbágyoknak adózniuk kellett mind a töröknek, mind földesuruknak, a veszprémi püspöknek, és mindamellett a végvári vitézek fosztogatását is állni kellett. Alsópáhok mai templomát 1770-ben kezdte el építtetni Koller Ignác veszprémi püspök.
Nemesboldogasszonyfa római katolikus templomát 1936-ban építették. 1969-től közös községi tanács székhelye lett, társközsége Felsőpáhok, majd 1977-től Nemesbük is. 1979-ben Keszthely térségét, így a falut is visszacsatolták Zala megyéhez. Az 1990-es évek végén leváltak a társközségek is, most önálló önkormányzata van.
1996-ban nyílt meg a község központjában a klubszerű elrendezésben megépült Kolping Hotel. A beruházáshoz kapcsolódóan újult meg az egykori barokk plébániaépület is, melynek belső korabeli festményeit Szilágyi András festőművész rekonstruálta.
A település része lett az egykor önálló Nemesboldogasszonyfa is.
Nemesboldogasszonyfa
Nemesboldogasszonyfa nevét 1354-ben említették először Boldogasszony-Páh néven, majd 1369-ben már Szűz Mária tiszteletére felszentelt kő templomát, 1472-ben pedig Lukács nevű plébánosát is említették. A település temploma 1763-ban még említve volt. Mára azonban már nyoma sincs. Mai kápolnája 1936-ban épült. 1895-től az Alsópáhoki anyakönyvi kerülethez tartozik, majd 1950-ben egyesült Alsópáhokkal.
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1360 | 1326 | 1307 | 1427 | 1485 | 1489 | 1480 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 92,9%, német 4,7%, orosz 0,46%, cigány 0,38%. 72,3% római katolikusnak, 3% reformátusnak, 4% felekezeten kívülinek vallotta magát.[5]
Jegyzetek
- ↑ Alsópáhok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
- ↑ Alsópáhok-Hévízdomb I-II[halott link]
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
További információk
- Légifotók Alsópáhokról
- Alsópáhok FB-oldala
Ajánlott irodalom
- Szántó Imre: Egy dunántúli falu (Alsópáhok története), Tankönyvkiadó, Budapest, 1960, 310 old.